Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-05 / 125. (868.) szám
4 Péntek, juohis & r A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA írja: Fenyves Pál írók és írások — Egy prágai Ady-eloadás körül — Prága, junius 4. Nem volt alapkőletétel, nem volt emléktábla- leleplezés, még csak zászlószentelés vagy kor- tesbeszéd sem volt és mégis (vagy talán éppen ezért) emlékezetes marad a prágai magyarok , krónikájában az idei pünkösd vasárnapja. Ezen a napon kezdett hozzá a magyar diákság a munka ; nagyobbik feléhez. Mert amint nemrégiben egy ruszinszkói újságíró is bölcsen kiszerkesztette, í: diáknak dolga .a tanulás. Ez a feladat kettős, nemcsak szakismereteknek, hanem- az általános műveltségnek megszerzésére is irányul. A társa- r dalmi és gazdasági viszonyok legtöbb diáknak .■ méig egy harmadik feladatot is varrnak a nyaká- ba, a megélhetési eszközök kiegészítéséi, vagy éppenséggel előteremtését. Szakismeretekkel bőven szolgál a főiskola, csak győzzék magukba szedni a diákkoponyák, az általános műveltséget azonban nemcsak az iskola padjaiban keresi a diák.-Bizony megélhetését is az egyetemen kívül keresi és jó szerencse, lva úgy találja meg, hogy emiatt nem kell egészen búcsút mondania a tanteremnek. Minthogy pedig több szent többet lát és egyesülésben az erő, a diákok tömegei összefognak a megélhetés eszközeinek előteremtésére (példa: a Szlovenszkói Zsidó Főiskolai Hallgatók Egyesülete), kulturális törekvéseik ápolására, , avagy együttesen mindkét okból (példa: a Magyar Akadémikusok Keresztény Köre). Mindezt egyszerű ésszel mag lelhet érteni, hogy ne tudná hát az olyan ember, akit az isteni különös jókedvében ruszinszkói ujságirónak teremtett! Tudja, nagyon is tudja, mégis haragszik a magyar diákokra, akik itten élni és művelődni akarnak. A magyar művelődés nevében miért ragad virgácsot az újságírás eme ruszinszkói bajnoka és miért gyürkőzik neki vezércikkben a tanulni és művelődni vágyó magyar diákok ellen? Miért mutat nekik ajtót, hogy —- odakint tágasabb? ,Magyar újságíró, aki oly nemesen hévül a magyar művelődésért, miért szeretné kikenget- rii ebből az országból azokat a magyar diákokat, akik — nem vezércikkben ugyan, de fiatalosan lelkesülő szivükben — igazán, hittel, akarattal szeretik a magyarságot? Megmondom miért. Ez az újságíró, kinek lendületes tollával dehogyis merészelne versenyre kelni az én akadozó stílusom, a magyar kultúra iránt érzett szenvedélyes szeretet ében attól tart, hogy a prágai magyar diákok talán-talán megfeledkeznek majd arról, mivel tartoznak a magyar művelődésnek és fiatalos elvakult sággal rossz útra térnek. Uram bocsa1, még talán arra vetemedhetnek, hogy nekirontanak ártatlan, mit sem vétő embereknek, aminél nincsen rútabb dolog a Világon, ugy-e, nemes haragra gerjedt vezércikkező uram? A magyar diákok dolga két okból kívánkozott ide, a csütörtöki irodalmi rovatba. Főként azért, mert ama ruszinszkói vezércikk olyan gazdag képzelőerőről tanúskodik, mely nem egy költőnknek is becsületére válnék, másrészt meg azért, mert a pünkösd vasárnapján Ady Endréről tartott előadás kulturális életünk megszervezésének egyik biztató jele volt. A magyar diákság megtalálta a módját, hogyan elégítheti ki ku-ltur- igényeit. Előadássorozatot kezdett Prágában, hogy le ne maradjon a népek versenyében, el ne prágaiasodjék, cifra busmagyarrá ne torzuljon. Ady Endrét nem akarta valamiféle programnak kikészíteni, hanem azért fordult feléje, mert ő még mindig közepe a magyar életnek, ahonnan minden bajunkat, minden érőnket, a tegnapot és holnapot legjobban lehet meglátni. Nem: éljen! és nem: le vele!, nem enervált- ság és nem kuruckodás, hanem megértés, pünkösd vasárnapján úgy láttam, ez a prágai magyar diákság célja. Szvatkó Pál dr. ült az előadóasztalnál, akiről el lehet mondani, hogy tudományos készültség dolgában nem egyhamar akad mása közöttünk. Előadása az Ady lelkében élő kettősséget, az apollói és fausti ember, a Schiller: értelemben naiv és szentimentális, vagy ahogy Wöüflin szerint Fritz Striuh tanítja, a klasszikus és romauikus típus antagonizmusát igyekezett szemléltetni. Ady fejlődését végigvezette attól az időponttól kezdve, amikor Dévénynél betört uj időknek uj dalaival, egészen a csúcsig, a beteljesülésig. amikor már kifelé ment, egy uj miszticizmus felé — a halottak élén. Szvatkó dr. Wil- hetm Dil'tbey filozófiáján alapuló felfogásában rendkívül meggyőző megoldást lel Adyuak sokat vitatott viszonya a magyarsághoz. Amit erről mondott, eddig még egy Ady-tamilmányhan sem olvastam: Ady azért fordult a magyarság ellen, mert ez volt számára az egyetlen ösmeretes valóság. Ha Parist olyan alaposan ösmerte volna, mint a téli Magyarországot, bizonyos, hogy 'épp úgy ellene fordult volna. Lelkének Schopenhauer! fele tiltakozott minden létező dolgok ellen és mégis nietzschei rajongással szerette a létező dolgokat. Ady megtestesülése volt annak a vágynak, mely kielégülést sohasem találhat. Romantikus volt fajszeretete is, mindenekfelett romantikus volt az istenség felé való vonzódása, mely olyan magasságokig ragadta, ahová ma még csak kevesen tudják követni Erről a helyről, honnan aggódó szeretettel kisériiik a magyar kultúra sorsát.CsehszlovákiáPníga, junius 4. A szoinolnóki szociáldemokrata munkás- szakszervezet 1921 július 17-én tartott nép- gyiilésén azt a terrorisztikus határozatot hozta, hogy a szociáldemokrata szakszervezetek nem engedik meg, hogy a szomohiokj dohánygyárban a keresztényszocialista munkássza-kszervezeíekhez tartozó munkásokat alkalmazzanak. Ezt a jeles határozatot tett követte. És másnap a terrorfiuk kövekkel és botokkal akadályozták meg a keresztényszocialista munkásoknak'munkába való vonulását. A keresztényszocialista szakszervezetek ekkor a terrorról szóló törvény alapján eljárást indítottak a szociáldemokrata szakszervezetek éltén, egyben 31.666.18 korona munkabérmcgtériíési igény megállapítását kérték a bíróságtól- A göluicbányai inunkásdönfő- biróság annak idején helyet adott a keresetnek. A prágai központi munkás döntőbíróság azonban újabb eljárásra utasította a felpereseket azzal az indokolással, hogy a keresetből az tünlik ki, hogy az eljárás nem a szakszervezetek, hanem az egyes politikai pártok közti ellentétek miatt folyik. A politikai pártok pedig nincsenek feljogosítva a terror törvény alapján ilyen kereset beadására. Az újabb eljárás során a gölndcbányai bán, azt femjük'-a magyar diákoknak, folytassák kitartással az elkezdett munkát, a magyar művelődés érdekében, egynémely haragos vezércikkező bécsi remélhető megnyugtatására. járásbíróság minden kétséget kizáróan megái lapította azt, hogy a keresztényszociaUsía munkásságot a szociáldemokrata szakszervezetek terrorizálták és ezért ezt a szakszervezetet a fenfemíitetí kártérítési összegben és 1918 korona perköltségben elmarasztalta, A prágai központi munkásdöntöbiróság mint felebbezési és felülvizsgálati fórum a maii napon zárt ülésben foglalkozott a szociáldemokrata szakszervezeteiknek az említett járásbíróság: ítélet ellen beadott íelebbe- zésével. A felebbezést, mint elkésve érkezettet visszautasította és csupán mént felülvizsgálati bíróság foglalkozott a kérdésekkel. Minthogy a járásbíróság az eljárást teljesen szabályszerűen folytatta le, a központi munkás döntőbíróság kénytelen volt a járásbíróságnak a szociáldemokrata szakszervezeíet elmarasztaló ítéletét teljes terjedelmébe!! jóváhagyni. Ez az ítélet most jogerős és ezért a szo- molnoki szociáldemokrata szakszervezet végrehajtás terhe mellett köteles megfizetni a. keresztényszooialista munkásoknak a 31.b66.18 Kcs-t kitevő munkaveszteségét, továbbá 1918 korona perköltséget. A központi döntőbíróságnak elnöke Komád Emil hivatásos bíró, ülnökei a keresztényszocialista párt részéről Kirsch dr. német és Tomory János magyar klubtitkár. nhice igazi kisebbségi alaki jog, nincs a ki* 1 sebbségi sérelem orvoslásának mikéntje ] úgy szabályozva, hogy a panasz ered- j ményre vezethessen. — Ezért kötelességünk nekünk mindent; elkövetni, hogy a népszövetség az anyagi ki- I sebbségvédelmi jogót érvényesíteni tudó el- j járási rendet léptessen életbe. És bogy ezt 1 elérhessük, ezt a kérdést nem szabad levenni; sem a Népszövetségi Ligák Uniójának, sem az Interparlamentáris Unió tanácskozásainak napirendjéről. Mikor 1923-ban a Népszövet-j ségi Ligák Uniójának főtanácsa Budapesten ülésezett, indítványt terjesztettem elő. amelyben rámutatva a kisebbségi védelmi rendszer tökéletlenségére, azt kértem, hogy az Unió behatóbban foglalkozzék a kisebbségi alaki jog részletes szabályozásával, dől-, gozzoti ki olyan tervezetet, amely minden ál- j lamnak, az államban minden autonóm terű- i létnek, továbbá a vallási, közgazdasági és. közművelődési szervezeteknek reprezentáló, közegeit bizonyos feltételek mellett felhatalmazza arra, hogy keresettel fordulhassanak a népszövetség tanácsához és az állandó nemzetközi bírósághoz; Javasoltam, hogy az j Unió küldje el a kidolgozott tervezetet a népszövetséghez, amelynek feladata volna végre-valahára erélyesen kezébe venni a kisebbségi jogokon ejtett sérelmek rendezését. A kisebbségekkel uj jogalany vonult be a nemzetközi jogba/ — Ennek következményeit becsületesen le kell vonni. — Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy a Népszövetségi Ligák Uniójának varsói gyűlése a napirend keretében tárgyalni fogja a kérdést egy részletes magyar javaslat alakjában, amely ha elfogadtatok, nagy haladást jelentene a kisebbségi jogvédelem területén. A javaslatban, amelyet Magyary 1 Géza, a kiváló nemzetközi jogtudós szövege- zett.meg, szabályozva van úgy a népszöveí- ségi tanács előtt való, mint az állandó nemzetközi bíróság előtt való peres és békéltető eljárás is. Kívánatos volna, ha a Népszövetségi Ligák Uniója e javaslatot magáévá tenné és tekintélyének súlyával ajánlaná a. népszövetségnek végrehajtásra. Ha e reményünkben csalódnánk, ujult erővel, bátran harcolunk tovább. A üreMgl füielíp! ügyei a Ipitóiif ült Halának varsái léséi Beszélgetés Wlassics Gyula báróval, a magyar közigazgatási bíróság elnökével A szomolnoki szociáldemokrata terrorfiuk ágyé a prágai döntőbíróság előtt Az elvtársak elvesztették a port az összes fokon — Jogerős Ítélet a 32.0011 korona kártérítés és 1900 korona perköltség kérdésében a kersszféuyszociaítsía munkások javára Budapest, junius 4. (A P. M. H. budapesti tudósítójától.) A Népszövetségi Ligák Uniója ezévi kongresz- szusát Varsóban tartja meg, A kongresszus napirendjén többek között a nemzeti kisebbségek problémája is szerepel. Éppen ezért kérdést intéztünk a liga magyar csoportjának egyik legkiválóbb tagjához, Wlassics Gyula báró volt miniszterhez, a közigazgatási bíróság elnökéhez, aki a következőképpen világította meg a magyarországi szekció álláspontját: — A napirenden szereplő kérdések közül reánk nézve kétségkívül a kisebbségi probléma a legfontosabb. Mikor a népszövetséghez csatlakoztunk, akkor e lépésünk egyik föokául azt hoztuk fel, hogy ha Magyarország tagja lesz a népszövetségnek, úgy hatályosabban védheti meg az utódállamokban élő magyarság kisebbségi jogait. Miként kötelessége a magyar kormánynak a hivatalos népszövetségben őrt állani a kisebbségi jogvédelem területén, éppúgy kötelessége az illetékes társadalmi egyesületeknek mindent elkövetniük, hogy a kisebbségi kérdés, amely ma már különben is világpolitikai jelentőségre emelkedett, valóban a világ nagy közvéleménye érdeklődésének középpontjába is kerüljön. Ettől egyelőre még messze vagyunk. A nagyhatalmak a kisebbségi jogvédelem területén még mindig inkább a désin- teressement hűvös berkeibe húzódnak, még mindig amolyan belügyi kérdésnek tekintik, amelybe ők nem kivannak beleavatkozni, mert ezt rossz néven vennék a leginkább érdekelt uj államok, amelyek valóságos tipikus államalakulatai a nemzeti kisebbségeknek, de amelyekhez a nagyhatalmakat a fegyverbarátság emlékei fűzik. — Az uj államok ennék tudatában nem is igen tartóztatják magukat a kisebbségeket elnyomó, imperialisztikus, unifikáló politikájukban. Fájdalom azonban, a nagyhatalmak, amelyekkel kötött szerződéseikben ezek a tipikus nemzetiségi uj államok kötelezték mákat nemzeti, faji. nyelvi, vallási különbség nélkül a íörvényelötti egyenlőség, a polgári és politikai jogok azonosságának teljes tisz- teletbentartására, mégsem vonják felelősségre .a velük szerződött államokat az elkövetett atrocitásokért, nem idézik nemzetközi bíróság elé, amelyhez szintén joguk van, hanem csak összetett kézzel nézik azt a nagy tragédiát, amelyet ma a kisebbségi probléjna különösen Középeurópában jeleni — Talán azonban ma már olyan publikáció, mint aminö az amerikai delegációnak az erdélyi vallási kisebbségeken ejtett sérelmekről közzétett vastag kötete, remélhetőleg gondblkodóba ejtik a nagyhatalmakat is és ezek talán mégis csak mérlegelés tárgyává teszik azokat a szerződéseket, amelyek megíámadhatatlan jogot adnak nekik még arra is, hogy az állandó nemzetközi bíróság elé idézzék azt az államot, amely szerződéses kötelezettségét durván megsérti. — Az, amit rnost némely országban a kisebbségek nemzeti szerződése biztosított jogai ellen elkövetnek, egyenes arculcsapása s civilizációnak. — Nem szabad tehát hallgatni az olyan államnak, amelynek más országban kisebbségei vannak. Nem szabad pedig annál kevésbé, mert semmi kétség, hogy a müveit világ ma sincs kellőleg tájékozódva arról a bánásmódról, amelyben némely államban a kisebbségek részesülnek. Nem szabad hagyni, hogy a nagyhatalmak abban a hitben éljenek, miszerint ok kimerítették kötelességüket azzal, hogy szerződésileg kötelezték az uj államokat a kisebbségek védelmére. Ez ma csak papirbíztoslték. — A gyakorlatban nem a védelem szelleméért, de éppen ellenkezőleg olyan elnyomás, olyan. biríokfosztás, a biztosítóit nemzeti, vallási és közművelődési jogok oly el- tiprása jogoskodik, hogy ez az emberiség művelődési lelkiismeretével is egyenes ellentétben áll. És ami a legkegyetlenebb, ez az. hogy nincs a sérelmeknek sikerre vezető orvoslása. Jogászilag szólva, Drága gyógyfürdőket manapság nem mindenki engedlhet meg magának. Mindenkinek szüksége vau üdülésre. A fontos az, hogy ezt mindenki olcsón megtehesse. Számtalan ember szenved manapság köszvéuyben, cukorbajban, állandó torok-, orr- és fülliurntbaii, érelmeszesedésben stb., melynek következményei rendszerint a bágyadtság; álmatlanság; szemidegesség: szédülések: görcsök; végtagfáj-dalmak; mell- és hátfájdalmak; étvágytalanság; székrekedés; bélhurut; vértődulás: kéz- és láb- reszketés; hirtelen jövő fájdalmak különböző testrészekben; bőrviszkeitegség; éjjeli izzad ások; hideg lábak; szivgyemgülés és fájdalom; vese-, epe-, máj- és női bajok; valamint mindenféle kiütések különböző testrészeken stb. Ön is a fenti balok egyikében szenved és nagyon közel van ahhoz, hogy ezeket megakadályozhassa. Mindezen bajoknak a forrása, hogy a vére, mely életének legfontosabb nedve, valami nton-módon eredeti összetételétől kisebb vagy nagyobb arányban meg *van fosztva cs igy szerveinek működése meg vau bénítva. Egészséges vér — egészséges élet; jókedv és munka- kedv nz élet legiíontosabbja! Egészségtelen vér — kínlódás, mindenféle fájdalmak, korai halál! Szerezzen tehát egészséges vért dr. Róbert Habn ,.Salvito“-ja által. Mindenki, aki egy -levelezőlapon pontos elmét közli, kaphat kötelezettség nélkül a fenti szerbő’ egy díjmentes próbaküldeményt, melyhez egy nagyon tanulságos brosúrát is mellékelünk, melynek elme: „Az élet meghosszabbításának müvészeite“. Ez a tanulmány mindenkinek életének meghosszabbításához a legbővebb felvilágosítást nyújtja. írjon azonnal dr. Róbert Hahn et Comp. G. m. b. H. Magde- burg 357 címre, mert minden percért kár, amit elmulaszt egészségének terhére. — (Smeral kilép a kommunista pártból?) Beohyné volt miniszter a No-vá Svobodábsm erősen védelmiébe veszi Smerált eddigi pasz- sziv magatartásáért. A Reforma nem tartja kizártnak azt sem, hogy Smerál esetleg visz- szatér a szociáldemokratákhoz. Más verziók szerint már hosszabb ideje tárgyal Smerál Bubinkkal s az sincsen kizárva, hogy rövidesen elhagyja néhány kollegájával Hakent s csatlakozik Búb ni k pártjához. paEöFr&mT ^ g ^ ^ meümiiii p^fcc-SIláini fen «dBfi®zzMTO'Si<őmnsfil»rfaat. **<s&i9l«®ir<«ui«eaEdÍ2® ás® <©*:<&©, «» ,.3f£vtpll“ Sg^p«kirsni«a!tf fö«§gi>íD*sefeáe ás® fÁbSeKcnfitmtn «eg!s«5®* &sg.ls9vewM.sxf*ó «&» Kwrí#® ÉN ür«el§«* a*«®ivéházi és <éiM«srHTOl Kptfsrtescmd’saKéscsltf KM IWBIA1E
