Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)
1925-07-18 / 159. (902.) szám
Szombat, Indus 18, ^'te&uAiAVMRTfmmp ■HHWrvifHimn nm i m ia i/SMWtn . ruuuKancp..' n..UJV^XXX -1MTi>. c. -^1 anwr^wUWl .t , .. i. KXB & írók és írások — Vicinális irodalom és bahtorkritika — Hogyan értejük meg avval a Galba Ferenc nevű derék magyar emberrel, aki nem sajnálta a nyomclakölíségci izzadságos gonddal felcicomá- zott stílusgyakorlataitól, hogy iparkodása igen messze jár a művészetnek még csak a tájékától is? Hogyan magyarázzuk meg neki, meg jóhiszemű olvasóinak, hogy nagy a különbség művészet és mesterség között, de még az ügyes mesterember és a kontár között is? Hogyan győzzük őt meg arról, hogy bennünket nem vezet elfogultság és nem vezet félre felületesség, amikor tagadásba vesszük kicsiny könyvének nagyhangú jelszavát? Anch‘ io sono pittore . . . Nem úgy, az égre nem! Ecset, paletta, vászon és festék nem elég ahhoz, hogy valaki elmondhassa magáról: én is festő vagyok. Toll és kalamáris, papir és jószándék nem elegendő ahhoz, hogy valakiről elmondhassuk: szlovenszkói magyar Író. Szavak, szavak, mindig csak szavak: ez még nem irodalom. Gondosan fogalmazott, folyamatos előadás, egymás mellé tűzdelt szóvirágok, katonás rendbe sorakoztatott jelzők, egymáshoz illesztett állitmányok: ez még nem művészet. Nem művészet még akkor sem, ha azt írom fölébe, hogy „tanulmányfej", vagy pedig azt, hogy „csendélet". Nem művészet, de még csak nem Is ipar. Nem gyönyörködtet, nem szórakoztat és nem is nevetséges, mert látszik rajta a nagy-jó Igyekezet, a dilettánst jellemző nekifohászkodás. Nem szabad kinevetni, csak szánakozni lehet rajta, mert buzgólkodása hamis irányba tévedt. Példával szolgálok. „Tanulmányfej" cim alatt ilyesmit nyomatott ki Galba Ferenc a galántai Kosmos-nál: „Élesszemü. Értelmes. Sokat kezdő. Ravasz. Csalárd. Lator. Leselkedő. Alattomos. Gonoszszándéku. Esküdözö. Hazudozó, Háládat- lan. Nyughatatlan. Irgalmatlan. Tapiószivü. Gyanakvó. Fogcslkorgató. Bosszúálló. Irigy. Fösvény. Babonás. Templomjáró." Vagy nézzék meg ezt a részletejt a „Csendéletből": „Pöííesz- kedik a dinnyegerezd, irigykedik az aranyalma, feltékeuykedik a császárkörte, kelleti magát az őszi barack, hivalkodik a szolid, bizakodik a szilva és álmát hüvelyezi a vajkörte." Kiváncsiak talán a „Rokoko" cimü divatképre? Ideirom első két mondatát. '1'öbbet úgysem olvasnának el belőle: „A madernciselle rózsás keskeny arca körül fehérre rizsporozott haja dúsan kun- korodó csigákba göndörödik, A karcsúra fűzött rózsaszín selyemdcrékból csábítóan emelkedik ki födetlen vallónak és hattyunyakának liliornfeliér bársonya." De vájjon mivel vigasztalódjék az olvasó, akinek ilyen szófergeteg zudul a nyakába rögvest az első oldalon: „Lovasok baktattak az országút fölkavart porondján. Elöl az osztag, hátul a rettenthetetlen, páncéllal vértezett, szablyával övezett, sisakkal fővezett, kengyelbe kövezett, zablyához szögezett fekete lovag. A lovak prüszköltek, fülüket hegyezték, baljós félelmükben szügyiiket hegyezték, kilógó nyelvvel, reszkető mellel, kitágult orral, furcsa fintorra], merevült nyakkal, roggyant Inakkal, felborzolt szőrrel, felhorzsolt bőrrel, borzadva, remegve, reszketve, szepegve baktattak az országút fölkavarí porondján" . . . Ki vállalkozik ezek után arra, hogy Galba Ferenccel egyvéleményre jusson az irodalom dolgában? Galba Ferenc „dúsan kunkorodó csigákba göndörödő" stílusának merő ellentéte Farkas Istvánnak kényelmes nyelvezete. „Tizenhétben" cimü novelláskötetéböl a kassai Glóbus korrektora csekély iigybuzgósággal irtogatta ki a sajtóhibákat, Pedig nem ártott volna megtizedelni a kettőspontok és felkiáltójelek helyén álló kérdőjeleket. A szövegben előforduló német mondatokat is ajánlatos lett volna átnézetni valakivel, mielőtt az olvasó elcsodálkozik Farkas Istvánnak a német nyelvben való járatlanságán. Hozzáértő gondos kéz könnnyen kijavíthatta volna azokat a magyartalanságokat, melyek több helyütt sértik a figyelmes olvasó nyelvérzékét. Ilyen botlások például: házrengetegek — komolynak gondolta — hangokat, melyet reméltek benne — elrendelték bevezetni — Pista meg Jóska megindultak — de ha észrevette is volna — és igy tovább, De a sajtóhibák eltüntetése, a nyelvbotlások kijavítása után is akad még kivetni való Farkas István novelláskönyvében. Először is az a hamisan értelmezett naturalizmus, mely ilyen szavakat csúsztat a tolla alá: „Fűzi Manci ment a városba előtte. Megiibbent formásán dudorodé hátulja a vékony bokák fölött, akaratlanul is úgy riszálta magát, mintha nyilvános házban született volna" , . . Jobbnak látom itt abbanhagyni. Farkas István ellenben jobbnak látta folytatni. Hasonló ízléstelenségek találhatók nemcsak szexuális, de szociális és humánus vonatkozásban is. Második megjegyzésünk Farkas István politikai krédójára vonatkozik. Ám haragudjék a piaristákra, a tábornokokra meg a jóllakottakra, folytasson akármiféle politikai propagndát, abba e sorok írójának nincsen beleszólása. De amikor novellákat ir, akkor ne politizáljon, mert azt megsínyli a politikája is, meg a novellája is, főként azonban a gyanútlan olvasó, aki szeretettel vette kezébe egy szlovenszkói magyar Írónak könyvét. Farkas Istvánbau van tehetség. De ma még nem áll helyt sem az önbirálata, sem a fegyelmezettsége. Látva látja a nyomort és ebből az élményéből fakadhatnak még értékesebb Írások is, mint ez a válogatás nélkül összeállított no- vcllag.vüjlcmány. Fábry Zoltán irodalmi bakter-koliegűmtól pedig szeretettel kérdem, miért gondolja, hogy a szlovenszkói magyar irodalomban nem szabad elvégezni a rostálás munkáját? Már hogyne volna szabad, nem akadályozza azt meg senki sem. Nancy, julius közepe Egy óriás áll Nancyban a biróság előtt. Neve Georges Angelesco. Román állampolgár. Rablógyilkossággal vádolják. A gyilkosság története a következő: Sornévilié közeiében egy elhagyott korcsma áll, amely a Poirot nővérek tulajdona. Amikor egy délelőtt a falu pásztora szokásához híven nyájával elhaladt a korcsma mellett, föltűnt neki, hogy a korcsma istállójából nagy toporzékolást hall. Mivel azt gondolta, hogy az állatok nem kapták meg a reggeli eleséget, belépett a korcsma udvarába. Még föltünőb- bé vált előtte, hogy bár az állatok óriási lármát visznek véghez, a ház teljesen csendes. Az ajtó zárva. A pásztor feltörte az ajtót és a szobában a két nővér a földön feküdt. Fejük karjukon nyugodott és a pásztor eleinte azt hitte, hogy alusznak. Amikor föl akarta őket kelteni, akkor vette észre, hogy halottak, pedig sí külső erőszak legcsekélyebb nyomát sem lehetett fölfedezni rajtuk, A rendőrségi orvos megállapította, hogy a két asszonyt a gyilkos egyszerre és igen rövid idő alatt fojtotta meg. Ez szinte hihetetlennek látszott, mert normális ember nem lehet oly erős, hogy két emberrel egyszerre végezzen. A rendőrség ezen a nyomon indulva, letartóztatta Georges Angeleseot, a környék boxbajnokát. Semmiféle pozitív bizonyíték nem volt ugyan ellene, de a falu lakossága egyhangúan azt állította, hogy csak az abnormis erejű román óriás követhette el a gyilkosságot. Angelesco eleinte tagadott. Eleinte csak nehezen értette meg, miről van szó, majd a következőképpen adta elő az esetet: — A nővéreknél laktam. Amikor reggel hazajöttem, a két öreg és csúnya nő pénzt követelt tőlem. Azt mondták, hogy még tartozom nekik. Ezért ■megpofoztam őket. A nők jajveszékelni kezdtek, ami végtelenül feldühitett. Jobbkezemmeí megfogtam az egyiket, balkezemmel a másikat és nyakukat kissé megszorítva, a földre dobtam őket. Erre elcsöndesedtek, A földön nem mozdulAz ember és a majom — A daytoni nagy perről — Irta: Vuloes. Vájjon csakugyan igaz-e, hogy az ember a majomtól származik? A tudós világ esküszik rá. Tegnap még magam is komolyan hittem, amikor néhány kedves barátommal sétáltam az utcán. És a legtöbb ember szentül hiszi, hogy a többiek mind okvetlenül a majomtól származnak, csak saját magát illetően vannak némi kételyei. A Danvin-íéle evolueós elmélet különben is rendkívül tetszetős valami. Hogy a kukactól kezdve a halon, kacsán, tevén és majmon keresztül végigjártuk a fejlődés minden stációját. És sokan egyik-másik állomáson megakadtak. Akárhány emberen még ma is látszik valami kukacos. Mások halvérüek. Némelyek kacsáznak. Akadnak, akik tevesze- rüek. Markai vonásokat is tapasztaltam ismerőseimen. És legutosó ősünkből, a majomból is maradt bennünk valami. Nem sok. Csak a majom... Eddig minden jó volna, ha Tenessee amerikai állam polgárainak nem támad egy kolosszális gondolatuk. Ök ugyanis elröstel- kedtek ezen a kellemetlen rokonságon. És egyszerűen kitagadták a majmot a famíliából. Ez nagyon könnyű dolog. Rövidesen törvényt hoztak róla, hogy Tenessee államban a Darwin teóriája nem gilt. Tenessee büszke polgárai ilykép megszabadultak a régi összeköttetéstől. Ez az amerikai Egyesült Államokban mindennapos dolog. Ott minden államocska függetlenül és önállóan csinálja a maga törvényeit. Ha utazol a vasúton, tisztelt felebarátom, minden félórában más és más törvények érvényesek a számodra, aszerint, hogy melyik állam t:- riiietén megy keresztül a vonatod. Az egyik állomáson tilos a dohányzás, a másikon meg Mindössze annyi i&az, hogy erre a háládatlau mesterségre nem igen akad vállalkozó. Hanem azt már kötve hiszem, hogy a tisztogatást ölvedi Lászlónál kellene elkezdeni. Fenyves Pál. tak meg, hogy rámijesszenek. Erre otthagytam eket és néhány frankot vettem magamhoz a ládafiából, hogy adósságaimat kifizethessem. — A vagyonuk államkötvényekben a szekrényben feküdt, de azt nem bántottam, mert hiszen nem akartam őket megrabolni. Kerékpáron Nancyba igyekeztem, amikor elfogtak. A gyilkos a háborúban a román hadseregben repülőtiszt volt. Később Franciaországban a „Fiatalság katonai nevelésére alakult társaság*1 szolgálatában állott, majd box- bajnoknak csapott föl. Angelesco ereje és testi nagysága tényleg abnormális A biróság előtt tett vallomása beigazolódott és az orvosi fakultás tanára a biróság előtt megvizsgálva a gyilkos kezeit, lííogáüapifotía, Srogy a kezek oíy óriási nagyságúak és az egyes újlakban olyan erő lakozik, hogy egyetlen legyintésük halált okozó lehet. A bírósági tárgyalás folyamán egy Bukarestből beérkezett rendőri jelentést olvastak föl, amely szerint a gyilkos kifogástalan úriember és soha senkinek nem vétett. Bukarestben is előfordult vele, hogy saját szerelmének majdnem halálát okozta azzal, hogy magához szorította és megsR mogatta. A román leány maga adta így elő a dolgot és a bukaresti bíróság Angeleseot fölmentette. Az orvostanár még rámutatott arra, hogy az ilyen abnormális kezek és az emberi akarat között az összefüggés és az egymásra való hatás igen könnyen megszünhe- tik és ilyen esetekben a normális bíráskodást nem lehet alkalmazni. Az ilyen ember erkölcse is egészen más, mint a többi emberé, úgy, hogy nagyon meg kell gondolni, mielőtt felette Ítélkeznek. Az ügyész háromnegyedrészben elfogadta az ervcsíanár véleményét A biróság a francia lapok jelentése szerint minden valószínűség szerint fölmentő ítéletet fog hozni, M. Eh akkor büntetnek meg' ha nincsen pipa az agyaradon. Az egyik államban mindjárt megeshetnek, ha megkérdezed egy nőtől, hány óra van; a másikban meg elválasztanak a feleségedtől, ha egy percre elfordulsz tőle. Ezért jobb ebben az utóbbi államban utazgatni és nem abban a,z előbbiben. Egész Amerikában bátran hirdetheted, tisztelt felebarátom, hogy a majmoktól származol és tisztelt őseid mind kókuszdióval footballoztak az erdőn, ámde, ha Tenessee- ben azt állítod, hogy becses öregapád még majom volt és szeretett anyósodon még ma is erősen meglátszik a malomi származás, akkor menten becsuknak. Tenesseeben az ilyet csak titokban szabad gondolni, mint ahogy New Yorkban csak titokban szabad cognacot inni. Egy tanácsot mindenesetre szeretnék adni a tisztelt emberiségnek. Az ember többnyire büszke a származására és szeret elhencegni a minél messzibbre visszanyúló családfájával. Már most, akiben erősen él ez az érthető és természetes gőg, az lehetőleg ne utazzék Tenesseebe. És a Darwin-elméletet is lehetőleg meg kell változtatni. Én kimondanám törvényben: Hogy az ember a majomtól származik-e. az nem egészen bizonyos. De hogy ?. majom az embertől származik, az tény... — (Markovics miniszter szabadságon.) Markoyics közoktatásügyi miniszter megkezdte rendes nyári szabadságát. Visszatéréséig nem intéz el sem személyi, sem pedig írásbeli ügyeket. — (Gazdát cserél a Kassai Napló.) Kas* sai tudósítónk táviratozza: A Glóbus Részvénytársaság részvénytöbbségét Köves Illés dr. laptulajdonos megvásárolta és igy a Kassai Napló is a Kassai Újság érdekszférájába került. A Kassai Napló jövő héttő1! uj köntösben jelenik meg és reggeli lap lesz. AingEtfiDó » Felhős, tikkasztó, helyi zivatarokra hajtő, később lehűlés. — (Kassa nagyzsupa zárszámadása.) Kassai tudósítónk jelenti: A zsupai vybor előkészítő bizottsága elhatározta, hogy a legközelebbi közgyűlés napirendjére tűzik az 1923-24. évi zárszámadások tárgya!át, amelyet az ellenzéki pártok már régóta hevesen sürgetnek. — Hadra János főszámvevő a jövő héten a pénzügyi bizottság* elé terjeszti, majd 14 napig közszemlére teszi a számadásokat, amelyekből megállapítható, hogy a kiadások nem haladták meg a költségvetésben előirányzott tételeket. — Az 1936. évi költségvetést a szeptemberi közgyűlésen terjesztik elő s az eddigi előirányzat, szerint a pótadót nem emelik. A beruházások fedezésére a nagyzsupa 17 járása 680.000 korona. Kassa városa pedig 500.000 korona segélyt kap. — (ÁíhUyezték az alsósebesi kolostor főnőkét.) Kassai tudósítónk táviratozza: Az alsósebesi véres csendörháboru folyományaként Kockán Bertalant, az alsósebesi francis- kánus kolostor gvardiánját a bártfai kolostor élére helyezték át. Az eddigi bártfai lnízfő- nök: Lukács Szeverin Nagyszőlősre távozott. Bártía közönsége rendkívül sajnálja távozását, mert rövid ott tartózkodása alatt a lakosság osztatlan szeretetét. érdemelte ki. — (Zenaplénszlnna járásbíróságot kér.) Kassai tudósitónk táviratozza: Zemplcnszin- na község és járása kérelmet intézett a kassai nagyzstipcjnhoz, hogy Zemplénszinnán — tekintettel a kiterjedt körletre és a legközelebbi járásbíróság távolságára — létesítsenek járásbíróságot. Rumán zsupán és Micsura táblaelnök ma Zeniplénszinnára utaztak, hogy a helyszínen szerzett tapasztalatok után a járásbíróság létesítése kérdésében megfelelő javaslatot tehessenek az igazságtigyminisz- tériumnak. — (Ex-Iex Szőgyénben.) Szőgyénböl jelenti tudósítónk: A belügyminiszter elrendelte, hogy Magyar- és Németszőgyén egybeépült községek julius 1-ével Szőgyén név alatt egyesittesseuek. A nyitrai zsupán ennek folytán a két községnek képviselőtestületét julius 1-évei feloszlatta s elrendelte, hogy az egyesitett községek közigazgatását addig, áruig a községi választásokat meg nem ejtik, egy községi bizottság intézze, melynek tagjait a pártok javaslata alapján a járási főnök nevezi ki. Minthogy a jegyző a rendeletet a pártok fejeinek magyar nyelven kiadni nem akarta, a keresztényszocialista és a magyar kisga^apárt vezetői javaslatot nem tettek, Julius 1-e óta már több mint két hét telt el, de sem a községi bizottság tagjait ki nem nevezték, sem a régi elöljáróság mandátumát meg nem hosszabbították,, Úgy halljuk, hogy a községi bizottságba csak Csánki- pártiakat fognak kinevezni. Most tehát Sző* gyén község ügyeivel senki sem törődik. Mivel pedig a két községnek 1925-re még költségvetése sincs, valóságos ex-lex-állapo- tok uralkodnak bennük. Í Gyermekkocsikat csak Kovács István üz- j leiéből Rimavská Sohoía, z. Gemer ren- j delien. — (A két Komárom tárgyalásai.) Komáromi tudósítónk jelenti: Komárom és Komá- rom-Ujváros, melyet Trianon tépett ketté, csütörtökön kezdtek először közvetlenül tárgyalni a város közös vagyoni és gazdasági ügyeiről. Hat évig a legnagyobb és a legteljesebb elzárkózás politikáját követte a csehszlovák kormány, mely magyar Komárom megbízottait még a határon sem eresztette át. A tárgyalások a csehszlovákiai Komárom városházán folytak Csizmazia György városbiró elnöklete alatt. Resztvettek azon Jávor Jenő állami főjegyző, Sándor Ernő főszámvevő, Igó Aladár jegyző, rendőrkapitány, Alapy Gyula dr. és Boldoghy Gyula tanácstagok; Komárom-Uj város részéről Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, polgármester és Follinus Árpád nyugalmazott városi főszámvevő. A tárgyalás anyaga kiterjed a két város teljes vagyoni viszonyaira, összefüggésük minden vonatkozásában. Magyar Komárom küldöttei hangsúlyozták, hogy igényt tartanak az összes közös vagyonra, viszont elismerik, hogy a közős tartozások reájuk eső része őket terheli. Mivel ez a tárgyalási anyag rendkívül nagy és bonyolult, Jávor főjegyző annak kettéosztását javasolta, főleg a vízszolgáltatás ügyének rendezését, amely 1919 óta megoldatlan, bár Komárom-Ujvárosnak az ivóvizet szakadatlan szolgáltatják. Megállapodás történt a vízszolgáltatás teljes tisztázása iránt, mely a legközelebbi tanácskozás tár- |gya lesz. A gyilkos romái! óriás, aki kis szorítással egyszerre két nőt fojtott ineg Különös bünpör a nancyd törvényszék élőit Az orvcsszukértö szerint nem alkalmazható a normális bíráskodás
