Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-23 / 115. (858.) szám

Szombat, május 23. több szornszédállamai között kereskedelmi szer­ződés áll fenn. így áll ez Magyarországgal is, ahol igy a lengyel petróleum a románnal szem­ben sokkal kedveltebb. így magyarázható, hogy dacára a dunai útnak, amely a román petróleum predomináns helyzetét Magyarországon és Ausz­triában biztosítaná, ezek az államok szívesebben vásárolnak Lengyelországtól, habár ott sokkal drágább szállítási dijakat kénytelenek fizetni. A román petróleum termelők, akik egy olyan fontos piacot, mint Magyarország, nem akarnak elvesz­te. i, külön petrólemribizot'tságot küldenek Buda­pestre a magyar kormánnyal váló ezdrányn tár­gyalások végett. A bizottság ma utazott el. Főleg a magas beviteli vámok leszállítását akarják el­érni s kompenzációképpen kedvezőbb elbánását ajánlják bizonyos magyar termékeknek. — Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Hirt ad­tunk arról, hogy Tanasescu román kereskede­lemügyi államtitkár és Olsdceaniu, a román petró­leumszövetség elnöke, hétfő óta Budapesten tar­tózkodnak, hogy a magyar kormány megbízott­jaival a román petróleumipar exportjának nyúj­tandó kedvezményekről tárgyaljanak. A román megbízottak a magyar petróleumvámok leszállí­tását kérik, cserébe vámkedvezményeket ajánla­nak fék A magyar kormány megbízottjai átnyúj­tották a román delegátusoknak a kedvezményes vámokat kérő cikkekröli jegyzéket, melyet a ro­mán kiküldöttek bemutatnak kormányuknak. Pünkösd után a tárgyalásokat valószínűleg to­vább fogják folytatni. Megállapítható, hogy hi­vatalos helyen a románok kérelmét kedvezően fogadták. — Emelkedett a román szarvasmarha- és lóbehozatal. A Loco Press arról tesz je­lentést, hogy a romániai szarvasmarha- és lábehozatal jelenít ősén emelkedett. Ennek oka abban keresendő, hogy az utóbbi időben Ro­mániában erősen leszállt az állatok ára. — Válrágban a borsodi szénbányáit:. Miskolcról jelentik: A borsodi szénmedencé­ben a tél folyamán tizenöt kisebb bánya mű­ködött, igaz, niagy nehézségekkel kellet meg- küzdemiök, de üzemük csaknem teljes mér­tékben működésben volt. Naponta kétszáz ,vagon szenet termeltek a borsodi bányák még az elmúlt esztendőben, de a gazdasági pangás és a rossz vasúti összeköttetés, vala­mint a kedevezőtlen vasúti tarifapolitika a borsodi bányákat most csődbe kergette. Ed­dig kilenc bánya szüntette be működését s a megmaradt hat bánya is annyira szűkítet­te üzemét, hogy ma már naponta alig 30 va­gon szenet termelnek. A borsodmegyei köz- igazgatási bizottság még a múlt hónapban foglalkozott a bányák válságának ügyével és memorandumban fordult a kormányhoz, rámutatva á . bányák feníartásának nagy gazdasági fontosságára és a bajok mielőbbi orvoslását kérik. Különösen fontos a vasúti tarifák megváltoztatása, mert az ipari vál­lalatok a tarifa magas volta miatt inkább ro­mániai fával látják el üzemüket, ami nem­csak az államnak, hanem a vasútiaknak is nagy károkat jelent. A kis bányák pusztulá­sa emellett megszaporitja a munkanélküliek számát is, ami ugyancsak ok arra, hogy az .illetékes körök ebben az ügyben sürgősen intézkedjenek. — A tűzifa-kereskedés krizise Magyar- országon. Buda^.,,.01 jelentik: Az erdőségei­től megfosztott Magyarország tüzelőanyag­gal való ellátása egyike azon szomorú kér­déseknek, amelyek a békeszerződés folytán felmerültek. A tüzifahiány a szakkörökben ál­landó panasz és megvitatás tárgyát' képezi. Ezért érdekesnek tartottuk e kérdés felöl ér­deklődni. Nagy Valér dr., a Magyar Fake- restoedő Csarnok igazgatója a ' övetkezö'k- kel világította meg a helyzetet: Másfél éve már, hogy a tűzifákereskedelem rettenetes gazdasági viszonyok között harcolja a maga nehéz küzdelmét. Az erdőktől megfosztott ország teljesen ki van szolgáltatva a külföldi exportőrök és szállítóeszközök diktatóri­kus befolyásának. Főleg a románok részé­ről mutatkozik rosszakarat, mert a román államvasutak semmi igyekezetei nem mutat­nak arra nézve, hogy az exportált tűzifa ol­csóbbodását előmozdítsák. De nem segíti elő ezt a MÁV üzletpolitikája sem még kevésbé pedig az országos adópolitika. A visszás helyzet következtében mindig többen hagy­ják abba a tüzifakereskedők és gő- Nvágók a nehéz küzdelmet. A próbálkozások, melyeket a tüzifakartel! utján kíséreltek meg, meghi- sultalk az adópolitika s a fogyasztó közönség közönyös magatartása miatt. Miképp legyen olcsóbb az áru, ha a szállítási költségek, be­szerzési ár, adók és közterhek, munkabérek nemhogy csökkenő, de folyton emelkedő tendenciát mutatnak. Most, mikor az úgyne­vezett „képitési“ politika lett a magyar köz­életben úrrá, akkor meg kell érteni az illeté­kes tényezőknek, hogy az ország tüzelőszer­rel aló wllátása milyen fontos és áldozatot ne csak a kereskedőtől követeljenek, hanem nyújtsunk módot arra, hogy a konszolidáció lehetséges legyen. Világszerte hanyatlóban van a mezőgazdaság megbecsülése Amíg a gaboná ára nem stabilizálódik, nem nyughatik meg a gazdasági élet — A hitel- uzsora tápot ad az eladósodásnak — A Ma­gyar Gazdaszövetség közgyűlése Budapest, május 22. A Magyar Gazdaszövetség tegnap tartotta közgyűlését, amelyen Bernét István elnöki megnyitójában rámutatott a múlt évi katasz­trofális termés okozta óriási károkra, ame­lyekért a mezőgadasági termények ágában bekövetkezett emelkedések sem kárpótolhat­ták a gazdát.. Az elmúlt félszázad alatt me­zőgazdaságunk nagy haladást tett. A jövő kilátásai egyelőre nem nagyon biztatóak, mert a hitelkérdés megoldásának rendkívüli nehézségek állanak útjában. A külföldi nagy pénzpiacok, Anglia és az Egyesült Álamok szinte kizárólag az ipar és kereskedelem hi­telszükségletével foglalkoznak és mindkét állam kénytelen volt beavatkozni saját me­zőgazdasági hitelszükségleteinek biztosítá­sa céljából. A mezőgazdaságnak a háború után világ­szerte tapasztalt megbecsülése mindenütt hanyatlóban van. Franciaországban az inflációs gazdálko­dás nagy mértékben fellendítette az ipart és kereskedelmet, ami egészen az ijesztő mér­tékig fokozta a falusi népességnek városba- tódulását. A Jómmal Officiell szerint a műveletlenül maradt föld egymillió hek­tárral szaporodott, egy másik millió hek­tárt pedig szántóföldből legelővé alakítot­tak át. Oroszországban egyelőre még tart a mezőgazdaság pusztulása és a tájékozottak szerint mindnagyobb területek sülyednek vissza a nomád gazdaság állapotába. Ro­mánia, mely egykor nagymennyiségű gabo­nafelesleget engedett át a külföldnek, most bevitelre szorul, aminek óka elsősorban az esztelen földreform. Múlt év végéig 5.8 millió hektárt sajátí­tottak ki, ennek felét két hektáros paraszt­birtokul, amely birtoknagyság extienziv gaz­dálkodás mellett a korábbi művelési nivó visszafejlődéséhez vezet. Mindezen viszo­nyoknak, tán némileg halványabb megismét­lődését Magyarországon is láthatjuk. A gazdaosztálynak öntudatosabb és eré­lyesebb szervezkedésre van szüksége, he y szembeszállhasson a szembenálló törekvé­sekkel, melyek különösen a határidőüzlet be­vezetésében jelentkeznek. Pénzünk értéké­nek stabilizálódása.elégtelen a közgazdasági élet nyugal. iának biztosítására, ha a gabo­naárak is nem stabilizálódnak. Éppen ezért egyáltalában nem mondható üdvösnek a leg­nagyobb nemzetközi gabonatőzsdéknek szinte korlátlan befolyása az árak diktálá- sában. A magyarországi hiteluzsora újabb tápot fog adni az eladósodásnak, ha nem si­kerül kellő mértékre leszállítani azt a távol­ságot, amely a Jegybank és az egyes hitel­intézetek kamatlába közt m.gvan. A nagy tetszéssel fogadott elnöki meg­nyitó után Czettler Jenő dr. igazgató szá­molt be a Magyar Gazdaszövetség múlt évi munkájáról. Staub Elemér a mezőgazdasági kamarák és a szabad gazdatársadalmi egye­sületek összemüküdésének fontosságát hang­súlyozta. Bódis István a zugbankok űzőiméi­re mutatott rá. Forster Elek jelhivtu a fi­gyelmet - bortermelés válságára. = Felszabadították a marhabé vitelt Ru­szinszkóba. Ungvárról jelentik: A kereske- ’ dölemügyi minisztérium rendeleté értelmé­ben a marhák behozatalát, kizárólag azon­ban két darabra szólóan, fölszabadították. Na­gyobb mennyiség behozatalát ezentúl is kér­ni kell a prágai központtól. A rendelet má­jus 18-án lépett életbe. = A magyarországi íözelékániexport ne­hézségei. Budapesti szerkesztőségünk jeleníti telefonon: A magyarországi főzelékáruk ex­portja az elmúlt évben oly nehézségekkel küzdött, hogy alig lehetett belőle valamit el­helyezni 'Bécsiben, a régi, legtöbbet fölvevő piacon. A szállítási tarifa magas volttá annyi­ra drágította a magyarországi árut, hogy a külföldre szánt áruk jórésze a termelőnél ma­radt. Az érdekelt körök közbelépésére most' a MÁV a Ceglédről, Kecskemétről és Nagy-' kőrösről föladott, külföldre szóló küldőmé- * nyékre a legolcsóbb ámdötételt engedé­lyezte.--------- 1 ■ ~n”TTFrirÍWBBHllt~"" .................... + A mai prágai terménytőzsde lanyha volt. Uzletforgalom alig alakult ki s a látogatottság is csekély volt. Hazai és külföldi, gabonában az irányzat gyöngült. Csak zab tartott. A többi árak nem változtak. A következő árakat jegyezték: Amerikai búza ab Tetsdhen 250, cselh ab Prága 242—248, amerikai rozs ab Tetschen 200, esek ab Prága 220—225, cseh nedves zab ab Prága 185— 190, fehér 192—198, La Plata ab Tetsohen 170, jugoszláv tengeri ab Pozsony 138, amerikai ser­tészsír 14.30—14.40. + A mai cuírortözsde szilárd volt. Nyers- cukorjegyzés Aussig loko 180—185. + Kedv télén a bécsi tőzsde. A mai tőzs­de, tekintettel a hétvégi realizációk­ra, kedveleniüÜ indult. Prágai eladásra cseh értékeik gyöngültek ás csak a Skoda maradt szilárd. A magyar értékek iránt sem mutatkozott érdeklődés. A korlátban és ku- lisszban üzlettotenség, a beruházási piacon nem egységes irányzat uralkodott. + Üzletfelei! a berlini tőzsde. A mai tőzsdén alig alakult ki üzlet. Egyes értékek javultak, a legtöbb papír azonban változatla­nul zárult. A német kölcsönök szilárdak vol­tak. A pénzpiacon az árak változatlanok. + Gyönge a prágai tőzsde. A mai tőzsdén a realizációk éreztették hatásukat, amiért is az irányzat csekély üzletforgalom mellett gyönge volt. Kuüsszban különösen Krizik és Danek gyen­Észak Szemirámisza (Hogyan ölette meg II. Katalin férjét, III. Péter cárt) — A P. M. H. eredeti regénye — BreteuÜ francia követ és Ligné herceg egy­kori följegyzései alapján irta: Forró Pál 05) Oriov is fölkereste, de a herceg- kisasszony kiizente, hogy nem fogadhatja. Majd iniá fog, ha jobban lesz... köszöni a hozott virágokat. Az udvari orvos fejcsó­válva vizsgálta: nincsen semmi pontosan megállapítható baja, mégis szemlátomást fogy, halványodik az arca. Mulatnia kellene, szórakozni, de semmihez sincsen kedve. Dsszerázkódik, alig tudja elfojta.nl undorát, ha írna kérik, hogy menjen az udvarhoz, ve­gyen részt a társasösszejöveteleken. Nem Érdeklődik semmi iránt, a politikai változá­sok sem izgatják, sem a nagy reformok, me­lyekről álmodott, amelyekért annyit harcolt És kockára tette az életét. Kirobbant, kiég­lek a tüzei, fásult volt... Katalin nem foglalkozhatott behatóbban az esettel, a rohanó, egymásra torlódó ese­mények minden percét lefoglalták. De most, imfkor magára maradt szobájában és újra végiggondolta a nagy életfordulásnak minden fontosabb mozzanatát, mint egy zavaró nyugtalanság rontotta meg kedvét a herceg- Ktsasszonyra való gondolás. Megsejtette, hogy a fiatal leány mindent tud, csak büsz­kesége és szemérme tartja vissza attól, hogy nyíltan is előáll jón vádjaival. Valóban, hálát­lan volt hozzá, de ... Katalin dacosan kapta föl a fejét. Hát igen, hálátlan volt. Eszközül használta föl Or- iovot is, mint mindenkit, a nagy cél érdeké­ben. Csak a habozást és gyengeséget nem ismerőik érnek célhoz. Végiggázolni néhány emberéleten, amikor milliók jó voltáról van szó... Ezt nem szabad érzelgősséggel koc­kára tenni. Minden miatta van, akinek eszé­től, nagylelkűségétől, szeszélyétől és elhatá­rozásától országok és népeik sorsa függ. Ki­vételes istenember, a hivatottak közül való, aki erejét a nagy cél érdekében viszi harcba. Ez fontos és csakis ez, nem szabad megtán- torodnia, gyengének lennie ... Szinte érezte, hogy mint sűrűsödik föl vére az alkotás víziójában, hogy mint emel­kedik egyre magasabbra és mint lesz körötte mindenki törpe és jelentéktelen. Hogy gyen­ge és kegyes volt néha férfiakhoz? Ponya- tovszki, Pánin, Soltykov gróf... mit jelent ez? Emberi testtel született, joga van gyö­nyört nyújtani annak a testnek, amely ennyi istenséget zár magába. Oriov Gergely lépett a szobába. A rej­tett ajtón át nyitott be, amelynek kulcsa zse­bében volt. Mintha démonilkus erő sodorta volna ide a férfiakra gondolás e válságos pillanatában. Katalin szinte riadtan ugrott föl. Ez igen... ez a férfi, a győzelmes hím .. a királyi erő! — Bocsáss meg — mondotta Oriov —, el kellett jönnöm, beszélnem kellett veled még ma! — Fáradt vagyok, Gergely .. És nem il­lik ma, az ő temetése napján, az ő árnyé­kában ... Oriov karjai közé kapta az asszonyt: — Hát nem örülsz? Nem érzed, hogy mint szárnyalunk egyre feljebb, lietiportuk az utunkban állókat, az emberek hódolva és el­csodálkozva néznek fel reánk és én erősen foglak és viszlek tovább ... Katalinban valami ellenséges, kegyetlen düh kezdett forrni: — Te ... te viszel engem tovább ? — Igen, én, a te méltó társ,ad, a férfi az ő királyi asszonyát! így kell együtt marad­nunk, Katalin... ott a helyem az oldalad mellett, hogy védjetek, szeresselek és előre vigyetek! Katalinban világosodni kezdett a gondo­lat. Hiszen ez a férfi nem őt szereti, hanem a hatalom tébolyultja... a férje alkar tenni, cár, a szürke kis testőrtiszt, akit ő tett herceggé, hatalmassá és aki most azzal kérkedik, hogy Katalin néki köszönhet mindent és vad him- s égé ben bízva, el akarja szédíteni, befonni, kifosztani, magának kaparintani a Pétertől elrabolt hatalmat. Oh, hiszen ennek nincsen szive, részvéttenül gázolt át Daskov herceg- kisasszonyon és úgy tett, mintha a szenve­dély ragadta volna el. De most is hazudik, nem szerelmes, csak kalandor, vakmerő kár­tyás, aki most készül a döntő tétre. Katalin fölrázódott, egyetlen hideg, büszke mozdulat­tal kiszabadította magát Oriov karjaiból és Darun CSaIiÓ- kiró lui mnz-dnlfl ítaJ intfttt.* — Herceg... távozzon! Oriov megdermedve nézett Katalinra. Ez az arc, ez a nő, mintha egészen más személy tenne, mint akiit eddig ismert. A remény és kétségbeesés egy mozdulatával egy lépést tett a oáirnő felé, de annak hűvös, szigorú te­kintete megállította. — Nem fogom elfelejteni érdemeit —* szólalt meg újra Katalin — és gondom tesz önre. De megtiltom, hogy parancsom nélkül újra átlépje a palota küszöbét! Addig is igyekszem elfelejteni elbizakodott vakmerő­ségét! Távozhat! Oriov szédülve botorkált 'ki. Érezte, tudta, hogy mindennek örökre vége. Katalin pedig, amikor magára maradt, csöngetett: — A miniszterelnök urat kéretem! S amikor Pánin bejött, száraz, minden érzését gondosan palástoló hangon kérdezte: — Micsoda jelenteni valói vannak? Pánin mély bókkal válaszolt: — Daskov heroeg.kisasszony kérvényt nyújtott be, amelyben Franciaországban töl­tendő hosszabb szabadságot kér! Katalin egy pillanatra összeszoiitotta szá­ját, azután ridegen bólintott: — Megadom! S amikor Pariin kissé megzavarodva, mint aki még vár ebben az ügyben valamit, fejedelmi kegyet jelentő szavakat, vagy az érdeklődésnek egy gesztusát, sürgetően és közönyös hangon szólt a miniszterelnökre: — Folytassa a beszámolót! Menjünk to­váihh! (Vége.) PIEGNYILT wt mm WWL* MS£®M¥IE¥ w ni Mán posrcell^n <és ^9sKmmü&irOTl&<&aE. «h i««as,rl»!®'SB!sB8 ..&£vtpn" parcellán Képviselete iis& r®-uic«a 5® ssssss MotsSc® - K«ss®« = rö-s*i««a 50 jjj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents