Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-25 / 141. (884.) szám

JFRá&rM Csütörtök, funfas 25. — (Elítélték a pozsonyi törvényszék betö­rőit.) Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsonyi törvényszéken ma tárgyalták Klepl Ferenc és Vacsek Ferenc állásnélküli mészáros- legények ügyét, akik ez év márciusában betörtek a pozsonyi törvényszék corpus delicti osztályába és onnét többek között ellopták az ál Tbylessen —Visovszkymaik bőrkabátját. Ugyancsak már­ciusban több sorozatos betörést követtek ei Dé- vényiujfaluin is, ahol a községházáról 80 ezer ko­ronát vitték magukkal. A betörők hamar hurok­ra keretek, amennyiben még március . -gén le­tartóztatta őket az érsekujvári csendőrség. A mai tárgyaláson Vacsek beismerte a törvény- ,széken elkövetett lopást, de a dévénvujfalui be­törésekről mit sem akart tudni. Klepl is hason­lóan vallott. A törvényszék azonban Klepfl Ferenc cet többrendbeli betöréses lopás bűntettéért 5 évi börtönre, Vacseket pedig 8 hónapi börtönre Ítélte. Klepl az ítélet ellen fel ebbe zett. (xx) — (A magyarországi városok másfél billió koronát kértek közmunkára.) Budapestről jelen­tik: A munkanélküliségről szóló májusi statiszti­ka szerint a munkanélküliek száma Magyaror­szágon 34.011 volt. A Gyáriparosok Országos Szövetségének megállapítása szerint a munkanél­küliek száma növekedőben van és a növekedés 1600 főre tehető. Tekintve, hogy a miniszterel­nök genfi útjáról azzal tért haza, hogy nagyobb összegek állnak a kormány rendelkezésére be­ruházási célokra, remélhető, hogy a munkanélkü­liség némiképp csökkenni fog. A vidéki városok máris 80 milliárd koronát kaptak közmunkákra. 48 vidéki város összesen 117 millió aranykoronát kér a kormánytól, ami másfél billió papirkoroná- nak felel meg. — (Tizévi fegyházra ítélték Magyaror­szág legzseniálisabb betörőjét.) Budapestről jelentik: Az egész országban ismeretes So­mogyi Jenőnek, a hírhedt nyíregyházai betö­rőnek neve, aki századosi egyenruhában szél- hámosko'dta végig az országot és milliárdo- kat érő ékszereket és készpénzt rabolt ösz- sze. A nyíregyházai törvényszék tegnap tár­gyalta a magyar Ársene Lupin ügyét. So­mogyi nem tagadta a terhére rótt bűncse­lekményeket, de azzal védekezett, hogy ő isteni sugallatból lopott és rabolt. Védője, aki védőbeszédében Magyarország legzse­niálisabb betörőkirályának nevezte Somo­gyit, védence elmebeli állapotának megálla­pítását kérte. A bíróság a kérelmet elutasí­totta és Somogyi Jenőt 18 rendbeli rablás bűntettéért 10 évi fegyházra Ítélte. — (Castigüoni eladta az aradi Asztra­gyárat.) Kolozsvárról jelentik: Casliglioni, az olasz pénzember, aki Európát hatalmába akarta keríteni, lassanként sorra adogatja el megszerzett objektumait. így legutóbb az aradi Asztra-gyárat adta el, melyet Söpkéz Richárd és Dienermann Vilmos bankigazga­tók vásároltak meg. — (Fölfedeztek egy uj állatot.) Csikágóból je­lentik: A Fielö-muzeum megbízottai Field kapi­tány vezetése alatt hosszabb idő óta kutatják az afrikai ősvadont. Az expedíció első jelentése nagy eredményről számol be: a belgiumi Kongóban ed­dig ismeretlen állatokra bukkantak. A kábeljeleníés szerint az állatok ökörnagyságuak. Testük hason­lít a zebra testéihez és nyakuk olyan hosszú, mint a leghosszabb zsiráfnyak. Az újonnan felfedezett állatok formái kecsesek és egy uj fajihoz tartozhat­nak, mert egy jelenlegi kategóriába sem sorozha­tok. Az expedíció nemsokára visszatér Amerikáiba és részletesen beszámol az eredményekről. — (London — s?4tó nélkül.) A londoni nyom­dászszakszervezet hosszabb idő óta harcban áll a kiadókkal, a helyzet a két fél között azonban annyira elmérgesedett, hogy amennyiben meg­egyezés rövidesen nem jön létre, kitör a sztrájk s London újságok nélkül marad. — (Súlyos szerencsétlenség a Ludovika Akadémia sportünnepségén.) Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A Ludovika Akadémia kertjében tegnap délután tartott sportünnepségen súlyos szerencsétlenség történt. Az egyik növendék kezében edd g fel nem derített akbói felrobbant egy játék­srapnel. A felrobbant srapnel a növendék ke­zét szétroncsolta s a közelében álló négy katonát, akik a tűzijáték rendezésével voltak elfoglalva, valamint egy alezredest és őrna­gyot a szétrepülő szilánkok súlyosan meg­sebesítettek. A sebesülteket kórházba szállí­tották. — (Magyar-román vasúti konferencia Nagyváradon.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Julius elején a magyar és román vasutak kiküldöttei Nagyváradon ta­nácskozásra gyűlnek össze a kölcsönös köz­lekedés és a teheráruforgalom megkönnyíté­se érdekében- A konferencián részt vesznek az áilambiztonsági és a vámvezérigazgatósá- gi kiküldöttek is, mert ezeken a vámmüvele- tek kérdésével, valamint az útlevelek felül­vizsgálatának megkönnyítésével és direkt vaggonok beállításának kérdésével is fognak foglalkozni. Növeli a konferencia fontosságát az a tény is, hogy most fogják megmutatni az élő állatok tranzitjának szabályozását, vala­mint a nemzetközi fuvarlevelek kiállításának módosításait. — (Nagyarányú régiségi leletek az Ér­mellékén.) Az érmihályfalvai állomás köze­lében egy munkás ásója alig két méter mély­ségben emberi koponyába akadt. Több szak­ember a helyszínére érkezett és a vezetésük mellett lefolytatott ásatások igen szép ered­ménnyel jártak. Csontvázakon és koponyá­kon kivül nyakékeket, fazekakat és kővázá­kat találtak. Roska dr., a kolozsvári régészeti muzeum asszisztense a koponyákról meg­állapította, hogy nem európai koponya, mert ez utóbbi hosszúkás, a talált koponyák pe­dig kerekdedek- Az érmelléki ősnép tehát Ázsiából vándorolt ide. turáni nép, vagyis a magyaroknak rokona és minden jel arra vall, hogy ezek az ősmagyarok Krisztus előtt 1500 évvel vándoroltak ide. vagyis abban az időben, amikor Mózes a zsidókat átvezette a Vörös tengeren. Roska dr. reméli, hogy most fog eldőlni az a kérdés, amely Párisban a ro­mán-magyar határ megállapításánál is felme­rült, hogy kik lakták Erdélyt hamarább: magyarok-e, vagy románok- * — (Flammarion Szivét szülővárosának hagyta.) Práisból jelenti tudósítónk: Flammarion Kamii, a nemrég elhunyt vi­lághírű tudományos iró végrendelete értel­mében szivét külön fogják eltemetni szülő­városában: Montigny le Robban. Mellszob­rát, amelyet műremeknek tekintenek, tízezer frank kíséretében szintén kis szülővároská­jának hagyta. — (Egy hétre betiltották az Aradi Köz­lönyt.) Aradról jelentik: Az Aradi Közlöny szerkesztőségének ma belügyminiszteri rém- deteletet kézbesítettek, mely a lapot hét napra betiltja. A betiltást a rendelet semmivel sem indokolja meg, de valószínű, hogy a mi­niszteri intézkedésnek az az oka, hogy egy cenzúrázott cikkben benmaradtak technikai hiba folytán, azok a részek is, amelyeket a cenzor törölt. Az Aradi Közlöny, amely egyébként Erdély egyik legrégibb napilapja, ma már nem jelent meg­— (Beiratások a kassai Orsolya-rendü leányiskolába.) A kassai Orsolyarendü elemi és polgári leányiskolában a beiratások e hó 27, 28, 29, 30 és julius 1-én lesznek megtart­va. A tanintézetek intermátussal vannak egy­bekötve. Úgy az iskolára, mint az interná- tusra vonatkozólag készséggel ad felvilágo­sítást bármikor a zárda vezetősége, Fő-u. 72. szám. — (Erdőégés Bakabányán.) Lévai tudósítónk jelenti: A régi Hon>kn egy ében fekvő Bakabánya mellett dolgozó műnk ás oknak főzés alkalmával történt vigyázatlansága következitélben kigyulladt Kohmer báró erdeje. Bakabánya lakosságának kis része, a nagyobb rész közönyétől kísérve, to­vábbá az ottani polgári iskola negyedik osztályá­nak növendékei tanítójuk vezetése alatt derekas munkát fejtettek ki a tűz lokalizására. A káy 5ű ezer korona. — Csehszlovák olajgyárak repcevásárlása Magyarországon. A csehszlovák olajgyárak a napokban fejezték be magvarországi repcemag- vásárlásaikat. A Loko-Press szerint 1000 méter- mázsát meghaladó repcemagüz'letet kötöttek le 310—312 koronás árban ab ha tár áfom ás. A ma­gyar repcemag olajtartalma elsőrangú, úgy hogy különösen jól bevált az olaigyártásban. A cseh­szlovák olajgyárak repceszükségletük oroszlán­részét Magyarországon szerzik be. — (öngyilkos kassai urinő.) Kassai tudó­sítónk táviratozza: Goldberger Adolf kassai kereskedő felesége tegnap az esti órákban Rákóczi-köruti lakásán felvágta kezén az ereket. A mentőik a kórházba szállították, ahol az öngyilkos magához tért, de tettének okát nem hajlandó elárulni. A gyilkos ártatlanság és a kidobott fekete herceg Amerika mindennapos szenzációiból — Eskü­vő a felhők fölött A P. M. H. chicagói tudósitójától Chicagó, junius közepe. Egy feltűnő szépségű 16 éves urileány áll a chicagói törvényszék bírái előtt. Gyilkos­sággal vádolják: megölte apja szeretőiért. A chicagói előkelő világ tölti meg a hatalmas termet.* Csend és némaság a teremben. A bí­rói kar az elnökkel az élén bevonul és helyet foglal- A vádat felolvassák: A leány megölte apjának szeretőjét. A leány a vádat moso­lyogva hallgatja. Arcán nem mutatkozik a legcsekélyebb hatás sem. Az egész leány a megtestesült ártatlanság. A vád felolvasása után a védelem következik. A szokásos vé­delem, de jobb a többinél, mert Clrcagó első ügyvédje szónokol. A leányt a védelem nem érdekli. Mindenki sajnálattal figyeli, de ő senkire sem hederit. A védelem után csende­sen felkel és szót kér. A szót megadják és a leány beszélni kezd. — Minden időmet a tanulásra fordítot­tam és azon voltam, hogy családi boldogsá­gunkat ne zavarja meg semmi. Ekkor anyám egy barátnője elcsábította édesapámat- Én megtettem mindent, hogy apámat észre té­rítsem, de ő nem hallgatót! rám. Elmentem az asszonyhoz. Kértem, könyörögtem. Nem használt semmi. Anyám belebetegedertt a lelki fájdalomba és apám elhanyagolta az üz­letet. Egy este apám kimaradt. Ekkor anyámmal közösen a csábitó asszony kapuja elé mentünk és vártunk. Egész éjjel vártunk és nem csalódtunk, mert négy órakor reggel apám kíséretében megjelent a nő. Én előug- rottaim és revolverem agyával agyba-főbe vertem családom megrontóját. Apám szere­tője segítségére sietett és amíg mi vele vol­tunk elfoglalva, szeretője szökni próbált. Iz­gatottságomban utána lőttem és halálosan megsebesítettem. Apám dulakodni kezdett velem, a fegyver elsült és a golyó lábát fúrta keresztül- így történt a tragédia. ítéljenek felettem. A bíróság visszavonult Ítélethozatalra. A tömeg a leány és feleség pártját fogta. Az es­küdtek röviden tárgyaltak: Felmentették a gyilkos leányt. A közönség az ítélet kihirde­tése után könnyezve és örömujjongva rohant a vádlottak padja felé, hogy kezet szorítson a bátor leánnyal. A leány másnap mintha mi sem történt volna, megint ott ült az iskola padján és úgy osztálytársai, minit tanárai nagy tisztelettel néztek reá, aki lemosta a család becsületén ejtett szégyenfoltot. II. Chicágoban nagy tömegekben érkeztek a turisták és a kalandorok. A walesi herceg, indiai maharadzsák, világhires színészek, sze­rencsét kereső naplopók jönnek ide, hogy megtekintsék a modern Bábel-rtornyot- Ke­vés idővel ezelőtt egy újabb fenséges ur ér­kezett a városba, akit szomorú emlékek fűznek Chicágóhoz. Az uj vendég neve Cojo Tóval Hoenou herceg, aki az afrikai Daho­mey hercegség mindenható ura. Ez a nagy ur Chicágoban gyorsan barátságot kötött néhány feketőbőrü kollegájával és kolleganő­jével- A társaság napról-napra beautózta a várost és a királyi vendég boldog öleléssel szorongatta magához az autóban az egyszeü sorsból származó honfitársakat. Késő estére járt már az idő s a herceg gavallér embernek bizonyult: uj barátait nagy lakomára hívta meg. Egy fényes étteremnél megállt az autó és a feketék bementek, hogy felüdiitsék ki­száradt torkukat. A herceg azonban egy csekélységet elfelejtett: azt, hogy Ameriká­ban van és hogy itt nem tanácsos vásárra vinni a bőrt, ha az fekete. Mikor beléptek, a fŐpincér hidegen kijelentette, hogy ebben az étteremben csak fehéreket szolgálnak ki és felszólította őket, hogy távozzanak. A ki­rályi vendég éktelen dühbe gurult és francia és angol nyelven kitekert nyakú káromko­dások tömegét zúdította a pincérre. Előszed­te iratait és igazolta, hogy ő Dahomey her­cegségnek teljhatalmú ura, azonban a pin­cérek spártai falankszot képeztek és hajlit- hatatlanok maradtak. Már-már verekedésre került a dolog, mikor az ajtóban megjelen­tek a rendőrök, akik felszólították a fekete vendégeket, hogy távozzanak. Az előbbi je­lenet megismétlődött, mire a markos rendőr fordított egyet a királyi vendégen, az ajtóig vonszolta és ott egy jól irányzott rúgással átsegítette a küszöbön. A herceg az ügyet a népszövetség elé akarja vinni, de egyrészt Dahomey hercegség még nincs felvéve a né­pek szövetségébe, másrészt a herceg legér­zékenyebb testrésze nem elég ok arra, hogy ebből nemzetközi bonyadalom származzon­III. Már a házasságok terén is igyekeznek lépést tartani a modern világgal- Howard N. Portter repülőjelölt és Gladys Baxter tanító­nő felszálltak a detroiti repülőtéren és csak­hamar 1000 méter magasságban voltak. Nem­sokára egy másik repülőgép, szállt fel az el­ső után, amelyben pap volt és 2000 méter magasságban egy megafon segítségével ösz- szeadta a jegyeseket. A násznagy és a nyo- szolyólány az , induláskor szerencsétlenül járt, amennyiben a gép lezuhant és mindket­ten szörnyethaltak. A különös esküvöt óriási közönség nézte és senki sem igyekezett a szeszélyes párt szándékától eltéríteni. Kovács Károly. Mvéizágjjimm * (Pásztortüz.) A Pásztortüz legújabb száma az 1625 junius 10-én született Apáczai Csere Já­nos emlékezetét eleveníti fel a sors csapásaitól próbára tett magyar önérzet ébrentartására és öntudatunk acélositására. A magyar nemzeti tu­dományosság első képviselője, a legnagyobb ma­gyar pedagógus és kulturpolltikus volt ö. Tava- szy Sándor dr. az erdélyi magyar tudós esz­ményképét mutatja be Apáczaiban, Herepei János pedig Apáczai kolozsvári tartózkodásának isme­retlen részleteit deríti ki. A tudományos részben Géléi József dr., a szegedi egyetem európai hlrü biológusa, az áldatlan házasélet okait fejtegeti és szomorú következményeire hívja fel a figyelmet E cikk gondolkozóba ejthet mindenkit, aki fajunk érdekeit szem elől nem téveszti. A szépirodalmi részben a jeles erdélyi Írónőnek, Szabó Máriá­nak finom tollal megirt novellája és a kitűnő Bár­sony Istvánnak megkapó elbeszélése ragadja •meg az érdeklődésünket. Versei egytől-egyig művészi darabok. Közülük különösen kiemelhet­jük a legkiválóbb magyar poétának, Reményik Sándornak, Szlovenszkó kedvelt költőjének, Ölvedi Lászlónak és a mai magyar költők nesz­torának, Vargha Gyulának szép költeményeit. A gazdag tartalmú folyóiratot változatos irodalom- művészet rovat zárja be, mely a magyar, az er­délyi és a világirodalom legírisebb újdonságait is­merteti. A gondos kivitelű, művészi illusztrációk­kal ellátott folyóirat György Lajos szerkesztésé­ben a magyar kultúra és szellemi élet egyik leg­jelentősebb tényezője ma, melynek lelket emelő olvasására szívesen hívjuk fel közönségünk figyelmét. (Szerkesztőség és kiadóhivatal: Chrj­Kolozsvár. Str. Báron L. Pop 5. Románia.) Vajda Ernő Pozsonyiban Beszélgetés Komáromról, Pozsonyról, Londonról Pozsonyi színészből newyorkl színigazgató — Saját tudósítónktól — Pozsony, junius 24. Popp német igazgató társulata nagy ambíció­val játszotta Vajda Ernő egyik legnagyobb sikerű vígját ékát, a Vá'lóperes hölgyet. A címszerepet Aknay Vilma, a Burgtheater kiváló művésznője adta. Az egyfk földszinti páholyban egy fekete- hajú, Sohubert-szemüveges fiatalember üi, egy magas, kopaszodó ur társaságában, Vajda Ernő, a szerző és Vajda Dezső, a szerző öccse, akinek hasonló jó foglalkozása • van: amerikai szín­igazgató. Előadás után a Car-l tón-éti eremben beszélge­tünk, velünk van Aknay Vilma, a fitos, szőke, bájos asszony. — Egy társaságban épp az élőbb említették, hogy mennyi jó magyar színésznő működik a legnagyobb bécsi színházaknál. Aknay Vilma elmosolyodik: — Én sohasem voltam magyar színésznő, én sajnos mindjárt a Burgtbeiaternél kezdtem. Német születésű vagyok, csak magyar emberhez men­tem férjhez és 'azóta az uram magyar nevét.hasz­na om a színpadon is. Csak egy darabban játszot­tam magyarul, Budapesten, Vajda darabját, a Háremet. Az ember valóban magyarnak gondolná Ak­nay Vilmát, olyan szép, tiszta magyar kiejtéssel beszél. Vajda Ernő Londonból jött Pozsonyba, mert Becsbe érve, meghallotta, hogy Aknay Vil­ma, a Vajda-darabok legkedvesebb kreálója, itt vendégszerepei egy Vajda-darabban és öccsével együtt átkisérték a művésznőt. Vajda Ernő, a legnagyobb magyar exportiró, komáromi, ott töltötte gyermekkorát, ott járta a négy alsó gimnáziumot s ott kezdte meg — minit diák — hírlapírói működését, a Komáromi La­poknál. — A városra magára emlékszem, megismer­ném minden utcáját, de az emberekre már nem. Hogy kit ismertem? Nagy kérdés. Alapy Gyula dr.-t, aki anmaik idején a városi muzeum könyvtá­rát igazgatta és lapot szerkesztett. Mikor a pápai felső gimnáziumból szünidőre hazamentem, min­dig segítettem neki a könyvtárban, mert a gim­názium! könyvtárt én kezeltem Pápán. Ott Írtam első cikkeimet is a Komáromi Lapoknak, de bi­zony már egyre sem emlékszem. Simor Jenő, a hegedűművész, szintén fö'ldvm, most ő is Ameri­kában van és jól megy dolga. Azután emlékszem még nagyapámra, Weisz Ágostonra, akit nem is­mertem, de tudom, hogy résztvett a negyven­nyolcas szabadságharcban, sőt Klapka hadsegéde volt. Tizeuhé^ éve nem láttam Komáromot, el kéne már látogatni oda is. €$> ss mm Prága vezeti politikai napilapja Alapítva 1823. Alapítva 1828. ( Kiterjedt politikai és közgazdasági hirszol gálát. ^ Tőzsdejegyzések: Prága Bécs. Budapest, Berlin, q Páris, London és New-York. Jegyzések a bel- és g külföldi árupiacról, különösen az angol és a amerikai piacokról. ® Hlváló munkatársak: © Lloyd George. Kafka dr., Medinger dr., Spina s tanár nemzetgyűlési képviselők. Spiegel tanár x és Ledebur dr. szenátorok, stb. 6000 városban el- jgf terjedve, elsőrendű hirdetési orgánum. Havi elő- fizetésidij 17.- Kó Minden újságárudábán kap- 2 M ható. Közvetlen megrendelhető a kiadóhivatalnál Z J Prága I.,Liliova 13. £ § Lubiőf ttrdft S szénsavas-, vasas- és mórfürdő. Megmyilik jtm. havában. : Napi perczfió Oáftás néEhíH) néüu- S szeri étatezésses 20.— híir., szobák 5.— Koronától. 5 Bővebb felvilágosítást ád és prospektust küld a ] FiMöpüftoksii, s Kupéié Lubovlía (Splss) .............................................................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents