Prágai Magyar Hirlap, 1925. július (4. évfolyam, 145-170 / 888-913. szám)

1925-07-18 / 159. (902.) szám

$ Szomftat, Juffus IS. Tosí Barna Biraeplése Kassa, julíus 17. Kassai tudósítónk jelenti: Tost Barna prépost-kanonok, kassai plébános csütörtö­kön reggel 9 órakor tartotta ezüstmiséjét a kassai Erzsé’bet-székesegyházban, amelyet zsúfolásig megtöltöttek Tost Barna tisztelői, barátai és szerető hívei. A székesegyházi énekkar Hemerka Ul- rik karnagy vezényletével Beethoven világ­hírű C-dur miséjét adta elő, kibővített zene­karral. Madarassy Gáborné Beethoven: „Is­ten dicsősége14 cimü dalát adta elő gyönyö­rű szopránján. írj. Mailáth Józsefné (grófnő) bársonyos hangján Hemerka Ulrik nagyszerű kompozícióját, a 156-ik zsoltárt interpretálta elragadó interpretálásban. Az ezüstmiséjét mondó prépost-kanonok manuduktora Hoff­man Arnold kanonok, káptalani helynök- helyettes volt, az asszisztenciát pedig Tost Barna volt osztálytársai és papi barátai lát­ták el. A gyönyörűen földiszitett templomban lefolyt mise után a plébánián a küldöttségek serege üdvözölte a jubiláló főpapot. Az egy­házmegyei hatóság, a székeskáptalan és a központi papság nevében Hoffman Arnold kanonok, püspöki helynökhelyettes, a kassai káplánok és hitoktatók nevében Cselényi Ist­ván szentszéki tanácsos, a kér. szoc. szak- szervezetek nevében Lengyel István, a kér. szoc. párt nevében Wirth Gyula, a földmű- vessző vétség nevében Derfinyák Gusztáv, a székesegyházi énekkar nevében Hemerka Ulrik, Kassa város, mint kegyur nevében Polák Gyula helyettes polgármester, a római katolikus egyházközség nevében Polinszky Béla, az egyházközség alelnöke, a görögka­tolikus egyház nevében Sztulyakovits seg. 1- lelkész, a hölgykongregációk nevében Ba­lassa Béláné, az Oltáregyesület nevében Se­bes István hitoktató, a Katolikus Legény- egyesület ifjúsága nevében Sonkolyos János dékán, a Kassai Sport Club nevében Fekete Béla elnök, a Katolikus Olvasókör nevében Stefancsik Bertalan stb. és számos testület és egyesület, valamint Tost Barna tisztelői és barátainak sokasága keresték föl megható üdvözléseikkel a jubilánst. Délelőtt egy órakor a Katolikus Legény- egyesület dísztermében 200 terítékes bankett volt, amelyen az egyházmegyei papság szi- ne-java és Keletszlovenszkó társadalmának ■legelső reprezentánsai vettek részt. A jubi­lánsra Hoffman Arnold kanonok, Polák Gyu­la dr., Bujanovics Gyula volt sárosmegyei főispán, Belyis János zborói plébános, Po­linszky Béla dr. vezértörzsorvos, Stefancsik Bertalan, Paskovits Ferenc mogyorósfalvi plébános, Fülöp Dezső dr. ügyvéd mondot­tak lelkes pohárköszöntőt, majd fölolvasták az üdvözlő táviratok és levelek seregét, me­lyek között Novák dr. polgármester, Fleisch- mann Gyula dr., Korláth Ferenc képviselő, a jászói konvent és a kassai lengyel konzul, valamint Tost Barna számos más tisztelői szerepelnek. Rév József dr., a kitűnő zemp­léni poéta egy kedves és meleg hangulatit ódával lepte meg a jubilánst, amelyet az ebéd alatt fölolvastak. Tost Barna meghatottan válaszolt az üdvözlésekre. Megtettem azt — mondotta ami kötelességem volt, más egyebekben szerény szolgája vagyok az Urnák. Ha több tehetséget adott volna a Mindenható, úgy még nagyobb buzgalommal szolgáltam volna egyházamat. Fölhozza a bibliai talentumok példáját. Úgy érzi, ő azoknak a sorában áll, akik két talentumot kaptak s ebből még két talentumot akarnak szerezni. Életében és működésében nagy munka jutott osztályré­széül. Hálával és köszönettel viszonozza ne­velőinek és tanítóinak munkáját, hálát ad Is­ten kegyelmének, hogy a papi pályára vá­lasztotta ki. Érzi lelkében, hogy az Isten ál­tal rábízott két talentumot tisztességesen kamatoztatja. Köszöni kedves tanárainak, a káptalani hatóságoknak, kartársainak, a vá­rosnak az őt ért kitüntetéseket és ünneplést. Minden igyekezetével azon lesz, hogy ösz- szes híveinek a jövőben még több örömet okozzon. Zborói kedves híveinek azt üzeni: büszke, hogy Rákóczi otthonában szívta ma­gába a magasztos igéket, ahol kedves és szerető édesanya nevelte őt. (Lelkesen éljen- zik Tost Barnát és édesanyját.) ígéri, hogy amig a szive dobogni fog, mindenütt és min­dig az ő kedves híveié lesz. Ottó Alajos dr. lasztóci plébános a régi iskolatársak nevében mondott meleg köszön­tőt. A diákkor ábrándos ^veiben — mondotta — Tost Barna volt a vezér, ő volt az indít­ványozó, ő volt akkor is minden nemescélu mozgalom központja. Tost Barnát az élet- művészete emelte a magasba, kívánja, hogy csak most közeledjék pályája dele felé, emel­kedjék még magasabbra. (Óriási taps és él­jenzés. Tost Barnát percekig tartó lelkes ovációkban részesítik.) A kitűnő hangulatú közebéd a késő délutáni órákban ért véget. (b.) Pélüii marsall a marokból fronton Á marokkói fegyverszünet visszautasításának következményei — Nagy erősítések Franciaországból Páris, július 17. A francia marokkói zó­na biztosítására előbb elhatározott tervek ér­telmében újabb tetemes erősítéseket küldtek Afrikába, melyeknek célja a békekötést elő' segíteni és meggyorsítani. Ugyanakkor Petain marsait is*Marokkóba küldték, hogy Lyantey marsalla! tárgyal­jon e csapatok elhelyezéséről és fölhaszná­lásáról­A két magasrandgu katonatiszt ezenkí­vül uj tervet dolgoz ki, mely végérvényesen biztosítani fogja a háború sikerét. Petain marsai Marokkóba küldése teg* nap délben szivárgott ki és nagy meglepe­tést keltett a közvéleményben. Politikai kö­rökben úgy magyarázzák az esetet, hogy Pa­táin marsai rangban idősebb, mint Lyantey s így joga van ellenőrizni őt. A baloldali — s így félig kormány — sajtó, már régóta kívánja Lyantey visszahívását s beavatott körök úgy tudják, hogy Petain kiküldetése már e visszahívás előjelének tekinthető. Pétain marsai még Naulfin tábornok előtt érkezik a marokkói frontra. A franciák részéről bejelentett uj marok* kói harcok valószínűen összefüggésben álla­nak azzal, hogy Abd el Krím visszautasitot- ta a fegyverszünetet- Semleges források sze­rint az Abd el Krim tudó-mására hozott és az európai közvélemény előtt mindeddig titok* bán tartott francia-spanyol békeajánlatok úgy voltak megfogalmazva, hogy a riffvezér el ne fogadhassa őket. A visszautasítás után a franciák jogcímet találtak a harc folytatásának igazolására és belföldi ellenzékükkel is megértették a Marokkóba küldendő hatalmas erősítések szükségességét. A francia diplomácia e lépésével egy­részt mega'karja szüntetni a belső elégtelen­séget, másrészt pedig megszerezni a szűk* .séges marokkói erösitéseket. Páris, julius 17. A Petit Párisién értesü­lése szerint a francia és a spanyol emisszá- riusok valószínűen a jövő hét folyamán vi­szik el az európai hatalmak békeajánlatait Abd el Krímhez. A lapok behatóan kommen­tálják Petain marsai marokkói kiküldetését és nagyobbrészt helyeslik azt. Megállapítják, hogy a marokkói harcok uj fázis előtt álla­nak és Abd el Krím vezérkara, mely külön­féle kalandorokból, kommunista agitátorok­ból és német tisztekből áll, kénytelen lesz belátni, hogy ütött az utolsó óra. A francia lapok mégis azt hiszik, hogy Abd el Krim, aki teljesen kalandor tanácsadóinak hatása alatt áll, nem fogja elfogadni a békeajánlato­kat. A petit Journal Rabatból jelentést közöl, mely a franciák marokkói veszteségeinek statisztikáját tartalmazza a harc kitörésétől egész junius 30-ig. Ezt a statisztikát fön- tartással lehet fogadni. Szerinte a franciák összes veszteségei eddig 4146 embert tesz­nek ki, akik közül 707-en meghaltak, 666-an végérvényesen eltűntek, 2275-en megsebe­sültek és körülbelül 30-an Abd el Krim fogságába kerültek. A marokkóiak veszteségei ezzel szem­ben sokkal nagyobbak. Páris, julius 17. Petain marsallal együtt George tábornok, Foch marsai vezérkari fő­nöke és Patwin tábornok is Marokkóba utaz­tak. Az Echo de Paris cáfolja azokat a híre­ket, mintha Pét aint a kedvezőtlen marokkói helyzet miatt küldték volna Afrikába. A ki­küldetés csak azért történt meg, mert a kor­mány oly hamar akarja a riff háborút befe­jezni, amilyen gyorsan csak lehetséges. A Petit Journal ezzel szemben újból hangsú­lyozza, hogy a marokkói helyzet elérkezett a lehető legrosszabb stádiumba. Hohenberg Miksa a magyar trón igazi várományosa! Az uj „abszolút legitimista arisztokraták Ferenc Ferdinánd fiát akarják a magyar trónon látni Budapest, julius 17. A Mai Nap cimü déli napilap egy „kül­földön élő magyar arisztokrata44 szenzációs levelét közli, mely a magyar legitimizmus fejlődésében egészen uj utakat nyit. E levél szerint Apponyi és Andrássy legitimizmusa már túl van szárnyalva, mrt az igazán Habsburghü, katolikus arisztok­rácia nem Ottóban, negyedik Károly leg­idősebb fiában, han^m Hohenberg Miksá* bán, Ferenc Ferdinándnak, a meggyilkolt trónörökös legidősebb fiában látja a ma­gyar trón törvényszerű és igazi örökösét­A levél ezt az álláspontot „abszolút44 le­gitimizmusnak mondja é§ szembeállítja a „kompromisszumokkal44 dolgozó s igy erő­sen vitatott másik, Ottó-párti legitimiz­mussal. < A levél Írójának az az álláspontja, hogy Ottó ma még gyermek, sokáig nem foglal­hatná el a trónt, trónraiéipése beleütköznék a trianoni békébe és a kisantant felfogásába, Ferenc Ferdinánd gyermekei — a levélíró fölfogása szerint — magyar szempontból kü­lönben is inkább várományosai a budai trón­nak, mint Ottó: hisz a trónörökös halála és Károly halála után dsőbbégi joga van az éré* deti trónörökös, Ferenc Ferdinánd utódainak, Magyarországon Ferenc Ferdinándnak Chotek Zsófia grófnővel kötött házasságát sohasem tüntették messaüiancenak s így az e házasságból származó utódok a ma­gyar trón törvényes örökösei. Hohenberg Miksa herceg most ifjúkora, életereje delén van, azonnal akcióa léphet s a nagy- meg kisantarnttal sem ütközik restau­rálása annyi nehézségbe, mint Ottó visszajö- vetele, mert hiszen az uj jelölt nem is Habs* burg, hanem Hohenberg! Lehet, hogy ez az uj „abszolút44 legiti­mizmus újabb ellentétekre fog okot adni a magyar legitimisták amúgy sem igen egysé­ges táborában. Diploinficl&I bonuodalofli Nénidül Mária operaénekcsnO oSlevele utal Botrány a budapesti román követségen — A művésznő iérje inzulíált egy követségi hi­vatalnokot Budapest, julius 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése-) A budapesti román követségen teg­nap nem mindennapos botrány játszódott le, amelyből még diplomáciai bonyadalmak is származhatnak. Németh Mária, a világhírű magyar ope* raénekesnő, aki a bécsi állami operának tag­ja, de jelenleg Budapesten vendégszerepel: a napokban Romániába akart utazni, hogy a híres román zenekritikussal, Grozaveskuval olaszországi turnéjának részleteit megbeszél­je. Németh Mária útlevelét fivére vitte fel a román követség utlevélosztályába, hogy az utazáshoz szükséges vízumot nővére szá­mára megszerezze. Az egyik követségi tiszt* viselő azonban a láttamozási nem akarta megadni arra való hivatkozással, hogy előbb látnia kell Németh Mária szerződését. Ez természe­tesen nem volt hirtelen kéznél s igy a mű­vésznő bátyja dolgavégezetlen volt kényte­len távozni a követségről, Minthogy a miűvésznőflek; sürgősen volt szüksége a vizumra, délután férje, Grünauer József, középiskolai tanár ment fel személy.* sen az útlevéllel a követségre, hogy a dolgot rendezze. Kérte a tisztviselőt, tekintsen el a szerződés felmutatásától, mert az nincs ve­lük Budapesten, másrészt meg feleségének amúgy is eléggé ismert a neve egész Euró­pában, úgyhogy nem lehet kételkedni szavai­nak igazságában. A követségi hivatalnok azonban most is hajthatatlan volt, majd arra hivatkozva, hogy hivatalos óráknak vége, ki­tuszkolta a szobából Grünau.rt, de az aile- velet magánál tartotta. Grünauer az Lj írá­son annyira felháborodott, hogy felindulásában hirtelen arcul ütötte a híva* ialnokot. Már-már komolyabb alakot öltött vol­na a jogát védő férj és a hajthatatlan bürok­rata hivatalnok konfliktusa, ha a követség többi tisztviselője elő neon jön a zajra és a feleket el nem \ élasztja egymástól. A hivatal* nokok lefogták s a szobába tuszkolták vissza társukat, mig Grünauert kitették a követségi palotából Eddig az eset- A Magyar Hírlap arról ér sül, hogy az ügynek diplomáciai folytatá­sa is lesz, am.nuyibcn a román követség a külügyminisztérium utján elégtételt fog kérni azért, hogy egy magyar állampolgár a budapesti román kö­vetség exterriiorialítását megsértette. A művésznő ezek után természetesen kénytelen lemondani arról a szándékáról, hogy Romániába utazzék. Férje azonban pör<t indít a követség ellen kártérítésért és idegen tulajdon jogtalan eltulajdonítása miatt, mert a művésznőnek valamennyi európai állam ví­zumával ellátott útlevelét a követségen tar­tották. klraMSfiilí egQ iffiüí Szófia, julius 17. Goliema Zcleizna közelé­ben egy rablóbanda megtámadta Trojanovo köz­séget, lemészárolta a postamestert és két lakót, mig számos embert megsebesített. A község el­hagyása előtt a rablók majdnem az összes háza­kat, a postát és az elöljáróságot kirabolták s nagymennyiségű pénzösszeget magáikhoz véve elmenekültek A kormány egy osztag katonát és csendőrséget küldött üldözésükre. Az üldözök és a hegyekbe menekült rablók között több Ízben keletkezett harc s ámbár a banditákat eddig még nem sikerült ártalmatlanná tenni, remélik, hogy a közel jövőben ez meg fog történni. A Középcnröoa! isesuctgazdá­szoh Bécsi kengresszasa Csehszlovákiát Hotowetz és Schuster volt miniszterek képviselik Bócs, julius 17. A Neue Freic Presse je­lenti: 1925 szeptemberében számos bécsi személyiség középeurópai gazdasági gyűlést hiv össze Bécsbe, melyen számos gazdasági gát megszüntetéséről lesz szó. Eddig sok külföldi szakember Ígérte meg megjelenését, igy többek között Wedgewood Benn London­ból, Lujo Brentano Münchenből, Breisky vi­cekancellár Bécsből, Hotowetz dr. és Schu­ster, volt miniszterek, Prágából. Groteszk gondolatok a bubifrizura körül Nézze, kedves Szerkesztő Ur, én őszin­tén megmondom magának az egészet. Ne gondolja talán, hogy én irigykedem azért, mert az anyósomnak bubifrizurája van. Nem! egy cseppet sem irigykedem, mert bubifej kívül, bubifej belül és pont. Az én filozófiám rövid. Vagy azt gondolja talán, hogy az bánt, ami tegnapelőtt történt velem a strandon? Állok a homokon, egyszerre csak egy hölgy hátúiról ráüt a váílamra: Szerbusz, Ella! Mire én mint Ella megfordulok sikkesen... — Ezer bocsánat — s,zól ijedten vállve­regető hölgyem —, de uraságod frizurája ugyanúgy néz ki hátulról, mint a barátnőmé. Egész jói hangzik ez, Szerkesztő Ur, nemde? Ez sem bánt engem, Szerkesztő Ur, Is­ten úgyse, ez sem bánt... hanem az Ég sze­relmére, hát valahogy csak meg kell magun­kat különböztetnünk gidaibordánk leszárma­zottól ... mert ha nem, hát holnap önt és nemsokára mindnyájunkat Ellának néznek. Én ennek elejét akarom venni. Ezért gondol­tam egy merészet. Figyeljen ide, Szerkesztő Ur, én hét hó­napja nem dohányzom egyáltalán, mert túl nőiesnek találom a dohányzást... azután én négy hónapja nem járok kávéhá-zba, mert látom, hogy ez nem nekünk való, Szerkesztő Ur. Majd belátja Ön is, ha most nem akar­ja... majd később ... A hajamat pedig meg fogom növeszteni, nehogy az Ellával össze­tévesszenek ... hadd legyen valami különb­ség köztünk... a baj azonban ott van, hogy kezdek egy kicsit kopaszodni... de nem baj. valami Csillag Anna-szerrel majd csak meg­növesztem ... továbbá a barátommal minden második éjjel éjjeli zenét adatok magamnak; csináltatok magamnak, a hölgyekkel ellentét­ben, magassarku cipőt és féltucat selyem színes kombinét és aztán türelemmel meg­várom, mikor fogom magam anyának érezni. Buda László. — (A magyar római zarándokok figyel­mébe.) Miután a. magyar zarándokok az ok­tóberi zarándoklat alkalmával csak az eset­ben kapnak különvonaíot, ha elegendő szám­ban jelentkeznek, felkérem mindazokat, akik az őszi zarándoklatra már jelentkeztek vagy a kiszabott határidőn belül (augusztus 31-ig) jelentkezni fognak s a magyarok különvona- tán utazni és külön elszállásolásában része­sülni kívánnak, hogy cimüket alulírottal le­velezőlapon tudatni szíveskedjenek, megje­lölve az osztályt is, melyen utazni kivárniuk. Szőgyén (párkányi járás) 1925 julius 16. A magyar kath. nagybizottság megbízásából Haiczl Kálmán dr. plébános.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents