Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-23 / 139. (882.) szám
Kedd, junius 23. Cs£ls§zl®fill® és fraiiciö©rsiáá iiéssátai ificiái fárgjtplásí kezd Aieriávai New York, junius 22. Hivatalos párisi körök bejelentették Washingtonban, hogy Franciaország ősz elején az adósságok ügyében bizottságot küld Amerikába. Egyidejűén az a hír is elterjedt, hogy Csehszlovákia hasonló tárgyalásokat vesz föl. Hivatalos körívben nem hajlandók a francia lépésről nyilatkozni, de a washingtoni híradás oly határozott formájú, hogy legalább is nem lehet kétséges az, hogy a tárgyalások hamarosan megkezdődnek. Csehszlovákia tárgyalási hajlandósága egyidejűén érkezett ide azzal a hírrel, hogy Csehszlovákia a Waflstreeien ötven milliós kölcsönt keres. Szocialista apostol *— pongyolában A pozsonyi nniokásbiztositó felmondott lakóinsík Nyereséggel dolgozik a munkáspénztár — Saját tudósítónktól — Pofiéi ifi sireiliire m a Pelfipül-ilirü a losonci közp. irodáihoz -beérkezett adományok: Korona BotJi Tamás dr. gyűjtése Eperjesen és vidékén — — — — 1100.— Gellény László, Pilis — — — 100.— 1200.— Eddig kimutatott gyűjtés 26935.— A gyűjtés eddigi eredménye 28135.-^Szerdáia lesz a garanciaszerződés vitája Londonban Chamberlain, Macdonald, Lloyd George a szónokok London, junius 22. A garanciaszerződés alsóházi vitáját szerdára halasztották. A Daily Telegraph értesülése szerint Chamber- lainhoz kérdést intéznek a domíniumok állásfoglalásáról. Majd a külügyi államtitkár a kínai helyzetről számol be, A garanciaszerződés vitája során többek között Macdonald és Lloyd George is felszólalnak. E hétre várják a költségvetési vita befejezését is. limai diákok tüntetése a párisi kínai követségen Hehatoltak az épületbe és bántalmazták a nagykövetet Paris, junius 22. Ma körülbelül száz kínai diák nagy tüntetést rendezett a párisi kínai követség előtt. A tüntetések okai a kínai, események voltak. Számos elítélő nyilatkozat hangzott el Anglia ellen. A rendőrség szétoszlatta a tüntetőket és közülök egyet letartóztatott. A ma reggeli sajtó részletes jelentéseket közöl a párisi kínai követségen tegnap történi eseményekről. Délután négy óra körűi körülbelül száz kínai diák és munkás bérautókon az épület elé érkezett, elfogta a házmestert és a portásokat, behatolt a házba és kettévágta a telefonvezetéket. Ezután mind a százan betörtek a nagykövet magánlakásába, ahol a nagykövet elé egy manifesztu- mot és egy táviratot tettek, melyben ez kénytelen volt szimpátiáját kifejezni a kínai sztrájkol ókkal és tiltakozni a nagyhatalmak, főleg Anglia, kínai magatartása miatt. A tüntetők eőszakka! kényszeritették a nagykövetet, hogy a maniiesztuiinot és a táviratot aláírja. Ezután kikény szeritették szabad elvonulásukat is,, úgy, hogy a rendőrség, amelyet az időközben elszabadult házmester értesített, kénytelen volt a tüntetőket elengedni. Körülbelül százötven rendőr étkezett a helyszínére, akik a tüntetők egyikét letartóztatták, este azonban szabadon bocsátották. A Figaró értesülései szerint a tüntetők között néhány francia is volt, amiből arra lehet következtetni, hogy az egészet a párisi kommunisták rendezték. ül községet elsodort az árvíz Berlin, junius 22. Amsterdam! jelentés szerint a makassai Cclebesen óriási árvíz- katasztrófa volt. Több folyó kilépett medréből. A hatalmasan Seltomyosuló hullámok öt nagy községet elsodortak. A kár óriási. Magyar intervenció & kelepcébe csalt tanárnő ügyében Budapest, junius 22. Az a hira’dásunk, amely beszámolt arról, nogy Benes Jenöné rákosszentmihályi polgári iskolai tanárnőt a breznóbányai járási főnök hamisított távirattal kelepcébe csalta és letartóztatta, nagy feltűnést keltett Magyarországon. A polgári iskolai tanárok országos egyesülete magáévá tett-c az ügyet és sürgős kérelemmel fordult a magyar külügyminisztériumhoz Renesné kiszabadítása1 érdekében. A rákosszentmihályi polgári leányiskola igazgatónője és a fogságba vetett tanárnő nővére jelentest tettek az esetről a magyar külügyminisztériumban. A külügyminisztérium, amint az Bárdossy László dr.- nak, a külügyminisztérium sajtóosztálya főnökének a Magyarság munkatársa előtt tett nyilatkozatából kitűnik, utasította a prágai magyar követséget, hogy állapítsák meg, milyen alapon tartóztatták le Bcnesnét és azonnal interveniáljamak szabadonbocsátása érdekében a prágai külügyi kormánynál. A sajtóosztály főnöke úgy érzi, hogy a csehszlovák bürokrácia lassú tempója miatt sok idő telik el addig, amíg a prágai magyar követ megkapja az érdemleges választ a cseh külügyminisztertől. Pozsony, junius 22. A lakók védelméről szóló törvény egyike azoknak a törvényeknek, amelyeket ,a demokratikus kormány mint szociális vívmányt büszkén könyvel el a maga javára. A törvény szociális Lényege, hogy a régi lakókat, hadiözvegyeket, a középosztályhoz tartozó rétegeket megvédje a lelketlen kizsákmányolástól és a hajléktalanságtól. Ez eddig rendben is lenne, sőt az építkezési mozgalom lanyhaságát tekintve, a lakóvédclmi törvény újabb meghosszabbítása is ésszerű. A fővárossá lett Pozsonyban, amelyet a történelmi országokból betóduló tisztviselők, kereskedők és Iparosok serege, valamint a vidék meggazdagodottjai valósággal előzőül enok, sokszoros fontossága van a lakóvédelmi törvénynek, mely azonban csak a régi házakat védi, de az uj házakban való lakásokra nem vonatkozik. Ez év május 1-én a parlament újból meghosszabbította a lakóvédelmi törvényt, azonban azzal a módosítással, hogy az állami vagy városi tulajdonban lévő házakat kivette a törvény hatásköréből. Ezzel az intézkedéssel az állam saját tisztviselőinek akart lakást biztosítani az állami házakban a régi lakók rovására. A törvény parlamenti tárgyalását nagy sajtókampány előzte meg, az egész sajtó a kormány ellen foglalt állást. Lehocky Emámiel csehszlovák szoc. dem. nemzetgyűlési képviselő, a pozsonyi munkáshiz- •tositó pénztár igazgatója ezt az alkalmat ügyesen kihasználta s személyes, valamint telefonon való tartós interveniálásával sikerült elérnie, hogy — az utolsó percben — a szociális biztositó intézetek tulajdonában levő házak lakóit Is kivették a 'lakóvédelmi törvény oltalma alól. Lehocky, a szocáldemokrata törvényhozó, már régebben ki akarta füstölni a SienkiewiczPáris, junius közepe. Victor Margueritte, a legmerészebb francia iró, aki bátran néz szemébe korunk minden kérdésének, könyvet irt a háborúról, amelyben a háború okait és előzményeit kutatja. Jókai regényébe illő az a kezdet, amellyel Margueritte könyve megindul. 1914 júliusában a szentpétervári cári palotában kápráztató fény és pompa között indult meg Európa katasztrófája. A cári asztalnál Pa- leologue francia követ Nikita király leányaival beszélget. Az egyik Miklós nagyherceg felesége, a másik Mirica hercegnő. Ez utóbbi Így szól a francia követhez: — Ma kaptam levelet apámtól. Szerinte e hónap végén máir benne leszünk a háborúban. (Margueritte itt megjegyzi, hogy Nikita, a kecskepásztor 40 millió frankjába került Franciaországnak.) Erre a francia követ: — A háború elkerülhetetlen... Az osztrák-magyar monarchiából nem marad meg semmi, visszavesszük Elszászt, csapataink bevonulnak Berlinbe... Egy más epizód. Poincaré Szapáry gróffal, a monarchia volt követével beszélget: — Mi újság Szerbiában? kérdi Poincaré. Szapáry .válaszok — A hivatalos vizsgálat folyamatban van. Mi nem tűrhetjük azt, hogy külföldi kormányok a saját becsületükön királyi gyilkosságok előkészítését megengedjék. Mikor Szapáry eltávozott, Poincaré ezt a kijelentést tette: — Nekem semmi jó impresszióm sincs ebből a beszélgetésből.... Ausztria-Magyar- ország valamire készül... Fontos egyedül az, hogy Szaszonov szilárd legyen és hogy minket támogasson. Így kezdődött a világháború. Nikita leánya nagyon jól tudta, hogy mi készül. Margueritte kimutatja, hogy az orosz mozgósítás július 30-án délután már teljesen be volt fejezve, míg a monarchia csak Július 3í-én délelőtt fél »12 órakor rendelte el a mozgósítást. A hazugságok hazugsága tehát az, — állapítja meífj francia iró — amit a vetnail- lesi békeszerződés 231. pontja mond és amit Németországgal aláírattak: „Fizetni vagyok utcai raunhásbiztositóházban 20—25 év-óta lakó családokat, sőt, hogy szándékát keresztülvihesse, többezer koronás lelépési dijakat kínált <a régi lakóknak, ha a lakásokat átadják. Lehocky, az altruista célokat szolgáló .rminkáspénztár igazgatója, a pénztár nem nyerészkedésre épített házát az eddiginél jobban akarta kamatoztatni, mert az eddigi lakóknak a törvéiw ért elmében korlátlanul ■emelni nem lehetett. A lakók azonban — ismerve a pozsonyi lakásínséget — ellent álltak Le- hocky képviselő ur csalogatásainak, mig a május elsejei váratlan módosítás Lehocky igazgató urnák is.módot adott arra, hogy lakóitól a törvény segítségével lelépési dij nélkül, olcsón szabaduljon. Az aláírások még meg sem száradtak a meghosszabbított törvény alatt, a pozsonyi pénztár házának lakói megkapták május elsejével a lakást felmondó levelet — november elsejére. A szerencsétlen emberek, akik eddig a középosztály egyszerű, konszolidált életét élték, éppen a tél elején teljesen hajléktalanok lesznek. És mindezt csak azért, hogy a munkáspénztár igazgatója több jövedelem kimutatásával újabb érdemeket szerezzen magának. Erre az embertelen és minden szocializmust megcsufoló eljárásra semmi elfogadható mentsége nincs a inunk ásbizt ősit ónak, amelyet szociális célokért hívtak életre s a valóságban egyik legtöbb haszonra dolgozó állami vállalkozássá fejlődött. Lehocky képviselő fordítva értelmezi a szocializmus gyakorlati kivitelét s ahelyett, hogy a legnagyobb szociális nyomor leküzdésére indított harcnak aktív résztvevője lenne intézetével együtt, segít utcára rakni ártatlan családokat, hogy a város égető problémáját még súlyosbítsa vele. köteles azért, mert én voltam az első támadó fél és a háború megindításában egyedül én vagyok a bűnös14. A Frankfurter Socieíats Druckerei kiadásában most jelent meg második kiadása Fabre-Luce híres könyvének, a „Dér Sieg“- nek. Ez a francia iró körülbelül ugyanazon a nyomon halad, mint nagy honfitársa, Margueritte. Másképpen vizsgálja a háború okait, lefolyását és a békeszerződést, de körülbelül ugyanarra az eredményre jut. Világos objektivitás és kimondott igazságszere- tet jellemzi ezt a könyvet, melynek szerzője nem politikus és nem pártember. 1918 óta eredeti okmáoyk alapján tanulmányozta a háború történetét és ez a könyv annyival is inkább érdekes, mert Fabre-Luce a francia belügyminisztériumban dolgozott. A győzelem pirr'husi győzelmet jelent és a béke a tulajdonképpeni háború: „Franciaország és Németország szerették a békét és mégis háborút csináltak. Ez a háború csak úgy történhetett, hogy mindketten nagy hibákat követtek el.“ Ezekre a hibákra mutat rá Fabre-Luce, de nemcsak a német, hanem a francia hibákat is biztos kézzel fedi fel. A háború analizálása után a téves békéről közöl okmányokat és rámutat arra, hgoy a reputációs és biztonsági paktumok hibásak. Majd a Ruhr- politika tévedésével foglalkozik és a könyv végén a „győzelem eszméjével44 foglalkozva ezt mondja: „Legtöbb tévedésünket hamisan értelmezett tradíciókra lehet visszavezetni. Tradícióból származnak azok a tévedések, amelyek következménye a Ruhrvidék megszállása és a különböző garanciaszerződések voltak, valamint az a verzió, amely szerint egyedül Németországot kell okolni a hábom kitöréséért. Ha a politikát meg akarjuk javítani, előbb hazugságait kell felfednünk44, Ezekkel a problémákkal, a jövő jobb politikájával és uj eshetőségekkel foglalkozik könyve végén a francia iró, akinek vágya, hogy Franciaországnak olyan tartós győzelmet biztosítson, amely nemcsak győzelem legyen, hanem egyszersmind Európa békéiéi is biztosítsa. Barbusse hires könyvén kívül néhány jelentéktelen gyönge pacifista kísérlettől eltekintve ez a két könyv páratlan a francia háborús irodalomban. Amit az. antant diplomatái nagyon is jól tudnak, ami a titkos levéltárak hét pecséttel lezárt okmányaiban le van fektetve, hogy nem Németország és a monarchia okozták a háborút, fedi fel ez a két üó. Ritkaság az ilyen bátorság ott, ahol a győzelem mámora legyőzi az igazságot és ahol inkább könyvtárakat hazudnak össze, semmint hogy becsületes nyíltsággal megmondanák: Tévedni emberi dolog és ha tévedtünk, közösen tettük. M. li. — (Az uj magyar követ Prágában.) Ma- sirevics Szilárd dr.. Magyarország csehszlovákiai követe tegnap délután megérkzett Prágába. A pályaudvaron a kövtség sze- nrélyzte Matuska követségi tanácsos vezetése alatt fogadta. Az uj követet a külfigymi- nistzérium részéről Kunzl-Jizersky követségi tanácsos és Skalicky dr., a külügyminisztérium kabinetirodájának főnöke üdvözölte. — (Júliusban kifizetik az állami alkalmazottak remuneráclóiát?) A minisztertanács legutolsó ülésén az állami alkalmazottak már régen esedékes 1925. évi reirmnerációjá- uak fizetésével is foglalkozott. A íelsőisko- lá't végztt tisztviselők a Börsn Courier értesülése szerint az úgynevezett egyetemi segélyt ugyanolyan összegben kapják, mint tavaly, a többi tisztviselők pedig a helyi pótlék ’2ü százalékát. A pénzügy minisztérium kijelentése szerint július első felében fizetik ki a remunerációkat. — (Független szocialistáik és független kommunisták.) Vrbensky dr. független szocialista pártja a III. Internacionáléhoz akar csatlakozni. A végrehajtóbizottság e napokban végérvényesen elhatározta a csatlakozást. Kommunista körökben azt állítják, hogy Moszkva eddig még sem hivatalosan, sem pedig magánúton nem értesítette a kommunista pártot arról, hogy a Vrbeusky-csopor- tot fölvették volna a III. Intrnacionáléba. A kommunista pártból kilépett Bubnik-csoport tegnap tartotta rendes közgyűlését s megalakította a független kommunista pártot. A párt a munkásság szociális érdekeinek megvédését tűzte ki programjául a III. Interna- cionálétól különváltam A végrehajtó bizottságot a következőképpen alakították meg: Diszelnök: Roucek képviselő; elnök: Bubnik képviselő;-tagjai:. Dávid munkás, ürim- mich Mila ujságirónŐ, Kvíz József képviselő, Sotolar légionárius és Warmbrunn képviselő. — (Kétszáz népiskola épül ezentúl évente Magyarországon.) Budapestről jelentik: A kultuszminisztérium az ez évi állami költség- vetésbe két millió aranykoronát állíttatott be, amely a tanyai iskolák megalkotásának céljait fogja szolgálni. Ez a költségvetési tétel évek hosszú során át bennmarad a költségvetésben úgyhogy Magyarországon kétszász iskola épülhet ezentúl évente. Ez annyit jelent, hogy minden tanév elején 8000 gyermeket lehet beállítani az iskolába, akik eddig oktatásban nem rézesiiltek. Európa katasztrófája — két regény igazságaiban „Az utolsó háború44 és „A győzelem44 — A világháború Jókai-regényes előkészületei — Az igazság kérdése: „Fizetnem kell, én voltam az első támadó fél'4 — A P. M. H. párisi tudósítójától — V V * V V « V V V V V V v v V V V v * » ▼ T ▼ V ▼ V V V ▼ ▼ ▼ y tisztelettel értesítjük a n.b. olvasó közönségét, hogy az osztálysorsjegyekre vonatkozó megrendelő-lapjaink június hó 28-án lesznek mellékelve. Eailefi & Téri ftaniiMíza a í,6ei3srt©*<tó8f, «s2Miilu8ors.ídtoM eüúrusCIft Helye Draftfólava, Városház* uiica. iVfeKreudolés rondoepowiu.1 lovolező-lapon Is eszközölhető AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA
