Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-24 / 140. (883.) szám

Benes expozéja Garanciaszerződés, lengyel kérdés, Ausztria problémája és a magyar ügyek - Semmi uj a beszédben — A Bethlennel folytatott tárgyalások A páriámén! mai illése Prága, junius 23. A képviselőhöz mai üléséi: Tomasek elnök délután félnégykor nyitotta meg. A napirend előtt elparentálta a hirtelen elhunyt Jezek cseh nemzeti szocialis­ta képviselőt, amit a képviselők állva hall­gattak meg. A napirenden szerepelt egyes csehországi magánvasutak államosításáról szóló törvényjavaslat, amelyhez három szó­nok jelentkezett. Ennek letárgyalása után mentelmi ügyeket tárgyalt a ház, amelyek között szerepelt Körmendy-Ékes Lajos ke­resztényszocialista képviselő ügye egy nép- gyűlésen mondott beszéde miatt. A mentelmi bizottság a képviselő kiadatását nem java­solja- Ezzel a mai ülés tárgysorozata ki is merült. nm sollni: A lasclzmus hlíünö Hadsereg A duce újabb áradozásai a íascista kongresz- szuson — Róma nagyszerű tüntetése a ve­zér mellett Róma, junius 23. Mussolini miniszterel­nök tegnap este. a íascista kongresszuson nagy beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy a iáscizniiis ném olyan emberek összefüg­gése, akik egyszerűen csak beszélnek, ha­nem kitünően megszervezett hadsereg. A miniszterelnök elitélte az erőszakot és a szindikaíizmust kívánta, mert szükséges, hogy a munkáselemeket megszervezzék. Ez­zel szemben kerülni kell minden demagógiát és tisztelni kell az alkotmányt. Igaz, hogy az olasz alkotmányt már 1848-ban hozták, még­pedig pusztán csak Piemont számára. Szük­séges tehát ezt az alkotmányt a mai viszo­nyokhoz idomítani. A továbbiakban Mussoli­ni beszélt a népről, mint a íascista szervezet egyetlen végrehajtó hatalmáról, melynek leg­főbb parancsolója a király. Az eddig elfogadott íascista törvények pusztán védő törvények voltak, a most életbe lépíetendők már konstruktív és al­kotó törvények lesznek. Mussolini beszédét viharos tetszés mel­lett a következőkben fejezte be: „Menjetek vissza kerületeitekbe és legye­tek meggyőződve arról, hogy a vérem árán is védeni fogom a íascista forradalom zászlóját, amelynek védelme *eám van bízva. Szűnni nem akaró éljenkiáitások között hagyta el Mussolini a tárgyalási termet. A fascisták a Palazzo Chiggi elé vonultak, ahol a külügyminisztérium van és vezetőjüket nagyszerű ovációban részesítették, úgyhogy Mussolini kénytelen volt az erkélyre lépni és újabb néhány szót szólni a tömeghez. A íascista kongresszus több határozatot fogadott el egyhangúan. Ezek közül az egyik méltatja a kormánynak azon cselekedeteit, melyeket ez az állam újjáépítése érdekében tett. Egy másik határozat De Pinedo világ- körüli olasz repülőnek tolmácsolja üdvözle­tét, egy harmadik a halott fascisták iránt fe­jezi ki tiszteletét. De Vechi, a kongresszus elnöke az ülést a király, a nemzet és Musso­lini éltetésével fejezte be. Bcniczitu Ödön megttezűle vizsgálat! fogságát Budapest, junius 23. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: B e­niczky Ödön volt magyar belügy­miniszter ma kitöltötte rágalmazás és két párbaj vétségért kapott büntetését. Holnap kezdi meg vizsgálati fogságát kormányzó­sértés és tiltott közlés miatt. Beniczky fog­ságából a Nemzeti Kaszinó igazgatóságához védekezést nyújtott be az öt kizáró indít­vány ellen. Prága, junius 23. Az óvatos külügyminiszter -a külügyi bi­zottság mai ülésén mondta el régvárt külügyi expozéját. A lapok már napok óta beharan­gozták ezt az eseményt, de mi jól tudtuk, hogy Benes júniusi expozéié nem lesz más mint az áprilisi voüt, azaz egyszerű regisztrálása a a világeseményeknek és a köz tudatban lévő közé'peurópai kérdések hivatalos ismétlése. A világ események most a gananciaiszerződés kö­rül forognak és Benes expozéjának gerincét ugyancsak a garanciaszerződés alkotta. De nagyon csalódnak, akik különleges megnyilat­kozásokat vártak a hivatalosan nagy állam­férfin tói, a beszéd csupa óvatosság, csupa tör­ténelem, csupa régismert megállapítás, minden újabb pozitívum nélkül. Tudtuk, hogy a ga­ranciaszerződésben a keleti államokról is van szó, tudtuk, hogy e keleti államok egymás- közti és Németországhoz fűző viszonyát ar­bitrázs szerződések fogják szabályozni, csak azt nem tudtuk, milyenek is lesznek tulajdon­képpen ezek az arbitrázsszerződések. Ezt pedig Benes expozéjából sem tudtuk meg. Ismét várnunk kell, mig a nyugati államférfiak valamit elhatároznak és pozitívumokat mon­danak, majd akkor, ha az egész világ értesült már a különböző távirati ügynökségek révén ezekről az uj eseményekről, Benes is be fog számolni róluk. Ma a garanciaszerződésről nem hallottunk semmi újat. És semmi újat nem hallottunk Középeurópa legégetőbb kér­déséről, az osztrák kérdésről sem: néhány cáfolat, néhány általános mondat és a hosszú expozénak vége is volt. Különös jelentőséget tehát egyáltalában nem tulajdoníthatunk a mai megnyilatkozásnak, a nyugaton elhatározott dolgokat hallottuk most a keleti gramofonból, mint azt miár több ízben élveztük, s valószí­nűen még gyakran élvezni fogjuk. Benes a genfi jegyzőkönyvvel kezdte meg beszédét. Kifejtette, hogy még ma is a legtökéletesebb megoldási módnak tartja az európai béke elérésére, de ha nem lehet meg­valósítani, akkor jó lesz a garanciaszerző­dés is. Bennünket elsősorban azok a részek ér­dekelnek, melyek a német ajánlatban és a francia válaszjegyzékben Csehszlovákiára vonatkoznak. A paktum beszél egy arbitrázsszerződés­ről, mely Németország és Csehszlovákia kö­zött lépne életbe. Ha ezt az arbitrázs-szerző­dést az aláíró államok egyike megszegné, ak­kor Franciaország egész erejével a sértett fél oldalára lépne, azaz ha Németiország az arbitrázs-szerződésben garantált mai Cseh­szlovák határokat megsértené, Franciaor­szág egész erejével ellene fordulna. Ha a megegyezés ilyen módok révén létrejön, s ily módokon harmonizálnia az egész európai politikával, akkor sok évre, s lehet, hogy sok évtizedre megadja az alapot Európa politikájának. A garanciapaktum terve tehát nagy hala­dást jelent az európai béke érdekében. De nem szabad megmaradni a paktum mai álla­potánál, hanem tovább kell haladni e vona­lon és a tökéletlen tervet ki kell egészben!, főleg azáltal, hogy idővel Oroszországot is be kell vonni annak érvényébe. A háború utáni időnek első nagy nemzet­közi faktuma az is, hogy most először lépnek fel Németországgal szemben, mint egyenran­gú politikai féllel, amelynek éppen olyan jogai vannak, mint a többi államoknak. A paktumban előirányzott arbitrázsszer- ződés azt jelenti, hogy az aláíró államok kö­telezik magukat arra, hogy egymás ellen nem fognak háborút viselni. Csehszlovákia tehát a paktum életbelép­tetése esetén mindent elért, amit el akart érni. A francia válasz.’cgyzéket, még mie’őtí Berlinben átnyújtották yoíua, már ismertet­ték Benessel és igy szó sem lehet arról, hogy a garanciaszerződés Csehszlovákia kijátszásával lép életbe és nem védi meg kellőképpen a köztársaság érdekeit. Ezután a külügyminiszter a Lengyelor­szággal kötött szerződés előnyeiről szólt, megemlítette, hogy a további tárgyalásokat csak a lengyel