Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-12 / 106. (849.) szám
A fxfovensxftdl és (Ruszinsztiái Szövetkezett Sártök &e felős szerkesztő: Sói Üstváti A kisanlant mnielháboroAAsa Bélén Beszéde miatt követség épületében, utána diner a szotro- ceni várban. A „nemtámadás paktuma" Politikai körökben élénk és természetes feltűnést keltett Benes külügyminiszternek egy nyilatkozata, amelyet Bukarestben tett és amelyben kijelentette, hogy a német keleti határok biztosítása érdekében Európa államainak arra kell törekedniük, hogy szerződéseket és egyezményeket kössenek, melyek alkalmasak arra, hogy ellensúlyozzák azoknak az államoknak törekvéseit, amelyek revánsra gondolnak. Keleteurópában meg lehetne teremteni a „nemtámadás paktumát", amely nagy morális súllyal bírna. Szólt az osztrák kérdésről is és kijelentette, hogy Ausztriát bizonyos határokig segíteni kell, mert Ausztria nem élhet kizáróan más államok terhére. Hogy Ausztria valóságos segítséget kaphasson, előbb belső politikájában kell bizonyos változásokat keresztülvinnie és a pénzügyeit szanálnia. Az orosz kérdésről kijelentette, hogy őt személyében nem nyugtalanítja a bolseviki veszedelem. A kisantant konferenciájának szombati ülésezéséről kiadott hivatalos kommüniké csak a megszokott és közhelyszerű megállapításokat tartalmazza. Kijelenti, hogy a konferencia konstatálta a kisantant államai közötti szoros szolidaritást, hogy a kisantant létcélja a fennálló szerződések fentartása és megszilárdítása, hogy akciói a jelenlegi területi status fentartását célozzák. A kommünikén kívüli jelentések már többet mondanak s a félhivatalos tudósítás. beszámol arról, hogy már a szombati ülésen szóba került Bulgáriának az állandó rendes hadsereg fentartására vonatkozó s a nagyköveti konferenciához intézett kérése, amellyel szemben a kisantant elutasító álláspontot foglalt el. \A tudósítás bevallja, hogy e kérdésben nézeteltérés volt az egyes külügyminiszterek között. Bevallja azt is, hogy a kisantant államait a nagyhatalmak arról informálták, hogy ők elutsitó állásponton vannak. Ez a híradás nyílt bevallása annak, hogy a kisantant politikája tisztán és kizáróan függvénypolitika. Szombaton este tea volt a csehszlovák A vasárnap lefolyt tanácskozásokról { kiadott hivatalos kommüniké szerint a konferencia a kisantanttal szomszédos államokhoz való viszonyt tárgyalta. Benes jelentést •tett varsói tárgyalásairól, Ninesies a Görögországgal folytatott tárgyalásokról. A kommüniké szerint a- kisantant államainak nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy körülötte a békét semmi se zavarja meg és ezért megelégedéssel konstatálták, hogy a bolseviki akciónak Bulgáriában nem volt sikere s hogy ennek következtében semmiféle akcióra nincsen szükség. Noha ezt konstatálták, a bolgár hadsereg emelésének kérdését nem tartják teljesíthetőnek, mert ezzel a fennálló szerződések alapvető princípiuma sértetnék meg. A kisantant államai ez esetiben kénytelenek lennének a konzekvenciákat levonni és ennek megfelelŐíeg cselekedni. Szó volt az osztrák szanálásról és a szanálási politikának folytatása mellett foglaltak állást és kijelentették, hogy Ausztriával szemben kikerülhetetlen követelmény a békeszerződés összes klauzuláinak integráns megtartása. Magyarországgá kapcsolatosan konstatálták, hogy Bethlen beszéde kevéssé ügyes formában a trianoni béke revízióját hangoztatta és e 1 burkoltan a st jelenti, hogy ha jó utón nem m p g y, úgy rosszuton kell mennie sezabeszédéppenjó időben jött, mert a kisantant államai utalhatnak arra, hogy az ily beszédek provokációk s nem járulnak hozzá a Magyarországgal szembeni jóviszonyhoz és nem könnyítik meg Magyarország helyzetét. A hivatalos kommüniké megállapítja, hogy a konferencia tegnap ismét tárgyalta az európai helyzetet, különösen a genfi jegyzőkönyvre és a garanciaszerződésre vonatkozó eseményeket. A kisantant államai elhatározták, hogy e kérdések körüli tárgyalásokat figyelemmel fogják kísérni s ezek fölött közösen fognak tanácskozni és határozni. A kisantant legközelebbi konferenciája Belgrádban lesz. Ninesies Benes székundánsa lett Belgrádi jelentés szerint a kisantant konferenciájával kapcsolatosam előtérbe nyomult Jugoszláviáinak Bulgáriával szemben való álláspontja s a belgrádi lapok megállapítják, hogy a Czan'kov kormánnyal szemben fennálló jugoszláv ellenszenv megváltozott, mert a bulgár esc...én* ok a balkáni komm; izmus veszélyét jelentik. A jugoszláv közvélemény annak folytán hogy Ausztria a ' lista és ma- csórnia! er igiAisok főfészke lett, erőteljesen fordul Ausztria elL i és Ninesies, akinek nem fűződnek közvetlen érdekei az osztrák csatlakozási kérdéshez, s lelkes szekundán- sa lett Benesnek és azt hangoztatja, hogy Ausztriának Németországhoz való csatlakozása megerősítené Magyarországban a restaurációs törekvést. A cseh félhivatalos Anglia ellen A cseh sajtó változatlanul optimista hangon ir. A Narodni Osvobozeni szerint Szov- jetOroszországgal szemben nem fog változni a kisantant álláspontja. A félhivatalos Cesko- slovenská Republika a német kérdéssel kapcsolatosan Anglia ellen fordul, amelytől nem lehet az várni, hogy ugyanoly érdeke fűződjék Középeurópa stabilizálásához, mint a rajnavidéki helyzet rendezéséhez. Benes bécsi útja Nagyjelentőségű nyilatkozatot tett Marék dr., Ausztria prágai köyete Benes bécsi útjáról. Benes május 23. és 24.-én lesz Bécs- ben s mert ez a látogatás közvetlenül a nép- szövetségi tanács ülése előtt lesz, a ahol az osztrák kérdés is szerepelni fog, a bécsi tárgyalásoknak nagy jelentőségük van. Az osztrák szanálási kérdésnél nincs szó politikai kérdésről, hanem tisztán gazdaságiról. Ausztria távol áll minden konföderációs gondolattól. Az élő ellentmondás (g.) Prága, május 11. Az európai politika konstellációjában változhatnak az emberek és a tervek, de egy ember nem változik, de terveit és elveit vál- toztatgatva, kapaszkodik pozíciójába, amit jelentősnek hisz és jelentőssé fuvott föl a hiszékeny közvélemény előtt. Fanatikusan bizük önmagában és a tervek változataiban is megtartott ideológiájában s a fanatizmus szuggeszciójával igyekszik önmagát az előtérben tartani és ideológiáját a változó konstellációkban is érvényesíteni. Ez az ember a kisantant létéért Bukarestben küzdő Benes s ideológiája: a középeurópai hatalmi súlypontnak önmagáiban való koncentrálása s a középeurópai hatalom diktátor! kézbentartása. Szimplexebb, mint Mussolini, akit ma a diktatórikus politika reprezentánsának tartanak, szívós a bb, mint Trockij, akinek diktá- tori erején már esett csorba s akiinek uralmát csak bizonyos körülhatárolt periódusok jelzik. És mégis több akar lenni az' európai két diktátorkiválóságnál, mert törekvései nem állnak meg a pozíciójához mért határsorompóknál, de bele akarnak nyúlni a legfontosabb és az európai politikai rend szempontjából kimagasló kérdésekbe. Magára veszi államának belpolitikai gondjaiból azokat, amelyeket a'' reakcióba fulladó demokrácia diktál, *főkártyakeverője akar lenni a középeurópai politikai játszmának s részt követel magának ott, ahol a világ jövőbeni kialakulásának alkotó munkáját végzik, vagy szabotálják. Az első helyen a demokratizmus diktátora, a másikon a győzelem jogán önzősködő usurpátor, a harmadikon az alkotás látszatával sürgő-forgó szabotáló. Nagy ember és világtörténelmi pozícióra pályázik — ezt hiszik róla a politikai hitben naiv honfitársai s ezt hiszi önmagáról őse két hit együtt tartja alatta a pozíció gerendáit s két politikailag tehetetlen és koncepciókban szegény kollégája szívesen és zúgolódás nélkül hordja utána a kisantant uszályát. Most Bük: restben csodáitatja nagyságát és onnan eregeti föl világpolitikai terveit. Most Bukarestben szondirozza praktikus politikává ideológiáját és szuggerálja akaratát. Beleszól a balkáni kérdésbe s nem engedi meg, hogy Bulgária rendes sorkatonasággal biztosítsa a balkáni boisevizmus elleni küzdelem sikerét, mert neki nem lehet célja a nyugalmas és rendezett viszonyok közötti balkáni kialakulás, amely rendezettségének önerejével kikapcsolódna az ő szférájából. Beleszól az osztrák kérdésbe és messzibb megy, mint hangadója: a francia politika, mert az talán hajlandó lenne a csatlakozáshoz bizonyos európai politikai koncessziókért hozzájárulni, ő azonban gazdasági és politikai diktátorsága alá akarja hajtani azt az Ausztriát, amelynek vergődése és életképtelensége éppen úgy érdeke neki, mint ahogy nem érdeke az, hogy a keleti határaiban nem véglegesre fixirozott Németország belenyúljon a dunai állammedence szivébe. És e beleszólásnál elszólja magát. Kijelenti, hogy nagylelkűen segíteni akar Ausztrián, de előbb belpolitikai változásokat követel tőle, belpolitikai idomulást az ő koncepciója felé, feláldozását az önálló cselekvési akaratnak. Ezt mondja Benes, aki lármásan tiltakozik mindig s a belügyekbe való illetéktelen beavatkozást emlegeti, ha a jogilag és tényleg külpolitikai kérdések, mint a kisebbségi jogsérelmek ügye érdekében megszólal és panaszt eme! egy másik, de a nemzeti egység joga alapján szólásra hivatott állam. Beleszól a garanciakérdésbe és a „nemtámadó államok paktumát" süti ki, mint legújabb találmányát, amely szépen fest, mint elv, de kémikus az ő szájából, mert hiszen politikájának gerince az offenziva, amely bele akar gázolni más államok belügyeibe, más politikák rendszerébe, hogy biztosíthassa a demokrácia jogát hirdető diktátor- ságát. És beleszól Bethlennek a békeszerződés revíziójáról tett nyilatkozatába és a fanatizmusából eredő rögeszméjét védi, amikor Bethlen reális, higgadt és a demokrácia tiszta szellemét átérző nyugati politikusok álláspontjával megegyező békés hangját a békebontás zavaró rikácsolásának tünteti föl s ezzel ellentmond a demokrácia evolúciós akaratának. Az élő ellentmondás ő, aki csak politikailag zilált és kaotikus légkörben élhet. A kisantant diplomáciai offen- zivával fenyegeti Magyarországot A Prager Presse ma esti kiadása szerint a kisantant konferencia a magyar kérdéssel foglalkozva megállapította, hogy sem a pénzügyi szanálási program megvalósításának módja, sem pedig a leszerelésre vonatkozó intézkedések nem olyanok, mint amelyek Magyarország és a szomszédos államok között bizalomteljes viszonyt teremthetnének. A Pr. Abendzeitung arról értesül, hogy a konferencián megállapították, hogy az esetben, ha Magyarország a békeszerződések megváltoztatására irányuló akciót bevezeti, úgy a kisántánt eddig még nem használt ellenakcióval fog válaszolni. Elhatározták azt, hogy az utóbbi időben a Magyarország részéröl tanúsított s a nép- szövetségben s az európai közvélemény előtt vezetett propaganda ellen diplomáciai offenzivát fognak indítani. Apponyi nyilatkozata a kisantant vádjairól Budapest, május 11. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Appoiiyi Albert gróf ma a Magyar Hírlapnak nyilatkozott a Bukarestben konfe r end ázó kisantant 'k3*ügyminisztereinek eddigi tanácskozásairól kiadott ro'i :án hivatalos kommünikéről. A kisantant államié diai — mondotta — olyan állításokat kockáztattak meg Magyarországról, amelyek egyáltalában nem fedik a tényeket. Pazar költségvetésünket vetik szemünkre, amikor a legfájdalmasabb viviszek- ciót végeztük és végezzük kulturális és köz- gazdasági érdekeinken. Fegyverkezésünkről és kardosörfetésről beszélnek, amikor még a gyilkos gázok ellen a védekezés eszközeit is megtagadták. Ezek a nagyhangú mondatok legerősebb próbatételei a vak hiszékenységnek. Szerintem a kormány ne elégedjék meg egy esetleges kisanlantd::..zrsnak egyszerű visszautasításával, hanem ismertesse meg a müveit világgal a békeszerződéssel kapcsolatosan a kisebbségi szerződés tekintetében szenvedett számos sérelmeinket. Mert addig nincs béke, nincs testvériség és nem működhetik komolyan a Népszó otség nmig különböző nemzete’ ; nézve különböző nemzetközi jogszabályokat alkalmaznak. A lefogy- verkezés dolgában a népszövetségi paktum ígéreteket tartalma*, agya de ezeket egy állam sem tartotta be. A reánk nézve amugy- is keserves békeszerződések végrehajtását illető minimé. követélmények, .k sem tett edd: eleget a kisantant, mi a legnagyobb kétségbeesésbe viheti népünket s ennek következményei kiszámíthatatlanok. Az irredentizmus vádjával sem illethetnek minket komolyan, mert a szomszéd álam )k kormányai eg; len egy hivatalos pa. aszra s.m hi \ „tk''^hatnak. A béke' ~ ződések revíziójára vonatkor' • b gsulyozzuk, ' '--y arra b" ésan i törekszünk és ez a törekvésünk nem áll ellen étben .. szerződések 'Heinével. Mert i a s övetrégi pák: m 19. sz sr zen lehetőségekre ráutal, dd módj át is megállapítja. Az már gyakorlati p<. irka kérdés., • h gv enne’' leheddége mikor adódik meg. • Tudjuk jól. hogy az idő -még nem érkezett • m. g. Benes holnap elutazik i Ma reggel a három külügyminiszter Bra• tianu birtokára utazott s a kiránduláson 5 fogják megbeszélni arcn kérdéseket, ai. - ’ Ivek a kisantant két-két tagját érdeklik. Ide tartoznak a jugoszláviai román isko’ '■ és egyházak kérdései. Benes holnap reggel J 'tRÁC'M Í-j jJr öJöiiretési árak belföldön: Évente 300, v ^ télévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K5; külföldre: évente 450. félévre in iiiwn M^yciTTrii Mr jfly mmm 225, negyedévre 115. havonta 39 Ké. fwf^wlk ■Z#^##,#iö#ZuZ3 ^szAm ajía k* f Jh m JK Ü& Mm Sm^ST OK Szerkesztőség: Prága. U, Stépánská Jjff J mTr jfy TOL Jm M ASr mr J l|L jsf ullce 16/nL Telefon: 30-3-49. KiadöW ® .. hivatal: Prága, I., LIHová ullce 18. Te l.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A kisántánt agresszív álláspontja a szomszédos államokkal szemben
