Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-11 / 130. (873.) szám

41 Megadoztatjják a lakbérössze­geket és 200 százalékkal föl­emelik a Jsázosztályadáf Prága, junius 10. A fcgifomtosaib'b javaslat, amelyet a par- liamentmeik még e hónapban le kell tárgyalnia, az építési törvény. - Az építési pétika már hosszabb ideje foglalkozik ezzel a javaslattal s már csak négy vitás kérdés van. Az egyik aiz államti segélyeik elosztásának módja. Arról van ugyanis szó, hogy az alarm garancia megmar adjon-e, vagy pedig készpénzben adják-e meg a segélyt. Vitás még az is, hogy az ál-Iatini segélynél megmaradjon-e a különb­ség a községi, a szövetkezeiti építkezések és a magánépitkezések között. Ezt a szocialistáik meg akarják hagyni, viszont a polgári pártok azt kívánják, hogy a magánépitkezések ugyanolyan segélyben részesüljenek, mint a szövetkezetek. A jótállási összeg, illetve a segély nagyságában sem tudtak még meg­egyezni. A szocialisták javaslata szerint ki­sebb lakásöknál, 20—40 négyzetmétereseknél az állami jótállás 60 százalék legyen, 40—80 négyzetterjedelmiinél pedig 45 százalék. A polgári pártok az első esetben 50, a másodikban 45 százalékot javasolnák. Végül vitás még az építési törvény érvényességé­nek ideje. A szocialisták háromévi érvényes­séget javasolnak, mert a lakók védelmének törvényét is három évre meghosszabbitották, a polgári pártok csak a jelen és jövő évre akarják a törvény érvényességét megállapit- tabni. A segély fedezetére szükséges tőkét egy a bérlőket megadóztató külön törvénnyel akarják megszerezni. A szocialisták a lakbérösszegek tíz­százalékos megadóztatását javasolják, to­vábbá 200 százalékos fölemelését a házosz- tályadónak, amelyet ugyancsak a bérlőkre hárítanának át arányosan fölosztva. A házoszftályadó révén körülbelül 18 mil­iő koronát kap az állam s a 10 százalékos lakbéradó révén 50 miiét. A törvényt még juíms folyamán akarják életbelépteitmi. Ébrednek a ruszinok is Ungvár, junius 10. (R'iiszmszkól szerkesztőségünktől.) Mi­óta a prágai kormánypolitika véglegesen le­számolt a ruszinokkal és sajtóorgánumainak kiadta a jelszót a ruszin önállósági törekvé­sek letörésére, a ruszin politika útvesztőbe tévedt. Az egységes cseh föllépéssel szemben ugyanis ma itt állnak egymás mellett a ki- sebb-nagyobb ruszin pártok, holmid elvi kér­déseken nyiargalászva és egymással mara­kodva, de tanácstalanul és tájékozatlanul. Egyetlen pártnak, a cseh agráriusnak van meg a legkikristályosodottabb program­ja, amely nem más, mint a centralista törek­vések minél tökéletesebb végrehajtása. En­nek alapföltétele Ruszinszkó gazdasági reor­ganizációja olykép, hogy az minden tekintet­ben a mindenkori kormánytól függő, min­denre fölhasználható tömeggel rendelkező te­rület legyen. A céltudatos kormánypolitika hateszten­dős offenzivája a legfontosabb ponton sike­rült. A nyelvi kérdés rendezésének halogatá­sával a ruszin nyelvhasználat terén oly bi­zalmatlanságot idézett elő a kormány, hogy ma már a cseh nyelv tanulása ellen senki szót sem emel, sőt, mint a vasárnapi esetben az ungvári érdekelt szülők, egyenesen a cseh nyelvtanítás mellett korteskednek és annak az iskolákba való bevezetését is kö­vetelik. Vasárnap ugyanis a polgár tb 61 kikerülő gyermekek szülői megjelentek az ungvári tanügyi referátuson és arra kérték a tanügyi referenst, hogy gyer­mekeik továbbtanuíhatása érdekében se­gítse elő a cseh tannyelvű kereskedelmi, vagy más középiskola fölállítását. A parancsoló szükség tehát oda hajszol­ta a szülőket, hogy Ruszinszkó autonómiájá­nak egyik alappillére ellen emelték föl bontó csákányukat csak azért, mert az idő halad, a gyermekek nőnek és nincs rá idő, hogy a nyelvi téren uralkodó bizonytalanság végét, Ruszinszkó autonómiájának hajnalát bevár­ják. Azok a ruszin körök, amelyek még ko­molyan gondolnak arra, hogy Ruszinszkó SWSKttHtifCt mindenki csak 2074 Gaspri ésTsa Hailitf M vesz, maminva. mmitm u$ Telefon 2691, 2692 ós 2603. Mummuumtáuunuumummaaatiímmmmmmmmumo valaha még hozzájut békeszerződésben bizto­sított autonómiájához, ma már fölébredve dörzsölik szemüket és lapjaikban azokat az ellentéteket, amik eddig elválasztották az egyes pártokat, jelentéktelen csekélységnek minősítik azon fenyegető front mellett, amit a kormány oly ügyes gyarmati politikával megépített és amely mellől most rendszeres Prága, junius 10. híalbrman volt népjóléti miniszter bécsi követté való kinevezésének elejtése rossz vért szült a szociáldemokratáiknál. A párt briinnd sajtóorgánuma: a Stráz Socialiismus legutóbbi számában nyílt támadást intéz emiatt Benes ellen. — Habrman miniszteri lemondása és kö­vetté való ki nem nevezése — írja a lap — a demokrácia elleni cselekvés. Hibás ebben Benes külügyminiszter, vele is le kel! számolnunk politikai téren. Benes nem tartotta be a szavát, mert Budapest, junius 10. Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen­tése: A magyarországi feszült politikai hely­zetről a mai Pesti Hírlap azt írja, hogy a tegnapi zárt ülés sem tudott kibontakozáshoz vezetni. Az ellenzéket nem sikerült rábírni, hogy a kényes kérdés további fejtegetésétől elálljon, de a kormány sem mutatott tovább­ment) engedékenységet az ellenzék követelé­seivel szemben. A kormánypártban a teg­napi események után az a felfogás erősödött meg, hogy az ellenzék a Beniczky-ügyben újabb ada­tokat nem tudott felhozni, ezért a kérdés­nek további napirenden tartása egyálta­lában nem fog szélesebb hullámokat verni a közvéleményben. Az ellenzéki pártok is bizalmas tanács­ülést tartottak, amelyen kiderült, hogy a demokrata blokkban egyesült pártok között Is megoszlanak a vélemények arra vonat­Prága, junius 10. . Az a komédia, amit a koalíció a parla­menttel üz, ahogyan a törvényhozókat az orruknál fogva vezeti, páratlan a maga ne­mében. Az agrárvámrendelet kibocsátása után csak úgy ömlőitek a dicsőítő szavak a koalíciós sajtóban a koalíció párját ritkító összmunkájáról. A munkaprogram már julius végéig össze van állítva — írták a cseh la­pok — s a parlament megszakítás nélkül fog ülésezni hetekig. Mindez azonban nem bizonyult igaznak. Félrevezették a közvéleményt. Szlovenszkó- ból és Ruszínszkóból fölterelték ide a képvi­selőket azzal, hogy legalább két napig lesz együtt a parlament. S tegnap délután, amikor a képviselők 16—20 órás fáradságos utazás után a parlamentbe érkeztek, alig egyórai ülés után ismét vonatra ülhettek, mert a ház elnökségének határozata szerint a plénum részére nincsen feldolgozott anyag. Hát hol van az óriási munkaprogram? A levegőben! A koalíciós pártok nem tudnak a hegükről megmozdulni. Még mindig az ag­rárvám által előidézett válság uralja a poli­tikai helyzetet. Az agráriusok a mezőgazdasági iparcik­kekre vámengedményt követelnek, ami el­len vétót mondtak a szociáldemokraták. Mindez természetesen csak a kulisszák mögött játszódik le. A plénum elé nem merik ezt a kényes kérdést hozni, jóllehet a német szociáldemokraták sürgős interpellációt nyújtottak be, hogy a kormány nyilatkozzék az agrárvám ügyében. Szavazás alá sernbo­csátották ezt az interpellációt, hanem inkább a folyosókon traccsoltak a koalíciós képvise­lők, hogy a ház határozatképtelen legyen. A parlamentarizmusban sehol a föld ke­rekségén nem láttunk még olyat,' hogy egv törvényjavaslat előadója már a tribünre lép s a bizottság referádáját akarja leadni. A ja­vaslatot már nyomtatásban kiosztották a képviselők között s hirtelen bejelenti a ház elnöke, hogy ezt a javaslatot leveszi a napi­rendről. Ez történt tegnap a parlamentben. A katonai bírák átlépését a polgári bíróság­hoz kellett volna letárgyalni. De a cseh nem­zeti szocialisták azzal fenyegetőztek, hogy a javaslat ellen fognak szavazni, ha azt le nem veszik a napirendről. A nemzeti szpeia­támadásokat vezet a ruszinok ellen azzal a jelszóval, hogy: „a ruszinok vagy megtör­nek és behódolnak, vagy elpusztulnak11. És ez — sajnos — igy van. Egyedül az ellenzéki magyarság tart ki még mellettük azon ezeréves együttélés alapján, amely nem csak jogokat, de kötelezettségeket is ró reánk. Habrman kinevezésének terve magáiéi a mi­nisztertől eredt, sőt Masaryk elnök beleegye­zése is biztosítva volt. Az alkotmánytörvény- eHenes kifogásra azt mondta Benes, hogy Habrman bécsi funkciójának nem lesz állami tisztviselői jellege s a dekrétum formális ki­állítása nem kerül ellentétbe az alkoímány- törvénnyel. A „magas bürokratizmus" nyo­mására azonban meggondolta a dolgot Benes s elejtette Habrman követi jelölését. Ezzel Habrmaní óriási igazságtalanság érte s súlyos politikai következményei lesznek Benes két­színű eljárásának. kozólag, hogy milyen határig mehetnek a Beniczky-üggyel kapcsolatban a kormány ellen folytatott harcukban. A szocialisták és októbristák végletekig menő harcot akarnak, mig a demokratáknak álláspontja a*z, hogy a polgári ellenzék olyan harchoz, amely forradalmi jelenségeket idézhet elő, nem adhatja oda magát. Ezt a felfogást hangoztatják Vázsonyi és Szilágyi is. A szociáldemokraták látván a hangulatváltozást kijelentették, hogy egyál­talában nem gondolnak olyam harcra, amely forradalmi jelenségeket idézhetne elő. A Bethlen-kormány megbuktatása szerintük nem szolgálja jelenleg politikájuk céljait, mert e pillanatban a legnagyobb valószínűség szerint jobboldali koncentráció kerülne hata­lomra, ami az ő álláspontjuknak érthetőleg még kevésbbé kívánatos, mint a mostani. listák ugyanis nem tartják alkalmasaknak a hadbirákat arra, hogy a polgári bíróságnál dolgozhassanak. Ezt tudták ugyan Stribrnyék már akkor, amikor a bizottságban letárgyal­ták a javaslatot. Ott azonban megszavzták. a parlamentben viszont ellene vannak. Némán elhallgatja a cseh sajtó azt a le­hetetlen esetet is, ami a szenátusban történt. Thor iparospárti szenátor ugyanis bebizo­nyította, hogy a szenátusnak beterjesztett szociális biz­tosítási javaslat nem tartalmazza a képvi­selőház által elfogadott módosításokat. Vagyis a szenátus vakon elfogadta a ja­vaslatot eredeti szövegében, a parlament módosításai nélkül. A szenátus elnöksége nem törődött ezzel az alkotmányellenes ténnyel. Az ellenzék gúnyosan mosolygott a törvényhozás eme módja fölött, a koalició pedig rá sem hederitett. Így készülnek nálunk a törvények! Kramár is megkapta az elégtételét. Kilé­pett két napra a petkából, hogy erélyes fel­lépésével keresztülvigye pártja követelését a koalícióban. A koalíció többi pártjai azon­nal megadták azt s ma már meg van az ál­lami tisztviselők drágasági segélyére a fede­zet. A koalíció tizes bizottsága a következő­képpen oldotta meg ezt a kérdést: A drágasági segély fedezetét 175 „cu- kormillióvaí" fedezik. A nyerscukor árát 215 koronáról leszállítják 204-re. A belföldi ás külföldi ár különbözeiét a cukorgyáro- sok leadják az államnak s ezzel 175 millió koronát nyer a segély fedezetére. A cukor ára kilogramouként továbbra is 4.40 korona lesz, vagyis a fogyasztóközön­ség részére nem drágul a cukor. Ez a kompromisszum ismét csak Svehla müve s neki sikerült Kramárt rábírni arra, hogy újból belépjen a pelkába­A petka tehát ismét komplett. A vám kérdésénél is Svehla biivészies ügyességgel egyengeti az utat a kompro­misszumra. Az agráriusok követelik a kö­vetkező mezőgazdasági cikkek vámleszálll- tását: Szerszámok, kaszák, kapák, villák, láncok, mótorok, ekék, dinamógépek, elek­tron ló torok, másfajta mezőgazda-sági gépek, továbbá cipők, harisnyák és kocsikenőcs. A Bohemia értesülése szerint a koalíciós többség a fenti cikkekre 'vonatkozóan jelen­tős vámkedvezményeket ad. Mindezek a kompromisszumok azonban a nemzetgyűlés megkérdezése nélkül történ­nek. Az az idegesség, amely ma a koalíció­ban uralkodik, csak a közelgő választásokra következtet. Parlamenti körökben azt a hirt kolportálták tegnap, hogy a választási törvényt júliusban módosítják, sokkal élesebb formában, mint ahogy az eddigi tervek szóltak. S aztán ősszel a „megváltoztatott11 vá­lasztási törvény alapján feloszlatják a képvi­selőházat s kiírják az uj választásokat. »♦♦♦♦♦«>»<* **«>❖♦♦♦«>♦♦♦♦ A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA bja: Fenyves Pál írók és írások Gragger Róbert Prága, junius 10. Berliniben nemrég kongresszusra gyűltek össze a magyar tudományos élet külföldi kép­viselői és az a névsor, melyet a hirlapok akkori­ban közöltek, meglepte még a mi elfásult közön­ségünket -is. A magyar tudományosság térhódí­tása és hatalmas fellendülése a kultúránk szem­pontjából nevezetes helyeken: Berlinben, Becs­ben, Rómában, Konstantinápolyban, Dorpatban, New Yorkban, nem utolsó sorban itten Prágában is (hol a cseh egyetemen most kezdte el előadá­sát Bújnák Pál .egyet, magántanár Petőfi költé­szetéről), világraszóló bizonysága nemzeti műve­lődésünk erejének. A tudományos világ góthai ahnanachiának, a Minervának kiegészítéseképpen Berlinben meg­jelenő Minerva-Zeitschrift, Nachrichten fiir die gelehrte Weít legutóbbi számában Csekey István, a közigazgatási jog tanára a dorpaíi egyetemen, hosszabb cikkben ismerteti azt a nagyszabású munkát, melyet á magyar tudomány külföldön élő képviselői folytatnak. Gragger Róbert bámu­latos szervezőképességének és nem lankadó munkakedvének köszönhető, hogy a berlini egye­temen néhány év alatt mintaszerű intézetté fejlő­dött az Ungarisches Institut, melynek gazdag könyvtára, értékes archívuma, számos német nyelvű kiiadvám'a ma már nélkülözhetetlen ré­szét képezi nemcsak a magyar, de a nemzetközi tudománynak is. A Gragger Róbert fáradozásá­nak köszönhető, hogy napfényre került egy löwe- ni kódexből egyik legértékesebb nyelvemlékünk: egy ősrégi Mária-siralom, ő adta ki a legszebb magyar anthologiát a B-ibMotheca mundi sorozatá­ban, ő adta közre Petőfi évében a legjobb német Petöfi-gyüjteményt az Insel-Bücherei takaros kö­tetében, ő rendezte be a CoUegium Hungaricu- mot Berlinben, ő a lelke, spiritus rectora minden tudományos munkának, mely külföldön a magyar művelődést szolgálja. Ungarische Jahrbiicher címen jelenik meg az a negyedéves folyóirat, mely ennek a tudo­mányos munkának eredményét ismerteti. Vaskos kötetté növekszik az Ungarische Jahrbücher egy- egy száma és a nemzetközi tudomány ösmert n'vei adnak benne egymásnak találkozót. Ez a nemzetköziség jellemzi a Berlini Magyar Tudo­mányos Intézet működését is, melynek előadói nagyobbrészt a német tudósok sorából kerül­nek ki. Az Intézet kiadványa! közül a BibLiograpbia Hungáriáé már koncepciójánál fogva is rendkívül nagyjelentőségű. Rendszeres összefoglalásban tartalmazni fogja mindazon idegen nyelvű nyom­tatványoknak címét, melyek a magyarságra vo­natkoznak és ilyenformán kiegészíti és tovább vezeti Petrik múlt századból való könyvjegyzé­két. Élet é. tudomány kapcsolata sehol sem mu­tatkozik olyan világosan, mint az Intézet jogi, ke'gazdasági és történelmi kiadványaiban, me­lyek a müveit közönség szélesebb rétegének ér­deklődésére számíthatnak. Ennek a közönségnek szervezéséről is történt gondoskodás, amikor Berlinben megalakult a Magyar Intézet Barátai­nak Egyesülete, mely tagjait a világ minden tájé­káról toborozza. Most, amikor a kassai Kazinczy-Társaság, a komáromi Jókai-Egyesület, a pozsonyi Toldy-Kör avagy magánosok közmegegyezés .nélkül, talán- talán egyetértés nélkül, kis érle tezoek a csehszlo­vákiai magyarság kulturális életének megszerve­zésével, időszerű rámutatni a berlini példára. Ami lehetséges volt Brandenburg homokján, talán si­kerülni fog a mi vidékünkön is, hiszen Gragger Róbert is a mi vidékünkről származott el Berlin­be: olyan épületet emelni a magyar művelődés­nek, mely biztosan áll majd az Idők viharában. — (A Ml Lapunk.) Szlovenszkó egyetlen magyar ifjúsági lapja junius elsején újból gazdag tartalommal jelent meg Scherer Lajos tanár ügyes szerkesztésében. Urr Ida gyönyörű költe­ményt ajándékoz benne az ifjúságnak. Emilé Verhaeren belga költő híres munkájából: „Az Elet himnuszai“-ból Karle Sándor művészi fordí­tásában közöl a lap értékes részleteket, úgyszin­tén a világ főcserkészének, Sir Róbert Baden Powell-nak két kis munkáját is hozza. Tartalmas útleírások , helyes diákverse'k, megkapó tábori történetek váltakozva követik egymást, nem ma­rad el a szórakoztató humor és — kercsztszó- rejtvény sem. A Mi Lapunk a magyar diákság fakadó tehetségeit erős munkába tudja állítani, amit a fiatal munkatársak hatalmas gárdája a legjobban bizonyít. A lő oldalas lap ára 2 Kő. Megrendelhető a szerkesztőnél: Luőenec, Ma- dách-utca 21.'9 Ajánljuk a szülök, diákok, cserké­szek figyelmébe! (o) A szociáldemokraták le akarnak számolni Dénessel A modQor szociáldemokraták nem akarták Bethlent megbuktatni A Iűtszatpariamentorizmas kulisszái mögül Még mindig az agrárvámok! — Kramár kibékült a petkával — A cukor édesíti meg a tisztviselők kenyerét — A választási reform keményebb lett, mint tervezték Cs-^ortök, jnnius 11.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents