Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-04 / 124. (867.) szám

*' Ilii IIJS 'lllMI'HMBHnMMMMi Csütörtök, június 4. A zwittaui keresztémy munkáskongresszus Zwittau, június 3. A kongresszust illa Schütz János szö- : vetségi elnök nyitotta meg az egyesületi ; ház nagytermében. A gyűlés szónoka Her- schel dr. volt, aki a német munkásság jö­vendő viselkedését vázolta a munkaadókkal szemben s e2t követendő példaként ajánlotta a csehszlovák keresztény munkásságnak. Búdig képviselő a német keresztényszociális ; munkásság üdvözletét tolmácsolta. Schuster János, a keletszlovenszkói és Hokky Károly [ a ruszinszkói munkásság üdvözletét adták át. ' Ruschka joghallgató a prágai német egye­temi ifjúság nevében jelentette be csatlako­zását az érettebb munkásság mozgalmához. . Renner kiküldött Zwittau városához intézett köszöneté után, amelyben a város vendég­szeretőt ecsetelte, Schütz elnök az- ülést be­zárta. Ugyanezen a napon a bánya- és ko- . hómunkások, valamint a dohánygyári mun­kások tartották meg kongresszusukat. Ezzel egyidejűleg a „Wigc“ keresztény termelő, értékesítő és fogyasztási szövetkezet kikf.il- ; döttjei is rendes tanácskozást tartottak. A menekülték városában Dede-Agacs, junius eleje Adrinápolyból még egy darabon 4 LVm- pagnie Orientale mozdonya visz Lüle Bur- gaszig görög területen, sőt egészen le Dede- Agacsig. A Balkán-háborúkból jól ismert he­lyek; de még ma is mutatják, hogy a Balká­non a nagy világégés után sem szűnt meg a harc, az elkeseredett, gyűlölködő, igazi bal­káni háború. Mindenütt friss lövés zárkok nyomai, drótakadályok, homokzsákokkal vé­dett huliámlemezfedezékek. itt még sokáig nem lesz béke, itt a harc, a gyűlölet annyira mélyen itta be magát az emberek leikébe, annyira vérükké vált, hogy sok-sok viz és vér fog még lefolyni a Ma- ricán, amig csönd lesz és nyugalom, béke az emberek között. Az egész vonalon végig, mindenütt sát­rak, épülő, vagy éppen fölépült házak. Mel­lettük egy-egy rommá lőtt hajlék, egy-egy mecset derékban kettétört minarettel. A vi­dék vad, határozottan félelmetes benyomást tesz az emberre. Pedig nincsenek erre nagy bégnek,V,lapályos a vidék és mégis nyomasz­tó'érzés” nehezedik az emberre. Mi teszi? Nem' tltdnii, talán annak a sok-sok kihullott vérnek a szaga, a párája telíti meg a leve­gőt és teszi annyira fojtóvá, nehézzé. Ebbe a vérpárás levegőbe most megkín­zott, agyousanyargatott emberek sóhaja, átka, fenyegető, követelő szava vegyül. A törökök már megunták az idegent a nyakukon, elegük volt a szipoiyozókból, a törökből élő idegenből és meg akarnak szabadulni tőlük. Igazi balkáni módot választottak: egy­szerűen kizavarják, elűzik az idegent, első­sorban a görögöt, akit amúgy sem szagol­hatnak és akit a győztes háború után kétsze­resen gyűlölnek Musztafa Kernál hívei. Kis- ázsiából, Tráciábó!, a Kaukázusból nekilódi- tották a görögöket, visszaküldik őket hazá­jukba. Megindult az uj népvándorlás, a gö­rög családok százezrei lettek hajléktala­nokká, szegényekké. El kellett hagynlok la- ^ kásáikat, régi tűzhelyeiket és nekiindulni a szülőhazának, ahol csak gond, baj, bizonyta­lanság várja őket. A „Hellén,ikon Kratosz44, a grürög vasutak ontják a menekülteket, kik szegénységükön és bajukon kiviil csak édes­keveset vihettek magukkal. Másfélmillió gö­rög volt kénytelen lakóhelyet