Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-26 / 166. (909.) szám
Vasárnap, julius 26. 3 A nagyváros infernója Hol végződik a nagyváros — Kincs és hulladék — A munkások filozófiája Prága, julius 25. A bubencsi villanegyed háta mögött, a iVáros utolsó házaitól is odébb, egy nagy gyár mellett két óriási méretű kémény vörösük fel az égre. Első pillanatra gyárkémények1 nek tartja őket az ember. De nem azok. Nem száll fel belőlük sohasem füst. Hidegek, némák: Prága kanalizációjának szellöztetöi ök és alattuk a nagyváros gyomra. Itt végződik Prága. Ide kel] leszállnia annak, aki meg akarja tudni, hogy a világváros ragyogása milyen alapra van felépítve: mi tartja az ékszerüzletek pampáját, az utca csillogását, a bankpaloták büszkeségét, az emberiség égbetörését. Micsoda irtózatos atmoszféra! A levegő, ha annak nevezhető ez a gomolygó tömeg, megüli a belépő ember mellét és elborítja az agyat. Ide torkoljanak Prága kanálisai, itt van a kanalizáció óriási gyüj törne dencéje. Az undor és a rémület azonban ham a* rosan eltűnik és csodálkozás foglalja el helyüket, ha arra gondolunk, hogy ez a hely hozzátartozik a nagyváros életéhez: az érem másik oldala, amely nélkül a pompázó, ragyogó le nem képzelhetőA gyüjtőkanáüsból szüntelenül, éjjel nappal egy hatalmas feketénszürke íolyadéksu- gár tör elő. Vadiramu ár, hulladékokkal teli: a soha meg nem szűnő élet utolsó dokumentuma. Egy millió ember életvibrálása, türte- tése, rohanása itt ömlik egy nagy medencébe, amelyből az árt beirányitják egy malomkőhöz hosonló 80 Ióerejii turbinába, amelyet világítási célokra használnak fel. Egy borzalmas perpetuum mobile, a nap teljes huszonnégy óráján keresztül. A sötét folyót előbb egy több kilométer hosszúságú köfolyósóba szorítják, ahol olyan készülékek vannak elhelyezve, amelyek a hasznos anyagokat a többiektől különválasztják. Napokig tart, amig az ár ezen a szerpentin formában épiett cementbelen áttöri magát és a tisztító- állomáshoz. érkezik. Itt újra fölfogják, szűrőkön préselik át és mire a másik oldalon megint a szabadba jut, uj életet jelent: trágyát, amelyből kenyér fakad. Ebben az irtózatos pokolban emberek, munkások nyolc óra hosszat dolgoznak felváltva. Emberek Prága gyomrában, irtózatós bűz és állandó piszok közepette. Ezek a munkások, akik rosszabbul élnek a bányamunkásnál, ellenőrzik a nagyváros szenvedélyeit, nyomorát, lekiismeretéí. Mennyi meg nem született élet vetődik ide! Hullákat, abortuszokat paskol a sötét ár a cementfalra: céltalanságokat, letöréseket, néma jajjokat. A szűrők mindent felfognak. Nem engednek át Nem érkeztem üres kézzel, — felelte Zsófi, aztán bőröndjéből egy értékes tajtékpipát tett Tádé ur e-lé. Másnap, ahogy a hajnal végig futott az ég szegélyén, halk kopogás hallatszott az erdészlak ablakán- Az erdész azt hitte, hogy valamelyik kerülője akar vele beszélni- Ajtót nyitott. Mikor megpillantotta Zsófikát, ő is azt gondolta, hogy látomások kisérik, mert Zsófikán ugyanaz a halványkék ruhácska volt, amiben egj'kor a lápi vizekén szokott csónakázni. — A tündér ... A Üdére ... — fakadt ki az erdészből a meglepetés. — A láp tündére, akit keserves bujdosá- sok után a szive visszahozott ide, — felelte mosolyogva a leány— Hát a mérnököd? — Ne bolygassuk Imre ezt az emléket... A mérnök soha nem érintett engem. Most is olyan tiszta vagyok, mint akkor voltam, mi* kor még a hajamat csókogattad . . . Esküszöm- Csak a tied voltam és leszek a síromig... Míg nem láttalak, szememre a köny- nyek tergme áradott. De ke'lett mennem, hogy visszavásároljam családunk ősiségét... Tehát ha meg tudsz engem érteni, ismét a te rajongó Zsófikád leszek. — Lelked a pokolé, legyen azé a tested is . . . Most pedig menj az utadra., mert reád uszítom a vérebeimet, — mondta a férfi, aztán berugta az ajtótA megalázott leány szédülten tántorgott ki a pitarból. A lelke megmerevedett, a gondolatai megálltak— Nem az történt itt, amit idejövetelem előtt a képzeletemben megrajzoltam, — sóhajtotta könnyezve, aztán öntudatlanul a esem des vízi vadon felé vette az útját. Mikor a szigetre ért, szeme rámeredt a pocsolyára: — Jaj a mérnök . . . .! A pocsolya tükrén széles karikák gyűrűztek és csak néhány vizgyöngy siratta el a lápok szőke tündérét. semmit, mintha ez volna az a hely, ahol egy földalatti hatalom megállásra kényszeríti a halál felé rohanó életet. Vannak itt olyanok, akik évtizedek óta ehhez a helyhez láncolva és evvel a munkával keresik mindennapi kenyerüket. Mindnyájan azt mondják, hogy különösen nagy ünnepek és vásárok után nő nagyra a fekete ár és sodorja a nagyváros titkait. Valóban iníernó, pokol ez a hely, ahol az emberi szem még azt is látja, amit sohasem szabadna látnia: a saját maga ellentétét. És mégis: talán fontos, hogy vannak olyan emberek, akik itt élnek és akik ezt látják. Csodálatos ezeknek a munkásoknak bölcs filozófiája. Beszédbe elegyedtem velük és annyi kedélyt, annyi igazi humort a kávéházi beszélgetésben sohasem találtam, mint itt. Mikor azt kérdeztem, hogyan bírják ki ezt a poklot, az egyik igy felelt: — Minden földből lett és földdé kell, hogy Prága, julius 25. Hasszabb idő óta hallatszanak hírek arról, hogy Károlyi Mihály gróf Prágában tartózkodik, ahol tárgyalásokat folytat Benes külügyminiszterrel és számos más csehszlovák államférfival. A budapesti Mai Nap című napilap e tár* galásokról most tudni véli, hogy azok a Csallóközben megalakítandó emigráns-köztársaságra vonatkoznak. A szinmagyar Csallóköz radikális köztársasággá alakítása — Írja a lap— már régi terv, sokat hallottunk róla s az a végleges szakítás, mely Veér íinréék és Károlyi Mi* hály gróf között történt Parisban, állítólag szintén e köztársaságalakitási terv miatt következett be. Veérék voltak ugyanis az elsők, akik a csallóközi államról tárgyaltak Benes- sel s e tárgyalások alatt meglehetősen mellőzték Károlyi személyét, aki emiatt szakított velük s önmaga ''/ette kezébe az ügy elinté* zését. Prága, julius 25Stribrny exmmiszter tegnap este több* ezer hallgató előtt beszédet mondott á Lucerna nagytermében a Marmaggi-ügyről s lemondásának okairól. Azzal kezdte beszédét, hogy a nemzetgyűlés nagy hibát követett el, amikor közvetlenül az álíamfordulat után nem választotta el az egyházat az államtól s nem iktatta már akkor törvénybe a Húsz-ünnepét. Élesen támadta a szociáldemokratákat, aniiíegyen. Mindebből amit itt lát, a szűrő másik oldalán termőföld lesz. Munkások vagyunk, igazi munkások! A szűrőben olykor tömött pénztárcák és brilliánsok akadnak fenn. Ezeket az állam- kincstárnak szolgáltatják be. Egy állami kémikus állandó kísérleteket végez itt és megállapította, hogy 1915-ben 25%, 1916-ban 12%, 1917-ben S% és végül 1918-ban már csak 4.5% zsírtartalmat találtak Prága gyomrában. Még ezt a csekély zsírtartalmat is arra használtak fel, hogy kenőcsöt készítettek belőle és ágyukat kentek vele. Gyakran megtörténik, hogy munkások beleszédülnek a medencébe és ott lelik halálukat. Akik igy dolgoznak, nem ismerik a gyűlöletet. Egyikük ezt mondta búcsúzóul : — Itt minden gyűlölet megszűnik. Ez a hely átmenet s a túlsó oldalon — Prága, az aranyos dédelgetett, pompázó Prága kezdődik ismét. Prágába utazott, ahol a legnagyobb titok, bán tárgyal a csehszlovák kormánnyal Csallóköz függetlenségéről. A nagy Duna- sziget — esetleg némi mellékes területtel együtt — nem szakadna el Csehszlovákiától, eSak széleskörű autonómiát kapna, mi* ként annakidején jugoszgávia keretén belül Pécs és Baranya s az államfői tisztet Károlyi töltené be* A budapesti lap értesüléseivel szemben sokkal valószínűbbnek látszik az a Párásból hozzánk érkezett hír, hogy Károlyi Mihály gróf egy nagy magyar nyelvű emigráns napilap megalakításának érdekében jött Prágába s ebben az ügyben tárgyal a csehszlovák kormánnyal, folytatásául azoknak a megbeszéléseknek, amelyeket Benessel Párisban folytatott. Egy bizonyos: a magyarság idegenül áll e tárgyalásokkal szemben, akár köztársaság, akár pedig lap alapítására irányulnak. ért Tuszár-kormánya a prágai érseki szék betöltésénél érdektelenségét jelentette ki. A cseh nemzeti szocialisták már a pásztorlevél- afférban harcot hirdettek a római hierarchia ellen. Ha azokról a tárgyalásokról beszélhetnék, — mondta Stribrny — amelyet akkor a koalíció zárt ajtók mögött folytatott, sok érdekes dolog kerülhetne napfényre. — Azt vetik szemünkre, hogy az egész válságot választási agitációból idéztük fői... Egy női hang közbekiált: — Hiszen az is volt! Óriási lárma támadt s a közbeszóló hölgyet a rendöröknek kellett megvédelmezni. Stribrny beszéde további során kijelentette, bőgj hat év óia Szem Flórián szerepét játszotta a koalícióban s minden alkalmat megragadott, hogy a szenvedélyeket lecsillapítsaA néppárti hölgy újból közbeszólt. Erre rettenetes zaj támadt. Minden oldalról kiabáltak: — Ki vele! Ki vele! A hölgy azonban csak az erőszaknak engedett s a rendezők kénytelenek voltak a bátor közbeszólót a teremből kivezetni. A rend helyreáltával Stribrny részletesen foglalkozott a Marmaggi-iiggyel. Lojális akart lenni a koalícióval szemben és Svelila kérésére meg akarta akadályozni az utcai tüntetéseket és a sürgős interpellációt is. De már késő volt. Pártja végül is azt követelte, hogy a néppártot színvallásra kényszerítsék. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy a kormány a plénum előtt nyilatkozzék. Amikor azonban látta, hogy Kramár és Svehla szavazatukkal ezt megakadályozzák, benyújtotta lemondását. Végül kijelenti, hogy ezután is rezerváltál! fog viselkedni, de meg van győződve arról. hogy addig nem lesz nyugalom, amig az egyház és állam elválasztását végre neim hajtják. — Nem azért mondtam le.hogy a felelősség alól kibújjak és a harcot feladjam, hanem mert mozgósítani akarom a cseh nemzetet Rónia ellenBeszéde végén cselekvésre szólította fel híveit, hogy lépjenek ki önként és tömegesen a katolikus egyházból. Stribrnyt nagy és hosszú óváriéban részesítették hívei. Amikor a tömeg a nagyteremből kitódult néhány fiatal ember kiáltozni kezdett: — Kérünk kilépési iveket! Sokan azonban csalódottan távoztak. Mást, harciasabb beszédet vártak a nemzeti szocialista oroszlántól. Az exmmiszter azonban nem akarta fölégetni maga mögött a Iáidat, amelyet pártja épitett közte és a kormány között. A ociko Karlsbaöban lánggal a választól rei®raróf A Deutsche Landpost értesülése szerint julius utolsó napjaiban Karlsbadban fog ösz- szeülni a pétka, hogy letárgyalja a választási novellát, amelynek eredeti tervezetével egyetlen koalíciós párt sincsen megelégedve. 425 Már Valami megható naivság kell ahhoz, hogy valaki kalapot vegyen a kezébe és sorra járja honfitársait, szomorú arccal mondván: — Adakozzatok testvérek a honi föld felszabadítására! És még nagyobb és még meghatóbb naivság kell ahhoz, amikor az a földhöz ragadt munkásember a zsebébe nyúl és 25 centet dob a kalapba, mondván: —Legyen szabad az a föld, ahol születtem! Mert hát valami ilyesmi történik most mesz- sze Amerikában. A podkarpatska rusi ruszin ös- lakók, akik Amerika bányáiban őrlik fel izmaikat és idegeiket; akik a munka lázában sorvasztják el képességeiket ahhoz, hogy fajuk száma növekedjék, úgy ábrándoznak Ruszinszkóról, mint egy messze Keleten, a Kárpátok aljában meghúzódó „felszabadítandó11 szülőföldről, ahova visz- szatérni egyenlő a rabszolgasorssal. Könny szökik az ember szemébe, ha olvassa a névsort, ha számolja az adományé kar, amiket „f odkarpatska Rus felszabadítására1' szánt adományként nyugtáznak „nyilvánosan11 az amerikai lapok. A végösszeg még több könnyet fakaszthat. Ott. a rnegs: árr-Jálhatatlan íir'.'iOk hazájában Podkarpatska Rus „felszabadítása;! ‘ eddig 425 dollár gyűlt össze. Még egy nemzetiszinü selyemzászlóra is ke1 és. De meg van. Ez a -i.'ó doliár ott vilit minden amerikai ruszin szive közepén, mint a „felszabadítás11 első niruóke, amely hirdeti, hogy a centekből és dolli okboi támad fel majd az a gazdasági erő, amire ennek a kicsi szülőföldnek szüksége van, hogy szabaddá és erőssé váljék. Ma még csak négyszázhuszonöt dollár, igen kevés összeg, amellyel szemben egy európai nagyhatalmaktól támogatott kormányrendszer vasökle emelkdik, de ez a Dávid-Góliáth-harc mégis nagyon imponáló. Valahogy belehasit a magyar lelkekbe, akik hasonló sorsban, hasonló érzelmekkel túrják az uj világ földjét. Vájjon mit szólnak ezek a magyarok ehhez a 425 dollárnyi „szabadságpénzhez11? Lehet, hogy elfacsart szívvel dobják hozzá a négyszázhuszonhatodikat... 1 & A dollár „fölszabadító" útra indult! — rp.^- .. JaMonlczhQ nyitni tárgyalásai A direktórium elnöke a pártvezetöség fölhatalmazásával vette föl az érintkezést a pár- kányi csoporttal. — Sem megállapodás, sem döntés nem történt. Pozsony, julius 25. A Pozsonyban megjelenő Magyar Újság szombati számában megjelent „Jablo- niczky és Leílei egyezkedik** cimii cikkre vonatkozólag a keresztényszociaüsta párt égjük legilletékesebb vezető személyiségétől ezt az információt kaptuk: Az országos keresztényszocialista párt julius 7-én Iglón megtartott országos párt- vezetőségi ülésén megengedte az elnökségnek, hogy a pártegység megmentése érdekében érintkezésbe léphet a Párkányban annak idején összegyűlt párthivekkel, ha ezirányban hozzá felkérés érkeznék. Ebben az irányban Petrásek és jánoky-M.adocsány elnökségi tagok megkeresték a párt ügyvezetésével megbízott elnököt, " Jabloniczky János dr.-t, hogy vegye fel az érintkezési veiük. Jabloníczkj^ János dr. nemzetgyűlési képviselő le is utazott kérésükre Nyitrára ahol kívánságukat meghallgatta. Döntés ebben az irányban nem történhetett, mert a döntés az országos pártvezetöség elé tartozik. Semmiféle meg- aiiapodások a nyitrai megbeszéléseken nem történtek, igy tehát az ezzel ellentétes híresztelések a tényeknek meg nem felelnek és csakis a pártegységnek megbontását célozzák. Tudomásunkra jutott, hogy a nyitrai értekezlettel kapcsolatban Leltei érsekujvári barátai azt a hamis hírt kolportálják, hogy az elnökségről Jabloniczky János dr. állítólag lemondott. Ezek a híresztelések rosszakaratú valótlanságok. Stribrnu „mozgésif ROiaa ellen Nemzeti szocialista gyűlés a Lucernában — Stribrny mint modern „Szent Flórián** — A lemondás okai ililirsaság- faffij lapalapitás? Károlyi Mihály prágai tárgyalásai körül — Egy budapesti lap a csallóközi köztársasáj tervéről — Parisból mást jelentenek 1 Dr.Sclioll-féle talpbetéteit l i fYlte Sc£«oll mm* Co. M«a. londosi) t j a legtökéletesebbek ezen a téren mindennemű ► J lábfájdalmak ellen. — Az eladást szakképzett1 (b% ► J személyzet végzi Prágában és az egész vidéken. l — Minden jobb cipőüzletben és szaküzletben £ 3 kapható. — Kérjen díjmentes prospektust. t 5 Központi raktár: J. MAENDL & Co., Prága, Panská 5. Telefon 863 ►
