Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-27 / 118. (861.) szám

Szerda, május 27. ájBfflMK 1 Pl ék| ! | ®seir®I«s A soffőr és az utas Ha két rdagen ember egymás mellett elhalad, az egyik sohasem tudja a másikról, hogy melyik a soffőr és melyik az utas. Mert manapság csak ez a két kategória létezik. Lehet, hogy egy szem- pillantás alatt a soffőrbő! utas és az utasból sof­főr lesz. Ma minden ember fontos a másiknak, sa­ját körére senki sem támaszkodhatni és a nem­zetközi arany az idegen embert fontosabbá tette a barátnál, akiről már tudjuk, hogy mit várhatunk tőle, illetve, hogy ő mit vár tőlünk. Minden ide­gen azonban, akivel ^ véletlen egy szempillan­tásra összehoz, végtelen lehetőséget nyújt. Ez a gyorsan elhaladó elegáns fiú talán jó eszköz egy cél elérésére, melyet magunk nem tudnánk elérni. Ez a kopott öreg ur talán dúsgazdag különc, aki fejébe vette, hogy a művészetet pártfogolja. A kávéház terraszán a májusi melegben kávéját szürcsölgető asszony talán reménytelenül szerel­mes vagy rossz családi életet él, talán gazdag és autóidat akar búfelejtőül csinálni Európán végig, talán szegény, aki egy kis melegségért asszonyi- ságának egész világát rakja az ember lába elé. Az arany világában, a nagy száguldásban idegen az idegenhez közelebb áll, mint barát a baráthoz és rokon a rokonihoz. Az egyik soffőr, a másik utas. És Parisban a minap történt, hogy éjnek idején a szovjetkövetség palotája előtt egy ele­gáns autó állt meg és belőle egy még elegánsabb ur szállt ki. — Mivel tartozom? — kérdezte na­gyon halkan a soffőrtől. — Hatvan frankkal — volt a válasz. Az ur sokalta: — Ez uzsora! Rendőrt hivok! — kiáltott az ur méltatlankodva, de olyan halkan, hogy még a soffőr is alig hal­lotta. — Jó. hívjon rendőrt — felelt a soffőr nyu­godtan —, de akikor a nevét is megmondom. — Az elegáns ur szó nélkül kifizette a hatvan fran­kot és sietve besurrant a palota ka.puján. Én, aki ennek a jelenetnek tanúja voltam, a sofförhöz léptem: — Ki volt ez az ur? — kérdeztem a sof- főrtől és egy ötfrankost nyomtam a markába. — Ezt én épp oly kevéssé tudom, mint ön — vála­szolta a soffőr —, de a fődolog az, hogy ö épp oly kevéssé tudja, hogy ki vagyok én. — Nevet­ve igazat adtam a soffőrtrek, aki nem is tudta, hogy a XX század na^v életigazságát foglalta össze egy mondatban. Mit tudta az utas, hogy a soffőr nem-e sokkal magasabb rangú utas, mint ő. r. 1. A P. M. H. szerdai rovata — Őnagysága a Divat — elmaradt. Fedor Miklós keresztényszociaiista párttitkár nyilatkozata. A Népakarat leg­utóbbi számlábam „A keresztényszociaiista párt gyásznapja11 cim alatt közölt cikkébe Fedor Miklósnak oly kijelentést tulajdoní­tott, amellyel azt állította volna, hogy a Leilei csoport részén van az igazság, viszont Jablonitzkyéknál van a pénz. Fedor Miklós annak közlésére kért föl bennünket, hogy e kijelentések hazugok, amennyiben ő már az első elnöki tanácsülésen a Leilei lemondását kívánok csoportjához csatlakozott és a má­sodik elnöki tanácsülésen a szlovák osztály megbízásából személyesen hivta föl az el­nököt lemondásra s végül a május 16-iki pártvezetőségi ülésen felháborodással igazí­totta vissza azokat a durva támadásokat, amiket a nyugatiak intéztek a keleti körzet és a Bittó-Jabloniczky csoport ellen. — (Angol folyóirat Rudnay Gyuláról.) Londonból jelentik: A „Stúdió11 a legelőke­lőbb angol művészeti folyóirat, cikket közöl Rudnay Gyula magyar festő művészetéről. A cikk a magyar művész életrajzának rövid vázolása után áttér a nemzeti elemektől áthatott művészetének tárgyalására, amely ép úgy kifejezője a különleges magyar vér­mérsékletnek, mint Petőfi versei, vagy Liszt zenéje. A lap két Rudnay-kép reprodukcióját is közli. — (Tuszkal Ödön dflH Marienbadbau megkezdte orvosi működését. (Haus Auge üottes.) SHyKSti VsACrx JfmM™ A hoiiiáromi KeresztftigszodaHsfa terzef a pari Központ ellen Komárom, május 26. A komáromi keresztényszocialista párt­vezetőség Dosztál Jakab pártelnök vezetéke alatt hétfőn látogatott ülést tartott, melyen a kereszényszocialista pártközpont és a Népakarat ellen az alábbi határozatot hozta: A keresztényszocialista párt komáromi választmánya a Népakarat ezévi 21. számá­ban Alapy Gyula dr. komáromi körzeti el­nökhöz intézett felhívása felett megbotrán­kozásának ad kifejezést és a párt feli gye ő- bizottságának jelentéséből megállapítja, hogy a körzet pártszervezetének 1923 december — 1924 december havi záró'zámadása és nap­lóját példás rendben vezetve találta, megál­lapítja azt is, hogy ezen számadás 10820 ko­rona 20 fillér bevétellel szemben 12763 ko­rona 45 fillér kiadással és igy 1943 korona 25 fillér fulkiadással zárult, ami onnan eredt, hogy a pártközpont a komáromi körzettel szem­ben vállalt kötelezettségének nem fe'eh meg. A körzeti elnök kívánságára ugyanek­kor megtartott pénztári vizsgálat eredménye gyanánt megá’lapiFa a válaszmány a fel­ügyelő bizottság jelentéséből hogy a folyó évi 4848 korona bevétellel szemben 6957 ko­rona 35 fillér kiadás és igy 1409 korona 35 fillér tulkiadás jelentkezik, mely onnan ered, hogy a pártközpont 1925. évre a fentartási járu­lékot nem utalványozta. A hiány fedezéséről Alapy Gyula dr. körzeti elnök gondoskodott. A körzet vá­lasztmánya a Népakarát fe,hívásában bur­koltan kifejezésre juttatott aljas és gyáva rágalmat megvetéssel uta­sítja vissza, mert abban oly személyiseget gyanúsít meg méltatlanul akit nemcsak a keresztényszociaiista párt komáromi kör­zete tisztelhet elnökének, hanem akit Szte- venszkó egész magyarsága érdekében ki­fejtett érdemes munkássága révén őszinte tisztelet és becsülés övez. A pártvezetőség kimondotta, hogy íilta kozik a Népakarat mai formájában való szerkesztése ellen mely a párt egységét ássa alá és azt a keresztényszociaiista párt közlönyének nem tekinti, követeli annak a párt többsége szellemiben való szerkesztó- sét- Ezt a pórt elnökségének is tudomására hozza. filter leüti Mimii a miniszter nr umémM Prága, május 26. Füssy Kálmán képviselő még műit év szeptember havának közepén interpellációt nyújtott be a kormányhoz, a földreformnak telepítés céljaira való fölhasználása tárgyá­ban. Az interpelláció főleg a Csallóköz terü­letén folyamatban lévő telepítésekre muta­tott rá, amelyek elsősorban az elnemzetiet- lenitég szolgálatában állanak. Ezt a célt a kormány nem is rejtegette, nem titkolta soha, miként azt Hodzsa miniszternek Bud- weisban tartott beszéde is elárulta, ahol a föidmávelésügyi miniszter nyíltan kijelentette, hogy „a Csalóköznek a mi megbízható telepe­seink kezében kefl lenni. Az állam által le­foglalt birtokokra szlovákokat és cseheket kel! telepíteni és ha nem lesz elég igénylő otthon, telepítenünk kell az idegenből visz- szatérő szlovákokat.6* Striibrny miniszt orelnökhely e ttes most válaszolt az ismertetett interpellációra; a nyomtatásban megjelent választ teljes terje­delmében közöljük: „Szlovenszkó hegyes vidékein nincs ele­gendő lefoglalt föld, amely a helyi lakosság­nak kicsinyben kiosztható volna. E vidékek­ről a lakosság közül aránylag tegtöbb ván­dorol ki külföldre, nevezetesen Amerikába. Az alföldön levő nagybirtokok nyáron Észak- Szlovenszko lakosságát foglalkoztatják. Az állami földhivatal az által, Hogy a vissza- kón épen a vázolt viszonyok számbavételé­vel oldja meg és a kivándorlásnak útját álla- ni s a hegyvidéki apró embereken segíteni iparkodik az által, hogy a lefoglalt földeket kolonizálja ott, ahol abból fölösleg van. Az állami földhivatal az által, hogy a vissza- vándorlóknak földet oszt ki, biztosítani törek­szik azon egyének megélhetését hazájokban, akik külföldön meg nem élhetnek vagy pe­dig elhatározták, hogy inkább otthon fognak munkálkodni. Szlovenszko alföldjén levő nagybirtokok kolonizációjával rendszerint az van összekötve, hogy az az iránt folyamo­dó helybeli embereknek föld osztatik ki. Ha az átvett nagybirtok alkalmazottjai is tele­píttetnek, ez esetben az állami földhivatal nekik a földdel együtt épületeket is kioszt, hogy nekik tetemesebb eladósodás nélkül az önálló gazdálkodást lehetővé tegye. A föld- kiosztási ár az 1921. évi 323. gy.-sz. tör­vényre való tekintettel a földváltságtörvény 77. §- ának rendelkezései értelmében van megállapítva. Amennyiben az interpellációban a íöldmivelésügyi minszternek Budéjovicé- ben tartott előadásáról szóló újsághírekre történik hivatkozás, ehhez megjegyezíetik, hogy . a miniszterek nyilatkozatairól szóló ujság- hiradások valóságáért, amennyiben azok hivatalosaknak nem nyilváníttatnak, sem a kormány, sem annak egyes tagjai fele­lősséget nem vállalnak. A földreform során eszközölt telepítés­nél azon irányelv érvényesül, hogy az ingat­lanok a folyamodóknak csupán tárgyilagos szempontokból osztatnak ki.“ Az éppen Prágában tartózkodó Füssy Kálmán képviselőhöz munkatársunk '-tedést intézett, hogy mi a nézete a helye kor­mány dnök válaszáról s erre Füssy a jvet­kezőket mondotta: — A kormány válasza egy szóval sem cáfo'ja interpellációm ama kitételét, hogy a íetepiíések elsősorban nem gazdasági, hanem politikai — nevezetesen a magyarságot el- nemzetlenitö — célokat szolgálnak. Hodzsa miniszter idézett nyilatkozatát a cseh agrár­párt hivatalos lapjából vettem s igy semmi okom sem volt annak valódiságában kétel­kedni. Ha a kormány most azt jelentette ki, hogy a minisztereknek nyilatkozatairól szóló jelentések hitelességéért sem a kormány, sem a miniszter nem vállalhat felelősséget, úgy ez a kijelentés igen szomorú fényt vet az itteni közállapotokra. Ha a kijelentés nem hangzottt el, úgy a kormánypártok sajtója adott Hodzsa sz'jába oly szavakat, amelyek nem hangzottak el s igy a miniszter köteles­sége lett volna azokat nyomban megcáfolni. — Sokkal inkább valószínű azonban, hogy a nyilatkozat tényleg elhangzott s eb­ben az esetben a kormány „válasza11 ok­mányszerűen bizonyltja azt, hogy Hodzsa miniszter felelőtlenül beszél s magyar kö­zönségünk kezében most már írásbeli bizo­nyíték is lesz arra, hogy a felelőtlen minisz­teri Ígéreteket a kellő értékükre szállítsa le. A mézesszavii ígéreteknek a komoly közön­ség sohasem hitt és ha a miniszter ur a tele­pesek javára tett nyilatkozatát nem ismeri el hite'esnek, nem csodálkozhatunk azon sem, ha a hű magyarjainak, a köztársasági iöídmüvesp rtbelieknek adott Ígéreteiről is megfeledkezik. Ismét csak a mi igazságunk marad felül tehát: ettől a kormánytól semmi jót sem várhat sem a magyar, setn a szlo­vák, de a cseh sem. A miniszteri ígéretnek és szónak semmi súlya sincs, ezt bizonyítja a kormány „válasza11. tj. — (Szlovenszkói és morvaországi tanítók cserekirándulásai.) Érsekújvár! tudósítónk írja: Az elmúlt héten Kurinszky tanfelügyelő vezetésével 66 érsekujvári és környéki ma-1 gyár tanító Morvaországba rándult, ahöl rendkívül meleg fogadtatásban részesültek. Június első napjaiban a morvaországi taní­tók egy nagyobb csoportja jön Délszloven- szkóra és egy heti tanulmányi kirándulást tesznek Érsekújvár környékén. Érsekújvár városa 1000 koronává’! járul a költségekhez. — (Magyarország részvéte a kassai püs­pök habi a felett.) Kassai tudósítónk távira- tozza: Fischer Colbfie püspök temetéséről készült filmnek ma volt a bemutatója a Cor- ző/mozgóban. A felvétel kitünően sikerült és élethűen örökíti meg a temetési szertartás részleteit az összes résztvevőkkel együtt. Itt említjük meg, hogy a megyéspüspök végtisz­tességén megjelent Csiszarik János dr, cím­zetes püspök, veszprémi kanonok, a kassai egyházmegye egykori papja, aki az elhunyt­nak testi-lelki barátja volt. Csiszarik a káp­talani helynök előtt a megyéspüspök halála fölött, kinek ötven plébániája Magyarorszá­gon fekszik, gróf Bethlen István magyar mi­niszterelnök részvétét fejezte ki, melyet az a temetésen való megjelenése által is kifeje­zésre juttatott. — (Fürdés közben megölte a villany­áram.) Tegnap este Siegler Ernán ne 1 z-slzs- kövi lakos fürdőszobájában fürdőit. Hirtelen a villanyvezeték leszakadt a tetőről, beesett a kádba és a szerencsétlen embert azonnal megölte. A magyar kisgazdapárt garamvölgyi gyűlése Léva, május 26. Lévai tudósítónk írja: Az Országos Ma­gyar Kisgazda és Kisiparos Párt rendkívül népes nagygyűlést tartott vasárnap Nagy- kálnán. Mozgalmas napja volt ez a szépen fejlődő községnek, mely impozáns tanujelét adta a magyar eszmék iránt való ragaszko­dásának. Urbán András megnyitója utáü Szabó S Zsigmond bajkai református lel­kész mondott gyujtóhatásu beszédet és éles kritikát gyakorolt a kormány kisebbségelle­nes politikája ellen. Galica Sándor, az orszá­gos párt kiküldöttje megállapítja, hogy míg a magyarság teljesiti kötelezettségeit, jogok­ban nem részesül. Bazsó Kornél központi tit­kár foglalkozott a magyar kisgazda és kis­iparospárt megalakulásának körülményeivel. Arra inti a népet, hogy tartsa be a törvényt, de követelje jogait és pártkülönbség nélkül tartson ki a magyar­sága mellett. Beinhorn Dezső lévai párttitkár a földreform elfogult végrehajtását kriti­zálta. Urban András Füssy Kálmán képviselő üdvözletét tolmácsolta és a nagygyűlést be­zárta. Este magyaros táncmulatság volt a Blazsek-vend Iglőben. — (A német keresztényszocialisták párt­napja.) Teplitz-Schönauból jelentik: A német ke- resztényszocialista párt vasárnap tartotta meg országos pártnapját. Hilgenreiner szenátor a párt kultúrharcáról számolt be, Ledteur-Wlcheln dr. szenátor viszont a német politika irányairól és céljairól. A főtitkár jelentéséből kitűnik, hogy a párt szervezett tagjainak száma nő. A gyűlés bi­zalmat szavazott a parlamenti és a többi párt­vezéreknek. Végül állást foglalt az uj zsupa- beosztások ellen s felhatalmazta képviselőit és szenátorait arra, hogy a. többi német pártok kép­viselőivel egyenkint vagy közösen vegyék fel a harcot a zsnpabeosztás ellen. — (Lázadás egy konstantinápolyi fog­házban.) Konstantinápolyból jelentik: Az ál­lami fogházban lázadás tört ki a foglyok kö­zött, akik eddig ismeretlen módon nagy­mennyiségű lőfegyverre és késre tettek szert. Szerencsére a fogház őrsége idejeko­rán észrevette a rablók szándékát és kellő erősítésekkel, valóságos belső háború után, sikerült a lázadókat megfékeznie. Körülbelül 25 fogoly a küzdelmek során elesett, de az őrség is több embert veszített. — (A komárommegyei nyugddasok ügye a köztársasági elnöknél) A komárommegyei nyugdíjasok hosszabb memorandummal for­dultak a köztársasági elnökhöz, amelyben a rendezetlen nyugdijkérdés következtében előállott nagy nyomorukat ismertették s a sürgős orvoslást kérték. A nyugdíjasok meg­bízásából Füssy Kálmán képviselő a múlt napokban nyújtotta be a kabinetirodához az említett memorandumot. — (Nagyban készül az amerikai ma­gyarság a philadelphiai világkiállításra.) Newyonkból jelentik: Az amerikai független­ség kinyilatkoztatásának (Declaration oí Independenoe) 150-ik évfordulója alkalmából az 1926-ban rendezendő philadelphiai világki- állitás nagy jelentőségével behatóan foglalkoz­nak az összes amerikai magyar lapok és kü­lönösen az. amerikai magyarságnak a kiállí­táson való részvételére helyeznek nagy súlyt. A kezdeményező lépéseiket erre nézve a phi­ladelphiai magyarság már megtette, ameny- nyibein megalakította a helyi bizottságot több előkelő amerikainak a csatlakozásával. Ennek a bizottságnak elnöke Donáth Dezső dr. már fel is kérte Széchenyi gróf követet arra, hogy nemcsak Magyarország, de a magyar Ameri­ka részvételét illetőleg is az ügyhöz méltóan járjon közbe. A kiállítás jelentőségéről a lel­kes propagandamunkát kifejtő Ludvig Ernő is cikkezik s arra hívja fel az amerikai ma­gyarokat, hogy a miagyar kiállítási pavilont közadakozásiból építsék föl, mert Magyaror­szágnak a Smith-budgetből erre nem telik. — (Újra kísért az érsekujvári képviselő­testület feloszlatása.) Érsekujvári tudósítónk jelenti: Megírtuk, hogy a múlt héten a zsu- páni kiküldöttek hivatalvizsgálatot tartottak az érsekujvári városházán. A vizsgálat ered­ménye mindezideig ismeretlen. A képviselő- testület produktív munkája azonban mind ezideig nem kezdődhetett meg, mert a cseh­szlovák „haladó-blok11 változatlanul ragasz­kodó a passzivitáshoz és követeli a képviselő testület feloszlatását és uj választások elren­delését. | Ács lajos 1 vüianyeröre öerenaezett jaer ■ hentesáru üzame nagyban Ss kicsinyben, salai aneltben : rasrod Hímivar), Síkos o. 72. mp í 5 '8 nUMUIHUUllUMIIIIIIIIMHUUMIinHIU

Next

/
Thumbnails
Contents