Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-17 / 134. (877.) szám

AfnuHltotiák Berlinben a Dizlooságivágaszfcgiizékef Berlin, junius 16. Ma délben a francia nagykövei átnyújtotta Stresemann dr. külügy­miniszternek a biztonsági szerződés német memorandumára adott válaszjegyzéket. A vá­laszban behatóan ismerteti a francia külügyminisztérium Franciaország és szövetsége­seinek állásfoglalását a német indítványra vonatkozóan. A német memorandumot és a mostani válaszjegyzéket csütörtökön hozzák nyilvánosságra. — Egy párisi jelentés sze­rint Briand a paktum elfogadását a következő három föltételhez kötötte: 1. Nem lehet a demilitarizált zóna megsértésének tekinteni azt, ha Franciaország szövetségeseivel kötött szerződéseinek megsértése esetén katonai nyomást gyakorol a német határokra. 2. Ha Németország kísérletet tesz a mostani határok megváltoztatására, akkor Franciaországnak joga van ellenrendszabályokkal élni. A határ megsértési cselekedetek kategóriájába tarto­zik Ausztriának Németországhoz való csatlakozása is. 3. Németország belép a Nép- szövetségbe. lljjászervezlk a marokkói francia haűvczeföscgef Páris, junius 16. A Petit Párisiién értesü­lése szerint Paitnlevé miniszterelnök visszaté­rése után elbírálás állá veszi a marokkói ka­tonai parancsnokság újjászervezésének pro­blémáját. A katonai parancsnokságot egy ma­gas állami funkcionáriusnak adják át. Való­Painievé ma felszólal a kamarában Páris, junius 16. Painlevé miniszterelnök mar reggel kilenc óra huszonöt perckor Pá- risba érkezett. A lapok a mai visszatérést egyhangúan úgy Ítélik meg, mint a döntő politikai éra kezdetét. Három nagy probléma vár elintézés­re, elsősorban Marokkó, másodsorban a pénzügyi helyzet, harmadsorban pedig a választási reform. Painlevé azonnal megérkezése után a kabinetben vázolta benyomásait és azokat az eredményeket, melyeket a francia tak­tika eddig Marokkóban elért. Valószínű, hogy még ma délután felszólal a kamarában, vagy a külügyi bizottságban Marokkó ügyében. Az Ere Nouvelle kijelenti, hogy a miniszter­A beregszászi hommnnisfák hatalmukba akarták keriteni a lőporraktárt színűén olyan egyén kerül számításiba, aki a háború után már teljesített fontos katonai, vagy diplomáciai missziókat. Ezt az uj mél­tóságot egyenesen Lyautey marsall mellé osztják be. elnök mögött a marokkói kérdésben nemcsak a baloldali kartell, hanem egész Francia- ország ott áll, bizonyos államellenes szélső­ségeket kivéve. Madrid, junius 16. Painlevé francia rnbttszterelnök utazása közben Malagában spanyol újságírók előtt kijelentette, hogy Franciaország és Spanyolország csak egye­sülten érhetnek el számottevő sikereket Marokkóban. A riffkabilok a békét csak úgy kapják meg, ha elismerik a marokkói szultán szuverenitását. Painlevé kétségbevonja ennek az elismerésnek lehetőségét, mert a riffkabilok túl fanatikusak és igen sok politikai kalandor van köztük. Legitimisták (g. g.) —, junius 16. A budapesti politikai életnek jelentős 'té­nyezője az az alakulás, amelyet közönsége­sen „legitimista csoporti" név alatt idéznek és emlegetnek. E csoport tagijai között az egykori Magyarország, sőt osztrák-magyar monarchia legkiválóbb politikusai közül töb­ben foglalnak helyet és igen sokan közülök a volt, sőt újabb Magyarország legelső köz­jogi méltóságait töltötték be. Nem célunk a csoporttal, miint politikai alakulattal, vagy párttal foglalkozni, nincs beleszólásunk politikai célkitűzéseikbe. Tud­juk, hogy léteznek s működésük csak any- nyiira érdekelhet bennünket, amennyire min­den oly tényező működése érdekel, amely a magyarság szolgálatában állónak tartja és nevezi magát. Ebből a szemszögből tekintve e csoport működését, kell, hogy érdekeljen bennünket is az a politikai bombavetés, amely ebből a táborból Beniczky hírhedt vallomása alakjá­ban imtézfetett s amelynek robbanása nyo­mán támadt kedély hullámzások mindeddig nemcsak, hogy el nem simultak, hanem egyre nagyobb gyűrűben terjednek. ■ Tudjuk, hogy nem ez az első szenzáció, amelyet ez a csoport a magyar politikai köz­életnek, sőt a határon túlra is föltáiMt. Élénk emlékezetünkben vannak a szóval és tettel végrehajtott kíséri etek, a szerencsétlen végű, testvérvért áldozó Károly-puocs — megany- nyi akció, amelynek utolsó hullámverései a környező fegyvercsörrenés zajába vesztek bele. Köztudomású a magyar politika felelős tényezőinek az a többször kifejezésre jutta­tott álláspontja, hogy a király kérdés fölve­tése nem időszrti, e kérdés ezidőszerinti elin­tézése számtalan akadályba ütközik s az or­szágra nézve nem csekély bonyodalmat és veszélyt rejteget. A hivatalos tényezők ezen álláspontját a bekövetkezett események is­mételten igazolni látszottak. Kérdés már most, hogy a már tapasztalt kudarcok és a kisebb-nagyobb akcióknak — jelen viszonyok között — eleve tudott és is­mert sikertelensége és eredménytelensége dacára miért ismétlődnek meg e csoport, vagy helyesebben egyes tagjainak periodiku­san ismétlődő mozgalmai, robbanó erejű ténykedései? A fölvetett kérdésre adandó felelettel adósak maradunk, mert nem célunk az okot keresni és a csoport politikájával foglal­kozni, — annál inkább reánk tartozik azon­ban az okozat megállapítása, mert az köz­vetlenül érint bennünket, a határon túl élő­ket is. Nem arra az okozatra gondolunk ezúttal, amely a legitimista mozgalmak nyomán már ismételten jelentkezett egy-egy prágai, bel­grádi reflexmozgás formájában s amely moz­gás nyomán a magyar kisebbség nyakában lévő gyeplő szorosabbra rándult, — bár er­ről is lehetne beszélni. Nem tesszük szóvá azt a negatívumot sem, hogy a szóban lévő ténykedéseik eddig még senki részére semmi­féle eredménnyel és haszonnal nem jártak, még azon cél szempontjából sem, amelynek érdekében kifejtve lettek. De szóvá tehetjük és kell tennünk azon erkölcsi tőkevesztést, amely a Beniezky-féle esetek nyomán az or­szágot, a magyarságot éri s amely veszteség nekünk sem lehet közömbös. Mert nem lehet kétséges, hogy az ide, valamint a többi utódállamba leszakadt ma­gyar ■ kisebbség mag ár au tál t s ágában, a ki­sebb-nagyobb akadályok leiküzdése árán Összehozható saját erején kívül egyedüli és kizáróan csak arra az erkölcsi tőkére tá­rni aszkodhatik, amelyet az anyaország politi­kai, tudományos, művészi téren elérni képes. Minél erősebb pozíciót szerez magának e te­reken a magyarságot nemzetközi viszonyla­tokban képviselő anyaország, annál hatható­sabb védelmet nyújt elszórt s a kisebbség keserű kenyerét evő fajtájának, annál na­Prága, junius 16. A Geské Slovo jelenti: Tegnap éjjel egy és két óra között egy 20—30 személyből ál­ló civilcsoport megtámadta Beregszászon a 10. számú lovassági ezred őrségét, amely az ezred municiós raktáránál teljesített szolgá­latot- A támadást katonailag megszervezve intézték az őrség ellen. Három oldalról tá­madtak s minden oldalon figyelőörsöket állí­tottak fel a támadók. Az őrségi kőzáporral