Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-13 / 107. (850.) szám

Szerda, máhis !& . 9>RÁ(&L$h(WW?ffRTAE £ aaoiiaiiBjBafiBBiJaflfDMnnisaaaKairBiíeaKJBaaonHistJöcr.inrKBr ! LitMéfürcl# i ^ szénsavas-, vasas- és mór fürdő. Megsiyü&K Stan. Biav&toan. s ~ 8 Napa penzió íüaííás ntffágfti) né<su- ’ 8 szeri éütezéssei Kor., gzoö&ss > i s.~ Koronától. 5 Bővebb felvilágosítást ád és prospektust küld a g I Füriőpainateás, *'! ' z i Kupéié LsaHboviia (SpiSs). s \ B AaaaaBaaBBBBflHiíiaaHaatiBaaaBuiiüBtaaauBBaaaaaaBaniiA A font sterling pályafutása Az aranyparitáshoz vezető ut — számokban Hét küzdelmes év története London, május 12. Széltéiben-hos'száiban az angol font dicsőí­tésétől hangos minden berek, az angol fon­tétól, mely ezúttal valóban befejezni látszik az aranyparitásért, elvesztett világuralmi po­zíciójáért folytatott küzdelmet, amelynek jel­szava két szám: 25.2234 és 4.86H/s, a zürichi és newyorki paritás kifejezői. Hét esztendeje annak, hogy a font pályája elindult onnan, ahová most végre visszatér*, hét esztendeje, mely idő alatt országok jutottak koldusbotra, valuták váltak ronggyá és Íme, a ragály bele­kötött a földkerekség egyik vezető pénzne­mébe is, melynek hatalmas életereje azonban győztesen került ki a küzdelemből. Ha a font pályafutását vizsgáljuk, azt lát­juk, hogy a háború első éveiben is, egészen 1917 közepéig meglehetősen az aranyparitás körül tartja magát. Ekkor azonban. Zűriekhez viszonyítva, kezd háttérbe szorulni s ez a diszparitása 1918 júliusban éri el a mélypon­tot, 25 százalékot. Minthogy azonban ugyan­akkor a dollár is csak alig valamivel cseké­lyebb diszparitásban állott Züriohhel szem­ben, tulajdonképpen még mindig nem lehetett szó az angol font hanyatlásáról, hanem ellen­kezőleg, » a svájci franknak aranyparitás fölé emel­kedésével állottunk szemben. Ez a lényeges eltérés a frank és a dollár kö­zött 1919 májusig eliminálódott s ugyanekkor a font Zürichben 24-es kurzust mutatott, tehát már 4 százalékos veszteséget a békeparitás­hoz képest. Ez a különbség az év közepéig 6 százalékra, 1920 januárig pedig a svájci frankkal szemben 20, a dollárral szemben 30 százalékra fokozódott, 1919 és 1920 volt tehát az a két esztendő, mely békebeli piedesz táljáról leszorította a fontot. A mélypont mintegy 32 százalék volt a dollár alatt; ezt a legmélyebb árfolyamot az 1920. év folyamán kétszer is elérte a font: márciusban és decemberben. Az eltérés a két valuta között 1921 januárig 25 százalékra csökkent (Zürichhel szemben ekkor már csak 5 százalék) és mire az év végén a svájci frank és a dollár megint egyszer egy nívóra kerülnek, a font diszázsiója mindkettővei szemben már csak 16 százalékot tesz ki. Ez a lassú emelkedés azután állandónak bizo­nyul: a dollár és frank legközelebbi paritásos állásánál, 1922 május elején már 23 frank a sterling árfolyama. Az ezután következő zü­richi emelkedése párhuzamos a dolláréval tehát csak látszólagos és valójában a svájci frank visszacsuszásái jelenti; így történhetik meg, hogy már 1923. már ciusban eléri Zürichben a paritást, az év kö zepén pedig 3 százalékkal túl is haladja azt azonban ennek ellenére még mindig 6 száza Hókkal áll a dollár alatt. Ez a 6 százalékos hát ránya a dollárral szemben még akkor i: megvan, mikor 1924 novemberben a svájc frank és a dollár között ismét helyreáll a: egyensúly. Az 1924. év egyáltalán nem úgy indult hogy abból a font későbbi jelentős emelke désére lehetett volna következtetni. Sőt ellen kezőleg, az angol valuta mindjárt az első he tekben erősen visszaesett a dollárral szem ben, úgy hogy január második felében má ismét 13/4 százaléknyira állt az utóbbitól. E: azonban a legmélyebb pont, melyet ez évbe elért, mert már január végén kezdetét ves2 a múlt évben oly jellegzetesen visszatérő ja vulási periódusok közül az első, mely februá elejéig 3 százalékos emelkedést produkál, t márciusi ellanvhulást áprilisban követte második fellendülés, melynek folyamán isme 10 százaléknyira, sőt átmenetileg ennél i jobban megközelítette a font a békeparitás Március újabb visszaesést hoz ugyan, azon bán június második hetében megkezdődik a harmadik javulási folyamat, mely augusztus közepetájt az aranyszinvonaltól 634 száza­lékra kulminál. Igaz, hogy szeptemberben is­mét 8 százalék a differencia, de már októberben megindul a negyedik és legki­tartóbb előretörés, mely megszakítás nélkül tart hónapokon ke­resztül. Az év végén már csak 3/4 száz. a kü­lönbség a dollár javára és 1925 első három hetében még ez is tovább csökken, úgy hogy 4.8034 newyorki, illetve 24.87 zürichi jegy­zéssel a font sterling már akkor errea másfél százaléknyira megközelítette a paritást. Feb­ruárban azonban csaknem 1 száz.-os vissza­esés állott be, bár ez a rákövetkező hetek kisebb fluktuációiban ismételten reparálódótt, úgy hogy egész április utolsó hetéig viszony­lagos nyugalom mutatkozott a font pályájá­ban. Április 24-én azonban „kiugrott14 Zü­richben a>z előző napi 24.77 34-es zárlatról 24.82/4-re és ezt a tendenciát megtartva, 27-én már 24.8934-en zárult, majd egy napos visszaesés után előretörését folytatva, a hó­nap utolsó napján elérte a 25 frankos zárlati árfolyamot. Ennek az emelkedésnek jelen­tőségét azonban csak akkor tudjuk kellően méltányolni, ha nem hagyjuk figyelmen kí­vül, hogy ugyanakkor maga a svájci frank hirtelen lendülettel fél százalékkal a dollárparitás fölé szökött s igy ezt a differenciát még hozzá kell adni a font nyereségéhez. Ha tehát tiszta képet akarunk nyerni a sterling legutóbbi emelke­désének mértékéről, a newyorki tőzsde jegy­zéseit kell az összehasonlítás alapjául meg­tennünk. Ott különben is már három nappal ko­rábban bekövetkezett a „kiugrás44, amire Zü­rich akkor még csak lényegtelen mértékben reagált. íme, a kritikus tíz napra eső emel­kedés, a „dicsőség utja“ dollárokban lemérve: nyokra vonatkozólag. Ha a bizottság mun­kája sikerrel jár, megindulnak a tárgyalá­sok Berlinben,. melyek előreláthatólag si­kerrel fognak járni. Német vélemény sze­rint azonban Hamburgban és Stettinben olyan korlátoltak a raktárhelyiségi lehető­ségek, hogy a szabad kikötőzóna létrejötte esetén sem lehet gondolni nagyobb arányú terjeszkedésre. — Elmaradnak az ausztráliai gyapju- aukciók: megszilárdult az irányzat London­ban. Londonból jelentik: Minthogy a lon­doni gyapjuaukció megrövidítését véglege­sen elhatározták, az ausztráliai gyapjuter- melők elhatározták, hogy az összes májusi és júniusi ausztráliai gyapjuaukciókat elha­lasztják. Ennek következtében a londoni gyapjupiacon legkésőbb julius elsejével a* irányzat megszilárdulása várható. — Lengyelországban tilos a részvény- eladás külföldre. Varsóból jelentik: A lengyel bankok tárgyalásokat folytatnak külföldi tő­késekkel, hogy a tárcájukban lévő részvé­nyek egy részét eladják. A lengyel pénzügy­minisztérium azonban felhívta a figyelmet arra a régebbi rendeletre, amely a kamatozó értékpapíroknak és részvényeknek külföl­dieknek való eladását tiltja. Amíg mindenhol arra törekednek, hogy az idegen töke rész­vényvásárlás által minél nagyobb érdekeltsé­get vállaljon a gazdasági életben — Lengyel- ország ezt megtiltja. — A francia infláció tetőpontján. Parisból je­lentük : A francia banklhivatal legutóbbi kimtuatá- sa szerint a bankjegyforgalom 0.8 százalékkal 46.409 millió frankra emelkedett. Ez annyit jelent, hogy a francia bankjegyforgalom maximumot ért el, mert ilyen magas még sohasem volt. — Finnország is visszatér az aranyvalutára. Helsingforsi jelentés szerint a Finn Bank megha­talmazottjai a szakbizottság javaslatára elhatá­rozták Finnország visszatérését az aranyvalutá­ra a finn márka jelenlegi aranyértéke alapján. A javaslatot beterjesztik a nemzetgyűléshez. április 20. 478.75 „ 21. 479.6234 „ 23- 480.3734 * 27. 482.— „ 29. 484.3734 miáljus 1. 484.6234 Világraszóló jelentőségű számok ezek annak szemében, aki olvasni tud bennük; a pénzpiac nemzetközi nagy közösségének ün­nepi perceit jelölik: a font sterling visszafog­lalja Lnét esztendeje elvesztett trónusát. A Legiofeanka évi rendes közgyűlése Prága, május 12. A Legiobanka tegnapelőtt, vasárnap tar­totta évi rendes közgyűlését Rase Rudolf dr. elnök vezetése mellett. A letelt üzleti év mérlege 5,800.525 korona tiszta nyereséget mutat feli, szemben az előző évi 5,354.441 ko­ronával. Ennek felosztását a következőkép­pen határozta el a közgyűlés: 6% osztalék = 12 korona (épp úgy, mint az előző évben) összesen 4.2 millió korona. Általános tarta­lékalap 300.000 kor. Tisztvisélőalap 229.146 korona. A csehszlovák légiók segélyalapja javára a nemzetvédelmi minisztériumnál 150.000 korona. Tartalékalapra árfolyamvesz­teségekből 500.000 korona és két 'további alapra 100.000 korona. A felügyelő- és ellenőrző bizottság tan­ti.. .jelnek levő ása után fe maradó 3085 ko­rona átírandó a következő évre. Hosszabb - 'ta után elfogadták az alap­szabályok módosítását, hogy a ré. vények átírása per indottement történhetik. Az in­téző bizottságból kiváló tagok: Milos Govora, Ottokár Treka, Gottlieb Vrolavik és Lad: - laus Vaoa eb. újból megválasztattak. — Január elsején kezd működni a Jegybank. A P. B. C. arról értesül, hogy a Jegybank csak január elsején lép működésbe. Január elsejéig a m.ai bankhivatalt átszervezik Jegybankká. — Csehszlovákia kikötőt kap a német tengerparton. Berlinből jelentik: Ismeretes, hogy a Versaillesben kötött szerződés nem­csak a német folyók nemzetköziségét mondta ki, hanem jogot adott a csehszlovák köztársaságnak arra is, hogy Hamburgban és Stettinben szabad kikötőzónákat létesít­sen. A köztársaság eddig nem vette igénybe ezt a jogot, mivel a németországi inflációs pénzügyi és biztonsági állapotok nem nyúj­tottak garanciát a cseh exportőröknek a nagy anyagi kockázattal járó üzlet renta­bilitására. Most azonban a márka stabilizá­lása után a csehszlovák kormány formális megkeresést intézett a német birodalmi kor­mányhoz a kikötők ügye miatt, melyet már ki is adtak egy albizottságnak tanulmányo­zás céljából a kikötőkben lévő helyi viszo­+ Nyugodt, majd ©(lanyhult a prágai tőzsde. Nyitáskor ma nyugodt irányzatot mutatott a tőzs­de, de később ellanyhult. Különösen kullsszban volt érezhető a gyengülés, ahol Krizlk 11, PoJdi 9 pontot vesztett. A korlátban vegyi, építési, textil, szén és gépértékek gyöngültek. Az arbittázsérté- kek gyöngék. Közlekedési értékek közül Nord- bahn 55 koronával javult. Belföld! bankok közül 2ivno és Sporo esett, bécsiek közül Union, miig Anglo javult. Záróirányzat: ellanyhult. A deviza­piacon nyugodt üzlet volt nem egységes irányzat mellett. Előfordult kötések: V/12 V/ll. 1923. évi kincstári utalvány —.— —.— 1924. évi kincstári utalvány —.— —.— Nyereméuykölcsön ............... 85.— 85,— C° /o-os beruházási kölcsön • 79.45 79,50 fi0/o-os lisztkölcsön............... 74.— 74.—• fi °/o-o6 Államköcsön............... 69.25 69.50 Mo rva orsz. -köles. 1911. 4V»% 69.75 69.70 Morva orsz.-köles 1917. 5% . 72.50 77.40 Prága város 1913. köles. 5°'o —.— 77.50 Prága város 1919. köles. 4°0 61.— 61.— Brüim város 1921. köles. 6°0 25.— 95.— Pozsony város 1910. köles. 4 °/0 —.— Prága városi takrpt. 4°„ • • 97.50 87.50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . 46.— 46.— Magy. 5 frtos vörös kereszt. —.— Magy. jelzálog sorsjegy . . —.— —.— Budapesti Bazilika sorsjegy —.— —.— Agrárbank............................. 387,— 387,— Cs eh Union Bauk.................. 394.50 393.50 Le számítoló............................. 364.50 365.— Cs eh Ipnrbank ...................... ' 07.50 407.50 Pr ágai Hitelbank.................. 590.52 690.50 Sz lovák Bank.......................... 116.— 111.25 Zivnostenska.......................... 376.50 377.— Angol.-Cslov. Bank............... 92.50 9 ,30 Os ztrák hitül................. 66.75 66,50 Bé csi Union Bank............... 57.59 58.75 Wi ener öankv......................... 47.60 7.50 Ju goslovenska-bank .... 53.25 53.— Nordbalm.....................................(,215.— •'>73.— Cseh cukor..................................1100.— 1095.— Ho rvát cukor.......................... 333.50 -32.30 Kolini műtrágya................... 45.— ,4 .— Kolini kávé • .......................... 133.— 135,— IC olini petróleum................... "'ifi.— Kolini szesz..................................1242.59 Tejipar r.-t................................. 89\~ — Első pilseni sörgyár .... '269.— .0 — Breiti'eld-Danék '................. 503.39 La urin és Klement............... 562.— 50 Ri nghoffer .1...................... 701 69 — Cs eh északi szón................... 1579 - , — Cseh nyugati szón............... 3,9,51 •/(.—­Al pine . ..................................... 17 — — Po ldi............................................ >;jí2- (1­Pr ágai vasipar...................... .07.— Sk oda........................................ 7 9,— ■’ . — Po zsonyi kábel...................... — In wald........................................ 312.— ;.» = Az idei vetési terület. A statisztikai hivatal kimutatása szerint ezidén a követke­ző vetési területeiket vették számba, (a ta­valyi terület számai zárójelben vannak fel­tüntetve): Az egész államiban: őszi búza 544.721 (537.964) tavaszi búza 66.327 (68.860), őszi rozs 815-200 (812.810), tavaszi rozs 24.978 (26.131), őszi árpa 4324 (4384), tavaszi árpa 687.258 (674.752), zab 837.139 (846.343), tengeri 157.375 (157.256). — Szlovenszkóban: őszi búza 237.678 (236.350), tavaszbuza 13.461 (13.946), őszi rozs 182.230 (180-841), tavaszi rozs 2714 (2700), őszi árpa 1288 (1260), tavaszi árpa 313.749 (312.806), zab 202.450 (203.205), tengeri 90.699 (91.323). — Ruszinszkóban: őszi búza 21-041 (20.949), tavaszbuza 1201 (1215), őszi rozs 15.384 (15.549). tavaszi rozs 1806 (1777), őszi á'rpa 620 (645), tavaszi árpa 3722 (3779), zab 33.032 (33.314), tengeri 51.350 (50.367). = A kenyérmagvak éz az őrlemények külkereskedelmi forgalma márciusban. A sta­tisztikai hivatal kimutatása szerint március­ban az őrlemények behozatala 300-355 méter­mázsát tesz ki a tavalyi márciusi 237.078 mé­termázsával szemben. A februári behozatal­hoz viszonyítva 8000 mázsa az emelkedés a kenyénmagvaikban és 20.000 mázsa a csök­kenés az őrleményekben. Búzalisztből már­cius hónapban 41.550 métermázsát hoztak be Magyarországból. Az idei év első negyedé­ben összesen 318.450 mázsa kenyérmagvat és 967.064 mázsa őrleményt hoztak be. A ki­vitel összesen 23-893 métermázsa őrlemény és 169 métermázsa búza, 323 métermázsa rozs volt. Az év első negyedében kenyér- magvakból kivittek 1815 métermázsát és őr­leményeikből 59.799 métermáizsát. = A debreceni fenyészjuhvásár és kiállítás megnyitása — budapesti jelentés szerint — az elmúlt vasárnap történt ünnepies keretek közűit. A kormányt Pesthy Pál igazságügyrniniszter képviselte, aki megnyitó beszédében kifejtette, hogy az ország felvirágzása a mezőgazdaságtól függ. Hibáztatta azokat, akik a kormányt támad­ják a mezőgazdasági hitel folyósítása miatt és ki­jelentette, hogy a kormány gondoskodni fog a kamatviszonyok rendezéséről és az úgynevezett zöld hitel megrendszabályozásáról. = Kedvező hírek a magyar mezőgazdasági helyzetről. Budapestről jelentik: A múlt szombati vetésjelentés a beérkezett vidéki hírek szerint az áprilisi időjárásnak a vetésekre való kitűnő hatá­sáról szól. A búza bokrosodik, a kukorica és bur­gonya fejlődése is kiválónak mondható. Az óbuza kínálatában azonban ez nem jut kifejezésre, úgy hogy most is tulnyomólag csak aj búzákban köt­nek üzletet. — A Hitelbank nagy külföldi tranzakcióról tárgyal. Budapestről jelentik: Tőzsdei hirek sze­rint a Hitelbank már hetek óta tárgyalásokat folytat egy nagyobbszabásu külföldi tranzakció ügyében. Hír szerint a tárgyalások előrehaladott stádiumban vannak s a sikeres döntés nem késhet sokáig. + A budapesti értéktőzsde — oi-t.in: er­kesztőségünk tejei onjelen tése szer int m. ba­rátságos volt. Egyes, a csehszlovák t. \h; ii iroda jelentéseiben nem foglalt értékpapírok \ vá­rnái: M ok-tár 175, Törökszcntmivó k •• s;- szentlőrinci 38, Osztrák légszesz 4Ó0, i • -iy- sör 406. Előfordult kötések: V U \ 1 Ang.-Magyar .......................... 32000 1 Ha zai bank.............................. 100500 ’Q Magyar Hítel.......................... 389000 '8/ '.ő Je lzálog..................................... 29300 Le számítoló.............................. 67001 Ma gyar-Olasz.......................... 18000 í/íCOD Os ztrák Hitel.......................... 13100) ’0 Me rkúr................................. 6000 Ke reskedelmi bank............... 960000 Uí OOO Eg yesült takarékot................ 40001 O ; P Ma gy. ált. tkpt. . ...................... 1H0P 1l4v‘0 El ső hazai tkpt.............................'43000D 244 V; P Bo rsod-Miskolci...................... 185009 JK V. 0) Co ncordia.................................. 4 000 VViCO Budapesti malom................... 15W00 150000 Gi zella malom ....... 77.' 0Q 72 JoO Hungária malom................... 125000 (2v 00 Be ocsiui......................................1045000 1050090 Északi szén.............................. — — Es ztergom-Szászvár .... 239000 váOOOO Felsőm, szén.......................... 250000 253003 Dr asche ..................................... — 108000 Ma gnezit..................................1220001 '285001 Magy ált kőszén................... 3120000 >?.'■:■ 00 Sa lgó......................................... 510000 517 00 Ur ikányi.................................. 1118003 1045“00 Kóburg...................................... 43000 Csáky......................................... 7001 Ma gyar fegyvergyár.... 595000 55 000 Ganz Danubius....................... 2235000 2312000 Ganz villamos....................... 1135000 1130000 Hofherr..................................... 105000 104500 Lá ng............................................. 86000 85000 Lipták......................................... 16500 17000 Gy őri vagongyár................... 40500 410C0 Ri ma............................................. 113000 114000 Schlick................................. • 39C00 39300 Te udloff Ditrich................... 46000 46003 Eg yes, fa................................. 12000 6000 Gutmann.................................. 480000 480000 Or sz. fa..................................... 63000 64000 Li gnum-tröszt.......................... — 15000 Ma lomsoky .............................. 8000 — Ne uschloss.............................. 900 700 Ré zbányái.................................. 45000 45000 Sz lavónia .................................. 58000 57000 ; Naschitzi . .............................. 1815000 1810000 Za bolai.................. 19000 17000 Ad ria......................................... — — At lantika.................................. 5 3000 13000 Le vante ...................................... 152000 153000 Köznti......................................... — — Dé livasut.................................. 41000 44250 Ál lamvasut.......................... . 375000 371000 Tr öszt......................................... 175500 176000 Ma gyar cukor ....................... 2060000 /080000 Óc eán......................................... 12000 12000 Ma gyar szalámi................... — — Iz zó ............................................. 1040000 1025000 Gy őri olaj.................................. 66000 67000 Ba róti......................................... 500 500 Ég isz............................................. 54000 56000 Go ldberger .............................. -12000 115000 Sp ódium . . ............................. 74000 76000 Hu ngária műtrágya .... 110QOO 108500 Klotild...................................... 21250 20000 Gummi...................................... 160000 205000 Te lefon....................................... 114000 119500 Bó ni............................................... 51000 51000 Papír y ...................................... 30000 30000 ős termelő.................................... 180000 182000 + Nyugodt a prágai terménytőzsde. Normá­lis látogatottság mellett .a mai terménytőzsde nyugodt irányzatot mutatott. Az üz tiorgalom is nyugodtan bonyolódott le. Árpa iránt ne.m volt érdeklődés, zab tovább is szilárd volt. Brezhe- PL. emelkedett a tengeri. A vetőmagpiacon na­gyon csekély volt az üzlet. A következő árakat jegyezték: Amerikai búza ab Tetsdhen 248, cseh ab Prága 24.2—248, amerikai rozs ab Tetschen 305, cseh ab Prága 220—225; cseh merkantil árpa ab Prága 200—210; cseh nedves zab ab Prága 185 —190; fehér 193—197; amerikai patentliszt ab Tetschen 3.50; oGG magyar liszt ab Pozsony; *51

Next

/
Thumbnails
Contents