Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-01 / 98. (841.) szám

Péntek, május 1. %c#ooögo®o®og68iooq^$kxk)*o*o&o Félig derűit, melegebb, nyugodt. — (A sóvári „repüíősó*4.) Eddig csak azt tudtuk, hogy a sóvári sőiozo csupán kitűnő konyhasót állít elő, A cseh lapok jelentéséből kellett megtudnunk azt, hogy a sóvári sófő- zöben páro.gó, helyesebben: elpárolgó; vagy ha úgy tetszik, repülősót is főztek. Már az 1920. évben megtartott leltározásoknál nagy- hiányokra jött rá az ellenőrző közeg. A hi­ányt azzal magyarázták akkor, hogy a só még a raktárban is párolog s ezáltal veszít a súlyából. A sóvári só azonban feltűnően „páro.gott**, amilyen elpárolgásra az ezer­éves magyar járom idején nem volt példa. Egyik ellenőrző bizottság a másik után érke­zett Sóvárra; ahol a só párolgása csak nem akart megszűnni. Most azután véletlenül si­került rájönni arra, hogy a só „párolgását'* három alkalmazott idézte elő. Az egyik Pro- vaznik altiszt, a másik Ahne bányaasszisztens, a harmadik Kotrman számtanácsos, Stauch közmunkaügyi miniszteri tanácsosnak a só­gora. A három jeles sópárologtató az ügyész­ség ;,raktárába“ került s ime: világ csodája, a só párolgása azonnal megszűnt. Az eddigi vizsgálat eredménye szerint mintegy nyolc­van vagon só párolgóit el másfélmillió Kcs értékben. A sópárologtatók magas és előkelő családi összeköttetéseire való tekintettel a közmunkaügyi minisztérum hét lakatos zár alatt őrzi a sóvári só párolgásának a törté­netét. —■ (Egy elmebeteg borzalmas öngyilkos­sága.) Budapesti szerkesztőségünlk jelenti te­lefonon: Az angyalföldi tébolydában tegnap délután Loíovich Jolán iparmüvésznő tizenöt varrótűt szúrt a hasába. A mentők súlyos állapotban a Rókus-kórházba szállították. — (A magyar egységes párt üdvözölte Boris királyt.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Almássy László, az egysé­ges párt ügyvezető alelnökié a párt nevében levéJbeMeg üdvözölte a bolgár királyt és a bolgár kormány tagjait a szófiai merénylet alkalmával való megmenekülésükért. Paw- low budapesti bolgár ügyvivő ma a király köszönetét tolmácsolta az üdvözletért. — (Letartóztattak Parisban egy egyip­tomi herceget.) Parisból jelentik: Vizsgáló­bírói végzés folytán a rendőrség őrizetbe vette Mohamed Sabiit bég egyiptomi herce­get, aki egész sereg szélhámosságot követett el. A herceg, aki 1893-ban született Kairó­ban, tehát még egészen fiatal ember, már többször megfordult Franciaországban s mindegyük útjáról vitt magával valami emlé­ket. Rendesen autókat és ékszereket vásá­rolt hitelre, amiknek árával a mai napig adós maradt. Nemrégiben nősült Brüsszelben, de feleségétől már a tizenötödik napon elvált s a kelengyéből óriási értékű holmikat magá­nál tartott. A sikerült csalás után Párásba jött, ahol azután a rendőrség jóvoltából egy­előre a gyüjtőfogházba került. — (A makaróni és a spaghetti maximális ára.) Rómából jelentik: Róma város tanácsa elhatározta, hogy a megokoiatlan áremel­kedésre való tekintettel a tésztanemüek maximális árát 2.90 illetve 2.65 lírában álla­pítja meg kilogramonként. — (Itt a tavasz,) a napsugarak megtar- kitják a legszebb arcot. Ha már megtörtént, küldök eltávolításához szereket és kioktatást Akinek még nincs archibája, annak meg vé­dekezésre -arcápoló-garnitúrát. Olvassa el minden vasárnap hirdetésemet. Iza, kozm. int., Bratislava. Stefanik u. 19, II. •S* Sémiién szenvedők ■#» f ügyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. ’é lere comb és köldöksérvnél a mi tökéiete- 'X úett rugónélküli sérvkötonk, mely éjjel is fi lordható Mindenféle bandázs operáció ö itán, lógó has, gyomor- és anyaméhsüiye- & lésnél. Szabadalmazott mdtaipbetét. Fia- $ nel! has- hát- és mellmelegitő t ,Bvfliea“ Msiava. Bum. 51. 1 Rendelő orvos: Dr. Koch K F. egy. m. tan ^ Árjegyzék ingyen 5 \ vidéki felek még aznap elintéztelek V JBBnBZKBOBBBBBonBBBBiiBHBBBaBBBBSBBBBBBBnnBBBBBBB^ ! Cilc coDttncntal! S Prága I, m Gralben 17 Telefon 51 és 3379a + b ■ ■ Az előkelő magyar társaság találkozóhelye ! Reggeli kávé zsemlével 1.60 Kfi. i---------------------—......... — (Kétszázezer amerikai Európában.) Newyorlkból jelentik: Körülbelül kétszáz­ezerre tehető azoknak az amerikai állampol­gároknak a száma, akik már most helyet biz­tosítottak maguknak a nagy hajóstársaságok­nál a három kővetkező hónapban európai utazások számára. Tegnap is hét nagy gőzös hagyta el Newyorkot zsúfolva csupa ameri­kai nyaralóval. Eddig 150 diáktcmegkirán- duláist szerveztek meg Amerikában, melyek mindegyike 4—500 tanulót foglal magában s mind Európa felé irányul. Ezek az utóbbiak csak harmadosztályon utaznak a hajón is. Mint az előjelekből látni, ezen a nyáron tető­pontját fogja elérni az amerikaiak inváziója az olcsó Európába. A legirabb virágdivat Ha valakit nem lehet állhatatossággal vá­dolni: úgy bizonyára Divat őfensége az. Hiszen éppen a legjellemzőbb tulajdonsága: az állha­tatlansás. Ám akármennyit változott és sze- szélyeskedett is az öltözködés művészetének Nagymestere: egyben mindenha szigorúan kö­vetkezetes maradt. És pedig abban, hogy soha­se mellőzte rekvizitumai gazdag tárházából a virágot. Dehát hogy is lehetne elképzelni a nőt — virág nélkül? A versek megszámlálhatlan tömege, amelyekben a világ billió meg billió poétája a nőket megzengette: mind rajongó bi­zonyságot tesz róla, hogy a nők és a virágok: édestestvérek. Ezzel a ténnyel mindig számolt a Divat, amely mindig alkalmazta a íegbájo- sabb díszt: a virágot. Rózsát tűzött a hölgyek övébe, keblére, kalapjára — s milyen pompá­san és csábosán virított a szőke vagy éifekete hajfürtök között egy-egy kacérul odatüzött ró­zsa! S ime, legújabban mégis mit tapasztal­tunk? A virágot letaszították erről a legszebb fejedelmi trónusáról: a hölgyek fejéről. S ki volt ez a vakmerő forradalmár? Nem más, mint a pubsírízura. Rövidre nyírt hajban nincs, ahol helyet foglaljon a virág, ami talán a leg- sajnosabb ebben az ujtnódi viseletben. Hanem hát a nők találékonyak. Lemondtak ősrégi dí­szükről, dúsan leomló hajhullámaikról, vagy rafflnált gonddal készült frizurájukról, — de nem mondtak le a virágról. A párisi hölgyek ugyanis kieszelték a módját, hogy a káposzta: a pubifrizura is megmaradjon s a kecske: a férfiak szeme is jóllakjék. Ha már nem alkal­mazhatják a rózsát a hajukban: hát uj helyet találtak ki a virágdísz szamára — és pedig a lábukon. Ez a legfrissebb újítása a divatnak, amit most Párisbó! jelentenek. A nők a cipellői­ket dlszitik virággal. A virág nem haragudhatik ezért: nem tekintheti degradácmnak, hogy a bájos női fejekről a nem kevésbé bájos női lábacskákra került. Mindenesetre örömmel vesszük tudomásul, hogy a nők a legmoder­nebb divat uralkodása idején is ragaszkodnak édestesívérükhöz, a virághoz. Ami örökké vál- tozhatlan poétikus lelkűkre vall. A férfiak szi­vén tehát ezentúl virágos lábbal fognak taposni. Kérdés: kevésbé fog-e az nekik fájni? . . . — (Pe*richevich Horváth Emi! báró ma­gántanár.) Budapesti sgerkesztőségiiiwk jelen­ti telefonon: A szegedi Ferenc József-Tudo­mányegyetemen tegnap délben fényes ün­nepség keretében magántanárrá habilitálták Petrichevich-Horváth Emil báró népjóléti ál­lamtitkárt a politikai tudomány története tárgykörből. Az uj magántanár székfoglaló- előadását „A magyar állam fogalma és fel­adatai" elmen tartotta. Az ünnepségen meg­jelent Ferenc József főherceg, Glattfelder ■”k ^anádi ormok és számos előkelőség. Az előadás után Moór Gyula dr., az egyetem dékánja üdvözölte az uj magántanárt, arra kérvén őt, hogy az ifjúságot támogassa. — (íiir Szliácsgyógyfiirdöről.) Ezen vi­lághírű szénsavdus és vasashévv’zü gyógy­helyről azt az-értesítést adják, hogy az első­rangúan berendezett Bristol- és Tátra zá’lo- dá’kban kitűnő étlapból választott nap’ élel­mezés szép újonnan berendezett szobává’ együtt előidényben 45, főidényben 56 koro­náért kapható. A nagy külföldi érdeklődé: miatt tanácsos lakást mielőbb lefoglalni. Chn: Bristol és Tátra üzemveztőség, Szliácsfür- dő. (Zólyom mellett.) — (Két pesti fiatalember labilis bankja) Budapestről jelentik: Két évvel ezelőtt Ko­csis Lajos és Juhász György a Fő-utca 75. szám alatt bankot alapítottak, amelyet Budai Banknak neveztek el. A letétekre kapott pénzekre zálogul adták azokat az értéktár­gyakat, amelyeket más üzletfelek zálogosí­tottak el a Budai Banknál. Így ezek az ér­téktárgyaik folyton-folyvást vándoroltak. Az utóbbi rossz gazdasági viszonyok folytán az ügyfelek jelentkeztek az ékszerekért és a legnagyobb meglepetésükre értesültek azok odisszeájáról. Megtették tehát a feljelentést a két ifjú bankigazgató ellen. A rendőrség előállította a direktorokat és kihallgatta őket. Miután azonban kötelezték magukat, hogy az elkallódott ékszereket visszaszerzik, sza­badlábon hagyták őket, de a rendőrség több- rendbeli csalás, hűtlen kezelés, sikkasztás bűncselekménye miatt áttette az ügyet az ügyészséghez. Szesztilaimi mese a „száraz" Amerikából A f ű1 isi Comuedia egutóbbi számába*, ked­ves és a mai „száraz** Amerikára idillikusán jel­lemző kis történetet olvasunk. Egyszer volt, hol nem volt — kezdődik a mese — az Óperenciás tengeren is túl, a száraz Amerika Minneapolis nevű városában volt egy dúsgazdag nagyiparos. A család egyetlen fia há­rom éve élt már odaát a boldog Franciaország­ban, hol tudvalevőleg a világ legfinomabb enni- és innivalói akadnak. A fiú, három év múltával, nemrégiben tért haza szülői házába és természe­tesen ebből az alkalomból nagy családi ebéd vár­ta. A Parisban elkényeztetett miíliomosesemete már az első fogások alatt is sajnálatosan konsta­tálta a francia és az amerikai koszt között fenn­álló különbséget, de még szörnyűbb hatást gyako­rolt rá a teljesen szesztelen asztal, melynek ele­gáns vendégei kénytelenek voltak narancslével, citromlével, almalével és mandulatejjel emelni az ünnepi ebéd hangulatát és koccintaná a hazatért fiú egészségére, ki azonban ebben a pillanatban már épp azon gondolkozott, hogy miképpen tér­hetne vissza a legrövidebb idő alatt a kitűnő sze­szekben oly gazdag Franciaországba. Ebéd után az apa behivta fiát dolgozószobá­jába és miután gondosan magára zárta az ajtót, titokzatosan kinyitotta páncélszekrényét, melynek rejtelmes mélységeiből egy 1906-os termésű Haut- Briont emelt ki két pohárral és helyezett szertar­tásos mozdulattal az asztalra. — Igyunk fiam — szólt az apa — annak a kedves, szép Párisnak az egészségére és vigasz­talódj. mert minden este megismételhetjük zárt ajtók mögött ezt a kis szertartást, melyről azon­ban senkinek se szólj egy szó se, főleg pedig sze­gény anyádnak ne, ki sohasem bocsátaná meg nekem ezt a dolgot. A fiú csillogó szemekkel hagyta el apja szo­báját és amint hálószobája felé haladt, hirtelen szembetalálkozott anyjával, ki átölelte és magá­val vitte szobájába. Itt a kedves, öreg hölgy nem- kevésbé titokzatosan kinyitotta szekrényét és suttogva Így szólt fiához: — Ne szól szegény apádnak, fiam, mert ő so­hasem bocsátaná meg nekem, de itt a szekré­nyemben mindig les-z számodra egy tucat Bur­gundi aszú, csak kérlek, ne igyál túlsókat. Az­után, ha kifogy, csak szólj nekem, én már gon­doskodtam a folytatásról. A fiú meghatott hálával csókolta meg anyját és most már teljesen megnyugodva éppen ágyba feküdt, midőn halkan kopogtatnak ajtaján. A fiú pizsamájába biijt, kinyitotta az ajtót és íme ara­nyos öreg nagynénje állt az ajtóban, ujját óvato­san szájára téve és kezében egy üveg finom francia konyakkal. — Az Istenre kérlek — szólt a néni —, ne szólj se apádnak, se anyádnak, mert ők sohas.e bo-csátanának meg nekem, de látod, a te jó öreg nénid gondolt rá, hogy milyen szomorú lesz visz- szatérésed ebbe a mi szárazságra Ítélt szegény országunkba. Hoztam hát neked vigasztalásul egy kis konyakot és ne félj, mert még ötven üveggel van belőle összes szekrényeimben és fehérneműm közé rejtve . . . Igyál fiam és aludj jól. A fin most már teljesen megvigasztalódva aludt el, de elalvás előtt még hálát adott az egek urának, hogy apján, anyján és nagynénién kívül nincs több családtag a háznál, mert ha volna, ak­kor még iszákossá kellene válnia a „száraz** Ame­rika kellős közepén. Mese a száraz Amerikából, itt a vége, fuss el véle — csak ne éppen Amerikába! Ernő a legiobb ember a világon — mondia Vajdáné — mégis sok az ellensége Vajda Ernő két uj darabja: „A magas cé!‘ és a „Hol voltál?4* Budapest, április 30. ,. jda Ernő Londonból Olaszországba uta- zjí,, a ielesége pedig néhány napra Budapestre érkezeti és a Eata mo.gana és a Válópörös hölgy londom jubileumairól, valamint Vajda újonnan készülő darabjairól a következőkben számolt be: — A Fata tnorgana háromszázadik előadá­sán zsúfolásig megtöltötte a londoni színházat a közönség. A második felvonás előtt a függöny elé lépett a menager és néhány szóvá üdvözölte a férjemet. Zugó tapsvihar hangzott fel erre, amely alig akart elülni. — Az uramat nagyon bántotta a Délibáb budapesti kudarca, neki erkölcsileg talán a leg­többet jelentette volna az a siker, amit itthon arathatott volna. De még ma sem nyugodott bele teljesen a Fata tnorgana pesti szomorú sorsába. Az is elkeserítette őt az utóbbi időben, hogy az Amerikai Népszava egy hosszabb cikkben foglal­kozott azzal, hogy a Fata morgana annak kö­szönheti amerikai sikerét, mert egy amerikai író jelentős javításokat eszközölt a darabon, sőt egyes jeleneteit át is irta. — Ez természetesen szemenszedett rágalom. A rosszakarók és irigyek azt is siettek kolpor- tálni, hogy a Hárem newyorki előadását betiltot­ta a cenzúra. Pedig az egészből csak annyi igaz, hogy a newyorki cenzúra kifogást emelt Belaskó rendezése ellen, mert a Hárem második felvoná­sában ágyat vitt be a színpadra, amely tulajdon­képpen csak Belaskó jóindulatú ötlete volt. — A rosszakarat — büszkén mondhatom — nem ártott a darab amerikai karrierjének. — A férjemnek sok az ellensége — mondia panaszosán V'ajdáné. — Nem tudom, hogy miért. Ö a legjobb ember a világon és soha senkinek sem vétett. Mért haragusznak hát rá? — Egyidőben annyira elkeserített bennünket ez, hogy el akartunk költözni Pestről Bécsbe, az én régebbi hazámba. Ma azonban már hallani sem akarok róla. — Az uram egyelőre Olaszországban van és két darabon dolgozik. Az egyik a Magas Cé! című vígjáték, amelyet a Renaissance-Szimház kötött le. A darabnak azonban akkor csak az első felvonása volt még készen, de az uram nem adta ki a kezébe1!, habár a színház már többször kitűzte a bemutató dátumát. Ernőnek ugyanis az a szokása, hogy ha a darab neki; nem tetszik, többször átírja. így a Háremet tizenötször irta át. — A másik darabnak, amelyen dolgozik, a címe: „Hol voltál ?“ Ezt a férj kérdezi a felesé­gétől. A darabról egyelőre csak annyit szabad elárulnom, hogy a hajnaliban hazatérő asszonytól kérdezi a férje: Hol voltál? A darabot eddig Londonban kötötték le, al­kalmasint ott hozzák majd először színre. (*) Dohnányi Ernő Amerikában karmesteri állást vállal. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Dohnányi Ernő, a kiváló magyar zon­goraművész és zeneszerző, már néhány éve a szezon egy részét Amerikában tölti és ott az Egyesült Államok nagyobb városaiban hangver­senyeket rendez. Január első napjaiban érkezett Dohnányi New Yorkba. Ezid-én nemcsak mint pianista, de mint karmester is kitűnő síkénél működött. Ma az a hir érkezett Budapestre, hogy Dohnányi állandó állást vállal New York­ban és már jövőre a New York States Orohester karmestere lesz. Ehhez a híradáshoz azt fűzzük hozzá, hogy Dohnányi azért nem szándékozik végleg elhagyni a magyar fővárost, hanem az Idény egy részét Budapesten fogja tölteni és a filharmonikus társulat néhány hangversenyét fogja dirigálni. Dohnányi különben is a jövő hó­nap első felében haza érkezik és a filharmoniku­sok ezidei utolsó rendkívüli koncertjén Beetho­ven IX. szinfóniáját vezényli. (+) Meghalt Boross Endre. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: Boross Endre szinészkómikus tegnap délután 64 éves korában hosszabb betegség után meghalt. Boross a kö­zönség legkedveltebb komikusai közé tartozott. Fiatal korában a Magyar Színházban lépett fel, különösen a Lotti ezredeseiben volt nagy sikere. A Magyartól a Nemzeti Színházhoz került, maid a Királyszinházhoz, ahol hosszú éveken keresztül aratta ' sikereit. Mikor hangja megfakult, ismét első sikereinek színhelyére, a Magyar Színház­hoz került, ahol különösen a Sasfiókban aratott kiváló sikereket. (*) Eltemették Környeit. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Környei Bélát, a hir­telen elhunyt legnagyobb magyar tenorénekest ma délelőtt temették el az Operaház előcsarno­kából. A temetésen az egész magyar művész­világ résztvett s a kerepesi temetői friss sir fe­lett a kultuszminisztérium, a szinészvilág, az Opera-ház és társai nevében búcsúztak a nagy halottól. í+) Potrovlch Szvetiszlav kalandja Jugoszlá­viában. Újvidékről Írják: Petrovioh Szvetiszlav- nak, az ünnenelt magyar filmszínésznek, aki je­lenleg Jugoszláviában tartózkodik, moziregénvbe illő kalandja akadt a caribrodi határállomáson. A konstantinápolyi gyorssal utazván, a határ.on vizsgádat közben a határrendőr meglehetős so­káív nézegette a filmszínész fényképét. Petro­vioh már azt hitte, hogy itt is egy raiongőjába ütközött, midőn a határrendőr a legnagyobb meglepetésére kijelentette, hogy szmélyleiráisa teljesen ráillik egy olyan egyénre,* akire vonat­kozóan elfogatási parancsa van és ezért tovább­utazói nem engedi. Hiába tiltakozott Petrovioh, a rendőr elIentáfUt az „ellenállhatatlan** fihnstar- nak és Petrovicbnak, amíg a belügyminiszter 'gazoló leirata meg nem érkezett, a caribrodi ál­lomáson kellett eltoltenie felette drága ideiét. Petrovich tudniillik Angorába utazik, ahol egy keleti film fniszeneoét fovj.a eliátszani. 'TTvnTfmTmmmTrmmTTj üestauranf PladiatcJ i Praha I.. Karlova ullce 30. J szerdán, szombaton és vasárnap 5 Arai lee 4 742R < A aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj ««AAAáAAUAAAAAAAAAáAAAAiAAAAU^ 5 A legmegbízhatóbb t ! vest- és szépségápolé l j cikkek, arckrémek, ► 5 púderek, szappanok, t 3 stb. a t < ► I Corso PariuHabaii l 5 &o§ice-Kassa, Fő-utca 49. szám. ► ◄ ► « Valódi kölni vizek és francia illatszerek ► ^ Postai szétküldés. ► VVfVf?TVfV?fVVVTVVVVVTTYVVT¥V^

Next

/
Thumbnails
Contents