változtatni, másfélmillió embert kellett fedél alá juttatni, ellátni, nemcsak kenyérrel, de munkával is. És a menekülők csak jönnek, hosszú, végeláthatatlan sorban. A vasúti teherkocsik jórészét ők foglalják el, abban laknak, amig valahol csak meg nem telepszenek. Ide-oda­hányódnak, vetődnek, amig végre valami látszólagos révbe jutnak... A nyomorúság mindig magával hozza az elégedetlenséget; a menekültek simák, jajgatnak, káromkod­nak, majd követelödznek és fenyegetnek. A görög kormánynak, amelynek a belpolitiká­ban amúgy is elég a tennivalója, miattuk máshoz sem jut, mindent, mindenkit csak a menekült-ügy, a menekült-kérdés foglal­koztat. A: bolgárok egykori Egei-tengeri kikö­tője, Dede-Agacs, a mai Alexandropoilosz a menekültek egyik nagy városa. A kis faluból nagy város lett: tízezer menekültéit helyez­tek el csak itten. Tízezer ember ótt, ahol az­előtt összesen sem lakott annyi. De valahol csak el kellett helyezni őket és erre a célra Dede-Agacs alkalmas, mert ott a tenger és elég nagy a környéke'. Dede-Agacs a mene­kültek városa lett. Egészen uj városrész épült, a menekül­tek negyede. A görög kormánynak segítsé­gére jött Európa és Amerika és az ő támo­gatásukkal akarja fedél alá juttatni a másfél­millió embert. Amerikai arányú építkezések indultak meg, mindenfelé gombaimódra nőnek a földből a házak, a téglagyárak nem győzik ontani a téglákat. A tégla helyett vagy be­tonból öntik a házakat, ami gyorsabb is, vagy pedig vályogból verik. De ezek a há­zak csak nyomorúságos hajlékot nyújtanak a szegény számüzötteknek. Sem pincéjük, sem padlásuk, ami ezen a vidéken, ahol az éghaj­lat nem a legenyhébb, már egészségügyi .szempontból is sokat jelent. De a lakások maguk sem valami tágasak. Egy-egy ház két család részére épült, két apró, pici kis szo­bából, amit ezzel a névvel igazán csak a jó­akarat illethet. De a házsorok, az utcák sza­porodnak és velük fogy a hajléktalanok száma is. Egyre kevesebben és kevesebben sírnak lakás után; most azután az a panasz, hogy a lakások nem megfelelőek, kicsinyek, szűkeik. Ebben a szegény menekülteknek teljesen igazuk is van. Naponta foglalkozik a parlament a menekültek képviselőinek inter­pellációival, amelyekben ezek szemrehányást j tesznek a kormánynak, hogy nem ellenőrzi | eléggé a vállalkozókat, hogy azok ja kifizetett összegek javarészét zsebre rakják és a menekültekről csak nyomorú­ságosán gondoskodnak. A dedeagacsi menekiültkoló-nia minden­né;: igazolja ezeket a vádakat. Ilyen kis szo­bák at és ilyen kis ablakokat, szűk konyhá­kat legfeljebb garzoniak ásókban látott eddig az kémber s ezekben kell meghuzniok magu­kat sokgyermekes családoknak. A fedelek eppt'.n csak hogy megvannak, de a lécek, amilUből össze vannak tákolva, nem hosszú idörh bírják majd a tetőket. Egy becsületes, jó sTélvész lia kerekedik és az egész dede- agacúí kolónia az Isten szabad ege alatt lesz. .. £>e a lakásgondnál is van nagyobb gond: a megélhetés. Az első kérdést még meg le­hetett oldani az angolok, az amerikaiak se­gítség ével, de mi lesz a másodikkal? Ez a rettenetes kérdés ólomsullyal nehezedik a menekültek városára. A kormány ad ugyan némi segítséget, ami a meghaláshoz sóik, de viszont az élethez nagyon, de nagyon kevés. ViSzont örökké az állam kenyerén sem lehet élni, munka után kell látni. Aki földmives volt, azt még valahogy elhelyezi a kormány azokon a területeken, amelyeket a kiutasí­tott töirököfctől és bolgároktól elvesznek, amellett állandóan lecsapolnak mocsaras vi­dékeket és ezzel is kettős célt szolgálnak: egyrészt munkát adnak nagyszámú mene­kültnek, •másrészt újabb területeket nyernek, amelyeken elhelyezhetik őket. Ez a dedeagacsi menekültek negyede az egész müveit világ szégyene, amely nem tudta mtátgakadályozni azt, hogy emberek millióinak koldusbotot adtak a kezébe, kol­dus tarisznyát kötöttek a nyakába ... Kovács Jenő dr. Az iprimy tégretoüásf reniietsM lavinám megindult Iparíörvénytanfolyamok Szíovenszkón — Az épitöiparoscAk fajtái — Műépítész elemi is­kolával — További rendeletek a közeljövőben várhatók Prága, junius 3. A törvények és rendeletek gyűjtemé­nyének legutóbbi füzete közölte a kormány­nak ama rendeletét, amelyet ez a szloven- szkói és ruszinszkói ipartörvény végrehaj­tása céljából adott ki. Mint annakidején kö­zöltük, a kormány mintegy huszonkét végre­hajtási rendelettel fogja boldogítani a sz'o- venszkói és ruszinszkói iparosokat, ahelyett, hogy megtiltaná a cseh iparosoknak indoko­latlan beözönlését a munkaalkalmat illetőleg amúgy is rossz viszonyok között levő Szlo- venszkóba. Valamint a kormány minden ténykedé­sénél, úgy az ipartörvénynél is kiderült, hogy Prága atyanag ellátja Szlovenszkót és Ru- szinszkót a törvények és rendeletek özöné­vel, a munkaalkalmak teremtése érdekében azonban senki az ujját sem mozdítja meg a hivatottak közül. Mint értesülünk, a Prágából kiküldött in­struktor urak már megkezdték az ipartör­vényről szóló előadásokat, amelyeket a já­rási főnök uraknak kötelességszerüen kell hallgatniok. A kormány pedig szaporán gon­doskodik a „tananyag44 utánpótlásáról újabb és újabb rendeletek kiadásával. A legutóbbi napokban jelent meg az építőiparokról szóló kormányrendelet, amelyet az alábbiakban ismertetünk. Az uj rendelet az építőipar öt csoportját különbözteti meg. Az első csoportba tartoz­nak azok az építészek, akik mindennemű épitőszakmabeli munkát minden korlátozás nélkül végezhetnek. A második csoportbeliek — az építőmes­terek — csak földszintes építőipari munkát végezhetnek, nevezetesen földszintes lakó­házakat és gazdasági épületeket s más egy­szerű szerkezetű házakat építhetnek, ha a külső falak legnagyobb magassága a tizenöt métert, az első és hátulsó falak mélysége a hat métert nem haladja meg. Ennél nagyobb méretű építkezéseknél az építőmester csak a földszintes munkát láthatja el építész fel­ügyelete alatt. A kőművesmester —• az építőiparosok harmadik csoportja — „minden szakmájába vágó munkát végezhet44. Az ácsmesterek csoportjabeli iparosok faházakat, faszerkezetű épületeket állíthat­nak. Végül az 5-ik csoportba tartoznak azok, akik kisebb kőműves és ácsmunkák elvég­zését vállalhatják. Az ilyen jogosítvánnyal rendelkező kőműves javítási és olyan reno­válási munkát vállalhat, amely nem jár az épület szerkezetének a megváltoztatásával. Ezenkívül oly önálló, egyszerű szerkezetű lakóházakat is építhet, amelyekben legfel­jebb két lakóhelyiség van. Analóg módon van meghatározva a kisebb méretű ácsmun­kák végzésére jogositó áesjogositvány is. Az építészi jogosítványt az szerezheti meg, aki a ínüegyetem építészeti szakját si­keresen elvégezte s legalább két évi gya­korlatot tud felmutatni. Azok az építészmérnökök, akik oklevelü­két a budapesti műegyetemen szerezték 1918 októbér 28-ika előtt, ugyanolyan ké­pesítéssel bírnak, mint akik belföldi mű­egyetemen szerezték meg a képesítést. A rendelet emez intézkedése azt sejteti, hogy a később iszerzett budapesti oklevelek nosztriíikálandók. Az épiíészl képesítés megszerezhető to­vábbá az építészi vizsga letétele utján is, mely célra a. pozsonyi zsupáni hivatalnál lesz megszervezve. E vizsgákra jelentkezők kötelesek kér­vényükhöz csatolni a polgári Személyazo­nossági igazolványt, középiskolai bizonyít­ványt s az illetékes iparostársulat bizonyít­ványát arról, hojry a vizsgára jelentkező há­rom évi gyakorlattal bir. A kérelmekről a pozsonyi zsupáni hiva­tal határoz, melynek döntése ellen az ipar­és kereskedelemügyi miniszterhez lehet fe- lebbezni. Ez a minisztérium kivételes esetekben elengedheti a középiskolái bizonyítvány felmutatását, mely esetben a jelölt egy előzetes vizsgát köteles letenni valamelyik ipariskolán. Az építészi szakvizsga szóbeli és írás­beli s három tantár.gysorozatból áll. Az írás­beli vizsga otthon .készítendő. A vizsgálatra vonatkozó részletes utasításokat tizenkét pa­ragrafus szabályozza­Az építőmesteri, a kőműves és ácsmes- teri vizsgát a Kassán és Pozsonyban működő bizottságok előtt tehetik le az ipari szakisko­lák oly abszolvensei. akiknek legalább két évi gyakorlatuk van. A kisebb kőműves és ácsmunkák végzé­sére jogositó képesítés a megyei székhelye­ken működő szakbizottságok előtt letett vizsgával szerezhető rfctieg. A rendelet eme rövid ismertetéséből is kitűnik, hogy a kom lány az építészi kva­lifikációt szállította 113 azáltal, hogy annak megszerzését egy közigazgatási hatóság előtt letehető vizsgától teszi függővé, amelynél még középiskolai érettségi bizo­nyítvány felmutatása sent kötelező. Ily kö­rülmények között igazfán fölösleges a drá­ga és hosszú ideig tartó műegyetemi tanul­mány. Másrészt teljesen indokolatlan a rendelet ama intézkedése, amely az egy­szerű kőművestől és ácstól oly szaktudás felmutatását követeli meg, amilyennel esetleg egy protekciót?, érettségi nélküli épitészjelöít sem rém lelkezik. , A kormány azonba n rendületlenül „ni- veliizá!44, aminek azonba 11 nagyon szomorít vége lehet. Egy est Graade Bretagneben Irta; Dobay István dr. Bollagio, június 3. Nehogy azonban error in looo álljon elő, sietve jegyzem, hogy a Qrandé Bretagne az olasz tavak legszebbekének:: ai Lago di Corno legszebbók pontjának: Beilaglonak legszeb­bik szállója. Ennek a százszorszép helynek belső éle­téről akarok egy-két pilianatfölv ételt ké­szíteni. Régi hotelelőkelőség, angol vezetés, ki­lencven percentig angolokkal van telve a Hotel Grande Bretagne. Estté van. Tiz perc hiányzik a nyolchoz. Magas fejhordozásu, színes, büszke pávák, szép asszonyok és lányok vonulnak méltósá- gos lassú léptekkel a piros szőnyeggel porí­tott széles márványlépcsőn a különböző eme­letekről lefelé. Oldalt, vagy fél-lépéssel hát­rább, angol mestert sejttető, jóvágásu szmo­kingba öltözött, hosszúra nyúlt urak, itt-ott egy-egy csipkéshabtömegbe bujtatott gyer­mekszépség s Eton-ruhás kis fiú. Kényelmesebb ugyan a liften való le­szállás, de hol maradna akkor a hatás? Lon­don, Paris remekei szebben nem érvényesül­hetnek, mint e fehérmárvány lépcso-szin- padon. Lenn a hallban a szokásos hotelfeknet. Merev testtartással, arcizomrándulás nélkül fecseg banális dolgokat a szép pávasereg, egymás szavát alig figyelik, az érkezők ru- liacsodáit ridegen nézik s a finoman iveit, természetellenes pirosságu ajkakba idegesen vág bele a hófehér fogsor. Könnyű parfőmiliat, csillogó ékszerek, halk ruhasuhogás. A ragyogóan kivilágított étterembe vo­nul a társaság. Piros, fehér kamélia az asz­talok dísze, köröttük frakkos inasok légiója mozog jól betanult csendben. Lordképü mailre d‘hotel áll mozdultján figyelemmel a terem végén, mindent lát, min­dent észrevesz, szemének intésére iár, kel, mozog a kifogástalanul dresszirózott szolga- sereg. Zselénszky Róbert gróf és felesége raj­tam kívül az egyetlen magyar asztal a tágas ebédelő t e r emben. Tel j e s v i s s za vouults ág b a n, háziorvosuk kíséretében tölti a CoUro partján a tavaszt a főúri házaspár. Viruló kedvű, jóképű társaság Rév. Yoe, az itteni anglikán templom lelkipásztorának öt tagból — két gyönyörű, fiatal leány és há­rom fiából — álló jók ed ély ü családja. Lelkei a szálló esti életének, kitűnő táncosok vala­mennyien, mint legrégibb vendégei a hotel­nek, ismernek mindenkit, friss jókedvükkel bearanyozzák különben is napsugaras életét e gondtalan népnek. Német kevés van, aki idekerül, jómeg- jelenésü européer. Esszén! gyáros, Uiri-ch Schumann vas­ércen kívül két pompás táncost is szállít a mindig táncrakész angol misseknek, mind­egy, hogy csak 14 és 15 évesek, legkisebb géné nélkül kérik föl a legangolabb termetű szépségeket s ha csak állukig is érnek, kiío- gásnélküii vezetőknek bizonyulnak, kor ide, kor oda, elegáns kis szmokingjukban sze­replő táncosai a szálló esti parkettéletének. Fiaik mellett azonban az apa és a mama sem vallanak szégyent, ősz fejjel és kissé nérne- ies termettel ugyan, végigitáncolják a bált. Jóalaku, óvatos modorú olasz fiatal em­ber főleg a nehezebb mozgású, nem egészen fiatal hölgyeket táncoltatja. Nem nehéz kita­lálná: a szálló hivatásos táncmestere s azt hiszem, rendelésre, práx-fix táncoltat. A jazz kifogástalan, szebbnél-szebb, ujabbnál-ujabb tánc-számokat játszik. A kar­mester háta mögé lop ódzom s a fülbemá­szóbb darabok címét megjegyzem: Tago, Pasadéira, II prof unió dl, Stresa, Ich tráume von Dir, Tea fór Two. A táncok között alig esik szünet, egy- egy tánc egy-két percnél nem tant tovább. Amerikái szokás, gyakrabban lehet a táncos­nőt váltogatni. Angliában nem ritkán egész estére szóló dancingpartnerrel táncolnak ma is. A maii est érdekessége különben egy Svájcból. St. Gaillenből átrándult lánypensió mulatságos megjelenése. Mennyire elütnek ezek az egészséges arcú, többnyire rikító színekbe öltözött né­met kisasszonyok az itteni angol lányok diszkréten elegáns karcsú alakjától. Egy csomó frissen érkezett amerikai bátran nekikvág s kész a bál. Az angol párok azonban eltűnnek —■ a folyosó, a bár egy- egy meghitt sarkában látom őket összebújva. Éjféltájban elhallgat a zene. kialszik a szálló utolsó lángja, a bárban virraszt csak két szőtlan angol, szájukban rövidsznru pipa, előttük whiskey, jégtar tóban nagy palack szóda, r-/ mr . . a leíí Eohbun bcvóll £in)viz korpa- tói B .MA|| képződés ellen. Gyorsan szárad és o O m nem teszi zsírossá a hajat. W n\\d Kozmetikai laboratórium $ II Prága II., Panská 4. 11. emelet. |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents