Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-03 / 147. (890.) szám

Nagg nemzeíhöii konferencia a francfa-spsnsgol marokkói lűrggolűsból Anglia, Olaszország, Törökország, Oroszország beleszólása — Abd el Krim békeföltételei Magyar kapunyitásra (d.) Prága, július 2. A Vinotirady arénájában ma esée pre­mier van. Egy messzi kultúra premierje. Egy árvaságban élő nyelv idegen ritmusa lüktet a színfaluk között s a zenés Prága nagy or- cheszterében föteuzsákál egy kristályosán friss hang, a bánatárnyékolta turáni lélek e z erszinü sz á myal ás á val. A magyar nemzeti kultúra tartja ma be­vonulását száztomyu Prága városába. Örömünnep lenne .ez számunkra, akik a magyar boldogulásért vívott harc idetolt posztjain a kulturális elszigeteltség áldozatos életét éljük s ragyogóan nagy ünnep minden magyar számára, hogyha diadalt ülhetnénk benne. Ha küzdelmes napjaink krónikájában följegyezhetnőlk, hogy egy méltán megbecsült kisebbség kultúrája — íme — olyan virág­zásba, olyan fejlődésbe szökkenhetett az uj állam mindenki számára egyformán áldásos humuszában, hogy végül a főváros kapui is megnyilottak előtte. Hogy a szülői gondvise­lés büszkélkedő szeretete szólította ide, mely talán még azt is el tudta volna feledtetni, hogy ami itt fogad bennünket, az nem az „édes44 csókja... Ha a mi színházi kultúránk a királyleány ünnepi köntösében léphetett volna át a Ven- cel-térem s nem a Hamupipőke foszlott, szo­morú ruhácskájában... De megfordult a régi mese. A Déryné Ifjasszony és Prielle Kornélia na'gyasszony kirá.lyleánnyá varázsolt Hamupipőkéje — ó, magyar fájdalom — elvesztette arany cipellő­iét a sáros falvak kátyújában és eJszaggatta üianynapsugarakból szőtt, drága ruhácskáját i nehéz ut bogáncsaiban. A kátyúkban, ahová a hivatalos kor­mányzat halálrakárhoztató akarata vetette s i sebző bogáncsokban, amelyekkel a türel­metlen, a csak romokon építeni tudó soviniz­mus tűzdelte tele az útját. ó, nem a magyar Tháiia királyi bevonu­lása ez, hanem a régi otthonaiból mostohán kiűzött Hamupipőke esdeklése a kenyér után, unit odahaza nem tudott megtalálni. Fájdalmasan kell ezt megállapítanunk, de még inkább kell pirulnia miatta a szükebb, szlovenszkói kormányzatnak, amelynek kul­túrpolitikája erre az aligha szándékolt visz- szás eredményre vezetett. Mert szent a hitünk, hogy a magyar ak- borok prágai vendégjátéka nem lesz jelentő­ség és komoly erkölcsi siker nélkül való. A Vinohrady arénájának minden estéje élettel- lesen fogja dokumentálni a magyarság kultu­rális erejét és messzehangzó kiáltása lesz az élniakarásunknak. A magyar kultúra — senki sem vonhatja kétségbe — Prágában európai színpadot ka­pott. Ez magában véve le nem kicsinyeihető eredmény. S hogy Prága európai érdeklő­désű és a sovinizmus túlzásaitól inkább ment* közönsége bizalommal és szeretettel seregük i magyar rivalda elé s Faragó Ödönnek már az első estére telt házat biztosított, ez a je­lenség vigasszal és elégtétellel tölt el ben­nünket. Prága kulturnépe Szilovenszikóig fénylő Igazságot szolgáltat nekünk akkor, amikor erkölcsi elismerésével és cselekvő támogatá­sával igyekszik jóvátenni azt, amit egy rö­vidlátó és szűkkeblű kormányzat — az állam pozitív kuilturértékeinek kárára — hivatalos tógában elkövetett. De elégtételünk akkor lenne igazán teljes, ha a művészi élvezet óráin túl sem feledkeznék meg Prága arról, hogy a magyar sziníkultura érdemes az élet­re és a fejlődésre. S a lélektelen politika ön­zésével és gonosz gáncs vetéseivel szemben sokezrek’emelkedett hite és ellenkező akarata ititaina eleven tilalomfát. Amikor a Vinohradyban ma este fölgör- iü! a magyar színpad világa előtt a függöny, írre a távoli, szinte meseszerü horizontra függesztjük megillcíődött tekintetünket. Hiszünk benne, hogy az igazságnak, ha Prágán keresztül is, de győznie kell. Páris, julius 2. A spanyol—francia marok­kói tárgyalásokról hosszú idő óta nem tett említést a világsajtó. Egy-két francia jelen­tésből úgy látszott, hogy a konferencia min­den lényeges nehézség nélkül halad a végki­fejlődés felé, most azonban a Journal egy je­lentéséből kitűnik, hogy koránt sincs minden rendben. A konferencia lassan-lassan kiélezte a marokkói kérdést és nem maradt többé Spanyolország meg Franciaország elszigetelt ügye, hanem ugyanolyan arányokat öltött, mint annakidején a háború előtti súlyos ma­rokkói konferenciáik. Prága, julius 2. A szlovenszkói állampolgárság problé­mája, amely a maga kiáltó igazságtalansá­gaival fojtogató kisértetévé vált különösen a magyar kisebbség életének, végre nemzet­közi fórum elé került. A magyarság politikai képviselői mélyielhajtó memorandumot dol­goztak ki az állampolgársági probléma egész komplexumáról, melybe belefoglalták a cseh­szlovák kormány jogfosztó gyakorlatának teljes sorozatát is- A memorandumot képvi­selőink most nyújtották be a népszövetség genfi főtitkárságánál Heyking báró utján. A memorandum peticiójában kérik a nép- szövetség tanácsát, hogy a köztársaság ál- lamkereteibe tartozó magyar kisebbség ál­lampolgársági ügyében a kisebbségi jogokat szabályozó sant- germaini szerződés harmadik cikkelyében foglaltakat tekintse mérvadóknak, annál is inkább, mert a szerződés tizenne­gyedik cikkében kijelentés történt, hogy a kisebbségekre vonatkozó rendelkezések nemzetközi érdekű kötelezettségeket állapí­tanak meg és azok a népszövetségi tanács többségének hozzájárulása nélkül nem mó­dosíthatók. A csehszlovák köztársaság alkotmány­levelében is kötelezte magát a békeszerző- lések határozatainak pontos betartására és kötelezte magát arra is, hogy azokkal ellen­kező szellemű törvényeket nem hozhat. En­nek ellenére meghozták az 1920. évi 236. sz. törvényt az á 11 aimpolgárságról, mely állam­polgárokul osak azokat ismeri el, akik 1910 január elseje előtt illetőséget szereztek- A , törvényt a kormány a trianoni szerződés 262. szakaszára alapította, mely biztosította részére a magyar állampolgárok megválo- gatáisának jogát. E törvény alapján a kormány több mint hatvanezer opciós kérvényt utasított el s mintegy három­zeti, hogy a pillanatnyi helyzetből hasznot húzzon. Spanyolország és Franciaország pe­dig éppen ezért kénytelenek óvatosan kezelni a problémát. Ami a közös katonai akciót illeti, Fran­ciaország követeli, hogy Spanyolország szállja meg Sesuant. A spanyolok azonban, okulva régi veszteségeiken, nem hajlandók újabb harcokba bocsátkozni, mert félnek, hogy azok ismét rengeteg áldozatot köve­telnének. százezer magyar létét és egzisztenciáját kötötte gúzsba. A sérelmek láncolata máig sem ért vé­get s .. kormány állampolgársági joggyakor­latának legutóbb is kiáltó példáját adta Kör... áy-Ébes Lajcö nemzetgyűlési bépvi- selő megfosztása kétségtelen kassai illető­ségétől. A memorandum benyújtása valóban nem történhetett alkalmasabb időben- Képviselő­ink a kérdés jog- és törvényszerű ismerte­tése után azt kérik memorandumukban, hogy a népszövetség magas tanácsa kötelezze a csehszlovák kormányt a saint-germaini szerződésben megállapított föltételek be­tartására éfs minden szlovenszkói állampolgár illető­ségét, aki azt 1910 előtt az akkor érvényben volt magyar joggyakorlat alapján megsze­rezte, ismerjék el. Amennyiben pedig a nemzetek szövetsé­gének tanácsa erre illetéktelennek érezné magát, kérik, hogy ezt a panaszirateí kí­vánatos döntés céljából a hágai nemzetkö­zi döntő bírósághoz tegyék át annak meg­állapítása végett, hogy a csehszlovák kor­mány álláspontja az állampolgárság kér­désébe.! helyes-e, vagy sem. A szlovenszkói magyarság őszinte meg­elégedés.el és hálával üdvözli képviselőinek erőteljes lépését, mellyel kisebbségi életünk legégetőbb sebére nemzetközi fórum előtt keresnek orvoslást, miután a belpolitikai C t terén vívott küzdelmekben ezt megtalálni a kormány rideg és inhumá us elzárkózása miatt nem sikerült. A magyarság feszült ér­deklődéssel várja a genfi, vagy hágai íté­letet és bízik benne, hogy az a csehszlovák kormányzatra nézve marasztaló lesz s visz- sza fogja adni százezrek ámára a nyu­godt emberi élet és munka elemi lehetősé­geit. Irodalom és politika Irta: Fleischniann Gyula dr. II. A szlovenszkói magyar irodalomnak tartalomban, szellemben, nyelvben nemzeti­nek kell lennie. Nem szabad elszigetelődnie az itteni magyarság sorsától s mint valami kis sziget az óceánban különválva élnie és fejlődnie, helyesebben sínylődnie. Ha a mai szlovenszkói irodalom között böngészünk, bizony sok megjegyezni valónk lenne. Ha az irodalom a kor tükre, akkor a mai szlovenszkói irodalom nagyon torz tük­re a mi keservesen változatos életünknek. Aki a szlovenszkói viszonyokról némi fogal­mat, képet akarna magának alkotni, az ugyan hiába fordul a mi irodalmunkhoz. Az itteni magyarság szenvedései, küzködései, céljai és törekvései úgyszólván alig mutat­koznak íróink, költőink munkáiban. Szinte hihetetlennek*látszik, hogy ilyen nagy törté­nelmi idők oly kevéssé hatottak a nemzet dalosaira. Az ember elcsodálkozik, hogy amikor sorsunk, lenmaradásunk forog koc­kán, amikor a magyar nép olyan katasztró­fákon megyen keresztül, akkor a mi íróink Nyugatra mennek témákért, hangulatokért s legtöbbször gyöngén megkonstruált házas- ságtörésj és hálószobajeleneteket kapunk irodalmi csemegének. Lehet-e csodálkozni azután, hogyha a közönség nem veszi és nem olvassa a szlovenszkói írók munkáit, hanem előszedi a könyvtárakból Jókait, Mikszáihot és a többi 19. századbeli magyar írók mü­veit. Lehet-e csodálkozni, hogy szívesebben olvasnak ma a fiatalok és a családok a ré­giekből, mint a maiakból? S jobban kielégíti őket Arany és Tompa költészete, a múlt szá­zadbeli regényirók, amelyek jobban megfe­lelnek lelki világunknak, mint a mostani líri­kusok és prózairók? De nemcsak nálunk, hanem Magyaror­szágon is megfigyelésre méltó jelenségekkel találkozunk. A forradalom után a legolvasot­tabb könyv Magyarországon Torrnay Cecí­lia „Bujdosó könyve“ volt, amely mesterien tükrözi vissza az 1918—19-iki válságos idő­ket. És ma mit néz meg a magyarországi színházi közönség? Mik a legkedvencebb darabok? „Az uj rokon14, „A vén gazember44, a „Süt a nap44 és „A farsangi lakodalom44. Éveken keresztül adták és adják még ma is táblás házak előtt ezeket a darabokat, amelyekben az internacionális társadalmi drámáktól és pikáns vígjátékoktól megcsö- mörlött publikum hamisítatlan magyar leve­gőt és nemzeti szellemet kap. Aki ismeri Kisfaludy vigjátékait, az kétségtelenül sok hasonlatosságot és — talán önkéntelen — hatást talál a mai magyar színpadi iroda­lomban. „A farsangi lakodalom44 például a legtisztább magyar romantícizmus s a gár­datisztben a Himfy-dalok költőjét látjuk ma­gunk előtt. S ez a magyar levegő tele ma­gyar melódiákkal volt az, amely a darabnak olyan páratlan sikert hozott. Vájjon nem-e — legalább részben — az én felfogásomat igazolja, hogy a Vígszínház és az Uniószinháza.k, amelyek elsősorban az internacionális művészetnek hódoltak, súlyos válsággal küzdenek és Molnár Ferenc ra­gyogó szellemessége helyett a publikum szí­vesebben hallgatja a „Vén gazember44 fur- fangosságait? Elismerem, hogy volt és van még ma is egy bizonyos társadalmi réteg, főleg a világ­városokban, amelynél elsősorban az abszo­lút irodalmi érték jön tekintetbe és a nem­zeti szempont alárendeltebb jelentőségű. Ez az internacionális réteg azonban ma számban és vagyonban egyre összébb zsugorodik és a nemzeti erők megnyilvánulásának kényte­len helyet engedni. És ennek igy kell lennie. Ez nem is le­het másképp. S ezt meg kell értenie a mi szlovenszkói íróinknak is. Mert az még nem Főleg Anglia és Olaszország, valamint Törökország, Oroszország és a francia kommunisták közbelépése szélesítették ki a problémát s a jelen pillanatban igen nagy nehézségek előtt áll a megegyezés. A francia lap szerint a spanyolok meg­maradnak azon követelésük mellett, hogy az ellenséget a nemzetközi zónáiban is üldözhes­sék. Ezt azonban Anglia nem akarja megen­gedni, mert ez ellentétben áll a háború előtt elfogadott marokkói határozatokkal. Olasz­országot, amelynek számára a tengeri kérdés még nincs elintézve, mert még nem irta alá a híres tengeri szerződést, az a törekvés ve­Franciaország egyedül pedig nem meri megkockáztatni az igen kedvezőtlen körül­mények közt fölveendő háborút. A Maiin madridi értesülései szerint !Abd el Krim a következő föltételek mellett haj­landó békét kötni: A független riff-álíam elismerése. Az uj állam határai nyugaton a Primo de Rivera- vonal, keleten pedig a Kert folyó. Három törzsnek a területe is az uj államba esne, amely törzsek pillanatnyilag spanyol íenhaíóság alatt állanak. Délen Abd el Krim államának határa az Uelka völgye lenne. A magyar hontalanok keresztje a népszövetség előli Képviselőink az állampolgárság problémáját nemzetközi fórum elé vitték — Átadták a memorandumot a genfi főtitkárságnak C/dRÁf*M ________ Űöflzetésl árak belföldön: évente 300, Á'W rí jj# félévre ISO, negyedévre 76, havonta Mg* J&m j&m 26 Kö; külföldre: évente 450, félévre Deeye<^V^re havonta 39 Ke. Jifzforenszkói és (ftusztnszkéi tfzöwetkez&íÉ(Sávtok sf&iitikai napilapja JltlmimissítvcR&iw f&sxevüesziö: ^zuvérBi^i J£úszíó CfeBtsi&s sxevfcesxÉö: &ÚÍ Jfefoóri

Next

/
Thumbnails
Contents