Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-13 / 131. (874.) szám
Iskolaügyi követeléseink (fj.) Prága, juniius 12. A1 Trübuma, amely tudvalévőén a cseh anerkantilltőke lapja és minit ilyen valamivel kevésbé soviniszta szellemiben van szerkesztve, mint ama cseh kollégái, amelyeket a koalíciós pártok tartanak ki, legutóbb a magyarság kulturális követeléseiről irt és valami emlékiratra hivatkozva, dióhéjban fölsorolta azokat a kívánságokat, amiket a magyarság az iskolaügyi kormánnyal szemben támaszt. Ezek a követelések a Tribuna szerint: 1. külön magyar egyetem, legrosszabb esetben magyar nyelvű jogi és filozófiai fakultás a pozsonyi egyetemen, 2. a kassai mezőgazdas á gi akadémi árnak f öltámas z t á s a, 2. magyar nyelvű evangélikus és református teológiai akadémia, 4. magyar párhuzamos középiskolái osztályok Eperjesen, Rozsnyón, Lévám, Ungvárt, Munkácson, Nyitrán és Ig- lón, azonkívül leánygimnázium Pozsonyban, vagjs^ Kassán, 5. két mezőgazdasági középiskola, valamint egy-egy fa- és fémipari szakiskola, 6. négy tanitóképzőintézet és a tervezett református tanitóképzőintézet engedélyezése, 7. a polgári és elemi iskolák számának gyarapítása és végül 8., a magyar iskolák igazgatása magyar tanerők utján. Három évvel ezelőtt sorozatos népgyii- léseken fejtettük ki azokat a követeléseket, amelyeket iskolaügyi téren az állammal szemben emelünk; a parlament költség vetési vitái alkalmával úgy a bizottságokban, mint a plénumban többször volt alkalmunk azokat a kormány és a koalíció tudomására hozni. Semmi sem történt, a minisztériumok folytatták a magyar isikoliaügy elsorvasztására irányuló akciójukat és szeptemberben megint kevesebb osztály áll majd nyitva a tanulni vágyó magyar ifjúság .előtt. Talán nemsokára újból alkalmunk lesz a legfelsőbb kormánytényezők elé terjeszteni kulturális követeléseink minimumát és őket arra figyelmeztetni, hogy megbocsáthatatlan bűnt követnek el nemcsak a magyar, de általában az egyetemes emberi kultúra ellen is, amidőn oly kíméletlenül tapossák le kulturális életünknek vetését. Tudomásunk szerint az utóbbi időben semmiféle újabb memorandum nem készült ugyan iskolaügyi követeléseinkről, mégis a Tribuna cikke nagyjában fedi azoknak a kívánságoknak minimumát, amelyeket mi az iskolaügyi kormánnyal szemben támasztunk. Rendkívül tekintélyes nemzetközi intézményekben is gyökeret kezd verni az a belátás, hogy a magyarságnak egyetemre, vagy legalább is jogi és filozófiai katedrákra föltétlenül igénye van. Egy magyar mező- gazdasági főiskola szervezése, illetőleg a kassal akadémia faltámasztása, meg van okolva azzal, hogy a csehszlovákiai magyarság túlnyomó többsége agrárfoglalkozást űz. A magyar evangélikus és református eklézsiáknak az állam nem engedi meg, hogy külföldi főiskolákon végzett lelkészeket hívjanak meg, mi sem természetesebb tehát annál, mint hogy e két protestáns egyház számára biztosítani kell a magyar lelkészképzés lehetőségét. Maga az iskolaügyi minisztérium középiskolai ügyosztályának főnöke elismerte, hogy a rozsnyóvidéki magyarságnak jogos Igénye van a párhuzamos magyar középiskolai tanításra. Srobár minisztenkorában megígérte, hogy az ungvári orosz reálgimnázium mellett párhuzamos osztályokat fog szervezni. Túlzott követelést álíitunik-e föl akkor, ha ezekben a városokban magyar középiskolát kívánunk? Vágj.7 túlzott követelés-e, ha meg nem elégedve az 1926 után részünkre megmaradó hét középiskolával, követeljük a magyar párhuzamos osztályok föntartását Léván s Eperjesen és azonkívül még három városban? (Hogy melyik legyen ez a három város, az egyelőre másodrendű kérdés.) (Jgy hisszük, hogy az sem szerénytelenség ha legalább egy leánygimnáziumot kérünk, amint hogy nem szerénytelenség, ha Miliőiéiben a genfi megegyezés bőrül támad! viharok Kétségbe vonják a Havas-jelentés autentikusságát — A garanciaszerződés békülékeny természetű — Benes dr. újra Párisba utazott London, junius 12. Az az első vihar, mely a Chamberlain és Briand-megegyezésről szóló Havas-jelentés körül keletkezett, máig elmúlt és bizonyos enyhülés észlelhető az európai külpolitika atmoszférájában. A fölháborodás, amely ezt a Havasjelentést követte, nemcsak Németországra szorítkozott, hanem Angliában is észlelhető volt, ahol az ellenzéki lapok egyenesen diplomáciai groteszkmunkának és botránynak bélyegezték a megegyezésről szóló francia híradást. Maguk- a konzervatív lapok is igyekeztek a jelentés egyoldalúságát leitompitani és várakozó álláspontra helyezkedtek a paktumszerződés francia megformulázásáaak tekintetében. A megegyezésniek Havas-jellentés szerinti szövege ugyanis nem a békén és kölcsönösségen nyugvó engesztielődés volt, hanem egyszerűen a régóta hangoztatott és Parisban kívánt angol—francia katonai szövetség egy uj formája, amely Németországgal továbbra is úgy bánik, mint rabszolgával, aki ki van szolgáltatva tulajdonosai kényeked véneik. Annál borzalmasabb volt a Havas- jelentésben elrejtett csapda, amivel a francia lapok egyenesen álszenteskiedve jelentették ki, hogy most már minden Németországtól függ és ha a birodalom nem fogadja el a genfi megegyezésben teremtett pakitumfor- mulát, akkor ez bebizonyítja, hoigy szerződési ajánlata annakidején hamis volt, csak a versaiJJesi szerződés kijátszására irányult. A franciák tehát, fölhasználva a németek ajánlatát, uj, kemény békókat akartak rakni a birodalomra s ha. ez netalán tiltakozott volna, akkor kijelentik, hog^ Németország volt az ajánlattévő, Németország akarta a garancia- szerződést s ha most nem fogadja el, ez legfényesebb bizonyítéka rosszhiszeműségének. Persze, hogy a francia eredetű javaslatterv egészen más szellemű, mint a német volt és jóformán elfogadhatatlan egy önérzetes ország számára, arról nem szól az ügyesein vetett párisi diplomáciai csapdia. Londonban körülbelül belátták azt, hogy Franciaország részéről a militarisztikus gondolat győzelme lenne, ha a Havas-jelentés tényleg megfelelne a valóságnak. Éppen ezért fölháborodássol fogadták, die a fölháborodás nem tartott sokáig, mert Baldwin miniszterelnök, sőt maga Chamberlain is, még Géniben kétségbevonták a Ha vas-jelentés autentikusságát és a közvéleménynek azt ajánlották, hogy várják meg a Németországnak küldendő jegyzék nyiívánosságrahozatalát. Egyelőre nem adhatnak fölviíágositásokat, de a jegyzék határozottan a békülékenységen és a kölcsönösségen fog nyugodni, úgy, hogy korántsem tekinthető Németország elleni diplomáciai puccsnak. Az angol hivatalos köröknek ezek a kijelentései megnyugtatták a londoni közvéleményt, főleg a munkáspártot és a liberálisokat, akik leginkább viharoztak a Havas-jelentés ellen. A sajtó hangja máris bekül éke- nyebb és az angol megnyugvásnak hatása érezhető Németországban is, ahol a lapok elkeseredése határozottan megenyhült. Francia hivatalos körök is kijelentették, hogy a Chamberlain és Briand megegyezéséből teremtendő garanciaszerződés teljesen kölcsönös lesz és ha az Franciaország határait garantálja egy német támadás ellen, úgy garantálja Németország határait is egy esetleges francia támadásnál. Ha a szerződés életbe lép, akkor Francia- ország mérlegelni fogja a Rajna baloldalán lévő német területek kiürítésének körülményeit. Briand ezenkívül kijelentette, hogy igen szívesen látná, ha a többi európai állam is minél előbb belépne a szerződéses európai garanciahálózaitiba s igy végre biztosítaná a kontmenitáliis békét. Genfben különben a népszövetségi tanácsülés után minden csendes. A középeurópai államok szanálásának problémája simán ment mindkiét fél megelégedésére és az angol lapok több cikkben dicsérik a nép- szövetséget éppen azért, mert ily kitűnő módon sikerült megoldania és békére vezetnie a középeurópai súlyos problémákat. Benes dr. csehszlovák külügyminiszter ma Párisi a utazott, valószínűen a garanciaszerződések középeurópai vonatkozásának további megbeszélése céljából. A csehszlovák külügyminiszter kedd estig marad Párásban és szerdán, vagy csütörtökön érkezik vissza Prágába. Páris, junius 12. A Petit Párisién értesülése szerint a közeli napokban a francia kormány egy sárga és egy kék könyvet hoz nyilvánosságra, amelyekben a garancia- szerződések tárgyalásainak történetét fogja ismertetni és valószínűen a genfi megegyezésre is uj fényt fog deríteni. Amerika visszavonul az uj garanciaszerződéstől London, junius 12. A Reuter iroda washingtoni értesülése szerint az amerikai államdepartement kijelentette, hogy nem vesz részt az európai garanciaszerződésben és kötelezettséget sem vállal magára e szerződés betartására. Ezzel a hivatalos kijelentéssel Washington elejét akarja venni annak, hogy Európa netalán benne lássa a paktum őrét és a védőjét s igy ne származzon felelőség Amerika számára. Egyelőre a szövetségesek részéről nem kérték föl Amerikát erre az őrzői tisztre, de a Times szerint Németország már lépéseket tett. hogy az Egyesült Államokat is bevonja a szerződés erkölcsi garantálói közé. A német fajvédők határozott wnem“*e a garanciaszerződés kérdésében Berlin, junius 12. A német íajvédőpárt birodalmi frakciója, porosz országgyűlési frakciója és birodalmi vezetősége tegnap közös ülést tartott, melyen állást foglalt az antant lefegyverzési jegyzékével és a tervezett garanciaszerződéssel szemben. A párt élesen a birodalmi kormány és annak ajánlata ellen fordult és határozati javaslatot fogadott el. melyben fölszólítja a kormányt, hogy határozott német „nemmel11 utasítsa vissza a szövetségesek perfid paktum- tervezetét. mezőgazdasági középiskolákat és megfelelő számú szakiskolákat kívánunk. (A Tribuná- bau említett szám jóval alatta maradt annak, amit az igazság és méltányosság nevében követelhetünk.) Az elemi és polgári népokita- tásügy terén semmi mást nem kívánunk, mint azt, hogy a kormány adja ki végre az 1919. évi 189. szánni törvény végrehajtási rendeletét, amely törvény mindenütt előírja az elemi iskolák létesítését, ahol legalább negyven tanköteles gyermek van és a polgári iskolák szervezését ott, ahol az elemi iskolákba legalább négyszáz gyermek jár. Ha valahol, úgy ezen a téren van szükség az unifikáüásra, hogy végre megszűnjék a mostani zűrzavar, amely mellett az iskolaügyi hatóságok ott és akkor létesítenek, vagy szüntetnek meg iskolákat amikor akarnak. Végül pedig egészen lehetetlen az az állapot, amely a tanító- és tanárképzés terén uralkodik. Miképpen képzeli az iskolaügyi kormány a magyar tanintézetek föntartását, ha nem gondoskodik magyar pedagógusok kiképzéséről? A minisztérium törekvése nyilvánvaló: szántszándékkal teszi lehetetlenné a tanerők szukreszcenciá- ját, hogy azután a tanító- és tanárhiányra való hivatkozással bezárathassa a meg megmaradt iskoláinkat. Egyszer már véget kell vetni ennek a rendszeres üldöző hadjáratnak a magyar iskolaügy elleti: ez követeléseinknek lényege, ez az a minimum, amelyet egy tál lencséért eladni sohasem fogunk! „A program itt van és amint látható, egyáltalában nem szerény. Most találni kel! valakit, aki azt megvalósítja. A magyar pártok ugyanis politikai taktikájukkal édes-keveset követnek el annak érdekében, hogy követeléseik meg valósítás ára előkészítsék a talajt.11 Ezzel a nekünk szánt oldalvágással fejezi be hűvös és szkeptikus cikkét a Tribuna. Az fckolaügyből, a kultúrából — legalább ez a logikus— nem volna szabad politikai kérdést csinálni. Ha a magyarságnak kulturális szükséglete megköveteli az iskolák bizonyos számát, úgy azt biztosítani kellene számára, tekintet nélkül arra, hogy politikailag milyen magatartást tanúsít a. kormánnyal szemben. Mi nálunk azonban leplezetlen párturalom dühöng és ezért még az iskolaügyet is vásári portékának tekintik, amelyen alkudni lehet. Nekünk drága az utánunk következő nemzedék sorsa, kulturális ügyünk siralmas helyzetét a legfájdalmasabb sebünknek érezzük, minden iskola és minden osztály elvesztése egy-egy gyásznapunk, de azt senki sem várhatja tőlünk, hogy alku tárgyává tegyük amúgy is rendkívül mérsékelt követeléseink minimumát és parányi engedményekért megtörjük politikánknak a szemünk előtt lebegő cél felé törő, egyenes vonalát. Különösen nem vagyunk hajlandók a kormány és sajtójának tetszésétől, vagy nemtetszésétől függővé tenni a taktikánkat, amelyet ezentúl is úgy fogunk megállapítani, ahogy azt jónak látjuk. Jelenleg semmi okunk és lehetőségűink nincsen taktikánk megváltoztatására. Mi tudjuk, hogy a cseh nemzeti koalíciótól semmi jót nem várhatunk. Hiába mondják az iskolaügyi minisztérium szakértői, hogy ez, vagy az a követelésünk jogos és helyénvaló, a miniszter pártpolitikai okokból egyszerűen a papírkosárba dobja a rendeletet, amelyet aláírásra terjesztenek elébe. Sőt, még akikor is, ha magának a miniszternek Ígéretét bírjuk, sem keli azt komolyan venni: a miniszter ur hamarosan elfelejti és letagadja Ígéretét. Egy ilyen erkölcstelen rendszerrel lehetetlenség tárgyalásokba bocsátkozni, türelmesen be kell tehát várni, amiig ez a szisztéma eltűnik és helyét átadja egy olyan kormánynak, amely komolyan veszi ígéreteit és meghajol a tárgyilagos érvek előtt. Legyünk türelemmel még egy pár hónapig, a rohamosan közeledő választások úgy is efeöprik a mai rendszert, akkor egy uj helyzettel állunk majd szemben és újból megállapithatjuk azokat az utakat és módokat, amelyeket különböző követeléseink meg valósítása végett igénybe kell vennünk. Hír Benes lemondásáról Budapest, junius 12. A Nemzeti Újság berlini tudósítást közöl, amely szerint német szociáldemokrata körökben úgy tudják, hogy a biztonság kérdésében Benes politikáját oly kudarc érte, hogy állása erősen megrendült. Géniben számolnak annak lehetőségével is, hogy Benes benyújtja lemondását. — (A prágai magyar követség ideiglenes vezetője.) A csehszlovák hivatalos lap közli: Villáni Frigyes báró magyar követ eltávozása folytán a követség vezetésével Matuska Péter követség'! tanácsost bízta meg a magyar kormány addig, amíg az újonnan kinevezett követ helyét el nem foglalja. ff mL lif IV. évi. 131. (874! szám Szcirahal « 1925 ianiiis 13 S$B ^JF V&fJbÍ&L előfizetési árak belföldön: évente 300, JSm ****** félévre 150, negyedévre 76, havonta mg JPM 26 KC: külföldre: évente 450, félévre gjff ffB iii qi |||||||| ■u|| ÉS? mmm —5. negyedévre 115, havonta 39 Ké. # /ifi W/SJW%. KÖVESSEM Aha V20 K* É M fia M M m '1ÜSyr ‘Wh JB Bg Mr Szerkesztőség: Prága, IL StépánsKá \tmgáHff JV Jm WL Jw Mer Jgf Jm jm £ ILjg ulice 16/m. Telefon: 30-3-49. Kladó•t mimi' wjL, hivatal: Prága. I., Lillává ulice 18. __ ,* Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. A f ztorenszfoói és (Rusxtnsxkói 'fz&vetSzezc.tí fffeméOi üártofi politikai naptíapja felelős szerkesztő: 9áf István
