Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-24 / 140. (883.) szám
Benes expozéja Garanciaszerződés, lengyel kérdés, Ausztria problémája és a magyar ügyek - Semmi uj a beszédben — A Bethlennel folytatott tárgyalások A páriámén! mai illése Prága, junius 23. A képviselőhöz mai üléséi: Tomasek elnök délután félnégykor nyitotta meg. A napirend előtt elparentálta a hirtelen elhunyt Jezek cseh nemzeti szocialista képviselőt, amit a képviselők állva hallgattak meg. A napirenden szerepelt egyes csehországi magánvasutak államosításáról szóló törvényjavaslat, amelyhez három szónok jelentkezett. Ennek letárgyalása után mentelmi ügyeket tárgyalt a ház, amelyek között szerepelt Körmendy-Ékes Lajos keresztényszocialista képviselő ügye egy nép- gyűlésen mondott beszéde miatt. A mentelmi bizottság a képviselő kiadatását nem javasolja- Ezzel a mai ülés tárgysorozata ki is merült. nm sollni: A lasclzmus hlíünö Hadsereg A duce újabb áradozásai a íascista kongresz- szuson — Róma nagyszerű tüntetése a vezér mellett Róma, junius 23. Mussolini miniszterelnök tegnap este. a íascista kongresszuson nagy beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a iáscizniiis ném olyan emberek összefüggése, akik egyszerűen csak beszélnek, hanem kitünően megszervezett hadsereg. A miniszterelnök elitélte az erőszakot és a szindikaíizmust kívánta, mert szükséges, hogy a munkáselemeket megszervezzék. Ezzel szemben kerülni kell minden demagógiát és tisztelni kell az alkotmányt. Igaz, hogy az olasz alkotmányt már 1848-ban hozták, mégpedig pusztán csak Piemont számára. Szükséges tehát ezt az alkotmányt a mai viszonyokhoz idomítani. A továbbiakban Mussolini beszélt a népről, mint a íascista szervezet egyetlen végrehajtó hatalmáról, melynek legfőbb parancsolója a király. Az eddig elfogadott íascista törvények pusztán védő törvények voltak, a most életbe lépíetendők már konstruktív és alkotó törvények lesznek. Mussolini beszédét viharos tetszés mellett a következőkben fejezte be: „Menjetek vissza kerületeitekbe és legyetek meggyőződve arról, hogy a vérem árán is védeni fogom a íascista forradalom zászlóját, amelynek védelme *eám van bízva. Szűnni nem akaró éljenkiáitások között hagyta el Mussolini a tárgyalási termet. A fascisták a Palazzo Chiggi elé vonultak, ahol a külügyminisztérium van és vezetőjüket nagyszerű ovációban részesítették, úgyhogy Mussolini kénytelen volt az erkélyre lépni és újabb néhány szót szólni a tömeghez. A íascista kongresszus több határozatot fogadott el egyhangúan. Ezek közül az egyik méltatja a kormánynak azon cselekedeteit, melyeket ez az állam újjáépítése érdekében tett. Egy másik határozat De Pinedo világ- körüli olasz repülőnek tolmácsolja üdvözletét, egy harmadik a halott fascisták iránt fejezi ki tiszteletét. De Vechi, a kongresszus elnöke az ülést a király, a nemzet és Mussolini éltetésével fejezte be. Bcniczitu Ödön megttezűle vizsgálat! fogságát Budapest, junius 23. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: B eniczky Ödön volt magyar belügyminiszter ma kitöltötte rágalmazás és két párbaj vétségért kapott büntetését. Holnap kezdi meg vizsgálati fogságát kormányzósértés és tiltott közlés miatt. Beniczky fogságából a Nemzeti Kaszinó igazgatóságához védekezést nyújtott be az öt kizáró indítvány ellen. Prága, junius 23. Az óvatos külügyminiszter -a külügyi bizottság mai ülésén mondta el régvárt külügyi expozéját. A lapok már napok óta beharangozták ezt az eseményt, de mi jól tudtuk, hogy Benes júniusi expozéié nem lesz más mint az áprilisi voüt, azaz egyszerű regisztrálása a a világeseményeknek és a köz tudatban lévő közé'peurópai kérdések hivatalos ismétlése. A világ események most a gananciaiszerződés körül forognak és Benes expozéjának gerincét ugyancsak a garanciaszerződés alkotta. De nagyon csalódnak, akik különleges megnyilatkozásokat vártak a hivatalosan nagy államférfin tói, a beszéd csupa óvatosság, csupa történelem, csupa régismert megállapítás, minden újabb pozitívum nélkül. Tudtuk, hogy a garanciaszerződésben a keleti államokról is van szó, tudtuk, hogy e keleti államok egymás- közti és Németországhoz fűző viszonyát arbitrázs szerződések fogják szabályozni, csak azt nem tudtuk, milyenek is lesznek tulajdonképpen ezek az arbitrázsszerződések. Ezt pedig Benes expozéjából sem tudtuk meg. Ismét várnunk kell, mig a nyugati államférfiak valamit elhatároznak és pozitívumokat mondanak, majd akkor, ha az egész világ értesült már a különböző távirati ügynökségek révén ezekről az uj eseményekről, Benes is be fog számolni róluk. Ma a garanciaszerződésről nem hallottunk semmi újat. És semmi újat nem hallottunk Középeurópa legégetőbb kérdéséről, az osztrák kérdésről sem: néhány cáfolat, néhány általános mondat és a hosszú expozénak vége is volt. Különös jelentőséget tehát egyáltalában nem tulajdoníthatunk a mai megnyilatkozásnak, a nyugaton elhatározott dolgokat hallottuk most a keleti gramofonból, mint azt miár több ízben élveztük, s valószínűen még gyakran élvezni fogjuk. Benes a genfi jegyzőkönyvvel kezdte meg beszédét. Kifejtette, hogy még ma is a legtökéletesebb megoldási módnak tartja az európai béke elérésére, de ha nem lehet megvalósítani, akkor jó lesz a garanciaszerződés is. Bennünket elsősorban azok a részek érdekelnek, melyek a német ajánlatban és a francia válaszjegyzékben Csehszlovákiára vonatkoznak. A paktum beszél egy arbitrázsszerződésről, mely Németország és Csehszlovákia között lépne életbe. Ha ezt az arbitrázs-szerződést az aláíró államok egyike megszegné, akkor Franciaország egész erejével a sértett fél oldalára lépne, azaz ha Németiország az arbitrázs-szerződésben garantált mai Csehszlovák határokat megsértené, Franciaország egész erejével ellene fordulna. Ha a megegyezés ilyen módok révén létrejön, s ily módokon harmonizálnia az egész európai politikával, akkor sok évre, s lehet, hogy sok évtizedre megadja az alapot Európa politikájának. A garanciapaktum terve tehát nagy haladást jelent az európai béke érdekében. De nem szabad megmaradni a paktum mai állapotánál, hanem tovább kell haladni e vonalon és a tökéletlen tervet ki kell egészben!, főleg azáltal, hogy idővel Oroszországot is be kell vonni annak érvényébe. A háború utáni időnek első nagy nemzetközi faktuma az is, hogy most először lépnek fel Németországgal szemben, mint egyenrangú politikai féllel, amelynek éppen olyan jogai vannak, mint a többi államoknak. A paktumban előirányzott arbitrázsszer- ződés azt jelenti, hogy az aláíró államok kötelezik magukat arra, hogy egymás ellen nem fognak háborút viselni. Csehszlovákia tehát a paktum életbeléptetése esetén mindent elért, amit el akart érni. A francia válasz.’cgyzéket, még mie’őtí Berlinben átnyújtották yoíua, már ismertették Benessel és igy szó sem lehet arról, hogy a garanciaszerződés Csehszlovákia kijátszásával lép életbe és nem védi meg kellőképpen a köztársaság érdekeit. Ezután a külügyminiszter a Lengyelországgal kötött szerződés előnyeiről szólt, megemlítette, hogy a további tárgyalásokat csak a lengyel vámtarifa emelése következtében előállott helyzet orvoslása után fogják folytatni. Majd a bukaresti konferenciáról beszélt, mely konferenciának főkérdése az osztrák probléma volt. Mi — mondta a külügyminiszter — ebben a kérdésben csak azt ismételhetjük, amit a békeszerződések Írtak elő. Védjük jogainkat és. védeni fogjuk a jövőben is. Bukarestben tárgyaltunk az Ausztriával való együttműködésről, de ezeket a tárgyalásokat a sajtóban megindított esztelen propaganda megzavarta. Az osztrák probléma alkotta a genfi tárgyalások főrészét is. A sajtó azt állította, hogy Ausztria szanálása nem sikerült de ez teljesen tendenciózus beállítás, mert a népszövetségnek igenis sikerült Ausztria valutáját és költségvetését megjavítania. Minden európai állam bizonyos nehézségekkel küzd és ha Ausztriában is vannak nehézségek, nem szabad rögtön a kudarcról beszélni Eddig csak a szanálás első része történt meg, most jön a másik rész, a osztrák termelési képességek növelése és a normális gazdasági élet helyreállítása. Gyakran beszéltek arról a rivalitásról, mely Csehszlovákia és Oroszország között van az osztrák kérdés tekintetében. Ezzel szemben tény, hogy mi minden dolgot tüzetesen megbeszéltünk az olasz kéj^mánnyal és minden lépést közös akarattal léptettünk életbe. A magyar kérdés A magyar kérdésben jelentős haladást értünk el az elmúlt hónapok alatt. A csehszlovák köztársaság legutóbbi vámrendelete megkönnyíti a magyar-cseh kereskedelmi szerződés megkötését. Bethlen miniszter- elnökkel megállapodtunk abban, hogy ezt a szerződést siettetni fogjuk és egyidejűleg elintézzük azokat a kérdéseket is, amelyek még megoldatlanul állanak a két állam között. Ilyenek például bizonyos közigazgatási kérdések, az állami polgárság, a levéltárak ügye s nehány kisebbrendü pénzügyi kérdés. A magya. országi költségvetési és véderő kérdések, amelyek bizonyos panaszra adtak okot a kisantant polgárainál, egyelőre békés elintézést nyertek Bethlen miniszter- elnök és Smith főbiztos expozéi nyomán oly értelemben, hogy a főbiztos megállapította, hogy titkos katonai tételeket nem talált a magyar költségvetésben. A magyar miniszterelnök ugyancsak kijelentette, hogy ily tételek nem léteznek s ezt a kijelentést a jövőre vonakozó ígéretnek el is kell fogadni. Az expozé fölötti vita Benes expozéjának elhangzása után a megindított vitában elsőnek Hajn cseh nemzeti demokrata szólalt fel. Különösen a kisebbségi nemzetek kérdésével foglalkozott. Fél attól, hogyha Németország belép a népszövetségbe, ott állandóan a csehországi kisebbségi kérdésekbe fog beavatkozni. Nem bizik teljesen a népszövetségi tanács pártatlanságában s azért szükségesnek tartaná külpolitikánk érdekében, hogy a népszövetségi tanács alapszabályai esetleg módosítást nyerjenek. Benes beszédében, kifogásolja, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozásáról és a vátnumóról részletesen nem nyilatkozott. Nem hisz abbjm, hogy Németország őszinte, békés viszonyban élne Csehszlovákiával, mert bár Benes kijelentette, hogy a két állam között semmiféle viszálykodások eddig nem voltak, Németország állandóan támogatja az itteni Irredenta mozgalmakat. Ausztria szanálásának kérdésével foglalkozva kijelenti, hogy ugylátszik, Ausztria régi politikáját akarja igy továbbfolytatni, azt tudniillik, hogy mások bőrén éljen. Bécs még ma is az elégedetlen politikai menekültek központja, tehát nagyon exponált fontos hely, ezért szükségesnek tartja a bécsi követnek sürgős kinevezését. A bécsi követ állását természetesen arra alkalmas és kvalifikált emberrel kell betölteni. Utána Czeh német szociáldemokrata szólalt fel. Kifogásolta és tiltakozott az ellen, hogy a külügyminiszter expozéját nem a plénum előtt mondja el, hanem csak a külügyi bizottságban. A garanciaszerződésről nem sokat tart, hiszen a békeszerződések sem feleltek meg a várakozásnak, amint azt a marokkói és kínai események mutatják. Mindamellett a német szociáldemokrata párt támogatja ezt a mozgalmat, mert némi tekintetben az első lépés volna a német— francia közeledés felé. Élesen elítéli Benes politikádat Ausztriával szemben. Ausztria jelenleg nem gondolhat sem a dunai konföderációra, sem vámunióra, ezért meg kellene engedni csatlakozását Németországhoz. Kritizálja ezután Benes politikáját. A csehszlovák hivatalos politika az állam jövőjét a külpolitikára fekteti, holott Benes- nek sokkal inkább kellene törődnie a belpolitikai helyzettel s fel kell már egyszer hagynia a külpolitikai kísérletezésekkel és diplomáciai manőverekkel. A következő szónok Kaffka német demokrata, aki szintén az ellen emel kifogást, hogy az expozé nem a plénum előtt hangzott el. Részletesen foglalkozik a kisantant bukaresti konferenciájával,, valamint Lengyel- országhoz való közeledés kérdésével. Kívánja, hogy a külügyminiszter nyilvánosan mondja meg, mit fog tartalmazni a Lengyel- országgal kötendő arbitrázs-szerződés. Kiváncsi különösen arra, hogy vájjon Benes támogatja-e Lengyelországot a német javaslat elleni mozgalomban. Ausztria csatlakozásának kérdésében kijelenti, hogy Csehszlovákiának nincs joga azt ellenséges aktusnak tekinteni. Majd Hainnal. polemizált és azt mondja, hogy csak rossz lelkiismeretére vall a cseh nemzeti demokratáknak attól való félelme, hogy Németországnak a népszövetségbe való belépésével a kisebbségi kérdések állandóan napirenden lesznek. Kramár cseh nemzeti demokrata a garanciaszerződésről ugyanazokat mondja, amit a P. M. H. tegnapi számában a Národni Listy alapján közölt. A kisebbségi kérdéssel foglalkozva kijelenti, hogy Csehszlovákia mindenkor hajlandó szövetségesei előtt felelősséget vállalni, de sohasem a legyőzőitek előtt. Ausztria csatlakozását Németországhoz ellenzi. Pick cseh szociáldemokrata beszédében nagyrészt Habrman ügyével foglalkozik. Beszédének éle azonban sokkal enyhébb volt, mint azt a Nova Dóba beharangozta. Kijelenti, hogy Habrmant a külügyminisztérium a közvélemény előtt nevetségessé tette s ezzel a szociáldemokrata pártot is megsértette. Ezért teljes elégtételt követel Habrman és társa részére a külügyminisztertől. Benes válasza Benes egészen röviden válaszolt, különösen a Habrman-iiggyel kapcsolatban és kijelentette, jelenleg nincsen abban a helyzetben, hogy bővebb fölvilágositást adjon. Éppen ezért kéri, hogy az ügyet vegyék le a napirendről. Az ülést erre félbeszakították s valószínűleg holnap, folytatják, Mffl Előfizetési árak bellöldön: évente 301), JSt ~ giam-.. dft félévre ISO, negyedévre 76, havonta Jw 26 külföldre: évente 450, félévre ÉW JvÉSS nr-m> .tPW <in mi ^ MM jmf 2251 °ekyedéyTe ,15* bavonta 39 Ké. #Imim m/KiTBF% E°y?sszÁw^K* ff JgM Ét Wg! M ML rn JM MÍ éM Szerkesztőség: Prága, II. Stépánská W Jár JsW Ét M Jist Lm ggjf Mt jf 1|L ullce 16/OL Telelőn: 30-3-49. Kladő™ jMr ^ hivatal: Prága, L, Llliová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A fzímns xfréiés flusxinsxkói fzdrdfiexetí ffíénxéfci politikai napilapja &elfeiös szev&esxiő: Jstván ÜL M É tW ív. fivt. 149, (883) szám * Szerda » 1925 iirnius 24
