Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-01 / 98. (841.) szám
Péntek, május 1. & mcxuí/ffiiptp A magyar nemzetgyűlés Budapest, április 30. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A magyar nemzetgyűlés a húsvéti szünet után ma újból megkezdte munkáját. Az ülés elején Szcitovszky Béla, a ház elnöke megemlékezett a szófiai merényletről és bejelentette, hogy az elnökség nevében részvéttáviratot intézett a bolgár szobranjéhez. A napirend tárgyalása előtt Hoyos Miksa gróf kapott engedélyt felszólalásra, akit a római nemzetközi interparlamentáris kereskedelmi konferencián való szereplése miatt több oldalról megtámadtak. Hoyos beszédében/ amelyet a fajvédők többször megszakítottak, elmondotta a római konferencián történteket. Mindjárt beszéde elején vita támadt a fajvédők és az egységes pártiak között. A fajvédők hazaárulónak kiáltják őt ki s ezek közül is kihallatszik Zsirkay közbe- kiálütása, aki ezt kiáltja: ..Mondjon le, menjen vissza Spanyolországba .'4 Az elnök csak nehezen tudja helyreállítani a rendet. Hoyos ekkor elmondja, hogy a római interparlamentáris konferencia tárgysorozatán a drágaság kérdése is szerepelt. Erről a franciák határozatát megküldötték az egyes nemzeteknek megtárgyalás céljából. Baross János a javaslatnak tárgyalásakor azt a kívánságát fejezte ki. hogy szeretné ezt a trianoni szerződéssel egybekapcsolni. Mindannyian helyeselték és Hoyos felkérte, hogy kellő formák közt mondja el mondanivalóját. Baross azonban többször nem jelent meg a b:zottsági üléseken s csak a plenáris ülésen kívánt felszólalni. Közvetlenül a felszólalás előtt Hoyos megkérte őt, hogy a kérdéssel oly formában foglalkozzék, hogy abból botrány ne származhasson, mert skandalummal nem lehet nemzetközi fórum előtt megjelenni. Baross a plenáris ülésen egyáltalában nem foglalkozott a bizottság határozatával, hanem csakis saját véleményét terjesztette elő, úgy hogy mindjárt a második szónál előhozta a trianoni szerződést. Az elnök erre figyelmeztette a szónokot, hogy az interparlamentáris konferencián politikával foglalkozni nem szabad s ezért felkérte öt, hogy kizárólag csak gazdasági kérdésekkel foglalkozzék. Baross egy ideig tényleg erről is szólott, azonban rövidesen ismét előhozta a trianoni szerződést, még pedig oly formában, amely Hoyos nézete szerint nem volt helyes. Az ülésen nagy lárma keletkezett és Hoyos, akinek az volt az érzése, hogy Baross f'ö- adott formájában az országnak szolgálatot nem tesznek, elhatározta tehát, hogy a szónoki emelvényen a következő kijelentéseket teszi: A Baross által előadottak pusztán privát egyéni véleményt képeznek, mert nem a bizottság áltai tárgyalt dologhoz szólt hozzá. Hoyos, mint a magyar delegáció vezetője Baross föiszólalásával abban a formában, amelyben azt előadta, nem ért egyet. Ezután a kijelentései után Baross is helyeslését fejezte ki neki, amit a jelen volt magyar képviselők is bizonyítani tudnak. Most a nemzetgyűlés belátására bízza, hogy helyesen cselekedett-e, vagy sem. A lapok ellen pedig törvényes utón szerez elégtételt. Ezután a nemzetgyűlés elé beterjesztették a választó- jogi és a felsőházi javaslatról szóló bizottsági jelentéseket. A Halál váróterméből az Elet előszobája — A P. M. H. eredeti riportja — Kassa, április 30. Háborúban volt. Katonai barakk. Szemben a temetővel- Hogy ne kelljen messze vinni a beérkezetteket, mert sokan voltak ilyenek. A Halál váróterme volt. Aztán elmúlt a háború és a katonai barakkok sokáig álltak üresen, már-már pusztulhattak. És jött a nagy lakásínség. Csak lassacskán kezdtek odafelé húzódni a megszorultak. Lassacskán kezdték javitgatni állandó lakássá tatarozni a volt katonai barakkot. Ma —- hogy arrafelé járok — szinte meglepődve látom, hogy a régi barakkórház helyén egész kis falu áll. Kíváncsiság hajt, Hát befelé megyek. Egy asszony ruhát tereget, beszélni kezdek vele. r' — Mióta lakik itt? — Majd egy éve— Hol lakott ezelőtt? — A városban. A szüleimnél. Egy szobában laktunk én a férjemmel, öt gyerekkel két testvéremmel. Rettenetes volt az kérem. Tizenegyen egy kis szobakonyhában. Olyan boidog voltam, mikor ezt a lakást megkaptam. Külön szobám és konyhám van! Spáj- zom is! — s olyan büszkeséggel mondja ezt. mintha egy egész palotája lenne. — Hányán laknak itt? — Körülbelül 400 család. Sokan még albérlőt is tartanak. Most kaptunk egy k s földet is Ez az enyém Ide krumplit ültetek. Ide meg kalarábét, cellert. petrezselymet, káposztát — magyarázza buzgón — ott az ablak mellé pedig futókát ültettem, hogy kertem is legyen. — Nincs messze a város? — Húsz perc Jól kilépünk ha bemegyünk. Villamost csak akkor használunk ha nagyon sürgős Mert elég drága mulatság az nekünk. A férjem a város északi részén dől gozik. Reggel megy be és csak este jön haza Ebédelni már nincs ideje hazajönni. — Tehát magával viszi az ebédet. — Azt nem- Hanem én viszem eléje a Eő-utcáig Ott lakik egy ismerősünk A férjem eljön oda és ott eszik. Mert hosszú az ut hát meg kell rövidíteni. — És mikor vásárol be? — Hát ilyenkor, délben. A piacon még olcsóbban kapok mindent ilyenkor. Aztán apróbb dolgokat itt is tudunk venni. Hiszen van füszerüzíetünk. Van suszterunk és szabónk is. — Jó itt lenni Különösen nyáron. Hamar szárad a ruha. Télen megfagy és csörög mint a vas De most már kezdődk a szép idő... — nagy bőbeszédűséggel beszél tovább. Szidja a szomszédasszonyt, hogy mind'g verekszik, dicséri a férjét, hogy nagyon szorgalmas, magasztalja a gyerekeit, hogy igen aranyosak. De végre is kifogy a mondanivalóból és én elbúcsúzom. Az utón gyerekek hancurznak. Játszanak- Katonásdit meg futballt. Víg gyerekkacagás ott, ahol azelőtt súlyos sebesültek hörögtek. Amott egy asszony és egy ember kis földién szorgoskodik. A nap ragyogón süt. Minden tele van élettel. Maga az Élet ringatja bölcsőjét a jövő felé. Visszanézek a kapuból. Az Elet ragyogó lüktető akarása integet búcsút felém onnan, ahol azelőtt — nem is oly régen — még a Halál kapuja volt. És szemben a temető. Azelőtt jó volt. mert köze! volt. Most a város van messze, de gyors, siető léptekkel viszik közelebb azok. akik oda igyekeznek És most mind oda igyekeznek . . „Hosszú az ut, hát meg“övid;- ták!“ A temetőt talán észre sem veszik. Talán sohsem gondolnak arra, ami 6—7 évvel ezelőtt volt. Hiszen olyan messze van már... (s s.) „Utánunk a vízözön" Modern rablólovsgok. — Elítélő cseh krijka a földreform végrehajtásáról —, április 30. A fenti cím alatt Mikulecek Vitezslav, kisgazda, nemzetgyűlési képviselő tokából a Hodoninban megyek nő „Siovacko" című cseh lapban Cikk jelent meg, amelyből igen érdekes adatokat meríthetünk arra nézve, hogyan és kiknek javára hajtják végre nálunk a füldreformot. A cikkből idézzük az alábbiakat: — ,,A Venkov és a Lidové Noviny le- gazemberez azért, mert a nemzetgyűlés képviselőházában állítólag a következő kijelentést tettem: A földreform mai végrehajtása a rablólovagkor borzalmait idézi emlékezetünkbe. Botrány, hogy egyes emberek egy mérő földért 8 koronát fizetnek és az azon termelt cukorrépa métermázsáját 28 koronával adják el. A paraszt ma visszasírja azokat az időket, amidőn még a nemesek uralkodtak. Akkor ugyan csekély bért kapott munkájáért, háromszor annyit lophatott azonban, amit ma már nem engedne meg neki. Az igazság érdekében meg kell állapítanom, hogy beszédem el tett ferdítve. A valóságban Masek képviselő beszédére válaszolva a következőket mondottam: Az a mód, ahogyan különféle, protekciós gyermekek a földreform révén maradékbirtokokat kaparitanak magukhoz, modern rablás. Három évszázaddal ezelőtt karddal raboltak birtokokat, ma ez az állami földhivatal ravasz tényezőinek segítségével történik. Botrány, hogy egyesek egy mérő szántóföldért 800 koronát fizetnek és a répa métermázsáját 23 koronájával adják.el. Ily utón 1 évi terméssel ki lehet fizetni az egész vételárat. E mellett ezek az urak a mezőgazdasági munkásoknak éhbért fizetnek. Csodál- kozhattök-e tehát, ha ezek a munkások amiatt panaszkodnak, hogy a régi nemesek alatt boldogabban éltek, mert habár akkor is alacsony munkabérért dolgoztak, de háromszor annyit csenhettek, amit ma nem tehetnek, mert ezért büntetve volnának. . — Amig a szegény zsellér hajnaltól kL" estig arca verejtékével kénytelen dolgozni, hogy k ét-bárom hektárnyi földjéből a termést kicsikarja, addig a maradékbtetok bot dog tulajdonosa az Isten és a földhivatal kegyelméből, minden kényelemmel körülvéve valamely előkelő kastélyban, vagy viliábar resideál. A nevetségesen csekély vételár lehetővé teszi neki, hogy idegm munkaerőt alkalmazzon és tétlenül szemlélje, miképpen i obotolnak ezek arcuk verejtékével érte. A földreformot, úgy amiként azt a cseh agrárpárt által okkupáit és annak uramra arait álló föláll.vatal végrehajtja, a köznép többsége cliiéli. A szegény népet azzal hitegették, nogi elfogadható feltételek mellett fó dhöz fogják juttatni. A valóságban a kis embereknek kis darabka földet vetnek oda, amely rendesen .rossz minőségű, vagy nehezm megközelíthető helyen fekszik, mig ezzel szemben a zsíros, répatermő talaj a boldog inara- dékbirtok-lovagnak jut. — A legélesebben elitéljük, hogy a legjobb földeket maradékbirtok formájában protekciós gyermekeknek juttatják, oly árakon, ameiy a forgalmi áraknak felénél is k:sebb. Ezt modern rablólovagkornak nevezzük. — A köztársaság súlyos adósságok terhe alatt nyög és a munkás szűkös bére után magas adókat kell hogy fizessen, ennek dacára azonban eddig még egyetlen egy „államalkotó" képviselőnek sem jutott eszébe azt javasolni, hogy a maradékbirtokok tulajdonosai arra köteleztessenek, nTszerint a nekik kiutalt maradékbirtok ellenében a kiutalási és a forgalmi ár közötti különbözeiét az államkincstárba befizessék. Ezek az összegek száz millió koronákra rúgnak, ha tekintetbe vesszük, hogy eddig 800-nál több maradék- birtok lé fésülte tett s ha tekintetbe vész- szűk továbbá, hogy ez a különbség pl. csak a Bergmann képv:selőiiek kiutalt nia- radékbirto'knál 2,000.000 Kcs-ra rúg. Az az állítás, hogy maradékbirtokok csak azért alakíttatnak, hogy a kisgazdáknak példaképül szolgáljanak a tekintetben, miképpen kell a földet racionálisan megművelni, humbug, mert ösmerek eseteket, hogy a maradékbirtok tuiajdoqpsa azt kis parcellánként bérbe adta, természetesen valóságos uzsorabérért, ha a bért a vételárral összevetjük. A füldre- form végrehajtásánál minden esetre a mezőgazdasági munkás jár a legrosszabbul, mert a szegény munkást mindén szerződés dacára — sokszor hosszú évi szolgálat után — az utcára dobja ki a maradékbirtok-lovag.' — Az egyes agrárkörök által felidézett modern rablólovagkor egyedül áll a történelemben. Egyes emberek először nevetségesen csekély vételáron szereznek maradékter- tokokat és azután a mezőgazdasági termények. árát felhajtják. — Ezeknek az uraknak jeligéje: sikerült a húsos fazekakhoz jutnunk, innen ugyan el nem űznek minket, — utánunk a vízözön!“ Mi’kulecek képviselő ur világosan be- ’zélt és rendkívül találóan jellemezte a helyzetet. Beszédjéhez kommentárt fűzni teljesen felesleges. Minden esetre örvendetes jelenség, hogy végre akadt egy cseh képviselő is, aki az úgynevezett „államalkotóknak" szemükbe mondotta az igazságot. N. T. Virágzó orgonabokor: a mai párisi utca szinhafása Paris, április 30. A nagy háború idején az emlékezetes Höfer-j elem és eket sem olvasták a hölgyek nagyobb érdeklődéssel, miint ma a divat legújabb eseményeiről szóló tudósításokat. A súlyos esztendők nehéz megpróbáltatásai után most mintha ébredni kezdene letargiájából a világ- ébred a nő is és felébredvén — e.őször a tükör után nyúl. Hiuság-e, vagy természetes hajlama ez a nőnek, aki Éva óta tetszeni akar. bizonyos, hogy a nő ma megújult figyelemmel fordul azok felé a dolgok felé, melyek a háború- előtti brr dog időkben az élet apró szépségeit .eientetle*: számát a. Hű tükrét látjuk ennek a jelenségnek is, (mint minden másnak!) a napisajtóban, mely szinte egyöntetűen újra megkezdte az azelőtt annyira kedvelt divatlevelek rendszeres közlését. A P. M. H.-naik módjában van olvasóközön-égét ezen a téren is a legnsegbizhatób- ban tájékoztatni, amennyiben egyik munkatársa Parisból a divat és elegancia fővárosából küldi be kimerítő tudósításait. LHa kalap, Pl a harisnya Ha valaki repülőgépen nézne le a műi Parisra, olyan magasságból ahol az utca közönségének vonalai még nem bontakoznak ki, de a sz nei már igen, alighanem azt az impressziót nyerné, hogy virág :ó orgonaerdő felett jár. A hölgyek fején — szinte kivétel nélkül — lila kalapok, crépe de chine-ből, szalmából, de leginkább mégis nemezből, (fűzből.) Bámulatos és soha nem képzelt va- riácoia a lila színnek! A szinte kékbeha ló sejtelmesen halványlilától a frissen nyílt orgona harsogó színéig divatos minden árnyalat. Kalapokban hordják az úgynevezett püspöklilát is, mig a harisnyák diszkrétebb és finomabb árnyalatuak. Hordmak lila ruhákat is, (ezeket természetesen másszinü kalaphoz és harisnyához), könnyű ciklárr.enszinü, (tehát kicsit vörösbehajló) crépe de chine-ből. Formájukra nézve az idén a kalapok kivétel nélkül kicsinyek. Többnyire apró kedves virágokkal vannak díszítve, de nagyon divatos a kalapperemén kissé arcbaeső cs'p- ke is. Vissza a lakkcipöhöz Évek óta nem viselt más cipőt az elegáns hölgy, mint ami antilopból glacéból vagy se- íyambrokáitból készült s ha a tavalyi eleven piros, kék és zöld cipők nem is tudlak nagy tért hódítaná, a cipő színe megmaradt barnának, 'szürkének, drapnak, de semmiesetre sem volt — fekete. A legfrissebb párisi dávat most visszahozza ezt a régóta elhanyagolt szint és egyúttal rehabilitálja a lakkot. Fekete lakkcipőt viselni ma , chic". „le dernier cri“, — ahogyan itt mondják. Noha fekete cipőben a kevésbé szép láb is kecsesebb formát mutat, az idei tavaszi cipődivat mégsem mondható szerencsésnek. A sarkok jóval alacsonyabbak, a cipők szélesebbek és egészen gömbölyű ormaik, mindez nem járul hozzá ahhoz, hogy a női lábnak finomságát és a járás szépségét érvényre juttassa. A francia cipő. melyet valaha olyan fogalomként emlegettek, mint az orosz teát vagy a tokaji bort, megszűnt „francia cipő" lenni, mert ezekben az alacsonysarku. szélesorru topánokban, amiket ma Parisban hordanak, már szinte semmi sincs abból a karcsusarku, keskeny, pehelykönnyű alkotmányból, amit azelőtt „francia cipő" alatt értettünk. A női diyat lassan, de fokozatosan elférfiasodik. Legszembetűnőbb ez a jelenség a kabátoknál, melyek a férfiak közismert ,,re- dingof-jának másad. Erről és sok másról majd legközelebb! _______________________________A, E. 1 3 n ,, ftoivlz a lejrjohbnn bevált & ginnil íOííleiRréni & f|Í|JjI toaieiviz Kozmetikai lalíopatónum ^ Ml j09?ÍZ Prága íí, Panská 4 ^ JJtlIi y IflOPOr II. emelet. | G iegnwíi,! mr mii^ ju ' raEGM¥HT I f 'Má m sít '^UÉi $®.yi i »r<*|9|j9a*!Ji*aTS!S«fd* foémMtühtelfftíc «fes sföó sro -i S-s iái Ráüss* I €Siaí«!«3»S 'I'<erlji«í* tésstiáffissTEsna# t»«;r«KT!B«*«e;3E«fe»ieEH& KM DOABI ífr»wiiíc«M == IFü-xitfca 5^
