Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-06 / 126. (869.) szám

I crmwJMGmxMRBt? Szombat, junius 6. A német agráriusok a kor­mány gabonavámterve ellen Prága, június 5. A német agráriusok a Loko Press értesülése szerint nem helyeslik a mezőgazdasági termékekre a kormány ál­tal kivetni szándékolt vámtételeket. Azt kö­veteli, hogy ha már kísérő vámot vezetnek be, akkor a vámok megváltozása csak min­den három hónapban következhessek be és ezáltal megakadályoztassék az, hogy a spe­kuláció iiluzóriiussá tegye a vámvédelmet. Azt követelik továbbá, hogy a termények átlagárának megállapításánál több termény- tőzsde jegyzését vegyék figyelembe és hogy a vám már akkor lépjen életbe, ha a gabona ára 300 korona alá sülyed s a kisérővám- rendszer középső mértéke legalább 70 koro­nát tegyen ki. Mii követel Franciaország a garanciaszerződés elfogadása esetén ? Páris, junius 5. Perfinax az Ec-ho de Pa­risban kifejti azt a hat pontot, melyet a fran­cia kormány tegnap a biztonsági szerződés ügyében küldött Londonba egy memorandum formájában. A pontok a következők: 1. A Né­metország nyugati határának adott garancia a demillitarizált német zónára is vonatkozik. 2. A. nyugati arbitrázsszerzödéseknek vonat- kozniok kell minden esetleges francia-német vagy német-belga konfliktusra is, kivéve azo­kat, melyek a Versailles! szerződés be nem tartásából keletkeztek s melyekre igy a régi szankciók alkalmazandók. 3. Ugyanez áll a né­met-lengyel és a német-csehszlovák arbit­rázsszerződésekre is- 4. Angliának alá kell irnia a Versailles} szerződésnek a demildtari- zált Rajnavidé'kre vonatkozó pontjait. A versaillesi szerződés ugyanis e pontok iekintetében mostanáig csak általános rend­szabályokra kötelezte Angliát és nem irt elő számára határozott szankciókat. Most uj, szigorúbb szankciók életbeléptetését kell szorgalmazni, mig a keleti arbitrázsszerződé­sekre vonatkozóan Anglia csak kollektív fe­lelősségre kötelezi magát. 5. A francia kor­mány kérdezi, vájjon Anglia hajlandó-e ka­tonai ellenőrzőszerzödést kötni Franciaor­szággal a. lefegyverzési kötelezettségek pon­tos keresztülvitele érdekében. 6. Franciaor­szág számára nem szabad, hogy a garan­ciaszerződésből eredő kötelezettségek össze­ütközésbe kerüljenek a Csehszlovákiával és Lengyelországgal kötött barátságos szerző­désekkel. Áz első magyar kisebbségi ügy a népszövetség előtt Budapest, junius 5. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A genfi népszö­vetség junius 8-án kezdődő ülésszakán sze­repel az erdélyi és bánáti magyar telepesek petioiója, amelyet még ez év márciusában nyújtott be az ottani magyarság képviselője, Tornya János csákóvai ügyvéd. A petíció a kisebbségi ügyek harmadik tanácsához ke­rül, amelynek tagjai: Anglia, Svédország és Brazília. A delegátusok egyhangúan javasol­ják, hogy a petició a megfelelő sérelmi ta­nács előtt tárgy altass ék. Ez az első magyar kisebbségi ügy, amellyel a népszövetség fog­lalkozik. A petició előadója a brazíliai dele­gátus lesz. ÍHU^O********.*** «-«>*♦♦♦♦♦♦♦<>♦♦«>$<» Őkörvásáir mérgezett lepénnyel A furfangos heniesiegények trükkje Pozsony, junius 5. (Pozsonyi tudósítónk telefoni jelentése.) A napokban Alsódombó községben Simoncsics Imre gazdálkodóhoz beállított két hentes-legény, akik mint Markéz Ferenc és Hrdlicska József mutatkoztak be. Sertések után érdeklődtek és mivel tudták, hogy Simoncsicsnak vannak eladó sertései, ezeket akarták megtekinteni. Simoncsics készséggel vezette őket a sertésólhoz, amikor a hentesek megkérték őt, hogy etesse meg a sertéseket, mert látni akarják, hogy vájjon egészségesen esznek-e a sertések. A gazda erre a konyhába tért, hogy ennivalót hozzon a sertéseknek. A két henteslegény ezt az időt fölhasználva, a marhaistállóba ment és ott mérgezett lepényt adott az ökröknek a já­szolba. Mikor a gazda visszajött, megint a ser- tésó'lnál voltak- A vásárból azonban semmi sem lett, de a legények megkérték a gazdát, hogyha esetleg a faluba tud beteg ökrökről, tudassa azt velük, ők szívesen megveszik. Erre eltávoztak. Este a gazda észrevette, hogy ökreinek valami bajuk van. A jászolban talált egy kis lepénymaradékot, amit az elő­hívott állatorvos megvizsgált és megállapí­totta, hogy a epény arzénnel volt megmér­gezve. A gazda rögtön feljelentést tett a csendőrségen, amely a két henteslegényt le­tartóztatta. Kihallgatásuk során bevallották, hogy ..... üzleti érdekből akarták az ökröket meg­mérgezni, hogy igy olcsóbban juthassanak húsúkhoz. Azzal védekeztek, hogy erre a módszerre MazaS bolerázi heníesmester ta­nította őket és tőle kapták az arzént is. A csendörség a kompromittált hentes- mestert is le fogja tartóztatni, amint útjáról hazatér- Illetékes helyen valószínűnek tartják, hogy a hármas konzorcium egész Szloven- szkóban is igy akart manipulálni, sőt már több esetben is megpróbálkoztak a mérgezett le­pénnyel, hogy olcsóbban szerezzék meg az állatokat. Most azonban sikerült a rendőrség­nek a lelketlen „busárleszállitókat" lefülelni. Cáfoljgk a Stinnes-koncern bukását Berlin, junius 5- Berlini pénzügyi körök­ben tegnap igen nagy idegesség uralkodott a Stinnes koncernről elterjedt rémhirek miatt. A hirek szerint ugyanis ez a nagy pénzügyi és ipari egyesülés, mely csaknem egész Né­metországot behálózza és melynek megren­dülése katasztrofális következménnyel járna a német gazdasági életre, az utóbbi idők rend­kívül kedvezőtlen konjunktúrája, következ­tében és a koncéra vezetőinek szemülyes el­lentétei miatt bizonyos nehézségekkel küzd. Ha tényleg nehézségek vannak a hatalmas vállalatban, úgy okvetlenül szanálni kell az ügyet, mert különben beláthatatlan következ­mények zúdulnának Németország pénzügyei­re. Érthető tehát az a nagy nyugtalanság, me­lyet a kiszivárgott hirek keltettek és beava­tott körök jónak látták, hogy hivatalos kom­münikét adjanak ki a vállalat helyzetéről. Ez a kommüniké kifejezte, hogy a látszólagos megrázkódtatásokat a vállalatban Stinnes Ede dr- kivilása okozta, aki nagy töketöme- geket vont el Hugó Stinnes örökéből. A hiva­talos kommüniké azonban csak az átalakulá­sokról számol be, azt azonban határozottan tagadja, hogy ezek az átala­kulások financiális nehézségek miatt kelet­keztek volna. Az átalakulásoknál számos idegen nagy­bank is részt vesz, ami azonban korántsem akarja jelenteni, hogy a több mint egy mil­liárd aranymárkát reprezentáló részvénytár­saságot nehézségek fenyegetik. A Stinnes koncéra leépítéséről szóló hí­rek főleg azért találtak olyan gyorsan hitelre a pénzügyi világban, mivel a németországi gazdasági helyzet egyáltalában nem zárja ki a legnagyobb irányú csődöket sem. Az a sok nehézség, amivel a javuló német márkának az inflációs idők rémeivel szemben meg kell küz­denie, a legnagyobb ipari, kereskedelmi és bankvállalatokat is megrendítette. Ha tehát a Stinnes cég is bizonyos leépítésen és kii- sübb'edésen megy keresztül, ez csak azt mu­tatja, hogy az inflációból megmaradt hatalmas vállalatoknak ma bizonyos fokig már nincs létjogosultságuk­Köln, junius 5. A Kölnische Zeitung érte­sülése szerint a Stinnes csoport tegnap a Bi­rodalmi bankkal és számos nagybankkal hi- telügyekben tárgyalásokat folytatott. A Köl­nische Zeitung szerint a darnstadti Nemzeti Bankról és a Német Bankról van elsősorban szó. A lap szerint azonban minden egyéb hír, mely a Stinnes csoport bajairól szól, alapta­lan és puszta kitalálás. Berlin, junius 5. A Vorwárts a Stinnes koncernben történt eseményeknek mai szá­mában egy egész oldalt szentel és vezér­cikkében is az esetről ir. Többek között a kővetkezőket állapítja’ meg: A Stinnes csoport kénytelen volt a nagybankok segítségéért folyamodni. Alig egy éve, hogy a nagy vállalat alakítója meghalt és máris inog ez az alakulat, mely a német valuta elértéktelenedéséből kelet­kezett. Az a tény, hogy a legnagyobb német inflációs koncéra a nagybankok segítségét kéri, riadót jelent. Ez a krach kezdete lehet az igen komoly általános krízisnek. ü nagQhafa'inaif vdlaszfeguzéke Pekingien Tartanak a zavargások Shanghaiban — A kínai kormány uj jegyzéke Peklng. junius 5. Az olasz nagykövet tegnap a kínai külügyminiszternek átadta a diplomáciai testület válaszát, melyet az ide­gen kormányok a kínaiak tiltakozó jegyzé­kére adtak. A válasz kifejezi sajnálkozását a shanghai események miatt és megállapítja, hogy a kihágásokra elsősorban az idegen negyedben történt veszedelmes tüntetések adtak okot. A tüntetők az idegen negyedben az ide­genek ellen uszító füzeteket terjesztettek és nm tettek eleget az őrség parancsának, amikor az szétoszlásra szólította föl a tö­meget. Erre a rendőrség kénytelen volt fegyverét használni. A tüntetők tehát min­den tekintetben felelősek az aránylag kis- jeleníöségü incidens következményeiért. A válaszban a diplomáciai testület kife­jezi várakozását aziránt, hogy a kin,ai kor­mány mindent megtesz a rend és nyugalom gyors visszaállítása érdekében. Moszkva, junius 5. A szakszervezetek szövetségének nagyorosz központja a leg­utóbbi shanghaii eseményekre való tekin­tettel a kínai munkássághoz egy levelet intézett, melyben Moszkva ünnepélyesen üdvözli a kínai proletáriátust és arra ösz­tönzi a tömeget, hogy szbaduljon föl a kül­földi töke elnyomása alól. A levelet Tom- skij és Dogadov Írták alá. London, junius 5. Londoni hivatalos kö­rök értesülése szerint a kínai fölkelés csak Shanghaira terjed. Ámbár igen nehéz az általános helyzetet megítélni, a? hozzáértők továbbra is nagy veszedelmet, látnak a föl­kelésben. A Shaughaiba küldött hat hadi­hajón és a partra? szállt tengerészlegény­ségen kivül a nagyhatalmak nem fognak más közös lépést életbeléptetni. A pekingi diplomáciai testület sem jelentett be uj inter­venciót az ügyben. A Daily Telegraph egy jelentése szerint a? japán követ tegnap a kül­ügyminiszternél látogatást tett, melyben tár­gyalt' a kínai helyzetről. Valószínűnek vehető, hogy ezeket a tárgyalásokat, melyek a kínaiak végérvényes helyzetét szabályozzák rövidesen folytatják Londonban. A Daily Héráid szerint tegnap este olyan hirek érkeztek, hogy a japán kor­mány csapatok paríraszáílitásával és Csingtau megszállásával fenyegette meg a kinai kormányt abban az esetben, ha # Kínában nem áll helyre a rend. Peking, junius 5. A kinai kormány a diplomáciai testülethez egy uj jegyzéket intézett, melyben kijelenti, hogy a shanghai hatóságok magaviseleté rendkívül nagy elégedetlenséget teremtett a nép között. A kormány ezenkívül követeli a rend azonnali helyreállítását, a lőfegyverek elkobzását és az igazságtalan állapotok megszüntetését. Shanghai, junius 5. A sztrájk még foly­tonosan terjed. Ma körülbelül 150.000 ember nem dolgozik már. A sztrájkolok a rendes kinai módszerek szerint fenyegetik meg azo­kat a munkáscsaládoka’t, akik lojálisán visel­kednek a fehérekkel szemben. A fölkelők tegnap megtámadtak egy japán gyapotgyá­rat. A japán őrség gépfegyverekkel és puskatüzzel védekezett. A támadók közül 5-en meghaltak. A felkelőket végre az elő­siető rendőrség segítségével teljesen szét­szórták. Merényletterv a spanyol király ellen Perpignan, junius 5. Spanyolországból érkező utasok beszélik, hogy a spanyol rend­őrség néhány kilométerre Barcellona köze­lében egy 80 kg. súlyú bombát talált, amely- lyel junius 4-én a királyi pár vonatát akar­ták levegőbe röpíteni. Az összeesküvők terve szerint a merénylet egy alagutfoan történt volna. 14 fiatalembert, diákokat és hivatalno­kokat, letartóztattak. Ezek elsősorban sze- paratisták, akik a cataloniai egylet legszél­sőségesebb osztályaiba tartoznak. Amerika amazonjai Amerika rendes hadseregében egy női had­testet állandósít A P. M. H- chicagói tudósítójától Chicago, május vége. Az asszonyok a háború folyamán az ösz- szes hadviselő országokban kitüntették ma­gukat. Nemcsak azokat az állásokat töltötték be, melyek annak előtte férfiak számára vol­tak fen tartva, hanem még a harctéren is és a front mögött kiváló szolgálatokat teljesítet­tek. Sőt mint a katonai haderő értékes ki­egészítéseként is számba jöttek. Így közel- fekvö volt az a gondolat, hogy a nőt szintén befogják a sorozás jármába és a rendes nagy hadseregekben szolgálattételre kényszerítik. Az amerikai haditapasztalatok a nőket illető­leg annyira kedvezőek voltak, hogy a férfiakból s nőkből álló hadsereg terve hat évvel a háború befejezése után az Egye­sült Államokban konkrét formákat kezd öl­teni. Természetesen ez alatt nem azt kell ér­teni, hogy ezentúl egyenruhába bujtatott 'ka­tonanők a véres küzdelemben részt fognak venni- A fontos teendő az lesz, hogy a küz­dő front számára minél több férfit szabadít­sanak fel, úgy hogy a nem kombattáns csapat- testek munkáját a nők fogják kizárólag vé­gezni- Ezen kivül a tulajdonképpeni ettape- szolgálatban ők fogják mindazt ellátni, amit eddig segédszolgálatra beosztott férfiak lát­tak el. Ez korántsem fantázia, vagy egy terv­kovács kieszelt dolgai, hanem az amerikai hadügyminisztérium jelenleg a „War-Colle- ge“ tervei szerint tanulmányozza ezt a kér­dést. Az amerikai sajtó úgy ir erről a dolog­ról, hogy az amerikai hadügyminisztérium­nak az a szándéka, hogy egy női hadtestet állítson fel, amelynél a rendes sorozás és a rendes katonai szolgá­lattétel állandósítva volna, mint a férfiaknál. Hogy a hadügyminisztérium mennyire van evvel a kérdéssel, nem lehet tudni, de tény az, hogy az összes amerikai katonai tekintélyek, továbbá a hadtestparancsnokok kérdőivet kaptak kézbesítve és felelniük kell erre a kérdésre, illetve arra a számtalan kér­désre, amely ezzel az egy főkérdéssel össze­függ- Egyes generálisok már is megfeleltek a kédöivre és szerintük helyes volna a nőket a rendes hadseregbe oly módon beosztani, mint ahogyan a hadügyminisztérium tervezi. Ezek szerint a tervezett női hadtest az ame­rikai nemzeti hadsereg keretén belül a jövő­ben állandó egységet fog alkotni, ami nem azt jelenti, hogy a nők a küzdelemben aktiv szerepet fognak játszani, hanem azt, hogy rendes sorkatonaság lesz­nek, tehát épp olyan katonai beosztással és felügyelettel, mint a rendes hadse­reg. A háború alatt az amerikai hadseregben 9U.000 nő szolgált, mig Anglia 250.000 nőt kül­dött a harctérre. Az angolok eleitől fogva úgy rendezték a kérdést, hogy az egyes nagy katonai egységeknek nőket alárendel­tek- Az amerikaiak ezt nem tették, úgy hogy a szubordrnáció kérdése gyakran bonyodal­makra adott alkalmat. Ezt kikerülendő, az amerikai női hadtest mint önálló katonai egység fog szerepelni. Kérdés, hogy a hadtest sorozás, vagy önként jelentkezés alapján fog-e létrejönni és hogy a női tiszteket a háború esetére is meg-e hagyják, továbbá, hogy a női hadtestnek szintén kaszárnyákat fognak-e építeni. Mindez részletkérdés, de ma már bizo­nyos, hogy a jövő háborúban a nőnek döntő szerep jut- Kovács Károly. MHBONY1B.T H jg^, (|g| |p PSEGNYIIY ilwesúL ip><*»arc4*aEl<ŰR®tt éss «afisasi5w»4fi<iM**emStt<Éaa:. és éipáiiS«R®iw«5f$«s*és, cs B««airisR»«a«ll ..JVnolI" m<»«*€:ftwénmullc fréipvüseíetfe és f&ierafoata e^ész fxlovensxSk'ft és ECoass részére EN ftoeswéRaézl és éiíat«?ranaa B»«ez*«e«rji«a«2zé*«el!fc« DETAIE 17€^-lAlíC€H Mííb1ÍC«5 -- = Fíl-iiicil &&

Next

/
Thumbnails
Contents