Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-21 / 161. (904.) szám
* Nehcz napák varnak a roszinszkól tOrögkaioilkusokra Qöbé püspök eredménytélén tárgyalása} Prás gában — Két templomot ismét visszavettek a schizmatifcusoktól Ungvár, július 20. (Ruszmszkói szerkesztőségünktől.) A Vatikán és Csehszlovákia közötti feszült, viszony igen érzékenyen érinti a ruszinszkói görgkatolikusokat. A hat év óta tartó vallási háborúság harcterén most történnek az eltakarítások és a romhalmaz alól itt is, ott is egy-egy templom, vagy egyházi birtok kerül ismét görögkatolikus kézreA schizmatikusok terrorisztikus fellépésének és az ezzel kapcsolatos vagyonrablá5 sóknak ügyében a mnnkácsegyházmegyei püspökség már régóta trágyalásokat folytat a prágai kormánnyal. Mmdezideig azonban csak igen jelentéktelen eredményeket ért el- Az' ügyek gyorsabb tempójú megoldása érdekében Gébé munkácsegyliázmegyei püspök Prágában járt és kihallgatást kért Benes külügyminisztertől. A külügyminiszter azonban rosszkedvében volt, mert éppen azelőtt hagy5 ta el Marmaggi nuncius Prágát és igy mindazok a szőnyegen lévő fontos egyházi kérdések, amelyek megoldása már égetően sür5 gős, elintézetlenül maradtak. Tekintettel arra, hogy a görögkatolikus papság anyagi ügyeinek rendezése máig is késik, valamint arra, hogy a templomok elrablása következtében a sohizimatikusok és a görögkatoliku5 sok közötti jogviszony teljesen rendezetlen, a miniszter viselkedése súlyosan érinti a görögkatolikus papságot, de meg a hívek ezreit is. A közigazgatási hatóságok ugyan némely helyen végrehajtják a fdsőbb parancso5 kát, de ez mind kevés. így a múlt hét elején vették el a schizmatikusoktól a szildobosi gör. kath. templomot és adták vissza jogos tulajdonosaiknak, majd másnap a bedőházai gör. kuth. templom is vissza került régi hívei birtokába, mindkét helyen termés, tesen csendőr! asszisztenciával ment végbe ez a hatosa5 gatási hatóságok passziv rezisztenciájukkal gatási hatóságok passzivreziszten ..iájukkal felhagytak és a túlontúl elmérgesedett vallási ellentéteket a templomok tulajdonjogainak megállapiásá'val rendezik. Isméi forradalom Portugáliában Lisszabon, julius 20. A Vasco da Garna nevű portugál cirkálón lázadás tört ki. A hajó kifutott a kikötőből, de mivel kevés lőszer és élelmiszer volt rajta, csakhamar megadta magát az üldöző kormányhü hajóegysé- geknek. így az egész lázadási mozgalmat, amelyet hosszú idő óta készítettek elő a forradalmárok, sikerült csirájában elfojtani. Lisszabonban kihirdették az ostromállapotot, máskülönben azonban nyugalom van a városban. — A Vasco da Gamát tegnapelőtt a Sao Juliao-erődből megszökött lázadó katonaság vette birtokába, de a kormányra nézve nagy szerencse volt, hogy ezek *a lázadók egyáltalán nem értettek a hajó kezeléséhez s igy kénytelenek voltak magukat megadni. A karíelltörvény. Az igazságügyminisztériumban a kartelltörvény javaslatán dolgoznak, mivel az egyes minisztériumok úgy látták, hogy a közélelmezési minisztérium által kidolgozott törvénytervezet nagyon egyoldalú és a modern gazdasági követelményeknek nem felel meg. Az igazságügy- minisztérium természetesen állandó kontaktusban áll a többi minisztériumokkal. A tervezetet az ősz folyamán véleményezés végett kiadják a különböző testületeknek. A szenátus feloszlatása körül. Az utóbbi időben, a közelgő választásokra való tekintettel az a kérdés merült föl, hogy a választásokat egyszerre ejtsék-e meg a nemzetgyűlés mindkét háza részére. A szenátust ugyanis csak 1928-ban kellene feloszlatni, de amint a jelek mutatják, a szenátus feloszlatása is a rendes, törvényes határidő előtt fog megtörténni. Erre főképpen az ad okot, hogy számos szenátor nem tudja tudását és tehetségét a szenátusban kellőképpen érvényrejut- tatni s azt szeretné, ha a képviselőházba jelölnek. Viszont egyes képviselők azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a jövőben a szenátusban foglaljanak helyet. Ha tehát a szenátorok a képviselőházi választásoknál jelöltetik magukat, természetesen kénytelenek lesznek szenátor! mandátumokról lemondani. Minthogy ez a párlképviseletok teljes átszervezését jelenti, valószínű, hogy a szenátusi választásokat is ftc8. előtt fogják megejteni. Kedd, julius 21. MüsargK eliük elfogadta Sfflbrng lemondásai Prága, julius 20. A köztársasági elnök, ma délelőtt átiratban értesítette a miniszerelnököt, hogy Stri5 brny lemondását elfogadja. Stribrny tehát tényleg ragaszkodott lemondásához. Minthogy az elnök a vasutügyi minisztérium vezetésével Franké minisztert bízta meg, aki ugyancsak a cseh nemzeti szocialista párt tagja, úgy látszik, hogy Stribrny tényleg nem is a koalícióval, hanem saját pártjával különbözött össze. Franké tehát nem fog lemon5 dani, sőt ellenkezőleg, most már három minisztériumnak lett a vezetője. Eredetileg csak közélelmezési miniszter volt, Tucny lemondása után megbízta az elnö’k a postaügyi minisztérium vezetésével, most pedig még a vasutügyi minisztérium élére is öt állítottaA köztársasági elnök a következő átiratokat küldte a miniszterelnöknek: Stribrny György urnák, a csehszlovák köztársaság vasutügyi miniszterének Prága. Lána, 1925 julius 20- Stribrny Miniszter Ur! Ismételt kérésére elfogadom lemondását s köszön-etemet fejezem ki saját resszortja eredményes vezetéséért s munkásságáért a kormányban, különösen a miniszterelnök szabadságának ideje alatt. Remélem, hogy nem veszek öntől hosszú időre búcsút. Svehla s. k. T. G. Masaryk s. k. Franké Emil dr- urnák, a csehszlovák köztársaság közélelmezési miniszterének. PrágaLána, julius 20. Franké dr. Miniszter Ur! Megbízom önt a vasutügyi minisztérium vezetésével. Svehla s. k. T. G. Masaryk s. k. llliliáüift mmiilmm jósolnak Prágáiul Prognózis a szlovenszkói választásokra. — Közeledés a szlovák néppárt és Srámek között. — Kramór és narodná strana. — Meggyöngültek a koalíciós pártok. Prága, julius 20. A küszöbönálló választások előrajzolódó, szlovenszkói képe nem sok jóval biztatja a koalíciót. Maguk a józanabbul látó koalíciós politikusok is elősmerik, hogy Szlovenszkón megfogyatkoztak a sánszaik s el vannak készülve az autonómista irányzat komoly előretörésére. A Marmaggi-affér is erősen rontja a koalíció szlovenszkói esélyeit s egészen bizonyos, hogy a szlovák néppárt a Vatikánnal támadt konfliktust erősen igykszik majd a választási harcban kamatoztatni. Sőt a Rómával való harc újból közelebb hozta egymáshoz Srámeket és Hűnkét és arról is vannak hirek, hogy a szlovák néppárt világi szárnya közvetlen tárgyalásokat is folytat a lidákokkal, hogy bizonyos közeledést hozzon létre. A közeledés azonban nem jelenthet egyebet, csak azt, hogy Srámek hathatós támogatásával fogja segíteni a választásokon Iiiinkáékat, akik teljesen önállóan mennek bele a harcba. „ A másik autonomista szlovák párt a jóval mérsékeltebb, evangélikus színezetű národna strana távolról sem várja oly föl- készülten a választási kampányt, mint Hlin- káék, aminek főképpen az az oka, hogy a szervezés munkáját nagyon későn vették föl s akkor is csupán egyes vidékeken. Beavatott helyen bizonyosra veszik, hogy a szlovák nemzeti párt nem állít közös listát a néppárttal, nem pedig részben mérsékeltebb politikai iránya, de nemkevésbé a két tábort elválasztó nagy világnézeti különbség miatt, amelyet a Marmaggi-affér még jobban kiélezett, bár maga Rázus erősen konciliáns álláspontra helyezkedett a katolikus állásponttal szemben a Húsz-kérdésben. Hünkáékkal való szorosabb kapcsolatról tehát nem lehet szó, de az sem látszik biztosítottnak, hogy a turócszentmártoni párt önállóan bocsátkozik a küzdelembe, mert kombinációk merültek fel úgy Prásek, mint Kramár pártjával való kooperációra. A Prá- sek-féle kombináció nem komoly, mert hiszen maga Prásek sem igen remél többet, mint hogy Richterával együtt mandátumot szerezzen s az ö célkitűzései messzebbre szólnak. de valószínűbb az a lehetőség, hogy a pénz nélkül és meglehetősen szervezetlenül álló narodniárok Kramáfral fognak össze, akikkel bizonyos rokonvonások is összefűzik őket. Megegyeznek elsősorban abban, hogy Kramárék is és a nemzeti pártiak is a zsupa- törvény ellen vannak, összefűzi őket a konzervativizmus, amely mindkét részen fascista vclleitásokat mutat s azonfölül összekötő kapocs Turócszentmárton régi orosz irányzata. A nemzeti pártiak egyek Kramárékkal Hodzsáék gyűlöletében is, ami a régi pártszakadásra és arra vezethető vissza, hogy az agráriusok a múlt választáson kinullázták a turócszentmártoniakat. A Kramárral való összefogásnak tehát lenne alapja, de veszélyeket is rejt a vállalkozás, mert a szorosan vett nacionalista program feladását jelentené, amit különösen Rázus föllépése hangsúlyozott ki a párt életében. Kétségtelen azonban, hogy a narodna strana semmiképpen sem várhat nagy eredményeket, legfeljebb egy-két man- dátninra számíthat, amelyeknek Rázus Márkon, Buzovsky Lajos dr. és ifj. Jánoska György dr. a legkomolyabb aspiránsai. Koalíciós részen Hodzsáék készülnek a legnagyobb erővel a szlovenszkói választásokra, amelyeknek előkészítésében Srobár és Steíanek buzgólkodtak, amikor a választói refcimot a szlovenszkói centralista érdekek felé igyekeztek irányozni. Pénzük természetesen bőven van s hogy a csehszlovákizmus gyakorlati politikáját egy kis nemzeti programmal is ellensúlyozzák, külön szlovenszkói követeléseket állítottak fel, köztük az evangélikusok számára külön teológiai fakultást a pozsonyi egyetemen. Mindez azonban nem használhat, mert Hodzsáék teljesen megrontották pozíciójukat Sziovenszkóban s íegopíimisztlkusabb számvetés szerint is veszíteniük kell két- három mandátumot. Érdekes, hogy Hodzsának a legszenvedélyesebb gáncsokat Kramárék vetik Sziovenszkóban, akik pozsonyi sajtójukkal állandóan tűz alatt tartják őket s szervezetiek meggyengítésére egyre-másra elhódítják titkáraikat. Az iparospárt, amelynek szlovák frakciója élén a turócszentmártoni Thurzó áll, nem fog Szlovenszkón sok vizet zavarni s az ott elért szavazatokat legfeljebb a második szkrutiniumban gyümölcsöztetheti. A nemzeti szocialisták nagy ellánnal és sok pénzzel vetik magukat Szlovenszkóra, de komoly kilátásaik nekik sincsenek, mert régi hiveik nagyrésze a nemzeti demokratákhoz pártolt át, de a Marmaggi-affér után még kevésbé számíthatnak arra, hogy a szlovákságból hódítsanak maguknak hiveket. Értesülésünk szerint, szlovenszkói listavezetőjük nem Hrusovszky Igor, hanem Kraitz dr., a pozsonyi egészségügyi referátus vezetője lesz. A szociáldemokraták az utolsó szalmaszál után kapkodnak, nagy pálfordulást is csináltak, hogy a régi szimpátiát és bizalmat visszaszerezzék, de a tömegek nagy csalódása után ez nem sikerülhet már nekik s nemi változtathat a dolgokon .. Roboínické Noviny kuruckodása sem. amelynek hangja utóbb túltesz már a Slovákon is. Jelöltjeik Dérer, Lehoczky, Benda és esetleg Markovics lesz, amennyiben nem bizonyos, hogy a kultuszminiszter megkapja a moszkvai követséget, miután Benes neheztel a szociáldemokratákra a sok kellemetlenség miatt, amit neki a vatikáni konfliktus ügyében szereztek. A kommunisták sanszai is megfogyatkoztak a belső válságok következtében, de hogy még rnkább meggyöngüljenek, a kormány most készül a nagy letörésre s e héten újabb események várhatók a legújabb kémkedési afférral kapcsolatban. Érdekes az az általános prognózis, amit komoly prágai politikai körökben állítottak fel a szlovenszkói választásokra. A cseh politikusok úgy látják a helyzetet, hogy Hlinkáék megszerzik a huszonnégy mandátumot, amennyi eddig a szociáldemokratáknak és a kommunistáknak volt együttesen, ezek pedig le fognak esni arra a nívóra, amelyen Hlinkáék állottak régi tizenegy mandátumukkal. Prágai körökben számolnak a magyarság megerősödésével is s éppen nem tartják lehetetlennek, hogy a magyar pártok eddigi hét mandátumuk helyet tizenkettőt fognak kapni. ^JffKindcwum>mg» add dt a lapot tétaváse-ö éfmtugr&mtídva&tk. miik mcg'i n«m gm&xadifi arréf. ítfsrfap £» «»«■ guararög érdefteil •xoffiálja f Athéni levél az olcsó görögországi életről Athén, julius 19. Egész KöZ'épeurópát a legnagyobb stag- náció és.gazdasági krízis sújtja, a megélhetési viszonyok olyanok, hogy a közép- osztályhoz tartozó fixfizetésü alkalmazottak a legnagyobb gondokkal küzdenek. Ezzel szemben Görögországban szinte hihetetlen gadasági élénkség uralkodik, a munkanélküliség az igen nagy számú menekült ellenére is alig érezhető és a középosztály határozottan jó viszonyok között él. A drachma aránylag magas értéke (a drachma Zürichben 8.5 cen- timest jegyez) kisebb számokhoz szoktatja az embereket, ami már magában véve is egyik alapja a drágaság elleni küzdelemnek. De ezenkívül a pénzt az emberek megbecsülik, a leptával is számolnak és itt ismeretlen az a pénzzel való hajigálás, ami a jó időkben annyira jellemezte a középeurópai államokat. Noha Görögországnak majdnem minden fontosabb élelmiszerét importálnia kell, annyira, hogy csak talán ebben az évben lesz abban a helyzetben, hogy kenyér-mag- vakkal elláthatja magát, mégis aránylag olcsóságról beszélhetünk. A fehér kenyér okája (l oka 1.28 kg) 8.—, a barnakenyéré 6.50 drachma. Egy-egy okás cipókat sütnek, amelyek koszorú, illetve kerék alakúak. Különben a közönséges kenyér meglehetősen izetlen, sótalan. A marhahús okója 27—28 drachma, a birka 25.—, az entrecote 30.—, a bárány pedig 32 drachma. Ezeket a húsokat majdnem kizárólag importálják, a birkát Odessza felöl, marhát Romániából. Halféle ritka, noha Athén melleit van a tenger, de ugylátszik a halászatot nem nagyon kultiválják. Finomabb hal 20—22 drachma, de ebből olyan kevés jön a piacra, hogy az egyes bódék előtt a rendőr állitja sorba a vevőket, külön a férfiakat, külön a nőket. Mert itt is divik az a keleti szokás, hogy a bevásárlásokat többnyire a férfiak eszközük. A repülőhalat 14 drachmáért mérik, de csak a legszegényebb néposztály veszi. A főzelékféléket Törökországból hozzák és a szigetekről. Ezeket a szállítás drágítja meg rendkívüli módon; az uborka 3—4—5 drachma, a paradicsom 10, az uj burgonya 5, a tojás (török) 1.10—1.20 drachmába kerül. Vajat nem termel Görögország jelentékenyebb mértékben, úgy hogy ebben a cikkben is nagy az importja. így orosz vajat találunk hordókban, hollandit és amerikait bádogkannában és kisebb adagolásu konzervdobozokban. A merikai vaj okája 32, a belföldié (frissé) 38—40, mig a dobozos hollandi kilója 60 drachmába kerül. A zsír okája 36, az olajbogyóé pedig 16—22 drachma. Gyümölcsfélékkel jól van ellátva a piac; a barack 14, a cseresnye 10—14 a közönségesebb fajta, mig a válogatott 20 drachmába kerül. A narancs darabja 1—1.20. Sajtféléből a keleten szokásos „kaskaval“, a juhsajt 51—56 drachma. Kávé 56, cukor 11.20—11.60, rizs 7.60— 8.80 drachma. A tisztviselői fizetések ezekhez az élelmiszerárakhoz igazodnak. Egy középfajta tisztviselő fizetése 2000—2500 drachma, jobb tisztviselőé 3000, banktiitkáré 4—5000 drachma havonta. A mérnököket elég jól fizetik, átlagban 5—6000 drachmával. A lakások bérét védi a törvény; itt is nagy a lakáshiány, mert a beözönlő menekültek minden elfoglalható lakást elfoglaltak. Még a királyi palotában és a színházban is elhelyeztek menekülteket. Bútorozott szobák átlagban 1500 drachmáiba kerülnek; viszont szállodában 30—50 drachma a jobb szoba napi ára. Athénban a szállodák teljes pensiot is adnak, jobb szállodai pensió naponta 130— 160 drachmába kerül. Az élelmiszerek árait a hatóság állapítja meg; a maximális árakat hétről hétre szabják meg és azokat a kereskedők be is tartják. Különben Pangalos grogrammjában szerepel az „uzsora és spekuláció letörése14, az élelmiszerek árának a leszállítása. Egyelőre ebből még semmit sem lehet érezni. Kovács Jenő dr. A szociális biztosítási törvény végrehajtásának előkészítése. A munkások szociális biztosításáról szóló törvény 1926. juh elsején lép érvénybe. A népjóléti minisztérium a betegsegélyző szervezeteket már előre figyelmeztette ennek a ténynek a jelentőségére és az ebből a törvényből eredő nagy feladatok végrehajtására. Felszólította a betegsegélyző tervezeteket, hogy a legrövidebb időn belül nyilatkozzanak, miképpen gondolják a beteg- segélypénztárok szolgálatának egyszerűsítését, valamint a pénztárak és a betegbiztosító központi intézet közötti viszony rendezését. A betegpénztárak kötelesek legkésőbb szeptember yi-ig beküldeni jelentéseiket a , minisztériumnak.
