Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-08 / 150. (893.) szám

C/TMGjlIJmGWRfilRmP Szerda, julius 8. Győztek... Don Faragó — Kevés a cseh Prágában — A szépséges karhölgyek — Iván, az autó- tulajdonos Prága, julius 7. A prágai sajtó egyhangúan megállapítja, hogy a magyar színtársulat: győzött Prágá­ban. Első előadásával meghódította a közönsé­get, a kritikusokat, a szinházembereket. A C. S. R. színházi kritikusa mézbem ártott tollai ír Faragóék vendégjátékáról és az igazgatót mint spanyol eredetű Don Faragot aposztro­fálja. Ez a spanyol hidalgónév rá is ragadt a népszerű dirire és színháziban, színházon kí­vül már csak ezen a néven emlegetik. Bellák, a társulat táncos komikusa előleget kért. Az igazgató mindig mosolygós arcát zord rán­cokba vonta és kijelentette: — Előleg nincs s nem is lesz. Mire Bellák szomorúan sóhajtott fel: — Don Faragó, Don Faragó, Fáj tőled e keserű szó. A cseh lapok legnagyobb része beszá­molójához hozzáfűzte: Minden cseh szinház- látoga.tónak meg kell nézni a magyarok elő­adását és ott is leszünk valamennyien. — Farkas Pali szombaton este bús szemekkel nézte a gyenge félházat és kicsuklott belőle a csodálkozás: — Nem is hittem, hogy ilyen kevés cseh lakik Prágában. A Marica előadása alatt egy cseh ur ült meHetitem, aki élénken érdeklődött az elő­adás szereplői iránt s különösen kiváncsi volt a pesti vendégekre. Az első felvonás után ragyogó arccal dicsekedett szomszéd­jának: — A pestiek sem jobbak, mint a mi ma­gyar színészeink. A Kálmán-operett hölgyszereplői között a prágai férfinépnek legjobban tetszettek a kórus szépei. Kíváncsian kérdeztem meg a kórus dámáit dicsérő csoportot, hogy miért vannak úgy elragadtatva a karhölgyektől. — Mert kövérek és feketék, — felelték csillogó szemekkel. Iván mester, a színház szűkmarkú gaz­dasági igazgatója nagy lóversenybarát. A vasárnapi ügetőre két színész társaságában ügetett ki. — Ha nyerek, megveszem Löbl-nek az összes selymeit az asszonynak. Ha sokat nye­rek, veszek egy szép Prága autót, — mor­fondírozott magában. — Remélem, én is felülhetek az autó­jára? — kérdezi tőle az egyik szinész. — Azit hát nem. Kívánjon maga is annyi nyereséget magának, hogy vehessen rajta egy Prága-kocsit. A Marica bemutatóját a proszcénium- páholyból végiggyönyörködte Füssy Kálmán, a magyar kisgazdapárt népszerű képviselője is. Az első felvonás után könnyes szemmel fordult oda Szent-Ivány József nemzetgyű­lési képviselőhöz és önérzetes hangon dicse­kedett : — Nehéz hat esztendei munkánkba ke­rült, „de“ — látod, — végre mégis sikerült elmagyarositanunk a prágai színházakat. Ez a „de“ azonban igen sokszor fatális, így Faragó Ödön sóhajában is. — óriás az erkölcsi siker, ,,de“ ez az óriás elnyeli az utolsó filléremet is Prágában. — Bizony a prágai magyarok nagyobb igyekezettel járulhatnának hozzá az anyagi siker növeléséhez. 3Í*>Ard! míg fefsxöSíÉuiníi. „Repülőgéppel nem lehet a sarkot fölfedezni, de léghajóval igen" Berlin, julius 7. Roald Atmindsen káp­ráztató pompával vonult be vasárnap Osló­ba. A varos föl volt lobogózva, a lakosság apraja-nagyja az utcán volt s a király kitün­tető melegséggel fogadta Norvégia nagy fiát. A királyi palotában bankett volt, melyen részt vett a diplomáciai testület és az ország minden előkelősége. Az N. 25. számú repülő­gép az érkezéskor előbb a város fölé szállt, a levegőben több kört irt le, majd a Hob- nört-liid közelében kikötött. A királyné egy motorcsónakon személyesen ment a repülő­gépig és még a vizen fogadta az érkezőket. A kikötőben levő hajók szirénád egyszerre búgtak föl s ünnepelték Amundsent. Egy berlini lap munkatársának a sark­Marmaggi nuncius távozásának súlyos diplomáciai következményei lesznek. A ha­ladó pártok —mint ismeretes — már hóna­pok óta nyíltan támadták a nunciust, sőt a szocialisták követelték távozását is, mert —■ szerintük — a köztársaság beílügyciibe avat­kozott. Húsz János emléknapját is elsősor­ban a katolicizmus és Marmaggi nuncius el­leni tüntetésnek használták fel. Még a múlt héten szóba került a minisztertanácson, hogy Masaryk elnök vállalja el a Húsz-ünnep védnökségét, ami ellen Srárnek néppárti miniszter tiltakozását fejezte ki. A tiltakozás azonban mitsem használt. A cseh néppárt ezért Cyrill és Methód napján tiltakozógyü- íést tartott a prágai terménytőzsdén s azon egyhangúlag kimondották, hogy a haladó­pártok nyílt hadüzenetiét tudomásul veszik s a katolicizmus védelmére a legerősebb harcot kezdik meg a pokrokárok és szocia­listák ellen. A hétfőd Húsz-ünnépségén sok ezer em­Felfedezték a hatodik világrészt Berlin, julius eleje. A népek mondáiban minduntalan fölme­rül az elmerült világrész témája- Atlantisz­ról, az Európát és Amerikát összekötő kon­tinensről eddig csak mondákat hallottunk, de a legújabb tudományos kutatások úgy látszik közelebb visznek bennünket egy lé­péssel a titok felfedezéséhez. Atlantiszról már Pláton könyveiben is szó esik és alig van monda, amely ne foglalkozna vele. Nemrég Közép- és Délamerikában Olyan le­letekre bukkantak, amelyek az amerikai és a régi görög-egyiptomi mű­vészet között szoros összefüggéseket mu­tatnak. A washingtoni egyetem művészettörté­nésze, araik N. dr. az indiánus mayak nép tem­plomaiban talált emlékek írásjeleit megfejtet­te és rendkívül meglepő eredményre jutott. Az Írások, amelyek évezredek óta feküdtek amerikai földiben, egy olyan kontinensről szólnak, amely „a nagy tengerben** ötszáz évvel a mi időszá­mításunk előtt gigantikus katasztrófa ál­dozata lett. Ebben az időben földünket egy bolygó, mely minden 52-ezredik év­ben találkozik a földdel, érintette és 18 hó­napig sötétség borult a földre, amelyen óriási viharok dühöngtek. Mikor az orkánok elmúllak és megint hajnalodott, egy óriási sziget, amely a nagy tengerben Európát Ázsiával összekötötte, a tengerbe sülyedt. A nagy szigetnek nyoma sem maradt. A sziget lakói nagy kultúrával birtak, mert Mayák Írásai szerint a többi né­pek ettől örökölték kultúrájukat. Atlantisz szigetlakéi az egész földön elszóród'tak és asszimilálódtak a többi népekhez- A most ta­lált Mayák-irások igy mesélik él Atlantisz pusztulását. Meglepő a dologban az, hogy Közép- amerikában egy eltűnt faj művészeti kultú­rájának maradványait találták, amelyek teljesen megegyeznek a régi egyiptomi világ művészi stílusával. Q ua téma la tájékán csak most ástak ki piramisokat, oszlopokat és templommaradványokat, sőt pénzt és fegy­vereket, amelyek Olyanok, mintha Egyptom- ban készültek volna- Tekintve, hogy az ó- korhan a két világrész között a történelem szerint nem állt fönn kapcsolat (hisz Ame­rika fölfedezése 1492-ben történt) a művé­szeti tárgyak megegyezése arra mutat, hogy a két világrész között tényleg létezett egy Atlantisz nevű összekötő kontinens, amely egy kataklizma következtében el- sülyedt. És valószínű az is, hogy a kultúra nyugatról keletre terjedt. A francia akadémia most nagyban fog­lalkozik a kérdés földerítésével és a geoló­gusok a föltevést, hogy egy eddig ismeret­len hatodik világrész létezett, igazoltnak tartják. Nem a fülemüle volt... Azon a holdas éjjelen Barrison cselló- művésznő a shurrey elvadult kertben meg­szólaltatta világhírű hangszerét. A régi kas­télyból, mely a Barrison nővérek tulajdona, a cselló hivó szavára két másik lány jött elő: a világhírű Barrison vonóshármas másik két tagja. A lányok játszani kezdtek és a kertben összegyűltek a fülemülék és hallgatták a já­tékot. Áloméjjel volt, elvarázsolt áloméj a régi shurrey kastély elvadult kertjében . . De a fülemüléken kivül egy élelmes rá­dióember is hallgatta a csodaszép vonóshár­mast. A fülemülékkel nem törődve, másnap egy felvevő állomást létesített a kertben, hogy London és Sidney, Páris és New York ezrei is hallhassák a hangversenyt. A 365-ik hullám lett volna hivatva a zenei álmot mes­szire elvinni és a rádioember, aki világgá kürtölte, hogy a hires Barrison vonósháTmas játékát fogja közvetíteni, már előre örült a nagy szerencsének és a jó üzletnek. Az este mikor először szólalt meg rádión Barrison Beatrix édes-bus csellója, New Yorkban és Párisban, Londonban és Sidneyben az ezrek majdhogy elejtették a kagylót . . . Mert Shurrey parkján végigzizzent a szél és utána sok száz fülemüle dalba kéz dett, kísérő dalba, amely együtt zengett, együtt sirt, együtt nevetett a csellóval, a he­gedűvel és a brácsóval. A Barrison nővérek és a fülemülék együttes hangversenyt tar­tottak és egy poéta, aki egyszersmind egy nagy londoni lap zenekritikusa, csak ezt a mondatot tudta leírni: „Ezen az éjszakán a hold sugarai zenéltek a rádióban . . . Az élelmes rádioember ezer leadóállo­mással szövetkezett és nagy dijakat vett be. A Barrison-nővérek minderről mit sem tud­tak és estérőbestére folytatták a zenélést. Mikor a szerződéseket aláírták és a leadó­állomások be voltak állítva a 355-ös hullám­ra, a rádió konferansziéja jelentette, hogy most pedig egy uj még sohasem hallott hangversenyben lesz része a rádió világkö­zönségének. 11 óra körül utt:- • a A világ fővárosaibanaz ezrek vártáik a füle- ’mülecsodát. De néma maradt minden, csak a cselló búgott az éjszakában. A konferanszié bejelentette, hogy kissé szeles az időjárás és ez megzavarta a füle­müléket. Másnap, mondotta, fogják a hang­versenyt megismételni. És megint 11 óra volt, mikor felbugott a cselló. A brácsa és a hegedű hozzásimulták és szállott a dal. A világ fővárosaiban az ezrek várták a fülemülecsodát. De néma maradt minden, csak a hang­szerek búgtak az éjszakában. A konferanszié kinos-humorosan más­napra halaszottá a fülemüléket. De másnap is és ezentúl minden este néma maradt minden. A Barrison nővérek nem tudták, hogy a rádiós ügynök lelkűk dalát a 365-ös hullámon idegen emberek elé vitte, olyanok elé, akik megfizetik a lélek dalát, akik pénzzel vásá­rolják meg a lelkeket. De amit a művésznők nem tudtak, meg­érezték a fülemülék. És nem volt fülemüle, aki dalolt volna az éjszakában hallgatódzó ez­reknek a világ fővárosainak, amelyekből ki­veszett a fülemüle és a lélek. n—. — (A kis halakat sem veti meg a cseh­szlovák pénzügyigazgatás.) Komáromi tudó­sitónk irja: Hogy adózás szempontjából sem­mi sem kerüli el a pénzügyigazgatóság figyel­mét, arra sok alkalommal rámutattunk, Meg­adóztatják a nemlétező jövedelmet és a kép­zelt forgalmat, az elpusztult keresetet, házat, földet, még a vizdijat és csatornadijat is jö­vedelemnek tekintik és megadóztatják a pénzügyminiszter tilalma ellenére, ami mit­sem használ. A legfényesebb a dóka lan d azon­ban a hadmentességi díj kivetése, amelyet ffllffifflllHBiminffllflllliniHIHIIfflMIIHIIIIllllllHIHIHlflHIHIffllffllllllllHllllllIIIIIIIMnmilHraillllllllllllBllllllllIHliraHfflllBlllHnillllllllllllllBIIIHIIllllllllllllllllillllllllHIHllllllllIfflllHIlllHIHIHIIIIHIHlIIBtt A mfflftfjsü9 weiifPésjHMai&fca Prágában, a VMradM Zpttohra színházban. Pia este *|3» órahor Nóláskapüány Pénztárnyitás fi órakor. A IföttfQefclKfl: ZÖUlllCip. FCITOiCZU. HOrVdlÜ, FClChü. Bellák. SZtgCll, Farkas, Vágó Telefon: 4455 Holnap csütörtökön: Árwrác»H*«l Elővételi Truhlárné, Vádavaké nám. és Smeéky sarok; Korona, Passage és RokokO elővételi irodák; Srbek és Onrednik a Národoí trillán. .............................mm.. 4 ku tató nyilatkozóit Eckener dr. Zeppelm- sarkutazási tervéről. A többek között a kö­vetkezőket mondta: „Nem hiszem, hogy repülőgép segítségé­vel elérhető volna az északi sark. Hiá­nyoznak ott fenn az alkalmas kikötőhe­lyek. Igen valószínű azonban, hogy egy Zeppelin-léghajó könnyen megtehetné az utat, mert rászállhat a jégre és nem nyo­módik be a puha talajba, mint a levegőnél súlyosabb repülőgép. Éppen ezért Ecke- ner gondolata nagyszerű és okvetlenül meg kell valósítani**. Ellworth, az Amundsen expedíció máso­dik vezetője minden tekintetben megerősí­tette Amundsen' véleményét. Nannaggl mrním dtegijto Prágái A Husz-ünnep bonyodalmai — Nyílt szakítás a Vatikán és Csehszlovákia között? Prága, julius 7. A cseh néppárt estilapja, a Prazsky Vecernik jelenti: Tekintettel a katolicizmus el­leni manifesztációra, amelyet Húsz János emléknapjával kapcsolatosan rendeztek s amelynek védnökségét maga Masaryk köztársasági elnök, tiszteletbeli elnökségét pe­dig Svehla miniszterelnök vállalta, a Szentszék tiltakozásul e sértéssel szemben, amely öt és a csehszlovák katolikusokat érte, elrendelte, hogy Marmaggi pápai nunciust még aznap elhagyja Prágát. A nuncius hétfőn este titkára, Msg. Arata kíséretében a határra utazott. A pályaudvaron elutazása előtt elbúcsúzott Kordács dr. prágai érsektől és még több egyházi vezető személytől. bér vett részt az Altstádter-Ringen Húsz szobra előtt s személyesen megjelent Ma- saryk elnök is Svehla miniszterelnök kísére­tében. A Szentszék az események hatása alatt arra az elhatározásra jutott, hogy prágai követét visszahívja. Ez tehát most már nem­csak a cseh néppárt harca a szabadelvű és haladó csehek ellen, hanem nyílt szakitás a Vatikán és Csehszlovákia között s valószínű, hogy sokkal súlyosabb kompli­kációkra fog vezetni, mint a szlovenszkói püspökök pásztorlevele, amelyről azt állítot­ták a cseh haladó pártiak, hogy ezt is Mar­maggi, illetve a Vatikán beleegyezésével ad­ták ki a püspökök. A külügyminisztérium az Abendblatt ér­tesülése szerint megcáfolja Marmaggi -nun- ciusnak Prágából való távozását és kijelenti, hogy a nuncius csak rendes szabadságára utazott, helyettese pedig Arata.

Next

/
Thumbnails
Contents