vámtarifa emelése következté­ben előállott helyzet orvoslása után fogják folytatni. Majd a bukaresti konferenciáról beszélt, mely konferenciának főkérdése az osztrák probléma volt. Mi — mondta a kül­ügyminiszter — ebben a kérdésben csak azt ismételhetjük, amit a békeszerződések Írtak elő. Védjük jogainkat és. védeni fogjuk a jö­vőben is. Bukarestben tárgyaltunk az Ausztriával való együttműködésről, de ezeket a tár­gyalásokat a sajtóban megindított esztelen propaganda megzavarta. Az osztrák prob­léma alkotta a genfi tárgyalások főrészét is. A sajtó azt állította, hogy Ausztria szaná­lása nem sikerült de ez teljesen tendenció­zus beállítás, mert a népszövetségnek igenis sikerült Ausztria valutáját és költségvetését megjavítania. Minden európai állam bizo­nyos nehézségekkel küzd és ha Ausztriában is vannak nehézségek, nem szabad rögtön a kudarcról beszélni Eddig csak a szanálás első része történt meg, most jön a másik rész, a osztrák terme­lési képességek növelése és a normális gaz­dasági élet helyreállítása. Gyakran beszéltek arról a rivalitásról, mely Csehszlovákia és Oroszország között van az osztrák kérdés tekintetében. Ezzel szemben tény, hogy mi minden dolgot tüze­tesen megbeszéltünk az olasz kéj^mánnyal és minden lépést közös akarattal léptettünk életbe. A magyar kérdés A magyar kérdésben jelentős haladást értünk el az elmúlt hónapok alatt. A cseh­szlovák köztársaság legutóbbi vámrendelete megkönnyíti a magyar-cseh kereskedelmi szerződés megkötését. Bethlen miniszter- elnökkel megállapodtunk abban, hogy ezt a szerződést siettetni fogjuk és egyidejűleg elintézzük azokat a kérdéseket is, amelyek még megoldatlanul állanak a két állam kö­zött. Ilyenek például bizonyos közigazgatási kérdések, az állami polgárság, a levéltárak ügye s nehány kisebbrendü pénzügyi kér­dés. A magya. országi költségvetési és véd­erő kérdések, amelyek bizonyos panaszra adtak okot a kisantant polgárainál, egyelőre békés elintézést nyertek Bethlen miniszter- elnök és Smith főbiztos expozéi nyomán oly értelemben, hogy a főbiztos megállapí­totta, hogy titkos katonai tételeket nem talált a magyar költségvetésben. A magyar miniszterelnök ugyancsak kijelentette, hogy ily tételek nem léteznek s ezt a kijelentést a jövőre vonakozó ígéretnek el is kell fogadni. Az expozé fölötti vita Benes expozéjának elhangzása után a megindított vitában elsőnek Hajn cseh nem­zeti demokrata szólalt fel. Különösen a ki­sebbségi nemzetek kérdésével foglalkozott. Fél attól, hogyha Németország belép a népszövetségbe, ott állandóan a csehor­szági kisebbségi kérdésekbe fog beavat­kozni. Nem bizik teljesen a népszövetségi tanács pártatlanságában s azért szüksé­gesnek tartaná külpolitikánk érdekében, hogy a népszövetségi tanács alapszabályai esetleg módosítást nyerjenek. Benes beszédében, kifogásolja, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlako­zásáról és a vátnumóról részletesen nem nyilatkozott. Nem hisz abbjm, hogy Német­ország őszinte, békés viszonyban élne Cseh­szlovákiával, mert bár Benes kijelentette, hogy a két állam között semmiféle viszály­kodások eddig nem voltak, Németország ál­landóan támogatja az itteni Irredenta moz­galmakat. Ausztria szanálásának kérdésével fog­lalkozva kijelenti, hogy ugylátszik, Ausz­tria régi politikáját akarja igy továbbfoly­tatni, azt tudniillik, hogy mások bőrén él­jen. Bécs még ma is az elégedetlen politikai menekültek központja, tehát nagyon expo­nált fontos hely, ezért szükségesnek tartja a bécsi követnek sürgős kinevezését. A bé­csi követ állását természetesen arra alkal­mas és kvalifikált emberrel kell betölteni. Utána Czeh német szociáldemokrata szólalt fel. Kifogásolta és tiltakozott az el­len, hogy a külügyminiszter expozéját nem a plénum előtt mondja el, hanem csak a kül­ügyi bizottságban. A garanciaszerződésről nem sokat tart, hiszen a békeszerződések sem feleltek meg a várakozásnak, amint azt a marokkói és kínai események mutatják. Mindamellett a német szociáldemokrata párt támogatja ezt a mozgalmat, mert némi tekintetben az első lépés volna a német— francia közeledés felé. Élesen elítéli Benes politikádat Ausztriával szemben. Ausztria je­lenleg nem gondolhat sem a dunai konföde­rációra, sem vámunióra, ezért meg kellene engedni csatlakozását Németországhoz. Kritizálja ezután Benes politikáját. A csehszlovák hivatalos politika az állam jö­vőjét a külpolitikára fekteti, holott Benes- nek sokkal inkább kellene törődnie a bel­politikai helyzettel s fel kell már egyszer hagynia a külpolitikai kísérletezésekkel és diplomáciai manőverekkel. A következő szónok Kaffka német de­mokrata, aki szintén az ellen emel kifogást, hogy az expozé nem a plénum előtt hangzott el. Részletesen foglalkozik a kisantant bu­karesti konferenciájával,, valamint Lengyel- országhoz való közeledés kérdésével. Kí­vánja, hogy a külügyminiszter nyilvánosan mondja meg, mit fog tartalmazni a Lengyel- országgal kötendő arbitrázs-szerződés. Ki­váncsi különösen arra, hogy vájjon Benes támogatja-e Lengyelországot a német javas­lat elleni mozgalomban. Ausztria csatlakozá­sának kérdésében kijelenti, hogy Csehszlo­vákiának nincs joga azt ellenséges aktusnak tekinteni. Majd Hainnal. polemizált és azt mondja, hogy csak rossz lelkiismeretére vall a cseh nemzeti demokratáknak attól való fé­lelme, hogy Németországnak a népszövet­ségbe való belépésével a kisebbségi kérdé­sek állandóan napirenden lesznek. Kramár cseh nemzeti demokrata a ga­ranciaszerződésről ugyanazokat mondja, amit a P. M. H. tegnapi számában a Národni Listy alapján közölt. A kisebbségi kérdéssel foglalkozva kijelenti, hogy Csehszlovákia mindenkor hajlandó szövetségesei előtt fele­lősséget vállalni, de sohasem a legyőzőitek előtt. Ausztria csatlakozását Németországhoz ellenzi. Pick cseh szociáldemokrata beszédében nagyrészt Habrman ügyével foglalkozik. Be­szédének éle azonban sokkal enyhébb volt, mint azt a Nova Dóba beharangozta. Kije­lenti, hogy Habrmant a külügyminisztérium a közvélemény előtt nevetségessé tette s ez­zel a szociáldemokrata pártot is megsértette. Ezért teljes elégtételt követel Habrman és társa részére a külügyminisztertől. Benes válasza Benes egészen röviden válaszolt, külö­nösen a Habrman-iiggyel kapcsolatban és ki­jelentette, jelenleg nincsen abban a helyzet­ben, hogy bővebb fölvilágositást adjon. Ép­pen ezért kéri, hogy az ügyet vegyék le a napirendről. Az ülést erre félbeszakították s valószínűleg holnap, folytatják, Mffl Előfizetési árak bellöldön: évente 301), JSt ~ giam-.. dft félévre ISO, negyedévre 76, havonta Jw 26 külföldre: évente 450, félévre ÉW JvÉSS nr-m> .tPW <in mi ^ MM jmf 2251 °ekyedéyTe ,15* bavonta 39 Ké. #Imim m/KiTBF% E°y?sszÁw^K* ff JgM Ét Wg! M ML rn JM MÍ éM Szerkesztőség: Prága, II. Stépánská W Jár JsW Ét M Jist Lm ggjf Mt jf 1|L ullce 16/OL Telelőn: 30-3-49. Kladő­™ jMr ^ hivatal: Prága, L, Llliová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A fzímns xfréiés flusxinsxkói fzdrdfiexetí ffíénxéfci politikai napilapja &elfeiös szev&esxiő: Jstván ÜL M É tW ív. fivt. 149, (883) szám * Szerda » 1925 iirnius 24

Next

/
Thumbnails
Contents