Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-08 / 103. (846.) szám
3 Péntek, május 8. Végleges megoldás előtt a ruszinszkói határkérdés A hónapok/ sőt évek óta húzódó román- ruszin határkérdés rendezése ügyében a mai napon járt el Kodáth Endre dr. képviselő a külügyminisztériumban, ahol az illetékes referenstől — aki egyébként a cseh-romá i bizottság tagja is volt — a következő, teljes mértékben kielégítő felvilágosításokat kapta. Mint annak idején a lapok is közöltók, a cseb-román bizottság bejá ta -gés^ hatírt s megvizsgálta mindazokat a sérelmes eseteket, amelyek a csehszlovák külüt, i- nisz tórium tudomására jutottak, összesen mintegy hetvenöt törpe- és kisbirtokos, továbbá öt nagybirtokos ügyét sikerült kellőképpen elintézni. A tárgyalások er.d- énye egy külön államközi szerződés/ amelyet a cseh-szlovák '..ormány a legközelebbi napokban fog nyilvánosságra hozni. A szerződés legfontosabb intézkedése az, hogy a csehszlovák állampolgárok kivétel nélkül visszakapják ama földjeiket, amelyek a román területen a határtól számított tiz kilométeres ő^ben fekszenek, amer yiben egy birtok nem haladja meg az ötv ! ok- tár kiterjedést. Ugyancsak visszaadja a román kormány az összes úrbéri erdőket és közlegelöket Is. Korlátli képviselő teljesen kielégítő választ kapott arra vonatkozólag is, hogy a földeket mikor adják vissza a románok a csehszlovák állampolgároknak. Az összes földek azonnali i„ezaadásának ugyanis biz y os közigazgatási nehézségei vannak, igy főleg az, hogy román földművelésügyi minisztérium a földek ideiglenes tulajdonosait kárpótolni kénytelen s a román kormány i.aík az C-- dekeítekkel való erre vonatkozó tárgyalásai még bizonyos időt vesznek majd igénybe. Kétséget nem _zenved azonban az a tény, hogy a román kormányban ;s — ;gvan a határozott jószándék az ügy végleges rendezése érdekében. Végezetül meg kell jegyezni még azt, Iiogy a cseh-román egyezmény el ' jelentőségű, vagyis nem csupán azokra esetekre vonatkozik, amelyekről a bizottságnak a határbejárás idején tudomása volt, ’-anem az összes olyan földlefoglalásokra/ amelyek a határon túl tíz kilométeres övben., adódtak elő. Ha tehát az egy csehszlovák '.11. polgároknak román területen fekvő birtokát a román hatóságok a legutóbbi hónapokban foglalták le, ezek jól teszik, ha esetenkint jelentik a lefoglalást a földrmvelésügm minisztérium ungvári referátusánál. A külügyminisztérium eredményes munkája bizonyára nagy mc ..iyugvást fog kelteni a ruszinszkói hatámenti őslakosság körében. Megállapíthatjuk ez esetben, hogy végre valahára a ruszinszkói őJako^.T Mtartó munkáját és fáradozását siker koronázta, mert Ko-rláth Endrének határozott ellenzéki magatartásával sikerült a prágai kornány lel- krsmeretét felébreszteni és nemzeti becsületből cselekvésre készítetni. (tj.) Hogyan gazdálkodnak az állam pénzével? Adatok a virágvölgyi szanatórium gazdálkodásából — 170 beteg, 65 alkalmazott — A gondnok 110 ezer koronás fizetése Poprád. május 6. A Poprád város tulajdonát képező Virágvölgyön most a csehszlovák állami vasutasok tüdőbeteg szanatóriuma van. A város rossz anyagi viszonyai miatt kénytelen volt ezt a gyönyörű, festői fekvésű nyaralótelepet bérbeadni. A vasutiigyi minisztérium még három évvel ezelőtt 30 évre vette bérbe s ott tüdőbeteg vasutasok részére létesített szanatóriumot. Virágvölgy ma már teljesen idegen a poprádfak előtt. Talán csak a múltnak szép emlékeiben látják azt a Virágvölgyet, ahol régen a tavaszt ünneplő majálisokat tartották. A város kereskedői és iparosai számára megszűnt ez a telep, mint kereseti förn-s. Mig a háború előtt Virágvölgy idegenforgalma révén a poprádi kereskedő és iparos nyáron szépen kereshetett, addig most onnét sohasem lát egy fillért sem Poprád. A szanatórium vezetősége mindent a druzstvóknál vásárol, mert hiszen ott minden olcsóbb, mint a poprádi kereskedőknél.. Legalább is ezt mondják a vezetők! De, úgy látszik, a szanatórium vezetése körül sincsen egészen rendben a szalma, mert most napvilágra került a szanatórium múlt évi elszámolása s ennek adataiból lát hatjuk, hogy a virágvölgyi szanatóriumban a légiékor- lóbb gazdá’kodás folyik. Az állami vasúti alkalmazottak egyesü- letévek végrehajtó bizottsága ugyanis nernlemtést tettek a virágvölgyi tüdőbeteg szanatóriumról is. A jelentés okmányokkal bizonyította, hogy milyen gazdálkodás folyt cit 1924-ben. A jelentésből kitűnik, hogy 170 beteg mellett 65 alkalmazottja van a telepnek. Az árukat-sokkal drágább áron vásárolták, mini: amilyen a piaci ár volt. A telep három vezető alkalmazottja összesen 280.000 koronát kap évente. A gondnoknak évi fizetése 110.000 korona. Az alkalmazottak családjaikkal együtt kirándulásokat tettek — természetesen a szanatórium költségeire. Azt hisszük, hogy elegendő ez a néhány tétel arra, hogy tiszta képeit alkothassunk magúinknak arról, milyen takarékos gazdálkodás folyik a virágvölgyi szanatóriumban. Amíg a poprádíak összegörnyednek az óriási adóterheik alatt s dobra kerülnek utolsó vagyondarabjaik, addig Virágvölgyön az állam pénzéből kidobnak sok százezer koronát. Az adófizetésre jók a poprádiiak, arra azonban, hogy az állam keresethez juttassa őket — nem. A szanatórium Csehországból hozatja az árukat, őslakos ott alkalmaztatást nem kaphat. A vasutügyi minisztériumnak arra sincsen pénze, hogy a poprádi állomást az igényeiknek megfelelően kiépítse. Arra sémi telik, hogy a 30—40 évet kiszolgált öreg vasúti nyugdíjasoknak felemelje a nyugdiját, de tűri, hogy Virágvölgyön eldorádózzanak az alkalmazottak s a gondnoknak miniszteri fizetése legyen! Úgy értesültem, hogy a szlovák néppárti és a magyar nemzetgyűlési képviselők ebben az ügyben interpellálni fognak a vasutügyi miniszternél s megkérdezik, hogy meddig hajlandó még tűrni azt, hogy egyes embereik így gazdálkodhassanak az állam pénzével, ..melyet adók elmén oly drákói sz.- gorral hajtanak be Szlovenszkó tönkrement kereskedőitől és iparosaitól? (—per.) Az őrjöngő kereskedő misztikus vége és a mellőzött tanácsosné sztrichnin-bosszuja Hisztérikus történetek Berlin nyugati negyedéből Berlin, május 7. Labschies ur gazdag kereskedő volt, kinek pompás berlini villájában a háború utáni konjunktúra és az infláció lovagjai éj- szakáról-éjszakára orgiáztak. ^ Labschiesnak különös szokásai voltak. Minden valószínűség szerint azért, mert minden éle vezetet, amit a nagy vagyon nyújtott, unt. így például hirtelen otthagyva a fényes társaságot, kiment a konyhába és a tüzelőiét elaprózta. Ezzel a. tevékenységgel semmi különös célt nem kötött össze és ha történetesen a szolga az egész fakészletet már apróra vágta volt, a gazdag kereskedő az aprófát még apróbbra vágta. Közben társasága saját szakállára mulatott és Labschies néha órákig a konyhában foglalatoskodott, anélkül/ hogy a társasággal törődött volna. Ha véletlenül egyedül volt otthon, akkor is fát vágott. A házbeliek már megszokták ezt -a pontosan ismétlődő éjjeli csendhá- boritást és nem törődtek vele. Tegnapelőtt ez a zaj a szokottnál erősebb volt, sőt reggel felé annyira fokozódott, hogy már-már be akartak menni a lakásba, de éppen hajnal- hasadáskor hirtelenül, mintha elvágták volna/ minden elcsendesedett. 11 óráig nem mozdult a lakásban senki. Ekkor a szobalány kopogott Labschies hálószobája ajtaján és miikor a kereskedő hosszas és erős kopogtatásra sem adott életjelt, az odahívott személyzet segítségével feltörette az ajtót. A lefüggönyözött szobában áthatlan sötétség uralkodott, de mikor a függönyöket felhúzták borzalmas látvány tárult szemük elé: A hálószoba bútorai darabokra voltak zúzva, minden üveg és tükör pozdorjává törve és a rettenetes pusztításban Labschies nagy vértócsában a földön. A rendőrség megállapította, hogy Labschies favágási munkálatai közben hirtelen ődöngeni kezdett és miután a szobát összeszuzta, a nehéz tintataríóva! saját fejét verte be, Az őrjöngés! roham igen erős lehetett, mert feje többhelyütt tátongó sebektől borított volt. Az örjöngési roham ellen csak egy jel szól: az ajtókilincs és a zárban lévő kulcs véres. Ez arra valh hogy valaki az ajtót csak akkor csukta be, mikor Labschies már meg volt sebesitve. Lehetséges tehát, hogy a megtámadott kereskedő, martán a gyilkos eltávozott, abbeli félelmében, hogy mégegy- szer visszatér, az ajtóhoz vonszolta magát és a zárban megfordította a kulcsot. Az eset egyelőre homályba burkolt és a rendőrség véleménye/ hogy a gazdag kereskedő őrjöngés! rohamában követte el ezt a különös ön- gyilkosságot. MüMig-Hoffmanné, az ehrenhaini minta- uradalom tuiajdonosnője, férje halála után jóbarátságban élt Fritzsohe doktorral és nejével, akikhez rokoni kötelék is fűzte. Fritzschéék gyakran voltak Hoffmaoné vendégei, kinek ehrenhaini kastélya látványosság. Szeptemberben történt, hogy Ehren- hainban egy német nőegylet Hoffmanné elnöklete alatt gyűlést tartott és mert Hoffmanné az elnöki asztalnál ülő Fritzsche doktorné pedig a vendégek között foglalt helyet, az utóbbi Hoffmannéra megharagudott. Még aznap este a két asz- szony összeveszett és ki is békült egymással. Hoffmanné az október 4-én tartandó lóversenyre meghívta barátnéját a kastélyba. Kávézás közben a háziasszonynak hirtelen valami dolga akadt és mikor elhagyta az asztalt, FritzSchené villámgyorsan kicserélte a kávéscsészéket. Mikor a háziasszony visszatért és megkóstolta a kávét, eltolta magától, mert valami kesernyését érzett benne. Hoffmanné fiai is úgy érezték, hogy a kávéba valamit beleraktak és nem itták meg. Másnap Hcffman- né megvizsgáltatta a kávét és megállapítást nyert, hogy a csészében sfrlchnin vo’t. Fritzschené barátnéját és fiait azért akarta eltenni láb alól, mert a gyűlésen nem 5/ hanem a barátné ült az elnöki asztalnál. A monstre-pört, amelyre több mint száz tanú van beidézve, nagy érdeklődéssel várják. s, a Tizenötmilliós építkezés Pőstyénben Vízvezetéket, csatornázást kap a fürdő — 10 évig tart a városrendezési terv végrehajtása Pozsony, május 7. (Saját tudósítónktól.) A napokban egy pöstyéni ’ "l-döttség járt a pozsonyi iskolai referátus vezetőjénél, akitől a régi állami iskola épületének az uj községháza céljára való áteng lését kérték. így tudtuk meg, hogy Pöstyén, a világhírű szlovenszkói fürdő, amely a fürdőt el éptől eltekintve csak jelenté' télén kis Innak mondható, nagy változás előtt áll. Maga a község eddig K eér te azzal. hogy gyegyvizének híre miatt fölkeressék az idegenek, de semmit sem tett, hogy a vá- r foko”' ; fejlesztésével lépést tartson a világfürdők kultúrájával: Most azonban rájöttek arra, hogy nem elég az állam segítsége, hanem a községnek magának is áldoznia kell, különösen akkor, ha ez, amiint világos számítással be is bizonyosodott, a lakosság számára semmi megterheltetést nem jelent. Apriik végén a. főjegyző indítványára a községi pénzügyi bizottság egy nagyobbsza- básu javaslatot dolgozott ki, amely magában fog’aba a község modernizálásának legfőbb követelményeit. Fdd:g hárommillió koronával szabályozták a szeszélyesen kanyarvan folyamatban, ami 1,200.000 koronába kerül. Ezenkívül a vízvezeték bevezetésére kétmilliót, a csatornázásra és utcaikövezésre három-hárommilliót, a vásárcsarnok felépítésére pedig egymilliót vettek előirányzatba. Az uj községháza, amelyet a régi iskola helyébe szántak, félmillióba kerül, de a községi hivatalon kívül a pénzügyigazgatóság expoziturá- iát és az adóhivatalt is itt akarják elhelyezni. Miután az iskola számára egy teljesen modern épület már rövidesen elkészül, amelyben a járásbíróság is helyet kap, a pozsonyi referátus Ígéretet tett, hogy a község kérelmét a régi épület átengedése iránt a magasabb fórumoknál pártolni fogja. A nagy gonddal elkészített javaslat keresztülvitele közel tizenötmillió koronába kerül, amelyhez az állam négymilliós államsegéllyel járul hozzá. A többi tizenegymilliór a város szerzi meg, de a kölcsön semmi pótadóbevezetést nem von maga után, mert a befektetett összeg fokozatosan magától amortizálódik. Az egész terv végrehajtása tiz évet igényel. A község már több helyen érdeklődik kölcsön iránt, igy az általános nyugdijPöstyén fejlődése sokban hozzá fog járulni ahhoz, hogy az eddigi idegenforgalom megsokszorozódjék s elérje évente azt a számot, mint Karlsbad. amellyel jelentőségét tekintve teljesen egyenrangú. A P. M. H. PÉNTEKI ROVATA írja: Neubauer Páí Témák, amiket kár etfcallsliani A tiltakozás legkedvesebb módja nem a népgyülés, nem a verekedés és nem a nagy népszónokok üvöltő beszéde, hanem kétségkívül az esztétika. Ha valaki annak az embertársnak, aki bántalmazza, vagy aki olyanra akarja kényszeríteni, ami természetének ellentmond, be akarja bizonyítani, hogy nincs igaza, de gyöngébb a másiknál és erőszakkal nem boldogul, van egy kedves kivezető ut, melyet eddig, ugylátszik, teljesen figyelmen kívül hagytak, de amelyre most a kislányok, akik Hollywoodban, az óriási filmvárosban a nagy mozinapok körül kis bolygók módjára keringenek, rájöttek. A hollywoodi divatkereskedők annyira felmentek a selyemharisnyák árában, hogy a kislányok, akik selyemharisnya nélkül nem boldogulnak, nem tudták ebbeli mindennapos szükség’eteiket fedezni. És mert Hollywoodban igy imádkoznak: „Add meg nekünk mindennapi selyem- harisnyánkat“, a kislányok a til aikozás legkedvesebb módját eszeltek ki és az esztétika álláspontjára helyezkedve, egy napon megjelentek a nagy filmváros korzóján — mezítláb. Azaz: meztelen lábukra és a lábszárra egyesek selyemharisnyaimitációt festettek, mások virágokkal díszítették a lábszárt mig lábukon olyan papucsot hordtak, amely a termőföldet ábrázolta. Hollywoodban a szenzációs fordulatok nem tartoznak a ritkaságok közé, de ez a szenzáció még ott is szenzáció volt. A város forgalma megállt. Ijedt, erkölcsileg felháborodott, kacagó és kéjes szemek bámulták a háromszáz kislány legújabb kreációját. Elemte azt hitték hogv tréfa az egész, tréfa, amely egy nap'g tart. Mikor azonban a lányok másnap is meztelen lábszárral jelentek meg és vezetőjük, a legszebb mozilány, dörgedelmes beszedet mondott a divatkereskedők túlkapásai ellen, a kereskedők észbe kaptak. Tudták, hogy er>n"k fc’e se tréfa és ha a női nem szervezkedő győztes marad. Az árak azonnal -mhanék Másnap minden hollywoodi divatkere~kedő feleáron adta a selyemharisnyát. A d'vat azonban erősebb a kereskedelemnél és :gv a kereskedők lekéstek, mert a kisunyok íti kreációja annyira tetszett, hogv "eursak Hollywoodban. hanem Amerika több1 városaiban is követik a példát. A kereskedik hoccvu orral nézhetik a dolgot és megfann’hariák belőle. hogv a divatot a nő kreálja és nem a divat a nőt. Jai annak aki, ha szolga é11ézad az ura ellen. Nagyobb ur ped'g a földön a nőnél nem létezik. A N*ck Cárt erek *wtv4?iya Komárom, május 7. A falusi csemete a városba került: legyen belőle kereskedő, mondta az apja. Nehéz a falusi embernek- a termés árá1 elviszi az adó- A kereskedő könnyebben él A kis gutái gyerek „bótos“ lett és egyelőre s'.an'.cMk csmálásával és a bőit padlójára „vizes nyolcasok" szabványos alkalmazásává’ foglalkozott, közben futott ide és oda csomagokkal nagyságák után, megtanult szép, hangos szóval köszönni, szóval az udvarias kereskedő elemei vagy csirád benne voltak. A kis inas szorgalmas látogatója lett a mozinak és ott nagyszerű betörőhistóriákat látott, ugyanezeket azután Nick Cár térben lélegzetvisszafojtva olvasta és ennek hatása alatt elhatározta, hogy pályát cserél és betörő lesz. Az elhatározást tett követte. A szomszéd ház pincéjén át, a falon rést törve behatolt éjjel a csemegeboítba és ott összepakolt egy hátizsákra való szalámit, csokoládét, cukorkát és édes likőrt azután a pincén át a szemközti ház padlására vonult, ahol dúsan lakmározort és éjjel dctektivTegé- uyekkel szórakozott. Három napig tartott a kaland, akikor az ifjú Nick Caríer-tanitvány délben felébredvén. a napvilágra lett kiváncsi. A nap fejére világított, amelyet a padlásablakon kidugott. Szerencsétlenségére a szóig/') észrevette az eltűnt inas buksi fejét és roha.nvást, léleksza- kadva futott gazdájához a jó hírrel, hogy megkerült az elveszett inas. A zord gazda rendőrért küldött, aki az ifjút egy csomó detektivregénnyel egy rúd megkezdett szalámival, félüveg csá szári ik őr- r-1, némi csokoládé és ca .radványokkal előállította a rendőrségen és félbeszakította
