Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-23 / 115. (858.) szám
41 Szombat, május 23. C/¥MGArJ/&(W&fffR7AP Kritika a bukaresti konferencia fölött Prága, május 22. A világsajtó még mindig napirenden tartja a ki&antawt bukaresti konferenciáját s a külpolitikai szempontból jelentős Frankfurter Zeitung tegnapi számában vezetöcikkben foglalkozik a konferencia jelentőségével. Kijelenti, hogy a konferencia sokkal kevesebbet nyújtott, mint amennyit az előre hirdetett program és a publicisztikai beharangozások ígértek. Ennek diáit abban látja, hogy magának a kisantantnak kebelén belül vannak áramlatok, amelyek az eredményt befolyásolják. Megállapítja, hogy reálpolitikai szempontból tekintve, a konferencia három nagy probléma körül mozgott. Ezek a következők: A jelenlegi középeurópai helyzet fentartása, a biztonsági szerződés által keletkezett kérdések fölötti vita és küzdelem a bolsevizmus ellen különösen a Balkánon. Az itt figyelembe veendő hangulat a kisálltán t részéről régi előítéleteken alapszik, amely bizonyos államok és népek ellen irányul, amit a francia „béte noire“-nelk nevez és amire a német nyelv a vörös posztó kifejezést használja. Ilyen előítélet mutatkozik az egész kisantant részéről Magyarországgal szemben, Bulgáriát Jugoszlávia igyekszik bűnbakul föl tüntetni, Ausztriát pedig a csehszlovák szomszéd. De ezenkívül tekintetbe kell venni a csehszlovák külügyminiszternek azt a hajlamát is, hogy a nagy antant körében és az egész európai diplomáciában oly tekintélyes szerepet játszón, mely nagyobb, mint aminő normális utón és okoknál fogva megilletné. A cikk kifejti, hogy Magyarországgal szemben a kisantantnak eredeti céljai, amelyek a Habsburg-restauráció megakadályozására és a területi intengri- tás helyreállításának mozgalma ellen irányultak, valamikor reálpolitikai jelentőségűek voltak, ma .azonban tulajdonképpen elértnek tekinthetők és semmiesetre sem tartoznak az aktuális politikai problémák közé s nem is tartozhatnak addig, amíg a magyar legitimizmusnak nincs egy nagykorú trónigénylője és amíg a magyar nemzet a gazdasági újjáépítés kérdésével van elfoglalva. Hogy ennek dacára Bukarestben ismét büntető prédikáció hangzott el Magyarországgal szemben, mely a szanálásnak módiát, a leszerelésnek a mértékét és az állítólagos magyar irredentizmust hozta szóba, ez csak azzal magyarázható meg, hogy a kisantant mind a három állama Magyar- országot még mindig közös ellenséges objektumnak tekinti és annak látszatát is kerülni akarja, hogy a Magyarország ellen irányuló diplomáciai szervezetnek nincsen semmi tennivalója. Sóikkal tárgyba go sabb a bukaresti tanácskozásnak az a része, amely a bolsevista veszedelemmel foglalkozott és amelyet nem csak Romániának besszarábiai érdekei, de a bulgáriai események is megokolnak. E kérdés tárgyalásánál nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Románia és hasonlóan Lengyelország számára az orosz veszedelem nem csak a bolseviki rendszer fennállásának időtartamára van korlátozva, de akkor is fennállana, ha a szovjetet más orosz kormány váltaná föl. Már ebben a körülményben bizonyos különbség van a román fölfogás és a prágai és belgrádi kormány álláspontja között, mert az utóbbi kettő számára a népbiztosok bukása nőm jelentene mást, mint a pánszláv eszmének fölujulását. Egy további akadálya annak, hogv a Balkánon az állítólag Anglia által sürgetett antibolsevista egységes front létrejöjjön, a belgrádi politikában keresendő, amely nem szűnik meg Bulgáriát, mint az ő saját külön béte noixe-ját tekintem és ezért legfeljebb Görögországgal és talán Albániával hajlandó a szövetséget megteremteni. így magyarázható az az ellentmondásos bukaresti határozat, amely egyrészt megelégedést fejez ki Bulgáriával szemben azért, hogy a forradalmi jelenségeket sikeresen legyőzi, másrészt azonban a küzdelem folytatásával kapcsolatosan előterjesztett szófiai k i vár Ságokat vissz a u í asit ja. Ami a biztonsági szerződés kérdését illeti, e tekintetben a figyelembe vehető és a kontinentális blokk megteremtésére irányuló eszme pár hét alatt több változáson ment mindenki csők m GalflIeriR isTsa MüiziRai BRMISI.AVA Ui I’elofon m\ 'W ns WM. mummmiíiumumunmaummuaypummuueamuiK.. keresztül. Előbb Benes „Keloteurópája4’ volt szőnyegen, azután következett Lengyelországnak és Görögországnak bevonása a ki$- antantba, a következő terv az említett két államnak lazább kapcsolása a hármas államszövetséghez, végül annak egyszerű kijelentése, hogy Prága és Belgrád Varsóval, illetőleg Athénnel tárgyalásokat folytattak. Itt mindenesetre még sok mindemre világosságot kell deríteni, mielőtt végleges Ítélet mondható ezelknek az uj kapcsolatoknak jelentőségéről, különösen fontos az, hogy a nyugati nagyhatalmak milyen állást foglalnak el ezzel az uj kombinációval szemben. Miképpen fog viselkedni Anglia? Hogyan fogja föl Olaszország a balkáni és adriai érdekek szempontjából? Mindenekelőtt azonban az a kérdés a legfontosabb, vájjon Franciaország azokat a keleti államokat, ahol körutat tett Foch marsall, továbbra is vezető szerepben hagyja-e s hogy a pénzügyei továbbra is megengedik-e azt, hogy az ottani katonai fegyverkezéseket előmozdítsa ? Hogy a bukaresti konferencia a genfi jegyzőkönyvhöz uj javaslatot akar kidolgozni, amely figyelembe venné a Hinden- burg megválasztásával teremtett helyzetet és állást foglalna az osztrák csatlakozás ellen, ezek mind olyan dolgok, amelyeket meg Prága, május 22. Parlamenti tudósítónk jelenti: A minisztertanácsnak a képviselőház mai plnáris ülése után kelleti volna összeülnie, hogy végleg döntsön a gabcnavániok London, május 22. Hivatalos körök információi szerint a Németországnak küldendő leszerelési jegyzék körüli tárgyalások igen nagy nehézségekbe ütköznek. Valószínűen még hosszú ideig fog tartani, mig a nagykövetek tanácsa összeülhet és tisztázhatja a helyzetet. A tanácskozásoknak még a napja sincs eldöntve. Az elodázást az egyik kormány sem okozza, mert nem annyira nézeteltérésen, mint inkább a dolgok lényegén nyugszik a nehézség. A Daily Telegraph szerint Anglia álláspontját Chamberia n egy külön memorandumban fogja kifejteni, melyet már a közeli napokban a kabinet elé terjesztenek. Németország garancialerveze- téröl is ez a memorandum fog dönteni, Anglia mindenképpen amellett van. hogy a paktumot a népszövetség segítségével kössék meg és Németországnak feltétel nélkül keli belépnie a népszövetségbe- A paktum semmi esetre sem jelemhet változást a versaillesi szerződésen, azaz a nyugati határok mellett a keletieket is garantálnia kell. A Daily Telegraph szerint Anglia legkeményebb diója az, hogy miként viselkedjék egy olyan háború alkalmával, melyet Németország Franciaország valamelyik keleti szövetségeseivel viselhet majd és mit csináljon akkor, ha Franciaország követeli csapatainak a demili- tarizált zónán való átszállítását. London, május 22. Az a memorandum, lehet magyarázni a kisantantnak általános orientációja szempontjából, amelyek azonban nem túlságosan nagy jelentőségűek, mert részben nem változtatnak az adott tényeken, részben pedig olyan kérdéseket érintenek, amelyről az utolsó szót a nagyantantnak kell kimondania. Különösen vonatkozik az Ausztria csatlakozásának kérdésére, ahol az utóbbi időben bizonyos változás állott be és ennek jeleként kell tekintenünk azt, hogy Olaszország a csatlakozási mozgalom ellen léptet porondra. A csatlakozás megakadályozása nyilatkozik meg Csehszlovákiának rosszakaratú kritikájában az osztrák szanálási eljárás fölött. Nem keli a csatlakozás, nem kell az utódállamok gazdasági kapcsolatainak alapvető megvitatása, de ezzel szemben kellenek azok a teljesithetetlen és megalázó előföité- tolek, amelyeket Csehszlovákia fölállít. A bukaresti határozat előtt tudták már mértékadó bécsi körökben, hogy Prága szívesen zúdítana Ausztria nyakába politikai, nemzeti, gazdasági terheket s hogy ezek ellenében semmit sem mondó engedményekre hajlandó. A bukaresti határozat e tekintetben nem bizonyít mást, mint hogy a régi prágai gyűlölet ismét fölébredt és Prága előtt egészen mellékes az, hogy a régi, vagy az uj Ausztriával áll szemben. kérdéséről. A szociáldemokrata párt azonban váratlanul megtiltotta minisztereinek, hogy azon résztvegyenek s így a minisztertanács elmaradt. melyet Chamberlain külügyi államtitkár mutat be az angol kormány tagjainak, igen jelentős részeket közöl Nagybritania álláspontjáról, melyet ez a hatalom a keleti határok kérdésében fogadott el. Anglia egyáltalában nem teheti azt, hogy a garanciaszerződés következtében bizonyos kötelezettségeket vállaljon magára Keleíeurópában. Azt sem engedheti meg, hogy a népszövetség 19. cikkelyében kifejezett álláspont, mely szerint bizonyos körülmények között megengedhető a versaillesi szerződés revíziója, megszüntessék. A népszövetségi paktum 80. cikkelye Ausztria és Németország egyesülését is lehetővé teszi a népszövetségi tanács határozata segítségével, éppen ezért Anglia nem írhat alá egy olyam uj szerződést, mely ezt a népszövetségi lehetőséget egyszersminden- korra elveti. A népszövetségi paktum 19. cikkelye szerint a népszövetség időről időre fölszólíthatja tagjait, hogy a keresztülvihe- tetlen szerződéseket felülvizsgálja és megszüntessen olyam nemzetközi helyzeteket, melyek a világbéke fennállását veszélyeztetik. A 80. cikkely szerint Németország elismeri Ausztria függetlenségét jelenlegi határai között és csak abban az esetben járul hozzá bizonyos változásokhoz és Ausztria Németországhoz való csatlakozásához, ha* mt a népszövetség tanácsa elhatározza. ben vannak ujj dolgában megszerkesztive. Egy sötétkék zsorzsettruihának például az egyik oldalon hosszú, lebegő csipkeusia volt, mig a másik oldalon a kar egészen fedetlen maradt, csupán a vállról hullt rá egy kevés csipke. A cipők ezüst brokátból vannak és vagy testszinü selyemharisnyát viselnek hozzá, vagy semmit. Brokát cipőben, selyem ruhában és harisnya nélkül járni: ez a nagyvilági elegáns hölgy attitűdje 1925. év nyarán. A Philippe & Gaston cég modelljeinek ára után érdeklődöm, miután a mannequinek elvonulnak, és megtudom, hogy átlag 5—6000 frankiba kerülnek ezek az uj kreációk. Nem is merem szo- kolra vagy pláne magyar koronára átszámítani egy-egy ilyen „müdaratri-nak az árát, amelyet itt valóban müdarablhoz illő megbecsülésben -részesítenek: külön nevet adnak minden egyes ruhának. így van toalett, amelynek Májusi ég a neve, egy másiké Ifjúság, Engem szeress! Egy boldog nap! stb. a legfantasztikusabb variációkban. A divatrevü közönsége lassan elvonul. Lent harsány tülköléssel megindulnak az autók. A szalonban .nem marad más, csak egy Idősebb angol hölgy a lányával, akinek menyasszonyi ruhát akar választani. És most bejön egy-két-bárom-öt- tiz menyasszony és elvonulnák a finom, szőke angol lány előtt az eleven szemű, karcsú, kis párisi mannequinek, sokmilliós menyasszonyi ruhákba öltözve, lányok, akiknek — ha valamikor férjhez mennek — egy tü Illát volta és egy mü- virágkoszorura is alig telik. Arató Erzsi. Uj törvényjavaslatok Prága, május 22. A képviselőim mai ülésén több törvény- ’ javaslatot és módosító javaslatot terjesztett be a kormány és az egyes szakminiszterek. Az igazságügyminiszter a szerzői jog egységesítésének módosító javaslatát terjesztette be. A szerzői jogról szóló magyar törvény 1884-ből még ma is érvényben van Szlovenszkón és Ruszinszkóban- Ez a törvény nem védi meg az idegen állampolgárok müveit s nem is rendelkezik arról, hogy idegen állampolgárok szerzői jogait meg lehet védeni. Mivel a szerzői jogról szóló uj törvényt még nem tárgyalta a ház s jelenleg sürgősen szükség van erre, mivel a kormány egyes államokkal, főleg Amerikával éppen most tárgyal a szerzői jog kölcsönös megvédéséről, az igazságügyminiszter rövid módosító javaslatot terjeszt elő a háznak. Ennek alapján a régi magyar törvény hiányosságát kiegészíti azáltal, hogy a Csehországban ma is érvényben levő 58—1907. számú törvény erre vonatkozó szakaszát kiterjeszti Szlovenszkóra és Ruszinszkóra is. Ugyancsak elkészült az igazságügyminisztériumban a katonabiráknak a polgári bírósághoz való átlépésére vonatkozó törvény- javaslat. Mivel a katonai és polgári bíróság teoretiikai és gyakorlati jogi előkészületei eltérőek, hadbírókat véglegesn csak abban az esetben vesznek fel a polgári bíróságok, ha azok két éven belül, átlépésük után egy pótvizsgának vetik magukat alá. A katonabirák ideiglenesen már most is átléphetnek a polgári bírósághoz vagy fogalmazási hivatalnokoknak az ügyészségekhez. A kormány módosító javaslatot nyújtott be a régi 1875. évi magyar kereskedelmi törvény ama részére vonatkozóan, amely a kár- és életbiztosításra vonatkozik. A módosítás szerint érvényét veszti az 1875- évi törvény 4. fejezetének 485. szakasza, amely szerint a biztosítási szerződés felbontottnak tekinthető, ha a fél a prémiumot idejében ki nem fizette. A módosítás szerint ezentúl értesíteni kell a felet arról, hogy a prémium befizetésének határideje lejárt s a biztosító társaság köteles lesz a felet a késedelem kö- vezkezményeire figyelmeztetni. A javaslat továbbá még az életbiztosítás feltételeinek egyes pontjait is módosítja. Az iskolaügyi minisztérium a középiskolai reform javaslatát megtárgyalás végett a prágai filozófiai klubnak is kiadta. A klub most a vitát eme reform fölött befejezte. Az utolsó tanácskozáson a javaslat előkészítő bizottságának tagjai is resztvettek. A bizottság elnöke, Bydzovsky dr. egyetemi tanár az eddigi diskussziókról referált s rámutatott a szélső álláspontok káros következményeire s fontosnak tartja azt, hogy a vitába be kellene venni azokat a köröket is, amelyeket a középiskolával szellemi és érdekviszonyok kapcsolják össze, Így elsősorban meg kell hallgatni a főiskolai diákok képviselőinek véleményétAz iskolaügyi minisztériumban most dolgoznak egy újabb javaslaton, amellyel a szlovenszkói községi iskolák szervezetét a cseh, morvaországi és sziléziai szervezetek serint fogják módosítani. — (A bábák nemzetközi kongresszusa.) A bábák május 30-ától junius 2-áig nemzetközi kongresszust tartanak Prágában s a kongresszuson számos külföldi delegáció is résztvesz. A tiszteletbeli elnökség élén Ma- saryk Aliz dr. áll. A francia nemzeti szia lesz az idei nyári divat Látogatás a legelegánsabb párisi divatszalonban Paris, május 22. Philippe ót Gaston, a híres párisi divatcégek égjük legelőkelőbbje, most mutatta be a nyári divat legújabb modelljeit az Avemre des Champs-Elyséesen levő palotájában. Kisszámú, meghívott közönség előtt vonultak fel a mannequinek azokban a pazar, drága toalettekben, amelyeket a nyáron Biarritzbain vagy Dau- villeban valamelyik gazdag, nagyvilági . hölgy visel majd. M. Philippe, a oég főnöke, akiihez azt a kérést intéztem, hogy informálja a Prágai Magyar Hírlap olvasóközönségét az idei nyári diivat legújabb eseményeiről, meghívott a mai bemutatóra, mint aho! a legkompetenseböen nyerhetek adatokat a legmodernebb divatkreáeiók felől. Autók hosszú sora állt a kapu előtt és fenn a nagy tükrös szaiónban már megkezdődött a díva trevü, mikor M. Philippe bekalau/oi a virágzó kaméliabokrok között. A közönség, csaknem kivétel nélkül, hölgyekből áll, nagyon elegáns hölgyekből, csupán négy-öt férfi van jelen, azt hiszem, férji minőségben, ami ez esetben alighanem súlyos pénz áld ozat okkal fog járni. Az 1925. évi nyári divat legjellemzőbb vonása a rövid szoknya. Sőt: ez már nem is rövi? szoknya, mert hiszen a rövid elnevezést használtuk akkor is, amikor a rulrik legalább olyan hosszúak voltak, hogy a térdet betakarták. Az idei nyári ruháik nem fogják betakarni. A ruhák vonala változatlanul egyenes miég mindig, de alul már bővülnek a szoknyák s a vizeséses betoldások ismét divatosak. A divat s* inéi: a francia zászlóé. Kék fehér és piros. A kék a pasztellszíntől a go- belinlkéken át a sötétkékig minden árnyalatban, pirosban a kicsit sárgáiba hajló, nem tulerös színek, mig a fehéret vagy piros vagy nagyon sokszínű, tarka dísszel hordják. Minden ruha nagyon d i s z e s, de a francia diivat ért hozzá, hogy a kreáció ennek dacára is harmonikus és diszkrét legyen. Egyetlen toalett sem feltűnő, noha részleteiben igen sok különösség van rajta. Leginkább gyönggyel diszitiik a ruhákat, briiliáns és igazgyöngy imitációval, de nagyon divatos az úgynevezett opálgyöngy, mely halvány fényével érdekesen csillog a napon. A ruihadiszek főszenzáeiója a veret. Olyan fémveretekkel szegélyezik a ruhák fodrait, amilyenekkel régebben a retjkü'löket és a pénztárcákat láttáik el. Nagyon divatos a m a d e i r a-himzés is, melyet félméteres szélességben alkalmaznak úgy a ruhákon, mint a kabátokon, de mindig a kelme színével hímezve. A gomibdisz már nem divat. Ehelyett gyöngyházból készült négylevelü lóheréket varrnak fel sűrűn egymás mellé. Majdnem minden ruháihoz kabát is van, Ugyanolyan szinti, könnyű anyagból. Ezek a kabátok crépe de chine-nel végig vannak bélelve s a bélés szine megegyezik a ruha díszítésének a színével. Ezeknek a ruháiknak, melyek csaknem kivétel nélkül selyemből készülnek, a kabát alatt nincs u i j u k. Viszont azok a toalettek, melyek nincsenek kabáttal kombinálva, a legkülönösebA wiftii# leszerelési feüozéh Chamberlain memoranduma — Komoly nézeteltérések Mi ma sem faiak illeni a gafionavM Mrlisiten
