Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-09 / 151. (894.) szám
C/'TUGAI-MAGmKfttRMP Mii—im (Budapesti divatlevál) Bővülnek a női szokirvák! Azt kiszed vétetlen? Azt kiszed': azért történik, meri végérvényesen meguntuk. Te is, ő is, őrnagy-1 sága is, meg az összes párisi divatkreautőrök is a csőegyenes mai ruhákat? Tévedsz! Nincsenek véletlenek, még a női divatban sincsenek, s önagy sága ruhája mindig karakterisztikus illusztrációja a kornak, amelyben viseli. A Balkán-háborúk idején csupa bolgár és török hímzés borította a párisi modell- kreációkat: Tutankhamen király sírjának fölfedezésekor egyiptomi motívumok díszítettek minden asszonyi holmit s a ruhák szükek lettek, mint egy egyiptomi kalasiris, a frizurát, pedig, á l’Egyptienne körben rövidre vágták. És hogy „semmi sem uj a nap alatt“. figyelmeztetlek, már Rabbi Akiba idejében sem ■volt uj megállapítás. Önagysága legislegré- gibb toalettjének legszenzációsabb változata sem uj, s ha száz év előtti divatlapokban leveleznél, láthatnád, hogy csaknem eszten- donyi pontossággal ismétlődik a történet s a — történelem divatképekben. Nem először vágatja le a párisi asszony történelmi aktualitásból a haját. Az empire idején a „chave- lure á la sauvage“ a „vadak frizurája14 volt Párisban a divat, Napóleon afrikai hadjáratainak apropójából. Ezt a homlokba hulló kócos hajelrendezést pontosan addig viselte madame, mig az újabban zsákmányolt római emlékek Parisba nem érkeztek, amikor is a „chevelure á la sauvage" sürgősen átalakult „Titusz“~frizurává, rövid, göndör fürtökbe sütött római férfi hajviseletté. A háborús időkben fölszabadult erkölcsök, egy uj, sza- batosabb mentalitás: megteremtette száz év előtt is az áttetsző, könnyű kelméből való „ckemise“-t. az ingruhát, amelyet a dassous, az alsómnak csaknem teljes kiküszöbölésével viseltek. Egykorú följegyzésekből tudjuk, hogy „Mme 1800—1820-beli“ összes öltözéke, — ékszereket is beleértve, nem szabadott hogy többet nyomion 16 latnál. Épp úgy teljesen meztelen karokat, színes szandálcipőket viselt az ingruhákhoz a directoire, az empire. az „száz nap“ idején, mint önagysága, barátnőnk, ma, az ingó császárságok, száz- százegynéhány napos uralma és interregnu- mok idején. Aztán „tablier44, kötényrész került az ingruhákra, sőt kettős tablier. Nézd meg csak a mai divatlapokat: köténye van a legtöbb ruhának, szimpla vagy dupla! Majd a szoknyarész hátulsó bővülése következett s az övvonalat megint erősen aláhúzták. Ép tegnap olvastajn, dernier ur: Poiret a bővítő s?;oknyabetéteket, berakást és harangot legutolsó modeliein hátra helyezte! Hogy pedig az öv vonal lassan-lassan följebb csúszik, hiszen tudod, látod! Most pedig mi következik? Most egy Bidermeyer-világ következik, zavarok, forrongások lassú meghiggadása, egy pénztelen, kényszerűségből takarékosabb és praktikus korszak. Minden háború kitermel egy bider- meyer-epochá-t, mert a világgazdaság kibillentését nem csak a legyőzőitek szokták megérezni, de idővel a győzök is. Önagysága ruhája az első fecskéje a kezdődő uj bider- meyernek. Nézd csak, bővül már a szoknyája, mint ahogy lassan bővült 1820 után. Meglátod: hosszabb is lesz az őszre. A divatos anyag máris a muszlin. 1825 nyarán is az volt. Olvasod a divattudósitásokat? Megint erősen favorizált a orpe ,a hosszú gallér, mely ép 1825-ben kezdett ebben a formájából nagyon divatos lenni, hogy különböző változatokban az egész bidermeyerén végigkísérje az asszonyi öltözetet. A shawl, a festett, szövött és hímzett mind igen kedvelt volt akkor, karon és nyakon és rojtos kende formájában is, akárcsak ma. A nagy kalap — láttad a derby-n, mennyire viselik? Igazi finom délutáni ruhát, fodrosat, csipkéset nem is koronázhat meg más, mint egy „capeline44, nagy, lehajtott ka- rimáju, szalaggal virággal, tollal ékített kalap formában, diszitésber. egyenes leszármazottja a bidermeyer Schute-nek. Ami pedig r legújabb szoknyák hangsúlyos díszítését illeti, a Soutzo hercegnő plisszirozott tafft-fod- rokkal garnirozott ruháját. A keskeny plisszé- sarok köralakká formálva át vannak huzví egy egyenesen iölvarrt szallagabron- on Akarod-látni az ősét? Pontosan 1825-ből va ló. Rüssbe-ráncolí fodrokból fo' 'lt köröl áthúzva egy egyenesen iölvarrt szalag abroncson . . . És ha 1825-ből való pubigallért akars: látni, nézd az is itt van a nagy kalap alatt risi divatmesterek. Különösen Lamvin, aki egy fiatal lány báli ruháját, egy elegáns esküvőt, vagy egy színpadi öltözetet el sem tud máskép képzelni, mint krinolinban. Krinolinban . . . Holló Erzsi. ¥ a a n Se#J«:jF}«ía öevfiJH üídjvsz korpa- k S) i képződén ellen. Gyorsan szárad ás <?; Q nőm teszi zsírossá a hajat. ^ f HSlll KozfflGfikai laboratöriűra^ II Prfieo II.. Panjfcö 4. I!.. fifljelCf. cDraföec és SláviK eUláncsoltáh > a maévor delegáció lofaslofóf Varsói&sn A népszövetségi ligák uniójának kongresszv sa — A jogfosztás kormánya Varsóba is elküldte patronllíejait —• Az állampolgárság kérdése nemzetközi fórum előtt Varsó, julius 8. A Népszövetségi Ligák Uniójának kongresszusát Dickenson, az Unió elnöke nyitotta meg. A lengyel kormány nevében So- kail közműnkaügyi miniszter a város nevében pedig Balinszky szenátor üdvözölte a delegátusokat. A délután folyamán az egyes bizottságok üléseztek. A kisebbségi bizottság albizottsága foglalkozott az egyes országok állampolgársági kérdésével. A magyar ligát Lukács György képviselte, a csehszlovákiai magyar ligát Szüllő Gáza, a esethet pedig Sláviik György dr., zólyomi zsupán- Ezen az ülésen Lukács György Szülő Gézával együtt azf a javaslatot terjesztette be, hogy a bizottság íejcKze ki rosszalását a csehszlovák kormány eljárásával Szemben, mert Szlovenszkón mindezideig nem rendezték az állampolgárság ügyét. Slávik tiltakozott a javaslat ellen s rámutatott a csehszlovák kormány törvényes állásponjára. A bizottság kétharmad többsége a magyar javaslatot elutasította. Paikert magyar delegátus nem nyugodott meg a határozatban s éles szavakkal támadta a csehszlovák, jugoszláv és -román kormányokat, mert azok nem tartják be a békeszerződés idevonatkozó szakaszait. Djnvara román tanár védelembe vette a megtámadott kormányokat. A kisebbségi bizottság ülésén, napirend előtt felszólalt Brabee cseh szenátor és a sziovemszkei állampolgársági kérdéssel foglalkozva rámutatott arra, hogy Benes a szenátus külügyi bizottságában egy interpellációra kijelentette, hogy a csehszlovák kormány a magyar delegációnak Prágában határozott propoziciókat adott át, erre azonban a magyar kormány mindezideig nem válaszolt. Tehát azért, hogy az ügy a mai napig sincs rendezve, nem lehet a csehszlovák kormányt felelőssé tenni. Visszautasította a magyar delegáció támadását s kijelentette, hogy a csehszlovák kormány a kisebbségeknek eddig mindent megadott, amit a béke- szerződések előírnak (?!)• A napirend első pontja, a kisebbségi ügyekben való eddigi eljárás módosítása volt. Erre \ . latkozólag két tervezet feküdt a bizottság asztalán. Az egyiket Rauchberg, prágai német egyetemi professzor dolgozta ki- Javaslata szerint a reform a népszövetségnél kereszt ül vihet etlen., ezért meg kell elégedni az eddig érvényben lévő szabályokkal, csupa azoknak szabatosabb, rendszeresebb formába való foglalásáról lehet szó. A másik javaslatot Magyary Géza budapesti egyetemi t:r édgcóa ki s Lukács György, magyar delegált indokolta. A magyar álláspont szerint a kisebbségi jogoknak a mai eljárási szabályzatok mellett lehetetlen érvényt szerezni, mert a gyakorlatban útját állják annak, hogy a panaszok a kisebbségi sérelmek orvoslására hivatott nemzetközi fórumok elé kerüljenek. Ma két ilyen fórum van. Az egyiik a népszöv-tségi tanács, a másik a hágai állandó bíróság. A népszövetségi tanács azonban csak akkor köteles konkrét kisebbségi ügyekkel foglalkozni, ha valamelyik tagja ez: határozottan kívánja. A népszövetségi tan'cs tagjai pedig ettől eddig nagyon is óvakodtak, így íöikéikókít meg az, hogy bár kisebbségi jogokat a nemzetközi szerződésekben biztosították és azok védelmét a -ópszövet- ségi tanácsra bízták, mégis az elmúlt öt év alatt az özönével 6Ö ezö jogos panaszok közül mindössze csak köt kisebbségi üggyel foglalkoztak érdemlegesen. A hágai bíróságot is elzárták a kisebbségi panaszok jogvitája elöl, mert csak a népszövetségtől odautalt oly.. í ügyek kerülhetnék ott tárgyalás alá, amelyeket az érdekelt államok kormányai egyértelműi eg oáa visznekA két előadó meghallgatása után a vita elhalasztására vonatkozó indítványokat elutasították, köztük Djnvara román delegátusnak azt az Indítványát, hogy csak olyan tervezetet fogadjanak el, amely az eddigi érvényes szabályok alapján áll. A javaslat arra irányult, hogy a magyar határozati javaslat elöl elzárja az érdemleges megvitatás útját. Ezután az angol liga javaslatának tárgyalására tértek át, amely szerint a népszövetségi tanács évi jelentésében közöljék az összes kisebbségi panaszokat. Ezt a javaslatot egyhangúlag elfogadták. Az angol liga második javaslata arról szólt, hogy az Unió hasson oda, hogy a népszövetségi tanács valamennyi petíciót a hágai állandó bírósághoz utalja át. Ez ellen a javaslat ellen élesen állást foglaltak a csehszlovák, lengyd, román, görög és olasz delegáltak és hosszabb vita után a javaslatot véleményezés végett kiadták az albizottságnak. Közben még ülésezett a politikai, jogi és propaganda bizottság is. A belső ügyek bizottsága felvette a liga tagjai sorába a prágai Chelcicky-békegyesületet, a csehszloG kiai zsidó népszövetségi egyesületet, a magyar diákszövetséget és a kataloniai népszövetségi egyesületet. A lengyelországi német kisebbségi egyesületnek felvételét formai okokból a következő közgyűlésre halasztották. Berlin, julius 7. A német repülők Berlin—Stockholm, Berlin ■—Hamburg, sőt Berlin és Kairó között rendes légi forgalmat akarnak bevezetni. Úgy tervezik, hogy a háromezer kilométeres utat egy jól felszerelt repülőgép 24 óra alatt tegye meg s ez csak úgy volna lehetséges, ha a repülőgépek a sötét éjszakában ugyanazzal a biztonsággal tehetnék meg az utat, mint nappal. Bár a londoni ultimátum a német repülőipart gúzsba köti, a német repülők úgyszólván riapról- napra örvendetes haladásról tesznek tanúságot. Az Aero-Lloyd a Berlin—Hamburg vonalon kísérletképpen bevezette az éjszakai repülőközlekedést, sőt azt a Berlin—Stockholm útvonalra Is kiterjesztették. Esti 8 órakor startolnak a gépek Berlinben, esti 10 órakor Wornamünd'ében berakják a postát és a repülőgép öt órakor reggel érkezik meg Stockholmba. Berlin és Stockholm között az éjjel közié, kedö repülőgép tehát 9 óra alatt teszi meg az utat és Így a Berlinben repiilöpostával Seladott levél már másnap reggel Stockholmban kézbesítheti). Az éjszakai repülések elsősorban az útvonal megszervezését követelik meg. Föltétlenül szükséges, hogy a repülőgépnek biztos és teljesen megbízható támpontjai legyenek. Ezért Berlin és Warnemünde között 9 nagy tüzgóc. pont mutatja az utat és a gócpontok közelében lesi/*'V'-v--'-! ic-iürtöket rendeztek bo. Ez az útvonal különösen veszélyes, mert mindenütt erdőségek és tavak fölött repül a géip. A pilótának tehát nagyon kell ügyelnie arra, hogy tényleg ott szálljon le, ahol tüzek jelzik az alkalmas területet, mert különben feltétlenül lezuhan. A tüzeken kivül az egész vonalon repülő. Őrjáratok cirkálnak és egyes pontokon hatalmas fényszórók szórják a világosságot, hogy megkönnyítsék a pilóta nehéz munkáját. A start a következőképpen megy végbe: Egy órával a repülőgép elindulása előtt a központban az összes repülőőrjáratok jelentik a Berlin— Stockholm vonal időjárását. Utánuk az őrtüzekről tesznek jelentést az őrök és a repülőgép csukákkor indul el, ha az időjárás kedvező. A németek azonban viharos éjszakán is repülni akarnak és a köd, valamint az erős szél ellenében is megbíznak repülőgépeikben. Ezért most az útvonalak olyan kiépítésén fáradoznak, hogy a repülőjáratokat viharverte éjszakákon Is le lehessen bonyolítani. Ecélból óriási re. flektorökat és fényszórókat állítanak fel, amelyek azonnal akcióba lépnek, mihelyt a repülőgép vés ílybe kerül. A repülőgép fénytöltényt lő ki ,ha bajt akar jelezni. A töltények fehér, zöld és piros színűek. A piros azt jelenti: „Le kell szá!lnom“. A zöld: „Nem tudok tovább, megfordulok4*. A német nagy repülőtársaságok azt tervezik. hogy mihelyt a Berlin—Stockholm vonalat remi-veresen kiőpUa Berlin Kairó útvonal tervét ugyanilyen alapon fogják megvalósítani. Nemzetek nagy találkozása a művészet békéjében Minden pavlllon nyitva áll már a párisi Ipar- művészeti kiállításon (II. közlemény.) Páris, julius 8. A Champs-Elysées-d gyönyörű Grand Palais mellett, szemben a porté düionneur-rd, a kiálli- tás monumentális díszkapujával, van Anglia pavilonja. Homlokzatán Nagybritannia címere, a büszke angol jelmondattal, előtte üdítő látványt nyújtó friss szökőkút s az épület körül jobbról- balról angol szobrászok (Stabler, Benadstone, Acmeron, Mary Aforton) vésője alól kikerült szobrok. Fantasztikus uniformisba öltözött diszruhás angol portás áll a pavlllon ajtajában. Bent templomi hangulat lepi meg a nézőt. Az ablakok: a szentek életét tárgyaló üvegfestmények, a falon reliefek. Különösen szép a St. Martin templom részére készült háborús emlékmű: egy bronz relief. A bejárattal szemben lord Kitchener síremléke és egy fehérmárvány Mária-szobor. Anglia híres ipari termékei közül az acél van a legbőségesebben képviselve a kiállításon, de impozáns a híres Worcester Royal porceílán- gyár kollekciója is. Ujstilusu, modern porcéi1] án- figurákat is látunk az angol kiállításnak ebben a részében és érdekes, hogy ezeket az ötletes, bájos porcelílánholmikat csaknem kivétel nélkül iparmüvész-n ő k tervezték. Remekbe készült bőr- és pergamentkötések reprezentálják az angol kenyvkötőipar mai nagy fejlettségét, a pergamenek gyönyörű színes és aranyos iniciáléi pedig azt a nívót, amelyen az angol bibliofil áll. Anglia kiállítása mégis csalódást okoz a nézőnek egy szempontból: bútoraik, melyek a köz- tudatban úgy szerepelnek, mint a kényelem legjobb eszközei, nagyon is szükek, kicsik és célszerűség szempontjából is sok kívánnivalót hagynak hátra. Halványsárga és világoskék színekkel kom. kínált gyerekszobájuk a legömbölyített sarkú, alacsony bútorokkal kedvesen hat, de itt is kék szövetfüggöny sötétíti a szobát a szemnek any> nyira kellemes fehér batisztfiiggöny helyett. A dolgozószoba, fémmel burkolt íróasztalával, melyen a fiókok fogóit bojtok helyettesítik és a hálószoba, keskeny, alacsony ágyaival az angol bútordivatnak uj stílusát nem a legrokonszenvesebben képviseli. A svédeket komor tónusú szőnyegeik, sötétkék és fekete ü c-;edényeik reprezentálják a Grand Palais-ban levő kiállításukon. Ugyanott vannak a gustavs- bergi poroellángyár legszebb darabjai, mig bútoraik a kiállítás más osztályán találtak elhelye- zést, ott, ahol minden nemzet berendezett egy mlntaszobát s amelynek ismertetésére még visz- szatérünk. Svédország pavilonját csupán Sálié d‘honneur-niek használják fogadások alkalmával. Az interiör falait ötletes térképgrafikonok díszítik, melyek a legfontosabb svéd ipari termékeknek: papirosnak, fának, vegyiszereknek gyártási helyét és évi forgalmát tüntetik fel. Dánia érdekes, dekoratív nyers téglaháza is csak a fogadások célját szolgálja. (Pavillon de reception.) Dánia természeti szépségeit mutatják be a falfestmények s ha valaki kedvet kap tőlük egy dániai kirándulásra, mindjárt a helyszínén körutazási jegyet is válthat. Iparművészeti cikkeiket a dánok részben a Grand Palaisban állították ki, ahol a porcelláujaik pl. máris majdnem mind elkeltek. A kopenhágai dán királyi porcellángyár külön pavillonban állította ki gyártmányait, melyeknek szintén állandóan nagy a néző és vásárló közönsége. A legszebb hímzéseket Svájc hozta Párisba, az ismert híres svájci „madeira44 hímzések pazar változatait, leheletfino-m tücsip- kéket és azsurozott fehérneműket. Nagyon változatos és gazdag a svájci ékszerosztály is, ahol mesés értékű brilliánsok közé foglalva parányi (de állítólag egész pontosan járó) órákat látunk, melyek nem nagyobbak az ékszernek egy-egy 1 e ne s en a gy s ágú b r Ilii i áns kövén él. Svájc a turistasportnak külön pavillont szentel és hatalmas plakátokon hívja fel a figyelmet páratlan természeti szépségeire. Görögország pavilonjában a néprajzi motívumok dominálnak. Görög népviseletbe öltözött menyecske ül a tarka görög hímzésekkel kárpitozott szobában. Már- ványberakásu asztalka, néhány hímzett paraván, sok szőnyeg és diványpáma: ennyit küldött Görögország Párisba. Moiiako természetesen még sokkal szerényebb, de azért ő sem maradt el a népek versenyéről. Parfömö- ket, kölni vizet állított ki csinos szalónnak berendezett kis pavillon iában. A luxemburgi nagyhercegség is életjelt ad magáról: tenyérnyi rózsakertet varázsolt a pavilonok közé, melyben száz különböző fajtájú luxemburgi rózsa várit és illatozik egyszerre. Nem hiányzik innen más (Németországot kivéve, amelynek tán jó oka volt el nem jönni), mint Magyarország s ez annál fájdalmasabb érzés nekünk magyaroknak, mert végigjárva az egész nagy világkiállítást, a legnagyobb tárgyilagossággal is csak azt áll api thatjuk meg. hogy ' ki: ország iparművé; te nemcsak méltón, de ,, dicsőséggel szerepelhetett volna. _ Arató Erzsi A kesztyű pedig: tudod, hogy akár rövid-, akár hosszu-ujju ruhához csak rövid kesztyű divatos, ópugy, mint a bidermeyerben, mely ép most száz éve kezdődött a bővülő szoknyával, és végződött: a krinolinnal, a,, ellyel pedig most is állandóan kacérkodnak a páCsütörtök, julius 9. A német pilóták legyőzik az éjjel sötétjét és a vihar erejét Légváratok viharos éjszakákon — Berlin—Kairó 24 óra alatt — Óriási fényszórók világítják meg az éjszakát
