Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-20 / 113. (856.) szám

©

Szerda, máüus 20.

y^$l(WMA(W£ftiRME

+ A mai cukorpiac nyugodt volt. Nyers- oukorjegyzés Aus«-ig loko 172.5—177.5.

+ Gyenge a bécsi tőzsde. A mai tőzsde kedvetlenül nyitott s az árfolyamok legyengültök. Csak egyes csehszlovák értékek voltak szilárdak. Zárlatig azonlban üzlet nem alakult ki.

+ Kedvetlen a berlini tőzsde. A mai tőzsde kedvetlen vob s egyes nagybankok közbelépése sem tudta felélénkíteni. A pénzpiac változatlan.

+ A mai budapesti gabonapiac —• mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon jelenti

— gyengült volt. A következő árakat jegyezték: búza 510; rozs 425—435: tengeri 270— 272.50; zab 430—435; korpa 225.

DEVIZAÁRFOLYAMOK:

Prága, május Í9. Devizák. Amsterdam

1360.50, Berlin 804.50, Buenos Aires 1329.50, Brüsszel 170.25, Helsingfors 84.87, Zürich 654, Oslo 565.50, Kopenhága 633.50, London 163-86, Madrid 488.50, Milánó 234.82, New York 33.75, Páris 175, Stockholm 904.25, Bel- grad 54.85, Budapest 4.68, Bukarest 15.70, Konstantinápoly 17.35, Riga 650.50, Szófia

24.45, Varsó 648, Bécs 476.37, Rio de Janeiro 347.

Prága, május 19. Valuták. Holland

1357.50, német 7.97. belga 169.25, svájci 634, norvég 562.50, dán 631, angol 163 67, olasz 137.62, amerikai 33.66, francia 174.75, svéd

900.50, jugoszláv 54.37, magyar 4 65, bolgár 24, lengyel 647.50, osztrák 4.67.

Budapest, május 19. Devizák. Amsterdam 28165, Belgrád 1155, Berlin 16885, Bukarest 332, Brüsszel 360, Kopenhága 13300, Oslo 11870, London 345000, Milánó 2907, New York 70950, Páris 3695, Prága 2109, Szófia 514, Stockholm 19040, Varsó 13540, Bécs 99.85, Zürich 13460.

Berlin, május 19. Devizák: Buenos

Aires 1.670, Konstantinápoly 2.295, London 20.371, Newyork 4195, Rio de Janeiro 0.424, Amsterdam 168.69,. Brüsszel 21.03, Danzig 80-80, Helsingfors 10.57, Róma 17.005, Belgrád 6.81, Kopenhága 78.85. Lisszabon 20.375, Oslo 70.16. Páris 21.693. Prága 12.432. Zürich 81.165, Szófia 30.42, Madrid 60.77 Stockholm 112-18, Budapest 5.895. Bécs 59.055. Varsó 80.55.

Bécs, május 19. Devizák: Amsterdam 285.35. Belgrád 11.51. Berlin 168.82. Brüsszel 35.64. Budapest 99.60 Bukarest 3-35 Oslo 118.50. Kopenhága 133.70, London

34.46. Madrid 102.45 Milánó 28.75 Newvork 709.35. Páris 36.68. Príga 21-02. Szófia 5.122 Stockholm 189.50, Varsó 136.10, Zürich 137.37.

PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP

— Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula. Igló.

— Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. Ungvár —

Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád. Budapest. VII, Damjanich-utea 25-a. telefon 174—21 Kiadja: Flaehbarth Ernő dr. — Nyomaton a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaft nyomdájában Prágában — A nyomásért felelős: O. Holik.

ifyLégii M

ciPöMitíri

^lIlBWMIHIMIIlllllllllWlllillHllIlllllfflllllllilBWnillllMlílllllWWIWIWW’lllbM^IMIWIIIIlBlllllllH l|

f IC&rfesm mindenlili 1

| Primias I

és 1

| Sántít 1*1 őrlőm |

| sürl m; |

| Gyártja; iiisrie&l és fii sör- és malátagyár r.-t, Kassán |

m liiiiiiiiiiiiiiiÉiíiiiliilliiiiliilllllliillll iiiíiililliliíllilltlltlIllllllllllllHIHHI <i!lí!l!i!!!iiíi!iiiitllllllllllllillllill!!ll iilillllllillllillillllllllllllllllll

1 l\\\Uj//ő Szzadásfés I

| lábszagot |

© megszüntet kezesség- •

• J |lí|~ gél az első használat- |

I PCÍC0E. 1

® |

® Felülmúl minden eddig használatban levő ®

9 kenőcsöt, púdert stb. — Késziti és postán ® g| diszkréten, utánvéttel szétktildi: ©

| M, DelSanová. Praía!!., SÍ Pújíavny 4. |

© Érdeklődés esetén viUaszbélyeg. — Eredményié- lenség- esetén pénz vissza.

gasasDB«BBBiiBtit:B8isaflaeBvainBiitriinsafinaaaBanB*Bnsn'

í Dr. Bornvka j

ezelőtt Dr. Hausmann 713

szatialórumai

s r<Son Práp!!., Legerova 61 re,$° l " s

'.naaaBaaB9Baa9aa9BcaaBiD!nisa[£QBQQia«aiaeeeB6DEaaaiaQnav

OOOOC^OCXXXXXXXXXXXXX»CXXXXXXX}C

1 untai §. ipoiq |

0 a magyar nyelv hites és esküdt tör- Q 0 vémyszéks tolmácsa Q

g Prága l., tiltcíssi irh 3 szöa 1

Okmánymásolatok es fordítások postafordultává való elkészítése és hitelesítése. Ügyvédeknek és hivataloknak árengedmény

<X300CX300tXXXXXSXRXXXXXXXX3CXXX300

Í

BBgggantabéigegzAgyár | vésnök) müinlézet. pecsét \ bélyeg cinke (vignettái | és dOiiíftormflnyoHMla. g

1

^ Ua.éaile, fel- sonaano- * * ^

vitelben a vés- réztáblák. g

. , YHl arany ós ezüst 3

nöki szakma íf ... , -3

jy^ vésését, vala >í

minden ágába mint számozó $

vágó munkát ^pet és an 3

úgy acél, miov | r.HERzoe )i nak Javításéi 2

rózbélyegzőt V/' a legrövidebb Q

peosétnyoinót, idő alatt ö

elkészíti á

üíPZOO i. mflvesnftif í

Praha-Vinohrady, Celakovského-u. 38. 3 o Egyedüli magyar vésnök Prágában! g

Biztos eredményi csak akkor ér el, ha hirdetést a Prágai Magyarban ad fel

.tr.seamo£Besaeea(i.asBSOsBSSiiBBBOsr

lÁC! E«1Í©§!

villanvenre jerpnöezeti i

hentesáru lizatne

tiagvöaü ás kicsinyen. sala iizieíéiien

I ilíiioroJ (Hágván, lazos a. 72. u« im

EseMaválttóM legrögitth és egvéilea géperőre bereMezefl

Gmtísztírvl-fgiBöfl'a

Waldsfein és Társi, Prága !*!j Slskupsky dvur 7.

f Késziti ebbe a szakmába tartozó összes cikkeket és ravatali felszereléseket.

Árjegyzéket az érdeklődőknek ingyen küld.

■gHUHrass&HaBEBBSHBSKBKaHigBKHnc&ZBGOT

! Kicsi boMsár!

A Prágai Magyar Hírlap könyv osztályán ál.

Táncmuzsika:

(Csak a .javát vettük fel.)