támadták meg s a helyzet igen kritikus volt, mert a kato­náknál csak egy-egy éles töltény volt. Mégis sikerült idejében erősítést kapni- ók. A katonaság 30 lövést adott le, mire a tá­madók megfutamodtak. A támadók közül si­került hármat kinyomozni és elfogni. B——BMMMWHIimilBlll HIMIIIIIIi'lillMB Ili III mnBMM gyobb -súlya van nem csak salját, de -a külön- vál’tan -élő kisebbség szavának is. S amíg a magyar tudósok, művészek hivatásuk teljes tudatában az európai pozíciót erős kézzel •tartják, addig — nem térhetünk ki a sajnála­tos megáll api tás elől — a magyar politikusok nem csekély része nem áll hivatása magas­latán, ténykedéseik a komoly, higgadt meg­fontolások mellőzéséről tanúskodnak s tény­kedéseikkel szemben a komolyabbak mind­untalan az ország, a magyarság veszélyez­tetett 'érdekeire kénytelenek hivatkozni. Tény­kedéseik nyomán morzsolódik, kopik az a presztízs, erkölcsi tőke, amely más oldalak­ról amúgy is erős támadásoknak van kitéve. Csodálatos a felelősségérzésnek az a hiánya, mellyel e politikusok eljárnak s hiánya annak a tudatnak, hogy országuk politikai nívójá­nak sülyesztése kihatással van nemcsak saját országukra, hanem az azon kívül élő ma­gyarságra is. Mert hiszen nem lehet kétsé­ges, hogy a Beniezky-féle incidensek, majd a különös kedvteléssel szőtt további folyo­mányok egy magukban1, is, de ampái inkább a A kommunisták szervezett akciója volt ez, akik erre már két héttel ezelőtt készülődtek s most puccsszerűen végre is akarták azt hajtani. A katonai löporraktárt akarták ha­talmukba keriteni s a tegnapi esős, zivata­ros, sötét éjszakát választották, amely er­re a puccsra legalkalmasabb volt. A szervezett banda azért is választotta ezt az éjszakát, mert az ezredparancsnok ép­pen most van szolgálati utón Beregszászon kívül. Az egész eset nyomozása folyamatban van- Az elfogott merénylőket átszállították az ügyészség fogházába, a többiek s főleg a ve­zetők kézrekerifésére folyik alegerélyesebb nyomozás. A kár jelentéktelen, mert csak né­hány ablakot vertek be a támadók. jóakarat minden hiányát nélkülöző egyes kül­földi s Balkánt kiabáló sajtó megvilágításában minden egyébre alkalmasaik, mint arra, hogy az ország politikai súlyát, tekintélyét növel­jék. Tudják-c viselni az illetők a felelősséget annak az erkölcsi támogatásnak elmaradá­sáért, avagy csak csökkenéséért is, amellyel az anyaország elszórt kisebbségeinek tarto­zik, de amelynek nyújtásában a hirtelenkedő szavuak és cselekvésnek miatt akadályozva van? Gon dóinak-e arra, hogy a faji együvé- taHozásnak egyébként sehol sem tiltott esz­méje mit szenved a gyűlölet állandó szitásá­val? Hiheti ük-e, hogy szeretettel gondolnak az elszakadt magyarságra azok, akik a meg­maradt tábort is szerteszaggatják? Megannyi kérdés, amelyre nem 'kapunk és nem várunk feleletet, de amelyet joggal lehetünk föl a címben nevezett politikusok­nak s mindazoknak a többieknek, akik a tá­madt kavarodást alaposan fölhasználták arra, hogy a magyar kisebbségeknek oly becses és annyira szükséges erkölcsi főkét oly köny- nydimüein elprédálják. Az egyház és állam elválasztása Prága, junius 16. Az egyház és az állam elválasztásáról szóló javaslat leleplezése élénk visszhangra talált a sajtóban. A Ceské Slovo azt irja, hogy a néppárt lapjának igaza van. Az iskolaügyi minisztériumban tényleg van egy ilyen kidol­gozott törvényjavaslat s a cseh nemzeti szo­cialisták akciót indítottak az irányban, hogy ezt a törvényjavaslatot meg is valósítsák- A néppárt belépett a koalícióba, önként elfo­gadta annak programját is, amelyben szere­pel az egyház és az állam elválasztása is. A legionárus Národni Osvobozeni azt ál­lítja, hogy a néppárt választási agitációs cél­ból fújta fel ezt a dolgot. A néppárt szerint ezt a kérdést ebben a parlamenti időszakban már nem lehet elintézni. A Nár- Osv. viszont azt irja, hogy el lehetne intézni ezt a kérdést még most Is, ha a néppárt lojálisán végrehajtaná azt, amire két évvel azelőtt kötelezte magát. A néppárt nagyon jól tudja, hogy a mi­nisztériumban ilyen javaslaton eddig még nem dolgoztak, mivel ebben az ügyben még nem egyezett meg a petka. A legionárus lap felszólítja a haladó pártokat, hogy a néppárt demagógiája ellen lépjenek, egy frontba s har­coljanak ennek a kérdésnek kivívásáért. A Prager Presse szerint csak a regi ja­vaslatról lehet szó, amelynek tárgyalása ma egyáltalában nem aktuális. Annyi bizonyos, hogy az egyház és állam közti viszony vég­leges rendezéséhez alapos előtanulmány szükséges. De az illetékes miniszteri körök még nem kaptáik meg a politikai direktívákat. Az anyagot mindaddig tehát nem is lehet fel­dolgozni, amiig ezek a politikai irányelvek hiányzanak. A néppárti Lidové Listy mindezek dacára még most is feltartja amaz állítását, hogy Markovics miniszter kiadta a parancsot eme törvényjavaslat kidolgozására. A lap be tudja bizonyítani azt is, hogy ezt a parancsot mikor és kinek adta ki Markovics, sőt még azt is. hogy meddig kell az illető Ili . atalr,oknak ez­zel a javaslattal elkészülnie. Benes szabadságra megy? Prága, junius 16. A nemzetgyűlés mindkét házának kül­ügyi bizottságai még a múlt hét folyamén elhatározták, hogy Benest, külföldi útjáról visszatérve, egyszerre hívják föl a két ház külügyi bizottságai elé. A Ceské Slovo esti száma most azt jelenti, hogy Benes meg akarja kezdeni nyári szabadsá­gát. A Vecer ehhez megjegyzi: A mi közvé­leményünk bizonyára összefüggésbe hozza Benes szabadságát a szociáldemokratapárt és a külügyminiszter közti s Habrman eseté­vel kapcsolatban felmerült ellentéttel. Sorozatos kommunista porok Szófiában Szófia, junius 16. Az itteni haditörvény­szék előtt ma kezdték meg a kommunista fia­talság titkos organizációja tagjainak pőrét. Összesen harminc vádlott van, köztük három asszony is. Ugyanekkor a polgári törvény­szék megkezdte a port a kommunista párt volt központi végrehajtóbizottságának tagjai ellen. Ebben a pőrben összesen hat vádlott van. akiket az 1923 szeptemberében kitört kommunista zavargások szitásával vádolnak. A tanuk száma igen nagy ebben a pörben. Plovdivóban megkezdték a bírósági eljárást a titkos kommunista párt tagjai eien, akik ál­lítólag összeköttetésben állottak a szófia’ központi bizottsággal. A nagyszámú vádlott között több asszony, is yan. Mg JfipöP „ Ijf IV. Évi. M (ii77) szám s-grfla ~ 1925 ianius 17 BSB ^Előfizetési árak belföldön: évente 300. mK félévre 150, negyedévre <6. havonta wB jp**11 ' 26 K5; külföldre: évente 450, félévre r niniW/jjWlt ByfESSZAM Ai,A Kt É M ilfr Ér M Ja l|g JSF Éjü Jféjt' Szerkesztőség: Prága, II, Stépánská ^ ___^ m Mr m Jm mf m JSg 3 1 tülce 16/IIL Telefon: 30-3-49. Kladó­m h ivatal: Prága. l„ LUiová ullce 18. Tef.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. Jf Sztovenszbóiés 9íuszinszbói Szövetkezett napilapja Jefelős szerkesztő: Öáf Isíitón

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents