Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-13 / 107. (850.) szám
MÉ 'MSssJ^iíf^ W" IV. fivi. 107. (850) szSm - Szerda» 1925 mSius 13 djÉ'Jy Előfizetési áraií belföldön: évente 300, /'*W JÍ&® ^3 vtoéár ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta f$f JM isp*** 26 Kő; külföldre: évente 450. félévre M M'7i,rfsjr/r t/í*y* asasss M JÍW M Wffl üt É Jit M Éli ÉJ Mf áLí? ÉnwST Jn J^s>ÍÍ|r Szerkesztőség: Préga, U„ Stépúnsltá \ ■llrfiT J W mL^L ti Jw JWw ü ÉJ TOl ÉJ B ÉB JB W ÉJ Jr »L ÉJ tillce 16/IIL Telefon: 30-3-49. KladöW TWrVtto&r # WJ& hivatal: Pr^.t. I.. Llllová ullce 18. *80^ ' Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. IV. évi, 107. (850) szám - Szerda ■> 1925 málus 13 Előfizetési árak belföldön: évente 300, lélóvre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre 225, negyedévre 115, havonta 39 Kő. EGYES SZÁM ÁRA 1*20 Kg Szerkesztőség: Préga, II„ Stépánská oMce 16/U3. Telefon: 30-3-49. Kiadóhivatal: Prága, I., Llllová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A fzfovenszfiéi és (ftusxtnsxkéi Szövetkezeti £ftenzéki (fúrtok pottttkai napitapja &<efelös s&erfcesxiő: ÍPÚf István J veit még Czakó" ezt irta mindennap egy aradi újságíró a lap színházi kritikájában. Egy epés, veszekedős, mindenkivel kikezdő újságíró, aki az egész várossal hadilábon állt s akinek egyetlen barátja Czakó volt, a színház öreg, kopott kóristája. A kórista elszerződött Aradiról, de az njságiró tovább irta rendületlenül a napi kritikában: „Jó volt még Czakó“. így van ez a külpolitikában is, athol egy összeférhetetlen, epéskedő, minden középeurópai legyőzött állammal kötekedő és packázó politikai alakulás van s ez magát egy nyugati hatalmi csoportosulás hasonlatosságán kisantantnak nevezd. Ez a kritikus politikai alakulás nincsen ugyan testi-lelki barátságban a kóristaszerepre leszorított magyar politikával és mégis valahányszor hivatását teljesíteni véli, mindig kötelességének tartja konstatálni, hogy a magyar politika az európai béke veszedelme. Éppen úgy megszokta ezt Benes, mint az aradi újságíró a Czakóról szóló kritikát s a végén éppen olyan kómdkus lesz, mint a zsörtölődő aradi kollegánk, akinek kritikai tollában benne volt „jó volt még Cza!kó“. Hogy Magyarország ma, mint a népszövetség tagja, egyenjogú fél a klsantant egyes kórista- tehetségü, de szólószerepekre felprotezsált államaival s hogy békepolitiíkája egynton .halad a népszövetség béketörekvéseivel, az Benesnek mindegy, megszokta — nem tehet róla —, mosolyogni lehet rajta. Iá lesz vigyázni mert kassai hírek szerint ott ismét megíjdont egy agent provocateur sáskajárása és a viharvert magyar'vetésben garázdálkodik. Kern'tudjuk, xi- nek a fővezérsége alatt dolgozik ez a fekete maffia, ki pénzeli a védtelen emberekre támadó politikai brdg.antikat, de azt érezzük, hogy a jogrend és konszolidáció demokratikus reklámkorszakában a kassai beugratók szereplése súlyos vádirat a kormányrendszer ellen. Csak zárt porták, magukba zárt emberek és önmagunkban hordott keserűségek és gondolatok védenek meg a politikai kalózok támadásaival szemben s az agent provo- catőrös kopók tőrbecsalásait csak úgy kerülhetjük ki, ha az igazság érzésének biztonságával elkorbácsoljuk a portánk körül kóválygó, magyar életre és nyugalomra éhes kóbor ebeket . . . Az olimpiai játékok ellen nagy a felháborodás Hollandiában. Jelentettük, hogy a kamara 48 szavazattal 36 ellen elvetette az 1928-ban Amszterdamban megtartandó olimpiád segélyezésének javaslatát s —- ámbár a kormány kérte — nem adta meg az egy millió holland forintot. Érdekes, hogy főleg a kormányt alkotó három klerikális párt vettette el saját kormányának javaslatát. Hiába volt De Visser miniszter minden ékesszólása, a ház hajthatatlan maradt s drámai vita után meghozta az elutasító döntést. A gazdag Hollandiát ebben az ügyben válóban nem a takarékosság vezette, bár az ellenvitát intéző szónokok ezt a momentumot is hangsúlyozták. Az elutasítást elsősorban vallási és erkölcsi indokok idézték elő: a párisi ol-impiász tapasztalatai, a vasárnap megszentségtele- rnitése, a játékok ámmoralitása1, a ,pogány szellem istápolása*. A puritán Hollandiában, ahol az élő vallás ereje, a munka szeretete és a végtelen tisztesség-tisztaság épnek, egészségesnek tudta megőrizni a népet minden mesterséges beavatkozás nélkül is, érthető az uralkodó pártok állásfoglalása. De nem érthető nemzetközi viszonylatokban — amint azt az olimpiáik lelkes hive, De Visser miniszter, akii maga is protestáns teológus, kifejtette —, mert Hollandia, melynek atlétagárdája már több ízben vette igénybe a külföld vendégszeretetét, ezzel az elutasítással örök időikre lehetetlenné teszi önmagát a világ előtt. A vallásos németalföldieket saját országuk érdekében még ez a körülmény sem hatotta meg, hiába volt De Visser hivatkozása Kálvinra s arra, hogy az iskolák tanrendjének ma is kombattáns része a testedzés, hiába ígérte meg az olimpiai bizottság, hogy vasárnap nem tartanak versenyeket, a képviselők hajthatatlanok maradtak s érveltek asszonyaik, leányaik megrontásával, a pogány testiesség imádatánaik terjesztésével, a finomlelikóiség elvesztésével.- A holland parlament két kommunista tagja a klerikálisok pártjához szegődött s így az egy millió forint segélyből nem lett semmi. Hir szerint a holland sportbarátok még nem A szocföldenokrafók na intenek a koalíció léle lőtt Prága, május 12. Ma délután négy órakor ült össze a csehszlovák szociáldemokrata párt konferenciája, amely hivatva van dönteni az agrárvámok kérdésében és ezzel a koalíció és a kormány élete fölött. Lapzártakor a tanácskozás még folyik s a párt álláspontja még nem jegecesedett ki. Bizonyos az, hogy a zárt ajtók mögött foyó tárgyalás rendkívül heves és elkeseredett vita keretében zajlik le s a pártban érezhető két álláspont: a miniszteri megalkuvó és a pllseni és mahrischostraui szárny által képviselt radikális irányzat között nehéz lesz a megegyezést megtalálni. Az ülés előtt a kombinációknak egész garmadával találkozott a parlamenti folyosón járó újságíró s komoly forrásból vette azt a hirt is, hogy a mai tanácskozás nem teremt végleges helyzetet, mert a napi politikán fölül álló tényező tudomására adta a pártnak azt, hogy az uj választások csak a rendes mandátumi időszak lejárta után következhetBerlin, május 12. Hindenburg tegnapi bevonulása minden incidens nélkül történt. Bizonyos híresztelések keringtek ugyan a városban, melyek a> kommunisták titkos merényleteiről tudtak, de ezek a felelőtlen hírek mind koholmányoknak bizonyultak. A Hannoverből Berlinig való utazás, a Heeres- strajsse állomásról a százezrek hatalmas sorfala közötti diadalmas bevonulás egészen a birodalmi kancellár palotájáig, simán és akadály nélkül folyt le. Körülbelül 300 ezer ember vett részt a fogadtatáson és a nagy tolongás következtében számos kisebb balesetre került sor. Az egészségügyi csapatoknak elég gyakran volt dolguk, de legtöbbnyire csak asszonyok és gyermekek ájulásai okozták a bajokat. Egyetlen egy haláleset történt: egy 70 éves munkást az utcán, éppen abban a pillanatban, amikor az uj elnök kocsija végighaladt mellette szivszélhüdés ért. Azokon a kommunista tüntetéseken, melyek a rendőrfőnök rendeleté folytán nem válhattak nagyokká, alig 5 ezer ember vett részt a Bülow-téren. Három kommunista szónok beszédet mondott, melyben éles ellenzékiségre szólították föl a tömeget. Kisebb súrlódásoktól eltekintve ezek e tüntetések is incidens nélkül értek véget. A Lokalanzeiger szerint tegnap este a Hindenburg elnök tiszteletére adott vacsora előtt a birodalmi kancellárságban megbeszélés folyt le Hindenburg, Simons helyettes elnök, a birodalmi kancellár, a belügyminiszter és a hadügyminiszter között. Az aktuális politikai helyzetről folyó általános eszmecseréről volt szó. A Berliner Tageblatt rámutat az elnök mai eskütételére és a nap rendkívüli fontosságára. Hindenbur- got ugyan a köztársaság ellenségei választották meg, de azért a köztársaság hívei is elnöküknek ismerik el és mindenképpen azt a tiszteletet fogják iránta tanúsítani, amely az állam fejét megilleti. Persze a köztársaságiak politikai meggyőződése továbbra is változatlan marad, de nem fogják Hindenburg estek kétségbe, nagy országos propagandába i szándékoznak kezdeni az amszterdami olimpiász érdekében s a szüiks';;cs pénzt magánúton és sorsjátékokkal fogják összehozni. Mindenesetre nek be, mert ennek szükségessége a külföld szempontjából kívánatos a konszolidáció dokumentumaként. Nem lehetetlen, hogy a párt arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy megvárja az agráriusok holnapi döntését s ekkor egy politikai cirkulusz viciózus ál! elő, mert az agráriusok viszont a szocialisták magatartásához szabják álláspontjukat. A pil- seni szocialisták lapja ma is hevesen ágál az agrárvámok ellen s e csoportnak harckészségét növeli az a körülmény, hogy Srba miniszter is az ő akciójukat támogatja. Lapzártakor jelenti parlamenti tudósítónk: A szociáldemokraták tanácskozásáról kiszivárgott hírek szerint a kormány felé való hajlandóság kezd a tanácskozásban érvényesülni. A kompromisszum előfeltétele gyanánt azonban a szociáldemokraták azt a követelést állítják fel, hogy az agrárvámok csak a 150 koronás világparitásos búzaár mellett lépjenek életbe. A tanácskozás valószínűen bele fog nyúlni az éjszakába. személyét oly szégyenletesen támadni, mint azt Hindenburg hívei*cselekedték a köztársaság első elnökével szemben. — A lap a továbbiakban rámutalt arra, hogy a Hinden- burgot fogadó sorfalban ott lehetett látni a „Konzul41 az „Oberlandi Szövetség", a volt „Baltikumi Szövetség" és számos más titkos organizáció, vagy betiltott egylet hiveit is. — A baloldali lapok ritkának és kevésszámúnak mondják az elnökváró tömeget, mig a jobboldal százezrekről beszél. Hindenburg eskütétele ma 12 órakor törénik meg a birodalmi gyűlésen. A hatóságok megtettek minden elővigyázatossági intézkedést Páris, május 12. A Matin szerint a szövetséges kormányok és az Egyesült Államok Hindenburg hivatalbalépésekor nem élnek a szokásos diplomáciai szabályokkal és nem üdvözlik Hindenburgot. Megelégednek az elnök beiktatásának egyszerű tudomásvételével. — A Times behatóan kommentálja Hindenburg tegnapi bevonulását és leszögezi, hogy a menetben igen sok extrém elem foglalt állást. A lap megemlíti a német harci szövetség müncheni Hindenburg-ünnepségét is és követeli, hogy az európai béke érdekében és a mai külpolitika vonalának betartása céljából Németország tegyen ininnél előbb nyílt vallomást szándékairól és politikájáról. Berlin, május 12. A birodalmi ülés ünnepélyesen diszitett tanácstermében a birodalmi gyűlés tagjainak majdnem teljes részvételével ma tette le az esküt Hindenburg elnök a birodalmi alkotmányra. A tribünök és a páholyok teljesen megteltek. Az egész diplomáciai kar jelen volt Baz- zelli nuncius vezetése alatt. Pontban 12 órakor a terembe lépett a birodalmi elnök Loebe, a házelnök kíséretében. A képviselők mind fölemelkedtek helyükről. A kommunisták ekkor eszeveszett kiabálásba fogtak, melyből csak annyit lehetett megérteni, hogy: „Le a monarchistákkal", meg hogy „Éljen a világköztársaság". E tüntetés után a kommunista képviselők elhagyták a termet és az eskütétel ettől fogva zavartalanul és programszerűen folyhatott le. érdekes lesz, hogy mit szól a hollandusok eljárásához a május 24-én Prágában összeülő olimpiai bizottság és vájjon a legközelebbi világtornát tényleg Los Angeles-bán tartják-e meg? Loebe házelnök fölszólította Hindenburgot, hogy tegye le az esküt az összegyűlt népképviselők előtt. Hindenburg ünnepélyes csendben, nagy nyugalommal és erőteljes hangon mondta cl a következő esküformulát. „A Mindentudó és Mindenható Istenre fogadom, hogy erőmet a német nép boldogulására fogom fordítani. A károkat elhárítom róla, a hasznot megsokszorosítom, az alkotmányt és a törvényeket megőrzőm, kötelességeimet lelkiismeretesen teljesítem és az igazságot mindenkivel szemben megvédem." Az eskühöz Hindenburg még a következőket tette hozzá: „Ha Isten megsegít." Ezután Loebe házelnök felköszöntötte az uj elnököt és kifejezte reményét, hogy alatta a megkezdett gazdasági újjáépítés szerencsésen befejeződik és igy Németország külpolitikai megelégedése is megtörténik, miután a háború rettenetes utókövetkezményei elmúlnak s a birodalom mint békés meg egyenrangú tag kapcsolódik bele az európai nép- családba. Loebe beszéde után a birodalmi elnök és a házelnök szívélyesen kezet szorítottak, majd Hindenburg válaszában kijelentette, hogy esküjét határozottan a köztársasági alkotmányra tette !e. Az alkotmány legmélyebb értelme az, hogy valaki férfibe csille ts zav á v a’l önként kötelezi magát betartására. A birodalmi elnöknek kötelessége, hogy közreműködjék a német nép összpontosításán és összefogásán. Hindenburg beszéde után Loebe felszólítására? a ház minden tagja állva megéljenezte a? birodalmat és a kormányt. Ez az éljenzés egyhangúlag történt meg. Ezután Hindenburg elhagyta a termet. Az eskütétel után az elnök a birodalmi kancellár társaságában a parlament épületének nyílt lépcsőjére lépett. Az épület előtt összegyűlt hatalmas embertömeg, melyet a berlini újságok több százezerre becsülnek, percekig tartó viharos és szinte mámoros éljenzéssel fogadta a kilépő elnököt. Amikor Luther dr. kancellár felszólította a népet, hogy üdvözölje szeretettel a tábornagyot, az örömrivalgás még megszokszorosodott és szinte nem ért véget. A fópeső előtt diszőrség volt fölállítva, melynek frontja előtt az uj elnök a zenekar hangjai mellett a? kancellár kíséretében elvonult. Ezután a „Deutschland, DeuTchlatid über alles" hangjainál autóba ült Hindenburg és a Wilhehnstrassera hajtatott, ahol ma délután folynak az első hivatalos fogadtatások. Hindenburg manifesztumot bocsájtc:t ki, melyben munkára serkenti az egész német népet. „Törekedni akarunk arra", mondja ez a manifesztum — „hogy becsületes békés munkával jogosult követelményeinket, a tiszteletet és az elismerést kivívjuk a világtól. Meg akarjuk szabadítani a német nevet minden bemocskolástól." — A mai napon a birodalmi elnök átveszi a birodalmi őrség főparancsnokságát is. A katonasághoz intézett felszólításban Hindenburg a következőket mondja: „Hannoveri nyugalmamban megfigyeltem birodalmi őrségünk fejlődését. Mindeddig nyíltan és zavartalanul vezették, úgy hogy megmutatta azt az utat, amelyen haladni kell. Szükség van fegyelemre és hűségre, mind a legkisebb dolgokban, mind a nagy teljesítményekben. Kötelesség és áldozat- készség a hadsereg gyökerei, csak ha e gyökerek mélyre hatottak, nyugszik a véderő kezében a jelen és a jövő. irtatom öiuispies eskütétele Óriási lelkesedés a német íővárosaan — Megbeszélések a kancellárral — A birodalmi gyűlés történelmi jelentőségű ülése