Heje, huja, hepe, hupa (az uj hupa-hupa

tánc-sláger) 7.50

Cigánytangó (Világszenzáció, több mint 10.000 fogyott el!) 7.50

Süuframce tangó (A párisi tangóverseny győztes muzsikája) 7.50

Zsávánál nincs szebb tánc (Kiváló muzsika) 7.50 Sámson és Delila, Shimmy 7.50

Árpád, ne izében! Shimmy (Mindenhol táncolják) 7.50

Fatimé. Shimmy (Buja, keleti melódia) 7 50

Tutenkamen, Tangó (Pompás muzsika) 7.50

Java Borneó. Java 7.50

Java de la Rio Grande, Java 7.50

Vraja. Shimmy (A legújabb) 7 50

Maré Calmó. Shimmy (Elsőrangú zene) 7.50

Stars. Valse hesitation 5.—

Répa, retek, mogyoró. Fox-trott 5.—

Zsizsy. Shimmy 5.—

Várom a párom, Two-stepp 5.—

Carnevai. One-stepp 5.—

Legszebb tánc a shimmy. Shimmy 5.—

Temps Passé. Valse souvenir 7.50

Suggestion. Valse hesitation 7.50

Suttyómba. Fox-trott 5.—

Volga keringő (szöveggel) 5.—

Volga keringő (szöveg nélkül) 3.—

Cavalla. Shimmy 5.—

Cincikém. cuncikám, One-stepp 5.—

Szovátai emlék. Valse 5.—

Jr-Ku-Shi-Shan. Fox-trott 5.—

Ány.us'ka, Fox-trott 7.50

6 mió dió, Shimmy 5.—

Pistukám. One-stepp 5.—

Pierreiers. Valse 5.—

Réve du Printemps. Valse 5.—

Tangó 1922. Tangó 5.—

Mama kérem. Fox-trott 5.—

Miért hordja azt a kékcsikos. . ., Shimmy 7.50

Ópium. Valse erotique 7.50

Takarashima. Shimmy 7 50

Marche du Bánát, Induló 5 —

Dér Schatz im Silbersee. Intermezzo 7 50

Hegedűre zongora kiséretie!:

Ed.

25. Beethoven: op. 50 Romanze 5.—

33. Beriot: op. 100. Scene de Ballet 0 —

19 Drdla: Souvenir 8.—

!8 Gorodinszky Scherzo fi.—

22. Kéler: Sohn dér Heide. 5.—

72. Novacek: Schüler-Konzert, I. Lage 12.—

26. Offenbach: Barcarolle 5.—

* Megrendelésnél elegendő az Ed. elzés és a szám.

Minden olvasó aki ®0.— HorOTÍU értíKifeCíl resiíSe? zenem!lV€he? és az alanti szelvényt beküldi, 3$rai«fMgCi;sia eary 80 oldalas pompás zeneaibumot.

A ördtla) naőyar Hírlap ajdaddf szelvénye

egy

09 oldalas szén zeagaiLuimra.

’artalma ő6 kiválogatott dal, tánc. magyar nóta. előadási es szalondarabok, két- és négykézre.

Cszak Sicmiraiiiiszfí

(Hogyan öletíe meg II. Katalin íérjét, III Péter cárt)

— A P. M. H. eredeti regénye —

Breteuil francia követ és Ligné herceg egy kori följegy zései alapján irta: Forró Pál

(13)

Orlov nyugodtan, tárgyilagos közönyt szmMve, tett minderről jelentést Katalinniak és csak beszámolója végén jegyezte meg:

— A cirkuszokban gyakran látni birkózókat, akiket ellenfelük már látszóan legyűrt és akik egy hirtelen mozdulattal mégis újra kiszabadítják magukat. A ti nagy mérkőzésiek sem dőlt még eil, királynőm!

Katalin eákomorodva húzta össze szemöldökét:

— Mit tegyek hát?

Orlov egészen közel hajolt a cárnőhöz és halk, szuggesztiv hangon mondta:

— Rómában a gladiátorok megölték a vesztest. Ez az egyetlen, biztos, megváltozhatatlan győzelem!

Katalinnak még csak a szeme sem rebbent meg. Dermedt, iszonyú csend hullott közéjük, amelyben szédítő gyorsasággal forogtak az emberi végzetet intéző láthatatlan energiák és szövődtek komor akarattá. Mentő és a gyilkosságtól megrettent érzések, néhány régi csók, gyöngédség, kedvesség homályos emléke villant át Katalin lelkén s azután egy fényes, kevély zubatag, a végtelenbe zengő hataloi% bontakozott ki előtte, a szánalmat legyőző emlékek: Orlov kisasszony, a durvaság, n megalázás, az el- *yisellletétien ostobaság! Nem... elég volt

mindebből, a győző nem habozhat és néki hivatása van! Mint egy nagyszerű, mindent mentő varázsszó fényesedéit ki benne ez a frázis: hivatása van! Nem a magáé, hanem a birodalomé, a népmilliók érdeke, hogy megtartsa trónját. De Oriovnak mindössze ennyit válaszolt:

— Győztem és győztes akarok maradni!

Orlov meghajolt és megcsókolta Katalin

kezét. S ez a csók befeejzte a cárnő és első tanácsadója közötti hivatalos beszélgetést. Megértették egymást. Mindketten sápadtak és izgatottak voltak, a kioltandó élet misztikuma, a félelem és a nagyratörés kétségbeesett, miagát ostorozó bátorsága valami kábulatba, minden más érzést felejtető mámorba akart menekülni. És ebben a rettegő, bűnös, különös hangú latban sohasem érzett forró, érzéki megkíván ássál borultak össze.

IX.

Két nappal Katalin és Orlov Gergely végzetes beszélgetése után, jullus tizenhetedikén udvari fogat állt meg a fogoly cár ropsai kastélya előtt. Négy előkelő ur érkezett Péter látogatására, akik közül Orlov Alex ejt és Boretinsz'ki herceget már régebben ismerte, a másik kettő előtte ismeretlen tiszt volt. Valamennyien kihallgatást kértek amelyet a cár természetesen szívesen adott meg, hiszen boldog volt, hogy hirt hall kívül ről. A látogatók feszes tisztelgő állásban álltak meg előtte és a szót Orlov Alexe.i vette át:

— Úrnőnk és párán csői ónk, II. Katalin. Oroszország egyed uralkodó ja üdvözletét küldi és megparancsolta nekünk, hogy közöljük Véled, miszerint szabadulásod immár küszöbön áll. Sajnálja, hogy eddig is korlátozni

kényszerült szabadságodat, de most. az első zavarok elmúltával semmi oka sincsen, hogy azt újra vissza ne adja!

A cár arca földerülit. De még nem mert hinni.

— Valóban ezt izente? — kérdezte hitetlenkedve.

— Szószerimt. És a béke megpeesételé- sére, ősi szokás szerint, néhány palack bort küldött neked kedvenc burgundi márkádból...

Az udvari etikett úgy parancsolta, hogy a cár a szives fogadtatás jeléül nyomban megizlelje az ajándék bort. Intett komornyikjának, aki fölnyitotta a palackot és poharait nyújtott át.

— A békére és megértésre! — mondta a cár és fölhajtotta a poharat.

De nyomban eltorzult arccal köpködni kezdett és ökrendezve kiáltozta:

— Megmérgc-ztekl Segítség! Tejet!

Ide-oda vetette magát iszonyú görcseiben, a szája elkékült és véres tajték ütközött ki rajta. Végre is kimerültén egy kerevetre rogyott.

Ezalatt az orgyilkosok a szomszéd szó-, bábán vértanácsot tartottak. Láttáik, ho-gy a méreg nem ölte meg a cárt és nyomban ha- 'ározniok kellett. Ha a cár nem hal meg, a merénylet híre elterjed és a már amúgy is fölzak,látott közvélemény újabb érzelmes

mártinkoszorut fon Péter köré s a cárnő előtt örökre kegyvesztettek lesznek a kudarc miatt.

— Most nem lehet érzelmeskedni — mormogta Boretinsz'ki herceg —, végre kell 11 a jtani m e gbi z atá s u ti kait!

— Úgy van — felelte Orlov Alexej. — Én magam végzek vele!

.Visszatértek a szobába, ahol a cár még

mindig hideglelősen vacogva, görcsös ránga- tódzások között feküdt a kereveten.

Orlov Alexej hozzálépett:

— Péter — mondotta —, ütött az órád, a bűnökért, amelyeket az országgal és vallással szemben elkövettél, lakoinod kell... !

E szavakkal megragadta a cár torkát és fojtogatni kezdte. De a kétségbeesés halálfélelme hihetetlen erőt öntött a cár karjaiba. Lerázta, magáról támadóját és borzasztóan kiáltozott:

— Miért bántasz? Mit vétettem neked?

Orlovot a váratlan támadás annyira

megzavarta, hogy szinte eszelősen elboesáj- rotrta a cárt és föl-alá kezdett rohanni a szobában. E pillanatban azonban Boretinszki herceg és a két tiszt ráveteték magukat a cárra és a herceg hurkot vetett a nyakába. Még így is percékig tartott a dulakodás, amig végre sikerült a szerencsétlen embert meg- fojtamo'k.

A gyilkosok verejtékezve, egész testükben remegve roskadtak egy-egy székbe s csak hosszabb idő múlva tértek magukhoz izgalmukból. Újabb tanácskozás után agy határoztak, hogy a herceg és a két tiszt a holttest mellett maradnak, senkit a szobába be nem bocsátanak, Orlov Alexej pedig azonnal megviszi a hírt Pétervárra a cárnőnek. Az udvari orvos még ma fölkeresi a cárt, megállapítja, hogy s-uly os bél rohamai vannak és másnap reggelre közzéteszik, hogy a gondos orvosi ápolás ellenére a cár az éjszaka folyamán elhunyt. Az őrségtől nem kell tartani, csupa Katalinhoz hü emberből áll, akik a cárnő követeit és megbízottait hallgatag, semmi iránt ntftn érdeklő tisztelettel fogadják és a kapott utasításokat mindenben betartják ... (EoayU köv.)