Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-06 / 126. (869.) szám

— (Az állam, mint rossz adós.) A Band­lin-kémiai művök a ruszinszkói Perecsény- ben 25 évre kibéreltek egy erdökomplexumot és azon 15 km. hosszú vasutat építettek. A duibrináosi birtokukon a vasút személyzete száméra lakóházakat emeltek. Amikor 1922- ben a bérleti szerződés lejárt, a magán vasút minden ellenérték fizetése nélkül a csehszlo­vák állam tulajdonaiba ment át. A tisztviselő­ket és alkalmazottakat is államosították. A Loko Press értesülése szerint már három esztendővel ezelőtt megegyezés történt a vállalat és kormány között, hogy az említett lakóházakat az állam 300.000 koronáért meg­vásárolja. E megegyezést a kormány részéről sem adás-vételi szerződés, sem a vételár ki­fizetése nem követte, noha ez az ügy az utóbbi időben ismételten szerepelt a minisz­tertanács programján. — (Per a halott ellen.) Csikágói tudósí­tónk írja: Érdekes pör folyt le a napokban a csikágói törvényszék előtt. Egy itteni asz- szony beperelte volt albérlőjét, aki öngyil­kosságot követett el. A lakó lement a pincé­be és ott a vízcsapra felakasztotta magát Amikor az asszony felfedezte, súlyos ideg- rázkódtatást szenvedett, melytől hosszú ideig veszélyes beteg volt. Mikor felépült, azon elkeseredésében, hogy jól fizető lakó­ját is elvesztette és egészségében is örökös csorbát szenvedett, 20.000 dollár kárpótlásra beperelte a halottat. A bíróság természete­sen elutasította különös keresetével. — (Egy rokkant korcsmáros titokzatos halála.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A szóbránci csendőrségnek jelentették, hogy Sárospolyánán a község rokkant korcsmáro­sát valaki revolverrel agyonlőtte. A nyomo­zás nem tudott egyebet megállapítani, mint azt, hogy a korcsmárost saját revolverével terítette le valaki, de hogy ez miként történt, arra tanú egyáltalán nincs. A csendőrség a valószínű föltevések alapján egy odavaló garázda cigányra gyanakszik, aki eltűnt a fa­luból. Rablógyiikosságról szó sem lehet, még kevésbé öngyilkosságról. A titokzatos eset nagy izgalomban tartja a község és környék lakosságát. — (Felvétel a komáromi Diákmenzára az 1925—26. tanévre.) Mindazon tanuló, aki az 1925—26. iskolai évre a komáromi Diákmen­zára óhajtja magát felvétetni, erre vonatkozó, sajátkezüleg irt kérvényét (a Diákmenza in­téző bizottságához címezve) Alapy Gyula dr. bizottsági előadóhoz (Komárom, Kultúrpalo­ta) folyó évi július 1-ig nyújtsa be. A kér­vényhez csatolni kell a szülők vagyoni és családi körülményeit tanúsító bizonyítványt. A fölvételre csak igen jó magaviseletü és leg­alább jó előmeneteld, szorgalmas és szegény tanulók számíthatnak. Kedvezményes (ingye­nes és félingyenes) helyre csak igen korlátolt számban és csak jeles bizonyitvány alapján vesz fel az intéző bizottság tanulókat. A Di­ákmenzával kapcsolatos internátus havi ellá­tási dija az 1925—26. iskolai évre 300 K, mely havonkmt előre minden hó 3-ig fizetendő. A benlakók ágyneműt tartoznak magukkal hoz­ni és a mosásról maguk gondoskodnak. Az egyéb hoznivaló tárgyak jegyzékét a felvett tanulók a felvételi jegyen kézhez kapják. Ko­márom, 1925 június 1. A Diákmenza intéző bizottsága. Ahol botot visznek az ülésterembe... —■ A P. M. H. kiküldött tudósítójától — Athén, junius 4­Amikor a görögök ezt a kis, építészeti­leg teljesen jelentéktelen épületet emelték, amelyet azután parlament céljaira vettek igénybe és amely a Balkán összes parla­mentjei között külsőre a legjelentéktelenebb, maga Görögország is jóval kisebb volt. An­nak a néhány képviselőnek, aki akkor a gö­rög „közvéleményt41 viselte, teljesen elegen­dő volt ez a kis parlament is. Ma azonban már szűk, a 390 képviselő, sőt ma 780, mert nemzetgyűlés lévén, ilyenkor duplán válasz­tanak honatyát, nem fér el ebben a szűk ülés­teremben és a bajon csak úgy tudnak segí­teni, hogy egyszerűen a képviselők nagyobb része nem jön el az ülésekre. így azután va­lahogy elférnek, de megférni már nehezeb­ben megy... A görög képviselők bottal, kalappal men­nek be az ülésterembe. A ruhatár ismeretlen fogalom náluk, pedig a görög temperamentu­mot figyelembe véve, nem ártana, ha a bo­tokat az urak kívül lennének kénytelen hagyni. Egyelőre azonban nem történt na­gyobb baj és igy még nem léptettek életbe ezirányu rendelkezést. De már a mostani iz­gatott ülésszak is azt mutatja, hogy talán jobb volna azoJÜlt a furkókat kinn felejteni az előszobában. A parlament heves jelenetek színhelye. 3^j<ZirJm(rc*Kjtmzfp ________________ ______________________Szombat, junius 6. Az elnöknek, hogy a heves vérmérsékletű hellének között rendet teremtsen, nemcsak a szokásos kis kézicsengö áll rendelkezésére, amely itt kétszer akkora, mint bármely más parlamentben, de még négy hatalmas, érces- hangu viliamoscsengö is fel van szerelve a teremben. Ha nagy a lárma, az elnök an­nak a csengőnek a gombját nyomja meg, amely a lármázó csoport feje felett van, ez azután elnyom minden emberi hangot. Szól is a csengő szinte folytonosan. A képviselők előtt azoknak háttal ülnek a miniszterek, ők sem igen tudják fegyel­mezni magukat és magam voltam szemta­núja annak a jelenetnek, amikor az ellenzéki szónok kénytelen volt több­ször is az elnökhöz fordulni, hogy intse csendre a folytonosan beszélő minisztert, aki szinte párhuzamos ellenszónoklatot tar­tott. A karzatokon állandóan sok az érdek­lődő. Különösen a hölgyeket érdekli nagyon a politika, pedig őket abból teljesen kirekesz­tették. A görög nőknek nincsen szavazati jo­guk, ergo nincs is női képviselő a parla­mentben, de a szorgalmasan parlamentet lá­togató nők olyan kitartóak, hogy azt a fér­fiak is megirigyelhetnék tőlük. Az üléseket a képviselőház délután és éjjel tartja- Közbe- közbe rövid szüneteket tartanak, hogy a fá­radt honatyák egy kis erőt gyüjthessenek a további vitához. De .a nők csak kitartanak szilárdan, nem mozdulnak a helyükről és olyan- figyelemmel kisérik a szónokok be­szédét, egymás között olyan vitákat folytat­nak, mintha ők tartanák az üléseket. A heves görög természet, mint mon­dottam, minduntalan kiütközik a honatyák­ból. Nagy részük újonc a politikában, a par­lamentben, nem szokták meg a képviselő- házi levegőt és igy nem csoda, ha bizony néha elragadtatják magukat. Az egyik képvi­selő például annyira megharagudott az egyik miniszter beszéde alatt, hogy botjával hatalmasat csapott az asztalra. Az elnök pedig csengetett egy hosszút és éleset és ezzel az incidens be is volt fe­jezve. Ez a parlament mondotta ki a köztársa­ságot és választotta az ideiglenes elnököt. De a köztársaság alkotmányát még nem terjesz­tették a parlament elé. csak egy rendkívül szigorú törvényt szavaztak meg az államfor­ma védelméről. Eszerint a törvény szerint az államformát nem szabad sem a sajtóban, sem pedig népgyüléseken kritika tárgyává tenni. A minisztérium maga is hosszú életű itteni fogalmak szerint: kerek 8 hónapja van a kormányon és csak most szavazott a par­lamenti többség bizalmat a kabinetnek- Újabb választásokat azokban nem mernek tartani, azzal hozakodnak elő. hogy ahhoz a szavazók listájának a revízióját kellene előbb végrehajtani, már pedig ez a kiegészítés el­tartana egy évig. Viszont már több mint egy éve vitatkoznak a kiírás felett... A közönség legnagyobb része azonban nem törődik a politikával. Belefáradt a foly­tonos veszekedésekbe, a forradalmakba és ellenforradalmakba. Csak a menekültek, akik két év óta nagy szerepet játszanak és akik­nek nincs egyéb dolguk, törődnek a politi­kával. Egy csoport menekült mindig tanyá­zik a parlament előtt, az utcán (a parlament nincs téren, hanem a gyönyörű Stadion-utca elején a házak között) és a rendőr állandóan szétzavarja a „csoportosulásokat44, ami alatt két ember összeállítása is értendő. A képviselőháznak nagyon szép a könyvtára, de ezenkívül azután semmi érde­keset sem talál az ember benne. Sem kiviil. sem belül. Amióta Venizelosz nincs a parla­mentben, nagyjában a parlamenti élet is ellanyhult, nincs igazi mozgalom, nincsenek igazi nagy viták. A menekültek ügyével fog­lalkoznak állandóan, ez az ellenzéki képvise­lők „Steckenpferd“-je, állandóan az elköve­tett és el nem követett panamákat hánytor- gatják, de erélyes akciókat a parlamentben nem tudnak kezdem. Legfeljebb erélyesen csapnak a padokra a botokkal... 4 Kovács Jenő dr. | «#■ Sérvben szenvedője “I* P Egyetlen biztos védelmet nyu}t a lágyék, y here, comb és köldöksérvnél a ml tök élete- y sitett rugónélküli sérvkötőnk, moly éjjel is & hordható. Mindenféle bandázs operáció & után, lógó has, gyomor- és anyaméhsiilye- rt désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla- ’é nell has-, hát- és mellmelegitő | Jygica" kütszerhaz Bratlslava, Onna n. 51. g Rendelő orvos: Dr. Koch K.. F. egy. m. tan. 2 Árjegyzék ingyen y A vidéki felek még aznap elintéztelek Mit akarnak a ruszinszkói magyar színészettel? Ungvár, junius 5. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszin­szkói magyar színészet csak a legnagyobb ne­hézségek árán tarthatja fönn magát, mivel egy egész éves sziniszezont Ruszinszkó összes váro­sai és nagyobb községei együttvéve sem bír­nak el. A ruszinszkói magyar szinügy Horváth Kál­mán színigazgató kezében van, aki igyekszik ugyan a társulat nívóját emelni, de az eddig el­hangzott kifogásokat mégsem tudta eddig eltün­tetni. A nyári pótszezon Ungváron kívül eddiig sehol sem sikerült, úgy hogy a színtársulat igaz­gatója érthető válságba jutott. Növeli a helyzet komolyságát az, hogy Czakó Pál, a budapesti Várszínház volt igazgatója, aki a legutóbbi sze­zonban főrendezője volt a Horváth társulatának, a pótszezon alatt támadt anyagi differenciák miatt az igazgatóval ellentétbe került. Ennek eredménye az lett, hogy Horváth Czakót elve­szítette a társulat kötelékéből. Czakó Pál ekkor beállott az ungvári Keleti Újság cimü kormánytámogató lap munkatársai közé és rendszeres kritika tárgyává tette a ru­szinszkói magyar színtársulat ügyét. Működésé­nek hátterében — mint most arról egy ruszinsz­kói magyar sajtóorgánum leleplezéséből értesü­lünk — a ruszinszkói magyar szinikoncesszió megszerzése rejtőzik. A K. U. ugyanis Rozsypal h kormányzó és Hrbek fővárosi kormánybiztos leibzsurnál'j.a és igy a kedvező kapcsolat megvan a lap szerkesztősége és a fent említettek között. Ha tehát kellő protekció révén Czakónak sikerül magához kaparitania a koncessziót, ugyanakkor elveszti a túlontúl ellenzéki érzelmű őslakosság bizalmát és odaviszi a ruszinszkói magyar szin- iigyet, ahová hasonló előzmények után a Faragó előtti kassai színtársulat jutott. Nagyon meggondolandó problémája tehát Czakónak, hogy egy kormánylap utján ilymódon megszerzett koncesszióval tönkretegye-e a ru­szinszkói szinügyet, vagy pedig hagyja a mi sze­gényes eszközökkel, de nagy eröfeszitéssel fen- tartott kultúránk sorsát azon ruszinszkó lakra, akik eddig is fentartották és támogatták. Zenei élet Budapesten Budapest, junius 5. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Az idei hangversenyszezon, mely csak úgy duskálódott az uj tehetségekben, különösen az előadóművé­szetek terén, méltó befejezést nyert Hűbér­in a n n hangversenyével. Újat róla írni lehetetlenség, mert nincs szó­tárunkban dicsérő szó, melyet az ő utolérhetet­len művészetére már nem alkalmaztunk volna. És mégis mintha legutóbbi hangversenyén még szebben, tökéletesebben játszott volna. Varázs- hegedűjéből bűvös vonója csodaszépen szólaltat­ta meg Csajkovszky halhatatlan hegedűversenyét, azonkívül hatalmas műsorának Bach, Schubert, Tartini és Paganini müveit, ö az a művész, ki teljesen vetélytárs nélkül áll és bárhol megjele­nik, játszi könnyedséggel nyeri el a hegedűművé­szek királydiját. Örömmel halljuk, hogy ö is, mint Kubelik, magyar földet vásárolva magyar földbirtokos akar lenni, hogy nemzetközi diadalutjairól haza­térve magyar földön alapított uj otthonában akarja ezentúl kipihenni a babérokkal járó fára­dalmakat. A nemrég elhunyt Major Gyula zeneszerző emlékére kegyeletes és megható hangversenyt rendezett az Országos Magyar Izraelita Köz­művelődési Egyesület. Azok közé a művészek közé tartozott, kik alkotásaikkal nem annyira anyagi, mint inkább erkölcsi sikerre pályáztak és ennélfogva naiv és minden tekintetben ideális lényét nagyon sokan nem értették meg és szerzeményét nem fogadták azzal a szeretettel, ahogy _ ö azt megérdemelte volna. Nagytudásu és sokoldalú művész volt, ki­nek minden gondolata és egész élete a muzsiká­hoz fűződött. A mostani emlékünnepségen pálya­társai, volt növendékei és tisztelői igyekeztek mindazt a sok igazságtalanságot, mely vele az életben történt, némileg kipótolni. Legszebb szer­zeményeit: müdalokat, kórusokat, zongoradara­bokat és egy végtelenül bájos hegedüszonáta alkjában hallottuk előadni. Szinte éreztük, hogy lelke ott lebegett a művészek fölött, kik az ő hedvenc alkotásait mégegyszer megszólaltatták. Az est szereplői voltak: Diók Alice hegedütnü­vésznő, Major László, a szerző fia, ki apjától örökölt tehetséggel és rendkívüli muzikalitással zongorázott, Szitát Kornélia dalénekesnő és az Omi'ke főképp fiatal gyermekekből álló énekkara tánáruk Stocke Henrik ügyes vezénylete mellett kifogástalanul adta elő Majornak két meglehető­sen nehéz kórusát. A Filharmóniai T ársaság sikerekben dús évadját egy rendkívüli hangversennyel tol­dotta meg. Dolmányt Ernő dr. vezénylete mellett előadták Beethoven IX. szimfóniáját. E hatalmas müvet, melyben a szerző az Örömöt glorilfikálja, filharmónikusaink annyi megértéssel és oly töké­letesen adják elő, hogy csak a hála érzésével számolhatunk be róla. A szimfóniát megelőzte Beethoven g-dur zongoraversenye, melyet Doll­ii áfiyl rendkívüli művészettel interpretált. Mint karmestert és mint előadóművészt egész este lelkes ovációban részesítették. Még a virágesö sem maradt el, melyet tisztelői annak örömére rendeztek, hogy Amerikából való visszatérte után ez volt az első hazai szereplése. A szimfónia szólistái voltak: Bazilidesz Mária, Relle Gabriel­la, Pataky és Szende., a Magy. Kir. Operaház ki­váló tagjai, kik valamennyien kifogástalanul ol­dották meg nehéz feladatukat. D. R. (*) Kiss Ferenc az uj Cyrano. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A Nemzeti Szín­ház tegnapelőttd esti előadásában Kiss Ferenc lé­pett Pefches örök emlékű szerepébe a Cyrano de Bergerac címszerepében. Kiss Feri ez újabb ala­kításával ismét bebizonyította tökéletes művé­szetét. (*) A budapesti Királyszinházban egész nyá­ron át lesznek előadások. A Királyszinházban a Régi jó Budapest cimü operettnek . olyan nagy sikere volt, hogy az igazgatóság elhatározta; hogy a szinházat egész nyáron át nyitva tartja. Ezeknek az előadásoknak bevételeiből fogják fe­dezni az Unió-szinházak Összes alkalmazottainak fizetéseit. (+) A Budai Színkör megnyitása. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Junius 16-án nyílik meg az átépített Budai Színkör Zerkovicz- tuk a Nóta vége cimü operettjével, Honthy Han­na, Kiss Ferenc s Kabos Gyulával a főszerepben. (+) Szeptember S-én megy Kassára Faragó. Kassai tudósítónk jelenti: Megírtuk tegnap, hogy Faragó Ödön itteni szezonját illetőleg tárgyalá­sokat kezdett Snejdarek tábornokkal. A tárgya­lások eredménnyel jártak s eszerint Faragó tár­sulata szeptember 5-én kezdi meg kassai szezon­ját s november 1-ig marad. Tavasszal március 1-én jön vissza Faragó Kassára. A téli szezont a szlovenszkói magyar színtársulat Ruszinszkón tölti el. A jövő héten Faragó igazgató Budapest­re utazik, hogy társulatát szeptemberre uj erők­kel k'ibővitse. Felkérjük igen tisztelt előfizetőinket, hogy a kiadóhivatalunkhoz beküldendő útleve­lekhez a pénzt ne csatolják, mert a leve­lek igen sok esetben kifosztva érkeznek hozzánk. Serlegmérkó'zések Kassán. Kassai tudósítónk Írja:’ Az einivótlanodott bajnoki mérkőzések he­lyébe egy agilis jótékonycélu asztaltársaság: a Kassai Erkölcsnemesitők serlegmérkőzések ren­dezésébe fogtak. Erre a célra egy hatalmas pom­pásan cizellált, étékes serleget ajándékoztak. Szombaton a serlegért a Törekvés—Slavia és a CsSK—Húsos mérkőznek. A nyitral AC vasárnap a pozsonyi Vas csa­patával mérkőzik. A meccsnek revánsjeílege lesz, amennyiben legutóbb a pozsonyiak 6:4 arányban győzték le a NAC-ot. . A Sparta—Slavia szombati mérkőzését nem Cejnár, hanem Stepanovszky biró vezeti. A Slavia komplett csapatjával, míg a Sparta a most átigazolt karlsbadi Simával megerősödve áll ki. Az országos bajnokságért folyó küzdelmek vasárnap kezdődnek meg Budapesten. Az első fordulóban az Üllői-uti pályán a Szegedi AK a Szombathelyi AI< ellen, a Diósgyőri VTK az FTC ellen játszik. Ugyanakkor a Hungária-uti sport­telepen a Debreceni VSC a Soroksári AC-cal, az MTK a Pécsi IBTC-vel mérkőzik. A győztesek azután űrnapján találkoznak egymással. A döntő 17-én lesz. Vasárnap ezenkívül a VÁC—III. kér. és az UTE—Törekvés bajnoki meccsek kerülnek lebonyolításra. Veszélyben az MTK német túrája. Budapest­ről jelentik: Megírtuk tegnap, hogy a német szö­vetség engedélyezte az MTK—Slavia elberfeldi találkozását. Ezzel szemben megtagadta az MTK áítail kért többi mérkőzések engedélyezését. En­nek folytán kétségessé vált a szépen megterve­zett találkozás, miután teljesen lehetetlen, hogy a magyar bajnokcsapat egy mérkőzésért hatalmas anyagi áldozatot hozzon. Az MLSz most közve­títő gyanánt lépett fel az MTK és a német szö­vetség között a teljes turaterv engedélyezése cél­jából. Már Szovjetoroszország is jelentkezik. Az orosz szovjet 11-ese vasárnap 2:1 arányban le­győzte Angorában a török nemzeti csapatot. Az olimpiai kongresszus tegnap befejezést nyert. Az utolsó ülésen megválasztották a jövő évi kongresszust előkészítő bizottságot és a jegyzőkönyv hitelesitése után az ülés véget ért. A besztercebányai nemzetközi tenniszver- seny a Slavia SK rendezésében augusztus 6-10- ig folyik le. A verseny a tavalyinál is hatalma-; sabb méretűnek ígérkezik és sikerét eleve bizto­sítja Kehrling Béla részvétele, aki a klub által adományozott ezüst vándorserleget védi. Igen valószínű a cseh és osztrák Davis Cup legénység részvétele, azonkívül Szlovenszkó összes jeles játékosainak a szereplése már teljesen biztosított. A Sparta házi atlétikai versenyén a kolini Drozda a háromnegyedes angol mérföldet 3 p, 1S.2 mp cseh rekordidővel futotta. Ugyancsak re-' kordidö alatt futotta le Kososák is a 7 angol mér-! földet 37 p 38.2 mp idővel. A 100 yardon Vanda Slavia 10.5 mp-et ért cl, mig a 4szer 220 yardos stafétát a Slavia csapata t p 38.6 mp-ces idővel nyerte a Sparta előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents