Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-16 / 133. (876.) szám

Kedd, junius 16. 3 Kramár a választásokra való tekintettel fegyverszünetet kötött Englisékkel. De Szlovenszkón is mozogni kezdenek a nemzeti demokraták. Vasárnap két helyen is tartottak népgyülést: Modoron és Bazin köz­ségben. A gyűlések szónokai Ivanka Milán. Rehák dr. és Simandl titkár voltak. A nemzeti demokraták Szlovenszkón a „magyarság és németség terjeszkedése el- leni“ jelszóval agitálnak. . A választási lázzal kapcsolatban terme- zzetesen napirenden van a választási törvény módosítása is. A Bohémra újabban azt írja, hogy a terv szerint a második szkruíimumban csak annyi man­dátumot kaphat egy párt, amennyit az első­nél ért el. Ez természetesen ismét csak az ellenzék gyöngi'tésére szolgálna, mert ezzel sok ezer szavazat teljesen elveszne. Aki gilette-pengével táplálkozik Prága, jirnius 15. A közelmúltban Tvrdik prágai arany árukereskedőt egy Exner neve­zetű egyén raffinállt módon becsapta. Exnert, aki a háborúiban egyik lábát elveszítette és mlilábat visel, Pilisemben elfogták és Prágába szállították. *A rokkant csalónak, dacára mii-- lábának, sikerült az őt szállító csendőröktől megszökni és a német határon átmenekülni. Nürnbergiben azonban újra elfogták és isméit Prágába szállították. Kihallgatása alkalmával a rendőrségen azt a hihetetlen vallomást tette, hogy a fogdában egy gilette-pengét nyelt le. Miután Exneren nemsokára a fájdalom jelei mutatkoztak, beszállították Kukula tanár sebészeti klinikájára, ahol a Röntgen-vizsgá­lat 'kétségtelenül megállapította, hogy Exner gyomrában tényleg ott van a gilette-penge. Műtétet végeztek rajta és a veszedelmes szerszámot szerencsésen eltávolították az el­szánt rokkant gyomrából. Felépülése után bíróság elé kerül, ahol csalásáért számolni fog. A Ksod államosítása és a kormány Ígéretei Prága, junius 15. Gyér érdeklődés mellett tárgyalta le a múlt héten a szenátus ama kormányjavasla­tot, amellyel végérvényesen államosítják a Kassa—oderbergi vasutat. Kovalik szenáto­ron kívül egyetlen szlovák, vagy cseh sze­nátor sem tartotta érdemesnek, hogy e tárgy­hoz hozzászóljon s figyelmeztesse a kor­mányt a legsürgősebb teendőikre, amelyek a KsOd. államosításával járnak. Amíg csak állami kezelés alatt állott ez a vasút s a részvénytársaság székhelye Bu­dapesten volt, a vasút ügyi minisztérium min­den kérelmet, javaslatot és tervezetet azzal az indokolással utasított vissza, hogy az ál­lam mindaddig nem csinálhat semmit, amig a részvénytársaság intézkedik a vasút anyagi részét illetően. Elsősorban is panaszt emeillt Szlovenszkó és Ruszinszkó lakossága a magas vasúti tarifa miatt. A KsOd. vasúti tarifája ugyanis jóval magasabb az államvasuténál. Szomorú álla­potban vannak ma a vasúti épületeik is és sok helyütt egyáltalában nem felelnek meg a mai forgalmi viszonyoknak. A régi magyar kormányok nagy súlyt fektettek arra, hogy a KsOd. vasútvonalát a legmodernebbül ki­építse a társaság. Erre azért fektetett nagy súlyt a magyar állam, mert hiszen egy bizo­nyos idő múlva az állam tulajdonába ment volna át az egész KsOd.-vasut. Emlékszem, hogy közvetlenül a háború előtt készen voltak miár Kassa, Igló és Poprád uj láiomásépületeinek tervrajzai. Kassán és Poprádon a győri állomás mintájára kellett volna az uj állomásépülete­ket fölépíteni. A háború előtt már át is he­lyeztek Poprádon és Iglón a teherpályaudva­rokat, hogy a, nagy állomásépületek részére megfelelő teret nyerjenek. De közbejött a világháború, a tervek Budapesten maradtak. Az elmúlt öt esztendő alatt pedig tönkrement minden, az állomás­épületeken állandóan toldoznak-foltoznak. A termeket átcsoportosítják, egyesekből irodá­kat csináltak s az utazó közönség a perronon, vagy az állomás előtt kénytelen télen is, nyá­ron is lézengeni. Nem is beszélünk arról, hogy milyen kellemetlen az éjjeli várakozás ma Poprádon, vagy Iglón. Poprád ma is a tátrai idegenforgalom gócpontja. A messze külföldről jövő vendég első benyomása bizony nem a legjobb, ha ki­lép a prágai, bécsi, vagy budapesti gyorsból s a pályaudvaron még csak mozogni sem tud a nagy tolongás miatt. Eddig az állam egy mákszemnyit sem javított ezeken a mizé­riákon. Kiváncsiak vagyunk, hogy most, amikor már az állam tulajdonába megy át a KsOd.- vasut, betartja-e a vasutügyi miniszter az Ígéreteit. Legelsősorban is uniíikáltii kell a vas­úti tarifát az egész köztársaságban, vagyis a mai KsOd.-tarifát le kell szállítani az álla­mi vasúti tarifára. Ezzel a kereskedők és iparosok helyzete lényegesen javulni fog, mert eddig a drága vasúti szállítás lényegesen megdrágított min­dent. De hasznos célt szolgálna a vasutügyi miniszter, ha megkezdené az állomásépöletek építkezését is. Föl kell épiteni Poprád, Igló és Kassa uj, a mai viszonyoknak megfelelő állomás­épületeit. Paris, junius 15. Painlevé marokkói uta­zása alatt kipattantak azok az ellentétek, melyek már huzamosabb idő óta fenyegetik a francia kormány mai összetételének egysé­gét. Az utóbbi hetekben egyáltalában igen szerencsétlenül alakult a párisi politikai élet, a marokkói harcok határozott kudar­cot jelentettek a gyors befejezést és biz­tos sikert váró francia közvélemény szá­mára, Caillaux pénzügyi tervei nem hozták meg azt a gyors segítséget, amelyre várni lehetett volna, a garanciaszerződés tervé sem járt olyan sikerrel, mint azt Párisban is várták, úgy hogy a helyzet napról-napra zavarosab­bá vált és bizonyos kedvetlenség kapott láb­ra a párisi miliőben. Most a német lapok már biztosra veszik, hogy a párisi kormány kénytelen lesz le­mondani. Painlevé távolléte alatt a nézeteltérések Caillaux és a szocialisták között oly méretet öltöttek, hogy a nyílt konfliktust nem lehet már elkerülni. A baloldali lapok a helyzetet igen pesszimisztikusan Ítélik meg, mig a jobb­Amig Párisban ezek az aggasztó belpoli­tikai események történnek, addig Painlevé miniszterelnök a francia érdekek egy másik veszedelmes pontján, Marokkóban időzik. Painlevé tényleg mindent megtesz, hogy a krízist elkerülje és a helyzet nehézségén se­gítsen, de egyszerre több dolgot nem végez­het, mert ha Marokkóban akar segíteni, ott­hon üt ki a baj és megfordítva. A Pár'sból érkező nyugtalanító hirek kö­vetkeztében a miniszterelnök megrövidi­Párisban mindehhez a belső bajhoz még a választási izgalom is hozzájárul, mert teg­nap zajlott le a departement-választások első menete. A Seine kerület külvárosa válasz­totta meg a departement delegáltjai közé tartozó negyven uj tagot. Páris községének 80 tagja automatikusan résztvesz a kerület tanácsában is, csak a külvárosok választanak még negyvenet. A baloldali lapok magától értetődően a kartell fényes győzelmét vár­Ezzel elsősorban megszabadítja az utazó- közönséget eddigi tortúráitól. Poprádon pél­dául egyenesen életveszélyes a fölszállás va­sárnap este. A turisták százai jönnek le a Ma­gas Tátrából, hogy Kassa, vagy Zsolna felé hazautazzanak s mind a vasúti perronon szorong. A két irányból befutó vonat rend­szerint egyszerre érkezik be s alig áll néhány percet. Az emberek valóságos ökölharcot vívnak, hogy a vonatba beszállhassanak. Az építkezéssel azonban még lényegesen csökkentheti a nagy munkanélküliséget s a munkanélküli segély címen adott „könyör- adományok“ helyett becsületes kenyérkereset­hez juttatná a dolgozni akaró munkások szá­zait. De az általános gazdasági helyzet föllen­dülését is jelentenék ezek az építkezések, mert nemcsak a munkásokat alkalmaztatnák, hanem a kereskedők és iparosok is kereset­hez jutnának. Mielőtt még hozzáfognának az építkezé­sekhez — egyhamar úgy sem lesz meg —, még fölhívjuk a törvényhozók figyelmét a kormány ama rendeletére, amely szerint szlovenszkó! építkezéseknél elsősorban szlovenszkói vállalatokat kell foglalkoztatni. Ha a vasutügyi minisztérium komolyan veszi ígéretét, akkor remélhetjük, hogy a KsOd.-vasut mentén rövidesen megkezdőd­nek a munkák. (—per.) oldalon valóságos diadalmámor keletkezett a baloldali kartell nehézségei láttára. A Quotidien például igy ir: Nincs értelme annak, hogy fejünket a ho­mokba dugjuk és úgy tegyünk, mintha min­den a legjobb rendben folyna. A kormány és a kartell közti különbségek annyira ki­élesedtek, hogy nem lehet őket többé ta­gadni és ha az előjelek nem csalnak, úgy a közeli napokban szenzációs meglepetések­re lehetünk elkészülve." A kormányhoz közelálló lapnak ez a nyi­latkozata mindennél élesebben világit rá a párisi nehézségekre. A belpolitikai bajokat elsősorban Caillaux pénzügyi tervei idézték elő, melyek a frank újabb zuhanásai követ­keztében meglehetősen antidemokratikus esz- közökhöz nyúlnak a nemzetgazdaság szaná­lásának érdekében. A szocialisták persze ha­sonló módszereket elvileg nem helyeselhet­nek, ezért valószínű, hogy a baloldal radikálisai el­válnak a szocialistáktól, ami a kormány bukását és vagy az uj választások kiírását, vagy pedig a jobboldal haíalomrakerülé- sét jelentené. tette rabati tartózkodását s tegnap délután 5 órakor ismét repülőgépen visszaindult Franciaországba. Ma reggel kíséretével Malagába érke­zett, ahol tanácskozni fog spanyol hivata­los körökkel a marokkói helyzet megoldá­sának érdekében. Tekintve, hogy a riff vidéken a helyzet ismét kiélesedett, s Abd el Krím Ilid éi újból támadásba mentek át, a közeli napokban uja'bb nagy harcok várhatók. ják, a jobboldaliak viszont a blokkét. A tegnapi első menetben csak 21 helyet töltöttek be végérvényesen. Ebből a 21 helyből 7 mandátumot a nemzeti blokk ka­pott, hatot a szocialisták, nyolcat pedig a különféle kommunista csoportok. A többi 19 mandátum sorsa ismeretlen, de a leadott szavazatok arányának megfele­lően valószínű, hogy ezekben is a kartell fogja elhódítani a legtöbbet. ü II fSra A nagyszombati és rozsnyói püspökök felszentelése Nagyszombat, junius 15. Nagyszombati tudósítónk jelenti: A Kö­zel hétszázesztendös város fennállása óta nem láthatott vendégül akkora néptömeget, mint amilyen a vasárnapi piispöktelszentelé- sek alkalmából megjelent a város falai közt Pázmány Péter hercegprimás ideje óta nem volt Nagyszombatnak ilyen lélekemelő egy­házi ünnepben része és mint előrelátható volt. a felszentelésnek impozáns külső kere­tei is országos ünneppé avatták ezt a 'Va­sárnapot. Már a szombat este érkező főpa­pok fogadásánál megnyilatkozott az ünnep nagysága és vasárnap hajnalban a különvonatok ezrével öntötték a pápai zászlókkal íöllobogózott és virágos diadal­kapukkal díszített városba a vidékieket. Reggel nyolc órakor az összes templo­mokból körmenetek indultak a dóm előtt fel­állított oltárok elé, ahol a közeli vidékről gyalog érkező zarándokcsapatok már elhe- lyezödtek. Közel öt ven Orol, hadastyán es tűzöl tóegyesület vett részt zenekiséret mel­lett a felvonulásokon és festői látványt nyúj­tott a népviseletükbe öltözött asszonyoknak és fiatal lányoknak sokasága. Tiz óra felé Vojtássák Ján és Bombera I. püspökök több mint harmincezer ember előtt mondottak szloVákul szentbeszédeket, ugyanekkor Kmetykó Károly nyitrai püspök beszélt ma­gyarul a Csallóköz ezreinek. A szsntbeszé- dek alatt folyt le a dómban a felszentelésnek tulajdonképpeni ünnepsége. Kilenc órakor ün­nepélyes menetben bekísérték a templomba a vendégül megjelent görögkatolikus püspö­köt, utána Kordács dr. prágai érseket, Jan- tausch Pál dr. és Csarszky .József felszente­lendő püspököket és a pápai diplomának Zeeliger apátplébános által történt felolvasá­sával kezdetét vette a felszentelésnek cere­móniája, melyet Kordács érsek látott el há­rom püspök segédletével. A felszentelés és felöltöztetés után Jantausch dr. latinul, szlo­vákul, németül és magyarul köszöntötte a megjelenteket. Közel tizenkettőig tartott a zenés mise, ezután kivonultak a főpapok a szabadban felállított oltárokhoz és rövid szentbeszédek után megáldották a türelme­den várakozó hívők tizezreit. Áldásosztás után példás rendben újból felvonultak a megjelent csapatok, procesz- sziók és egyesületek: a Pozsonyból segítsé­gül hívott ötven rendőrnek ténykedése mind­össze az utcáknak elzárásából és külső rend­nek megőrzéséből állott. Egy órakor egy Öt­száz terítékes banketten a ‘város előkelősé­gei üdvözölték a megjelent vendégeket, akik részéről számosán feleltek a felköszöntőkre. A délutáni disztornánál Nyugatszlovenszkó valamennyi Orolcsapata résztvett és szebb- nél-szebb mutatványokkal szórakoztatták a megjelent diszes vendégeket. A déli áldásosztással tulajdonképpen vé­get ért az ünnepély és a vidékiek nagy ré- sze a délutáni vonatokkal elhagyták a vá­rost. Az esti órákban már lecsendesedtek az utcák és csak az időnként zeneszó mellett el­vonuló tornászcsapatok, a zászlók százai és a virágokkal, fenyőgallyal feldíszített házak jelzik, hogy Nagyszombatnak olyan ünnep­ben volt része, amely felejthetetlenül bele­vésődött mindenkinek szivébe. E. V. — (Kifizetik a tanítók remunerációját.) A légionáriusok lapja arról értesül, hogy a minisztertanács elhatározta a még 1924-ik évre esedékes tanítói remunerációk rövid időn belül való folyósítását. Rabat, junius 15. Painlevé miniszterel­nök újságírók előtt előadást tartott a ma­rokkói helyzetről és kijelentette, hogy min­denki a gyors békét várja, de rossz előké­szület lenne erre a békére, ha Abd el Krím­mel el akarnók hitetni, hogy a franciák el­hagyják Marokkót. Erről a kérdésről még különben bővebben fog nyilatkozni a párisi kamarában. Ha a franciák Marokkóban tar­tós békét akarnak elérni, úgy okvetlenül szö­vetséget kell kötniük a spanyolokkal. A to­vábbiakban a miniszterelnök kifejtette, hogy igen sok fontos információt tartogat a mi­nisztertanács és a kamara számára- Végül még hangsúlyozta, hogy a marokkói katonák lelkiállapota kitűnő és a legjobb reményekre is feljogosít. Polnlcvc imüÉiifi iSfiffcScii lesi lemondani Painlevé visszaindult Franciaországba A departement választások rai8£GMYIS,¥ ^ g JJ^| ||^ MEGWYIET ttwaetg, H»sa»irc«s!Il«áH» és S*éi»l*«eír«s#«J2Bés és éi»^®«irf9®tircgt«ea:és, «■ EtfcasrSsSBcnafil .,J£noll“ K oircieSBasuni st^pőmncKBtf fiéjpviseíetfe és föievafo<aia casSésae és K*:o«9Bcair|»<SBtfsl<ca E€«mss részére V GtROS ■WT«elg«E© BcrawéBnérai és éMasw’HW&a B»eir«;B!ii«a«*és«l* EN lOKTTAHl Ffö-tflrfCCl $© é — M€1S9«1 = fö-uS# ..Ili..... IIMIIWHMIIBITIIITMWWMBMBaWWMaBM^WaBWMniWIBIIIIIIIliíSlBWWBBS^ Pa inlevé nyilatkozata a marokkói helyzetről

Next

/
Thumbnails
Contents