Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-28 / 119. (862.) szám
Csütörtök, május Z8. 3 Az utódállamok megállapodtak Metánban a vízrendezésről és az erdészeti kérdésről Merán, május 27. Az elmúlt napokban fejeződött be itt a nemzetközi dunai műszaki bizottság konferenciája, amelyen Magyarországon kívül Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia és Románia vettek részt. A békekötés után, amidőn megalakult a nemzetközi Dunabizottság, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Magyarország egy úgynevezett „Duna-rendszer állandó vízügyi műszaki bizottságot'1 alakított, amely kizáróan a fentnevezett államok vízrendészeti kérdéseivel foglalkozik. Ez a bizottság minden évben ülést tart, amelyen eszmei és elvi elintézést nyernek a vízrendészeti szempontból fontos kérdések. Már eddig is sikerült sok eredményt elérni. így a bizottság első ülésén sikerült elérni azt, hogy az utódállamok úgynevezett jelzőállomásokat állítottak fel, amelyek ép úgy, mint Nagymagyar,ország fennállásának idején, jelzik az esőt, a havat és az ezáltal elindult áradás nagyságát. E jelzőállomások újból való felállítása különösen Magyarországra és Jugoszláviára nézve rendkívül fontos, mert Magyar- ország és Jugoszlávia kapja áradás idején Csehszlovákia és Románia egész vizzu- hatagát. Ugyanekkor szerződés jött létre az ár- mentesités kérdésében, aminek megkötése egyik legfontosabb dolog volt. Az ármente- sitő szerződés megkötése nélkül bármikor megtörténhetett volna az az eset, hogy például Románia eláraszthatta volna a határon levő magyar vidékeket. A konferencián erdészeti kérdések is kerültek tárgyalásra, ami szoros kapcsolatban áll a vizren- dészettel. Ugyanis a helytelenül kezelt erdészet nagy klimatikus és geológiai elváltozásokat idéz elő, ami élénk befolyással bir a vízrendszerre. Hogy a helytelen módon történő erdöirtásokat megakadályozzák, ezért a magyar kiküldött azt javasolta a bizottságnak, hogy fogadja el az erdészetre és legelőkre vonatkozó magyar törvényeket. Csehszlovákia már eddig is a magyar törvények alapján intézi az erdészeti kérdést s most, hogy a meráni konferencia befejeződött, minden valószínűség szerint legközelebbi ülését a jövő esztendőben Magyarországon fogja megtartani. Rövidesen megbukik a Bratianu-kormány Bukarest, május 27. / K Harci zajtól hangor! \ sa)k a román belipoíitiC b'01^* Az ellen~ zék, amely látta, hogy w széttöredezésében, széttagoltságában kép- télén erélyes akcióra, amely belátta, hogy a közöttük dúló harc, amelynek alapja majdnem mindig személyi ellentét volt, csak a kormány helyzetét szilárdítja, nagy lépésre szánta el magát: a már fuzionált Jorga—Maniu-párt újabb fúziót kötött a Michalache vezetése alatt álló parasztpárttal, másrészt az Avarescu- párt a progresszistákkal. Mig Avanescuék közelebb állnak a kormányhoz, addig a többiek szélső baloldali politikát követnek, a legveliemensebben támadják a kormányt és sorozatos interpellációkkal arra akarják kényszeríteni, hogy kényelmetlen kérdéseikre feleljen. A liberális párt minden szennyesét sorba kiteregetik, minden panamát, törvénytelenséget fölhány- torgatnak és ilyen módon igyekeznek Bratia- nuékat sarokba szorítani. A kormány természetesen minden eszközzel azon van, hogy az ellenzék koncentrált támadását visszaverje. Természetes, hogy az ellenzék nem éppen kíméletes formában mondja el mondanivalóit, ami az amúgy is izgatott hangulatot még csak fokozza és a parlament olyan sorozatos viharoknak néz elébe, aminőket még az edzett bukaresti parlament is csak ritkán lát. A kormánypártban is érezhető bizonyos meglehetősen nagyfokú idegesség: ha nem is a bomlás előjellel, de mindenesetre olyan sziimptóma, amely arra enged következtetni, hogy maguk a liberálisok is érzik a rövidesen bekövetkezendő bukást. Egymás között állandóan nézeteltérések merülnek föl, a disszidensek, noha a nagy politikában a kormányt támogatják, a parlamenten kivül úgy viselkednek, mintha' ellenzékiek volnának, állandóan támadják. a kormányt, sajtójukban a kellemetlen kérdések özönével árasztják el, a liberális párt vezetőemberei még a kamara és a szenátus elnökét is pártossággal, erélytelenséggel, megnemér- téssel vádolják és Jone! Braíiaminak minden erejét össze kell szednie, hogy apjának nagymuUu pártja darabokra ne töredezzen. A bukás elkerülhetetlen és a kormánypárt már nagy előkészületeket tesz arra az időre, amikor ellenzékben lesznek. A tárgyalás alatt lévő törvényeken kívül még csak kettőt kell a kormánynak elintéztetnk: a Nemzeti Bank szabadalmának meghosszabbítását, amelyre ugyan még távolról sem volna szükség, de a kormány azt az intézményt, a liberális párt egyik leghatalmasabb erősségét, minden eshetőséggel szemben meg akarja védeni; a másik a választói törvény. Ha ezt a két javaslatot letárgyalták, úgy a kormány minden valószínűség szerint távozik helyéről. Sok kombinációra ad okot és alkalmat az utódlás kérdése. Ki jön Bratianuék után? Ki veszi á't a súlyos örökséget? Az ellenzéki pártok fúziója előtt mindenki szilárdan meg volt győződve, hogy csakis Avarescu tábornok pártja követkézbe tik a liberálisok után. Nagyban elősegítette volna ennek a tervnek a megvalósítását a néppártnak Marghiloman- nal való egyesülése, viszont a progresszisták vezérének váratlan halála ezt a fuz'ót értékében mélyen leszállítja. Ezeofölül a Jorga— Maniu—Michalche-fuzió ennek a tábornak kölcsönöz nagy előnyt, viszont igen sok momentum szól ennek a csoportnak kormányra- jutása ellen. A király betegsége megakadályozza a koronának megfelelő mértekben való részvételét a politikai életben. Budapesti autókaland Budapest, május 27. A standról eltűnt egy autótaxi. És eltűnt rejtélyesen az autó soffőrje, akinek öt gyermeke maradt a külvárosi lakásban, ahová esténként az átrobogott kilométerektől fáradtan pihenni járt Mészáros András. Az autó számra Bp. 20—999 és a Newyork-kávé- háznál volt az állomáshelye. Vadonatúj, hatüléses és előkelő Mercedes-kocsi volt s halk bugással siklott el a gép, amikor pénteken délután elegáns vendégek adtak parancsot az' indulásra. Hogy kik voltak ezek az emberek, senki sem tudja. A szürke Mercedest pénteken este még látták a székesfehérvári országúton végigrohanni utasaival, szombaton pedig, mikor már az autó tulajdonosa nem tudta mire vélni a soffőr távolmaradását, megjött a hír, hogy a 20—999-es számú autó Martonvásárnál gazdátlanul hever az ut mentén egy búzatábla szélén, égnek fordított kerekekkel. Az autó tulajdonosa azonnal kisietett a helyszínre, ahol azonban már nyoma sem volt az autónak, kórók ágaskodtak az árokpartom, a kalászos mező letaposva és vérnyomok, véres csikók a földön. Ember, soffőr, utas se közel, se távol. Megfejthetetlen azonban, hogy juthatott a gép az útról messze be a búzatáblába cs megfejthetetlen, hogy ki vihette el onnan. És lcgmegfejfhetetlenebb, hová lett a soffőr és hová lettek az utasok, akik után már napok óta lázasan nyomoz a budapesti rendőrség. Gyanú vám rá, hogy meggyilkolták a soffört és elföldelték a kalászok között. A martonvásári parasztok vallomása szerint azon az éjszakán, mikor a szerencsétlenség történt, egy ismeretlen férfi haladt át a falun, tépett ruhában, erősen sántított: a lába volt eltörve. Nem sikerült a rendőrségnek megállapítani ennek a férfinek a kilétet sem, a kórházakban nem jelentkezett senki, aki azonos lehetne a furcsa autóáramra va'a- melyik szereplőjével. A rendőrség most a határ felé puhatolózik, mert gyanakszik, hogy az autót átszöktették a hadáron. öt nap múlt el péntek óta. szakadatla- r;uT folyik a nyomozás, de semmi eredmény. Hói a soffőr, aki maga volt a becsület, hol az autó, mely robogott, felborult ?s ismét eltűnt, hol vannak a Newyork-beíi rejtélyes utasok s hol a sötétarcu. törött lábú férfi? Szép egy szürke Mercedes-kocsi és különösek a történetek, melyek köréje fonódnak —oy. Két családi tragédia Prágában Prága, május 27. Prágáiban rendszerint csak politikai szenzációk történnek A nagystílű bűnesetek ritkám választják az esemény helyéül Prágát s az öngyilkosságok sem szoktak túlnőni a három-négysoros rendőri sajtóirodái jelentés kereteit. A mai nap kivétel. Ma két, a megszokottnál érdekesebb, a sablonom felülemelkedő esemény történt Prágában. Két családi tragédia. Két házasság beiezuhanása a végbe, keretein. * A régi városban fekvő Bilkova-utca 4 számú házban öngyilkosságot követett el Reimiger Lipót, a „Peihag“-válilialat igazgatója és felesége. Veronáinál megmérgezték magukat. A házaspár, az aránylag fiatal, 49 éves férj és a 34 éves feleség, a házbeliek vallomása szerint közkedvelt volt, harmonikus, szép életet élt és előkelő társadalmi szerepet játszott. Gyermekekkel nem áldotta meg őket a sors. Hétfőről keddre virradó éjjel későn jöttek haza egy estélyről s amikor reggel a szakácsnő telefonhoz .akarta hivni urát, eszmé- 1 etilénül találta a házastársakat a hálószoba ágyában. Értesítette a mentőket, .akik késedelmesen bár, de megjelentek s kórházba szállították a férjet és feleséget. A férj tegnap délután meghalt, a feleség eddig nem tért eszméletre s állapota igen komoly. Mindketten ve rónáimé rgezés áldozatai. Az öngyilkosság okáról sokféle verzió kering. Egyesek szerint a férjnek súlyos epekőgörcsei voltak s ezek kínzása elől menekült a halálba, ahová követni akarta felesége, a hűséges, szerető hitves. Egy másik hír arról tud, hogy a férj az utóbbi időben sokat vesztett a tőzsdén. Tegnap este a kiváncsiak tömege lepte el a házat és megjelentek a tragédia színhelyén a mai kornak obskúrus jellegzetességeként a lakáshiénák is, akik azonnal megkezdték a licitálást az üresen maradó igazgatói lakásra. * A másik kettős öngyilkosság Prága egyik külvárosában, Zsizskovban történt. Ma reggel Stribrny Péter könyvelőnek Svilhov- sky-utcai lakásán eszméletlen állapotban találták a könyvelőt és 25 éves feleségét. Mindketten vérbefagyva feküdtek a hálószobában. Az előhívott rendőr megállapította, hogy a házaspár öngyilkosságot követett el és Stribrnyné browninggal az urára lőtt s azután maga ellen fordította a fegyvert. A mentők a házaspárt kórházba számították, de a férj még a fölvételi szobában meghalt. Az asszony állapota életveszélyes s a halál minden pillanatban bekövetkezhet. Az öngyilkosság oka minden valószínűség szerint féltékenység. Horgaitól* nem adfaü kölcsönt Romániának, meri biztosra veszik a béke revíziótól Bukarest, május 27. A békekötés után Románia mindenképpen azon volt, hogy az újonnan szerzett területet stratégiailag is biztosítsa. A román nagyvezérkar Avarescu tábornok javaslatára még 1920-ban nagy tervet dolgozott ki az erdélyi stratégiai vasútvonal kiépítésére. Az elaborátum szerint a kettős sinpáru stratégiai vasútvonal boksámból indulna Havasalföldnek, folytatása lenne egyfelől a meglévő orsovai vonalnak, majd Brassón keresztül folytatódnék Erdélyben Fogaras, Medgyes vonalán át Kolozsvár—Torda—Dósig, onnan Zilahon keresztül Nagyváradig. A többszáz- kilométeres vasútvonal megépítése különösen Erdélyben rendkívül sokba kerül az igen nehéz talajviszonyok miatt. A román minisztertanács az elaborátu- mofc annakidején teljesen magáévá tette. Már két esztendővel ezelőtt próbálkozott a külföldi pénzpiacokon a terv végrehajtásához szükséges tőkét kölcsön formájában előteremteni. Az akkori nehéz pénzviszonyok, különösen Franciaország nyomasztó pénzügyi helyzete tette kritikussá Románia számára is a külföldi pénzpiacokat, nem sikerült a szüksé- kes tökét i lő teremteni. Most újból megpróbálkoztak a románok azzal, hogy régi, kedvenc tervüket megvalósíthassák. Még a tavasz elején Londonba utazott Fiiippescu Valér a bukaresti kormány megbízásából, hogy a stratégiai vasútvonal kölcsönét nyélbeüsse. Magával vitte a teljes tervezetet, amelyet bemutatott a Welsh-trösztnek, amely annakidején Lengyelországban is épített vasutat az orosz nagyvezérkar tervei szerint. Ez a csoport azonban kellő tanulmányozás. után elutasította a román kormány ajánlatát, noha Románia a vállalkozónak a vasútépítés keretein túl még egészen másirányu koncesz- sziókat is hajlandó volt adni. Az elutasítás oka nem a kedvezőtlen és nagyon nehéz talajviszonyok miatt történt, hanem inkább a politikai helyzet miatt. Ezután Fiiippescu tárgyalást kezdett A. W. Brei'thing bankár közvetítésé vei az amerikai Morgan-csoporttal ötven millió dollár kölcsön tárgyában. A tárgyalások egészen a legutóbbi időkig elhúzódtak. A kormány hajlandó volt a pénzcsoportnak a kölcsön fejében rendkívül kedvező módozatú állami g> randák mellett még koncessziót adni a petroldímvidékre és azokra az ércbányákra, amelyek ezidösze- rint a román állam birtokában vannak. Az amerikai pénzcsoport, noha a román kormány ajánlatát mindenképpen kedvezőnek találta, mégis kötötte magát ahhoz, hogy az állami garanciákon kivül ennek a kölcsönnek biztosítását a Romániát pártfogoló hatalmak is garantálják,- ha másképpen nem, esetleg a Népszövetség utján. Morga- nék ugyanis abból a föltevésből indultak ki, hogy lehetségesnek tartják az európai békekötések revízióját, amely esetleg újból igen jelentősen megváltoztatja az európai államok térképét. Ebben az esetben csakis úgy látják biztosítva a Románia számára folyósított kölcsönöket, ha azt a szövetségesek is garantálják. A román kormány meghiúsult kölcsön- tárgyalásai után Franciaország közbenjárásához fordult, hogy eszközölje ki a Népszövetségnél a hatalmak garancianyilatkozatát kölcsönére vonatkozóan. A külföld nem akar pénzt adni Romániának Kolozsvárról jelentik: Mrazeik kereskedelemügyi államtitkár ismét Párisba utazott. Utazása ezúttal azzal van összefüggésben, hogy megszerezze Romániának azon járandóságokat, amelyek a szövetségesek részéről a háború idején elpusztított petróleum- vidékeiért illeti- Franciaország el is ismeri Romániának ebbeli jogát, de Anglia ellene szegül. Káboruellenes mozgalmak Amerikában Csikágó, május közepe. Az elmúlt évben élénk mozgalom indult meg Amerikában a háború végleges kiküszöbölésére. A mozgalmat a nagyobb egyházak kezdték meg és a presbiteriánus, methodista és baptista egyházak egymásután foglaltak állást ebben a kérdésben. Kijelentették, hogy elítélik a háborút és csak abban az esetben hajlandók abban részt venni, ha az a védelem érdekében történik. Nagyon fontos lépés volt ez, amennyiben a fenti három egyház Amerika lakosságának egy ötödét egyesíti magában. Azonban a mozgalom nem maradt pusz- ! tán egyházi mozgalom, hanem kiterjed más társadalmi tényezőkre. így például a női szövetkezetek közül nagyon sokan nyíltan . állást foglaltak a háború ellen. Azonban a , mozgalomnak legfontosabb tényezője az egyetemi ifjúság. Majdnem minden egyete- * mén osztottak ki kérdőíveket, amelyeken a : kérdések mind a háborúval kapcsolatosak j voltak, például: Támogatná-e a háborút? Ha j igen, milyen esetben? Mi a véleménye a há- ■ borúról? stb. Ezekre a kérdésekre nagyon : különböző válaszok érkeztek be. A legtöb- H, ben itt is a háború ellen foglaltak állást, azok, ; akik mellette voltak,* csak abban az esetben j támogatnák, ha az védelmi célból történne. ') Csak egy kis töredék szavazott a háború i mellett. Annyiban fontos és figyelemre méltó i ez a tény, mivel ezekből az ifjúkból kerülnek I ki a jövő vezetőemberei. rj A mozgalom nem maradt pusztán ameri- i kai mozgalom. Angliában hasonló törekvések I indultak meg a háború végleges kiküszöbölé- <j sére. Itt termesztésen még messze elmarad- •'] nak Amerika mellett, amely nem igen érez elfogultságot egyik európai nemzet iránt sem. A franciák azonban hallani sem akarnak ilyen törekvésekről. -j
