Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-20 / 113. (856.) szám
41 Egy milÜárdot követe! egy orosz nő volt fogoly magyar tisztektől Kölcsönadta a vagyonát, hogy átmentse középeurópai államokba — Egy magyar arisztokrata 600 millióval szerepel az adósok listáján Budapest, május 19. Az elmúlt hetekben az egyik isimért fővárosi ügyvéd irodájában megjelent egy jálöl tözötit idősebb hölgy és meglehetősen furcsa s szokatlan ügyben bízta meg érdekeinek képviseletével. Az ügy, amely szorosan ösz- szefügg a világháborúval, érdekességénél fogva azonban túlnő a már megszokott háborús történetek keretein, érdemes arra, hogy följegyezzük ama kortörténeti dokumentumok közé, amelyek bőven akadnak a világháború ■annaleseiben. Ez az orosz asszony főszereplője a történetnek, aki tudatos női ösztönével megérezte talán, hogy Oroszország nagy történelmi változások előtt áll, amelyek az ő kicsinyes polgári jómódjának alapját is megingathatják. Találékonyságával kitűnő módját eszelte ki annak, hogy pénzét megmentse. Csaknem egész vagyonát kölcsönadta fogoly osztrák, magyar és német tiszteknek, főleg olyanoknak, akiknek nevük, rangjuk és vagyonuk biztosíték volt arra, hogy a Siorribilis kölcsönöket vissza is fizetik. Nem számított azonban arra, hogy a háborút követő és majdnem egész Európán vé- gigzuduló különböző forradalmi áramlatok elzárják az érintkezés lehetőségét azoktól a volt fogoly tisztektől, akik a fogságból hazaérkezve, eleget akartak tenni bcsületbeli kötelezettségüknek. Az asszony szempontjából ez a tény azonban nem jelentett vis majort, csak kényszerű késedelmet, mert most, tíz év után a kérlelhetetlen hitelező pontosságával megjelent Budapesten, hogy személyesen behajtsa követelését. Az ügynek előzményei a háború alatti időkre, az oroszországi Krasznojarszkba nyúlnak vissza, ahol Rebeka Dimitrievna asszonynak cipőgyára volt. Amikor az orosz hadvezetőség megalapította a később hiressé vált krasznojarszki fogolytábort, ez a kal- márszellemű asszony összeköttetései révén megszerezte a tábor beszerzési és élelmezési üzemét. Ő szállította vagontételben a foglyok élelmezéséhez szükséges nyers húst és zöldségféléket. A vagonok átvételére a tábor parancsnoksága mindenkor egy fogoly tisztet is kirendelt, aki embereivel a szállítmányt kirakatta és a helyszínre szállította. Rebeka Dimitrievna ezeknél a gyakori átadásoknál ismerkedett meg az ott lévő osztrák, miagyar és német tiszti-kolóniával. Lassanként barátság fejlődött ki a foglyok és az élelmes asz- szony között, aki kitüntető figyelmességgel vette körül a tiszteket és nemcsak kitűnő koszttal, de apróbb kölcsönökkel is ellátta a őket. Ügyes üzletasszony volt Rebeka Dimitrievna, ravaszul kipuhatolta, hogy a tisztek közül kik vagyonosak odahaza, ezeket megkülönböztetett figyelemben részesítette, maga ajánlotta a kölcsönt, ha az illető megszorult. Különösen mágnásoknak, történelmi nevek viselőinek kölcsönzött előszeretettel tekintélyes összegeket. Eközben Oroszországban bekövetkezett a Kerenszki-forradalom, megdőlt a cári uralom, bizonytalanná vált a helyzet. Rebeka Dimitrievnát is elfogta a bizonytalanság érzete és még „esztelenebből44 adogatta a kölcsönöket. A központi hatalmak megkötötték Oroszországgal a békét és ezzel azoknak a foglyoknak, akiknek anyagilag módjában volt, megnyílt a lehetőség a hazautazásra. Rebeka Dimitrievna készséggel rendelkezésükre állt azoknak, akik vágyódtak az otthonuk, a szülőföldjük után. Azonban előzőén megállapodott ezekkel az urakkal abban, hogy az eddig kölcsön adott összegekről, valamint az utiköltségkép adott nagyobb összegű kölcsönről aadósilevelet adnak és Írnak alá, azonkívül kötelezik magukat, hogy ezen összeget lazáutazásukat követő hat hónapon belül hazájukban bármelyik nagyobb bankban Rebeka Dimitrievna nevére deponálják, amelyet i)z adóslevél visszaszármaztatásával egyidejű en fölvehet. Ezt a megállapodást Írásba foglalták, a kívánt adóslevelet két tanúval dáÍratták és a „jószivü asszony41 átadta az Jtiköltséget. Hosszú évek teltek el azóta. Oroszország i bolsevizmus karjaiba szédült, Középeuró- rát is forradalmi viharok rázták meg s az emberek megérdemelt pihenés helyett belesodródtak uj eseményekbe. Dcnilkve a volt- fogoly tisztek, akik annakidején Rebeka Di- nitrievna kölcsönadott rubeljein vitorláztak laza, elfelejtkeztek Oroszországról, adóslevélről, fogságról és a barnabaju Rebekáról... Akik viszont még emlékezték, nem tudtak összeköttetésbe lépni Oroszországgal, Nem felejtkezett el az orosz asszony, akit a bolsevizmus földönfutóvá tett, aki kis kézitáskával a kezében megindult egy napon, hogy visszakérje kikölcsönzött vagyonát. Némtországban telepedett le, ahol szintén nagy kintlévőséged vannak, amelyeket azonban csak pör utján 'sikerül részben visz- szaszereznie, mivél sokan azok közül, akik legnagyobb összeggel szerepeltek az adósok listáján, a forradalmiak következtében tönkrementek, ismeretlen helyre költöztek, vagy elhaiáiloztak. Az elmúlt hetekben megjelent Budapesten, hogy magyarországi követeléseinek behajtására jogi képviselőt keressen. Megbízta ifj. Boda Dezső és Markó ügyvédeket, hogy a birtokában lévő iratok alapján azokat a volt fogoly tiszteket, akiknek annakidején az adóslevelekben meghatározott összegű kölcsönt nyújtotta, tartozásaik kiegyezni! itésé re fölszólítsák. Ezek között a tisztek között szerepel több közismert és a főváros legelőkelőbb társaságában szereplő Paris, május 19. (A P. M. H. párisi tudósítójától.) Néhány hónappal ezelőtt a „groupement universitaire francia pour la societe des nations44 kebelében megkezdte szereplését a „tribüné inter- nationale44. A különböző nemzetek Franciaországban levő egyetemi diákságának erről a fontos szócsövéről odahaza nem sokat tudnak. A tribüné internationale-ba a világháborúban résztvett vesztes államok is resztvettek és delegátusokat küldtek ki. Így a Páris- ban tartózkodó magyar egyetemi hallgatóság sorából Ajtay Gábor és Korányi István báró a hivatalos képviselők. Felszólalhatnak azonban a? gyűlésen a jelenlevő magyar egyetemi hallgatók is. Magyar szempontból különös jelentősége volt a tribüné internationale tegnapi vitaestjének, mert olyan probléma volt napirenden, amely fájdalmas kérdése a magyarságnak, a nemzeti kisebbségek és a nacionalizmus kapcsolatának ügye. Lángé Róbert elnök (francia) bevezető szavaiban rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdés az uj politikai korszaknak olyan szim- ptomája, amely a nemzeti kisebbségek és a többségek részéről egyformán sok kritikát váltott ki. Mandes Francé francia delegátus szerint a nemzeti kisebbségek helyzete a mai idők legveszedelmesebb problémái közé tartozik, mert vele a háború és béke kérdése szorosan összefügg. Tagadhatatlan, hogy Közép- és Kelet- európábon állandóan napirenden van, ami természetes is, mert a közép- és keleteurópai államok egész sorában vannak jelentékeny nemzeti kisebbségek. Ezzel szemben Franciaországnak nincsen kisebbségi problémája, mert ha vannak is területén elég nagy számban különböző idegennyelvü és nemzetbeli lakosok, ezek nem tüntetik fel a nemzeti kisebbséget, úgy miint például a kárpáti oroszok, a csehszlovák, vagy a székelyek a román állam területén. De Franciaországnak be kell látnia, hogy Középeurópában vannak nemzeti kisebbségek, amelyek szenvednek. A népszövetség feladata volna a kisebbségi védelem, de az 1923. évben előtte szerepelt román—magyar konfliktus mutatja, hogy a népszövetség egyes tagjai még nem jutottak el ebben a kérdésben a teljes tárgyilagossághoz. A román alkotmánytörvény és az 1921 junius 30-iki román kisajátító törvény ellentétbe kerültek a békeszerződésben biztosított nemzetközi jogi intézkedésekkel és a magyar állam hiába kérte a vitának a hágai nemzetközi döntőbíróság elé való terjesztését, an-' nak ellenére, hogy a magyar korwány csupán egy elvi kérdés elbírálását és nem Románia elitéitetését kérte. Aáéghs bízik a nép- szövetség jövőjében és abban, hogy ott az egyenlő igazság és a régen várt igaz béke szelleme fog érvényesülni. S v o b o d a cseh delegátus azt hangoztatja. hogy Európa térképe a háború után a nemzetiségi elv alapján nyert megállapítást. Az uj határoknak kijelölésénél azonban a gazdasági, földrajzi és stratégiai szempontokat is figyelembe kellett venni így nyert fntürrr>< 3 kérd% és igy jöttéik létre azok a garanciák, amelyekkel a arisztokrata, egy jelenleg is aktív vezérkari százados és egynéhány vidéki földbirtokos. Az asszony magyar koronákban közel egy miiliárdiot követel. Az egyik magyar gróf 600 millió koronával van megterhelve a listán, mi'g a többiek aránylag kisebb összegekkel szerepelnek. Az ügyvédek felszólítása nem járt kellő eredménnyel, mindegyik fél a rossz gazdasági viszonyokra való hivatkozással elzárkózott a fizetés elől. Az asszony jogi képviselői peres uitra akarták terelni az ügyet, de az adósok egyike közvetítő tárgyalásokat ajánlott, amelyeken esetleg sikerülne megegyezni Rebeka Dimitriev- nával. Ezeken a tárgyalásokon azonban a tisztek egy része ismételten mereven elzárkózott a fizetés elől, ami arra indította az ügyvédeket., hogy mégis csak peresítsék felük jogszerinti követelését. Elkészítették terjedelmes beadványukat, amelyet, ha a megegyezés addig nem jönne létre, a hét folyamán nyújtanak be a budapesti királyi járás- bíróságnak. Jogászkörökben nagy érdeklődést váltott ki az eset és feszült figyelemmel népszövetség a nemzeti kisebbségek nyelv- használatának, szociális, jótékony, vallásos intézetei és iskolái fentartásának szabadságát biztosította. Ezek a nemzetközi szerződések, szerinte kétségkívül sértik az államok szuverenitását, de pártatlan megoldásuk, mint a nemzetek részéről a világbékének hozandó áldozat mégis kívánatos. Szükséges azonban, hogy a szóban levő intézkedések minden államra egyaránt kiterjedjenek- A kisebbségeknek azt az óhajtását, hogy közvetlenül járhassanak el az őket érdekló kérdésekben a népszövetség tanácsa előtt, nem ismeri el hete ‘állónak, mivel a nemzeti kisebbségek nem jogalanyok. Panaszaikat azonban államai kormányai elé terjeszthetik és ezeknek módjukban van a panaszt a népszövetség elé vinni. A csehszlovák törvényhozás különben szerinte kel lóképpen biztosította a kisebbségek ku'turá- lis és gazdasági szabadságát, politikai és polgári jogegyenlőségét, nyelvhasználatát a hatóságok előtt és arányos részvételét a közigazgatásban. A kisebbségek számára a csehszlovák állam maga állít fel elemi és középiskolákat, magának kell ezeket fen- tartani. ha egy összefüggő területen megfelelő számú tanköteles, illetőleg középiskolába készülő gyermek van együtt. A csehszlovák álam területén német egyetem és magyar jogi fakultás van. Az országgyűlés 295 képviselője közül 82 tartozik a nemzeti kisebbségekhez. 150 szenátor közül ped'g 40. Elismeri a kisebbségek jogait amennyiben ezek nem sértik az állam egységét, de szükségesnek tartja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok lemondjanak a szeparatista törekvésekről és az államinak, amelynek polgárai bizalmát lojális magatartásukkal szerezzék meg. M a c a s görög delegátus szerint is a kisebbségi kérdés összefügg a béke problémájával. Ajtay magyar delegátus örömének ad kifejezést, hogy a különböző nemzetek egyetemi ifjúsága ezt a nehéz, de Európának 48 millió főnyi nemzeti kisebbségére való tekintettel az igaz béke szempontjából oly fontos kérdést a megértés szellemében tárgyalhatja- Az érdekelt államok egy része szuverenitásának sérelmét látja a nemzeti kisebbségek jogos kívánságaiban annak ellenére, hogy az áMarooft be’sö nyugalmának az egyetemes emberiségnek egyformán ér 'eke a problémának a kisebbségeket kielégítő és a népszövetség részéről garantált megoldása. Sajnos azonban maga a népszövetség is tehetetlen mQi szervezetében az irodáit elözönlő kisebbségi panaszokkal szemben, amelyek a kisebbségek iskoláinak jótékony intézeteinek rendszeres bezárása és a kisebbségekhez tartozó po'gárok földbirtokainak elkobzása miatt hozzá intézteitek. Az erőszak és a sovinizmus nem törölhetik el a kisebbségeket és nem nyomhatják el a panaszokat. A nemzeti kisebbségek sem meghalni, sem asszimilálódni nem akarnak. Ruyssen párisi egyetemi tanár, aki a P am 7'-if i Ícic-í-'1'’, c- ' rrrvflf C 7 Ó m'í »•'■> dési autonómia szabadságát kivárná, ennek Szerda, május 20. az óhajtásának kiváló és hivatott szószólója. Felszólalása befejezéséül ■ Lanradille francia egyetemi tanár szavaira hivatkozik, amely szerint a nemzeti kisebbségekben uj jogi személy született meg és a maga részéről hozzáfűzi ehhez a megállapításhoz, hogy ez a jogi személy nemcsak megszületett, de élni is akar, B a i n o v bolgár delegátus a kérdést elsősorban Bulgária szempontjából tárgyalta. Chahbazian örmény delegátus szerint is csak a kisebbségi kérdés olyan igazi megoldása, amely az „élni és élni hagyni41 elvén épül fel, biztosíthatja a pacifitást. Ezután Lángé elnök a vitát azzal fejezte be. hogy a nemzeti kisebbségi kérdés körül kétségtelenül uj jog született és kifejezte azt a reménységét, hogy a különböző nemzetek ifjúsága között létrejött kapcsolat a probléma tisztázását lehetővé fog;a termi. Képek a ]ugosz?áv belpolitikából Igazolni lógják a horvát mandátumokat — összeférhetetlenségi vita a radikális pártban Belgrád, május 19. Mozgalmas volt a jugoszláv politika utóbbi szakasza, a ügyelő alig bírta megái lapítaná: hol a központ, hol van mindemnek a tengelye, Belgrád- ban-e vagy Zágrábban, Caribródnál a bolgár határon vagy a bukaresti konferencián? Egyik itt, másik amott kereste és mind úgy járt, mint a hajdani bölcs, aki a szemüvegét kereste, pedig az orráti ült az, hiszen nélküle nem látta volna meg, hogy nincs ott. ahol keresi. Pasics kezében volt a központ, Pasics kéziéből futnak szét a mozgató idegek is. Markovács Lázár szájával Zágrábban, Ninc&ics szavaival Kelfov és Benes érett, Ráikus szónál követ látogatásaiban, mindig és mindenütt Dasács . . . Pasács . . . Pasics. A zágrábi tárgyalások A parlament verfckéciós bizottsága Zágrábban helyszíni tárgyalást tartott a Radíos-ügyben és a horvát parasztpárti képviselők mandátumainak a s-orsáró'l. Kihallgattak egy csomó horvát vezető politikust, eivegyüí'tek a nép közé és átböngészték a vizsgálóbíró előtt fekvő iratokat, bíróságot, szigorú és komor itélőszéket járszot- tak és ezalatt a bizottság elnöke két és fél óra hosszat négyszemközt, bizalmasan tárgyait Rádiós Istvánnal, a fogollyal, a hazaáruló kommunistával. A titokzatos rcmaniticizimpus fátylával takarták ezt a bizalmas és alighanem sorsdöntő találkozást, az újságírók pedig mégás letették a remeket a detektivtudományokból és a iegiurfargo- sabb módokon és eszközökkel még:s kifestek mindent, csak a diskurzus tartalmát nem. Persze, letagadták, de nagyon gyenge volt a demetá és nagyon hangos a szövetséges sajtó mél tátjánkodása. A két kormányzó párt között az elleniét egyre nagyobb, pedig még Markovios zágrábi nyilatkozata után sem tud senki semmit. Markovics elmondotta ugyan, hogy a bizottság Radicséik igazát állapította meg a vizsgálatnál, de Pasics hallgat . . . Radiics Pav’.e, a horvátok mostani vezére, hol az udvarnál, hol Pasicsnál tárgyal órák hosszat, de az agg miniszterelnök hallgat és — meglepetés nincs kizárva. Ahogy legutóbb is meglepetésszerűen., senkit sem kérdezve, egy óráról .a másukra kineveztette az uj Pasics—Príbicsevics. kormányt, most is hasonlót várnak tőle, a nehézség csak abban rejlik, hogy a horvátok semmi szín alatt nem akarnak Prlbicsevlccsel együtt menni. Erre nem 'lehet őket 'ka-paoitiá'l'ni. Megvan rá az okuk. Áldozat az önzetlen hazaílság oltárán Meglepetést különben is szerzett már a héten Pasics az országnak is, pártjának is, talán még önmagának is. Áldozásra kényszeritette híveit az önzetlen hazafiság oltárán. Nagyon fájdalmas áldozás volt. Eddig az volt a szokás, hogy az állHanni és az állam által támogatott vállalatoknál és pénztntézeteknél a szkuipsti- na által választott képviselők minit igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagok Lógattak, d'us taintiéimek elileuében természetesen. Nos, most, amikor az állatná jelzáloghátelbank öt igazgatói állására legalább 95 radikális és 15 független demokrata képviselő aspirált és .amikor a radikális klubnak a betöltéssel egyet jelentő jelöléssel kellett volna foglalkoznia, felállott a klub újonnan választott elnöke Zsávkovics Ljuba, nagyszerűen képzett européer és pompás de'batter és kioktatta pártját a képviselői inkompatibilitásról. Csúnya veszekedés támadt, marakodás és méJtatlanko- dás, de a végén Pasics az el nőknek adott igazat. Természetes, hogy egyszerre csend lett, kimondották, hogy képviselő nem lehet a bank igazgatósági tagja, sőt odáig mentek, hogy „önként4* megszüntették az eddigi összeférhetetlenségeket is és utasították az igazságiig ymíní sztert az ösz- szefér'hetetlenségi törvényjavaslat kidolgozásánál. Az áldozás végbement, Pasics pedig megválasztatta öt parlamenten kívüli emberét a bank- igazgatósági sta:ll umoklba. Tre- *, lesz mpgI ',,,r ‘fos leendő i módjai, pvu'ultvoii CiruuvvAí^i lu^uiiv OviwlC, várják az ügy kimenetelét. Bencsics Gyula. „I nemzeti kisebbségek sem meghalni, sem asszimilálódni nem akarnak ' Vitaest a nemzeti kisebbségek kérdéséről — Franciaországban élő különböző nemzetbeli diákok gyűlése — A „Tribüné Internationale" — Magyar felszólalás — A nemzeti kisebbségek uj jogi személyt jelen lenek, mely élni is akar
