Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-19 / 112. (855.) szám

Kedd, május 19.

Hodzsa magyarjai bevonattak Prágába...

— A( P. M. H. eredeti riportja —

Prága, május 18.

Hodzsa Milán föl dinivel és ügyi miniszter olyan látványosságban részesítette a prágaiakat, amilyenben eddig még részűik nem volt. Magyarokat, fajmagyarokat, nemzeti viseletű eket és fekete, zsinóros nadrágunkat hozatott fel Prágába, hogy megmutassa Prágának, milyen közkedvelt ember ö a szlovenszkói magyarság körében ...

Csánki—Neumann köztársasági pártja hetek óta toborozta össze az embereket, hogy tüntessenek Prágában a párt mindenható ura és protektora mellett.

Két kül'önvonattal jöttek ezek a gyászmagyarok Prágába. Csehszlovák nemzeti zászlókkal ugrottak ki elsőknek a csuzi magyarok csikósruhában, Oravetz István vezetésével. A szögyéniek Szilassy György és Méry József vezetésével ugyancsak részt- vettek ebben a menetben.

S a nagy, tarka tömegben kerestem Hodzsa dédelgetett pártjának vezéreit. Csánki vezér merre van?

— Az, kérem szépen, már megunta a cirkuszt, nem törődik már velünk! — volt egy gutái paraszt válasza.

— Miért jöttek fel? — kérdeztem többektől.

— Hát, kérem, a földosztás sürgetése miatt, mert hát, tetszik tudni, hogy eddig még nem kaptunk egy talpalatnyi földet sem!

Egy másik gazda közbevág:

— Jöttünk mán* megnézni ezt a várost, hiszen nem károsodtunk meg azáltal. Fizetik nekünk az utat és időt is.

Midőn ezt meghallotta Homálya Mihály., a republikánusok kiskérjei vezére, siet gyorsan lecsititani az embert s bölcsen fejtegeti az ő elvét, közben nem feledkezik meg arról sem, hogy Hodzsát is dicsérje és magasztalja.

Az állomáson Zika cseh agrárius szenátor üdvözölte a menetet, amelynek élén haladt Duhaj szlovák republikánus szenátor, Palkovics, Hodzsa magántitkára, Selmeczy István dr. gutái ügyvéd és Csömör István fanraadi gazda, a párt elnöke.

A zsigárd-i cigánybanda egymásután játszotta a ropogós csárdásokat s a Venceltéren visszhangzik a magyar nóta: „Jaj, de magas ez a vendégfogadó ...“

Hodzsa miniszter kétezer magyart toboroztatok össze s ezek a felültetett emberek azt hiszik, hogyha a Venceltéren végigvonulva éltetik Hodzsát, megkapják a földet... Nem csatlakozott hozzájuk egyetlen magyar vezér sem. Cseh és szlovák republikánusok hozták fel őket- Bé'keffy—Friedmann rendezése mellett. Prága közönségének újabb látványosságot nyújtottak, mi pedig szomorú szívvel könyveljük el ezt a szomorú esetet.

A Venceltéren magyar dal hangzott el, telve tűzzel és reménnyel... S amíg Hod- zsának sikerült kétezer magyart fölhozni Prágába, hogy hódolatukat fejezzék ki a Hradzsinon, addig lent Szlovenszkón sok ezer magyar testvér koplal és nyomorog, mert a köztársaság demokráciája folytán elvesztették állásukat és kenyerüket. (—per.)

Vadászok gyűlése

Orgonák nyílásának idején Szlovenszkó széles földjéről az erdőt s mezőt járó vadászaink Pozsonyban összegyűltek, hogy a vadvédelemről beható tanácskozásokat folytassanak. Jamniczky 0. dr. elnöklete alatt május 11-én a Savoy-szálló Hubertus-termé- ben a Szlovenszkói Vadászati Védegylet évi közgyűlését tartotta.

Az évi jelentésből kiemelkedik a tagok erős gyarapodása, létszámuk elérte a kétezerkétszázat. Az évi zárszámadások és a költségvetés elfogadása után az elnökség beterjesztette lemondását, mivel a jóváhagyott uj alapszabályok az egyesület szervezetének és irányításának uj keretet szabnak. Jurán Vidor, a szepesi helyicsoport képviselője, a lelépő elnökség érdemeit méltatta, amely nagynevű alapítójának elhunyta után a legválságosabb helyzetben sem hagyta cselben az egyesületet. A választmány javasla[ Üdülőotthon Kremnica !

B

■ Szlovenszkó legolcsóbb és legideáli- 3

sabb gyógyhelye

g Jágzftszervi bánta ImaU bari. várs/ar^án rsá^rben n * jfloKesaÚjben azenvmlíík ás iidiil<ik r-'szi'-ro. Hízd g g és fekvokúra. Nap- és légfíirdfík. Kvarckezelés a

■ Tel jes, bős-Rés ellátás, laltás, világítás ós orvosi g

gyógykezel és

naponta Iegfdíebb 38. — Ke.

Prospektusokat küld Dr, íBfcin, Kremnica. 1

tát a közgyűlés is elfogadta: Jamniczky 0. dr., Petry J. dr., Pálffy János alelnököket, valamint Moural dr. és Schmidt miniszteri tanácsosokat tiszteletbeli tagokká választotta.

Az uj elnökséget egyhangú bizalom tisztelte meg. Elnökké: Fábry Pál dr. (Pozsony). Melcsicky Gyula (Pozsony), Zsuffa András (Liptószentmiklós) és Jureczky Nándor (Jol- sva)), tovább 12 választmányi tag választatott.

Fábry Pál dr. szlovák, magyar és német nyelvű lendületes beszédben vázolta ama nehézségeket és bajokat, melyek a vadvédelem nagyarányú kibontakozását gátolják s amelyeket előbb le kell győzni, hogy Szlovenszkó egykoron híres vadállománya a külföldön is visszanyerje régi hírét.

Az első szlovenszkói vadászati kiállítás mikénti rendezéséről Jurán Vidor, a Szepes- föld képviselője, áttekintő tervezetet terjesztett elő és az ő előadása alapján a közgyűlés egyhangúlag elhatározta, hogy ezt a* kiállítást 1926. év nyarán, a Tátrában megtartja, a kiadásokat fedezi és a kiállítás rendezését a szepesi helyicsoportra bízza.

Élénk vita után a közgyűlés elhatározta, hogy a csehszlovák vadászati szövetségben, melyet a földmivelési minisztérium az uj vadászati törvény tervezetének ankét Iához a vadászérdekeltség képviselője gyanánt meg hivott, az 1925. évben tagként csak akkor marad meg, ba az egyesület etikai tekintélyének megfelelően úgy a vezetésben, mint az alosztályokban is megfelelő részesedést nyer.

Fölolvastatott a magyarországi vad védő egyesület meghívója, mely a szlovenszkói

testvéregyesületet a f. é. május 16-tól június végéig Budapesten tartandó vadászati kiállításra meghívja. A közgyűlés a meghívást örömmel és egyhangúlag tudomásul vette, a kiállítás megnyitásához képviselőjeként Jureczky Nándor alelnököt kiküldi azzal, hogy a magyarországi testvéregyesületet az 1926. évi tátrai vadászki állításra szóval is meghívja. A magyar államvasutak a kiállt;ás niegtekintőinek 50 százalék utazási kedvezményt adnak.

A Tátrában létesítendő nemzeti park szervező tárgyalásaihoz az egyesület . maga képviselői gyanánt Zsuffa András alelnököt és Jurán Vidort küldi ki.

A jövő választmányi ülés Zsolnán, az évi közgyűlés pedig a Magas Tátrában fog megtartatniA vadvédelem fokozását célzó több javaslat elfogadása után a közgyűlés egy jobb vadászjövendő bizakodó reményében bezáratott.

A szeptemberi tátralommci értekezlet határozata, mely az egyesület átszervezését és az egyesület gerincét alkotó vidéki tagok akaratának érvényesülését követelte, alig háromnegyed évi munka után testet öltött. Az uj elnökség választásánál a tátraaljl nagyzsupa jelöltjei kerültek ki győztesként, mivel az ottani helyicsoportok szervezetten és egységesen vonultak fel s így az imponáló többséget és javaslataiknak elfogadását biztosították. Az ifjú egyesület fejlődő élete uj határkőhöz érkezett. Jövendő küzdelmeiről e helyt a híradás közvetlenségével megemlékezünk, hogy a magyar vadásztáradalom minden fontosabb vadvédelmi eseményről tudomást szerezzen. Oro^tz Sándor.

Riport Karolyi MíMlv párisi leirteésóíl

A P. M. H. párisi munkatársától

Páris, május 13.

Károlyi Mihály gróf ma esL érkezik Pá- risba.

Este kilenc óra. A Gare du Nord.

A pályaudvaron, az üvegtetői „íatt, nagy sürgés-forgás, rohanó emberek, rohanó hordárok, kiabáló vasutasok, láiu*a, fütyü , zakatolás, dübörgés.

A "'így nyüzsgő, hullámzó tömegben egy kis sziget, összeverődve, mozdulatlanul álló kis csapat: a Károlyit váró árok. Ma már negyedszerre jöttek ki Károlyit várni, ma már negyedszer tarta iák tőle, hogy Károlyi nem fog megérkezni és csak távirat jön helyette, mint az már hár n.szor megtörtént. A Károlyi-váróknak nagyi megfogyott a számuk. Elöszörre még vagy háromszor ennyien lehettek, aztán mindig fogytak, most -ár alig vannak harmincán- negyvenen.

És itt van Károlyiné.

— Nini milyen egyszerűen van öltözve — mondja mellettem egy Pestről rn gazökött mert tőzsdés a mellettem álló, szintén hasonszőrű honfitársnak. —- Ott van elől mindjárt a korlátnál.

Tényleg ott áll Károlyiné. Veér lm e mellett mindjárt a jegyszedőknél. A vo-atl z ugyanis nem engednek be a perronra i íkit, Piroo V'Jo-urklap van fej. i, harnlrx.'örü prén.- galléros és szegélyes fekete selyem tavaszi kabát, ezüstös harisnya, kalapjáé, egy csillogó tü, fekete bőrkeztyü . . . nagyon elegáns, nagyon arisztokratikus és . . . még mindig nagyon szép. Kiáltó ellentét a mögötte SL — orinó tömmel szemben.

Pont kilenc óra.

Zakatolva, zihálva berobog a calaisi gyersvonu . Ezzel érkezik Károlyi Londonból.

A vonatból leszálló utasok- nav^ t"mege, paktáskák alatt görnyedő hordárok, egymást préselve tódulnak ki a peronról az előcsar- nc1 ba.

Egy hang süvölt végig az emberek feG felett: Éljen Károlyi Mihályné! . . . U. x . ágaskodó, .' ges, várakozó kis va d ser: he/, hasonló csoport viharosan éljenez. M kló ideig csend, csak a pályaudvar a^yoK- m<.s zaja és lármája, a hordárok és ja*. ,..e- d*v kiabálása hallatszik.

Egyszerre újabb éljenzés. Fel. Károk i alakja peronon. A k' I.-aS tön g megmozdul. Károlyiné a jegy„^. dŐ!:ön here—..ül tör-e berohan a peronra s a ny ba borul neki ... A jegyszedőknél kg visszatartani a korlátnál kiabáló tömeget... Károlyiné egymásután csókolgatja kis gyermekeit. ök is megérkeztek.

Megakad a forgalom. A rendőrök és vasutasok kifelé tuszkolják Károlyiékat. Károlyi legkisebb f:át maga r ellet, kézenfogva vezeti. Odaér'mk a korláthoz, a P kijáratához. A tömeg Veér Imre vezetéseve’ ujnbb tíjenzésbe tör ki. A ki.. Károlyi hu ’-cmülLn húzódik az apja térdeihez a tömeg

előli. És Károlyi... Szájába oldalt leblgyedve lóg egy kialudt cig. S .e h i

ta . IjZÍ , áll Uí. ... ,

lila, csikós nyakkendő. Megtört, megöregedett arc . . . S valami halálos unalom, sple. , .

lami nagy '-embáiiomság an az arcba, mozdulataiban. S valami csöndes, nél . ut .- lat is, hogy 1 r

a tolongó, izzadtarcu tömegre néz. Az egész emberen van valami álból az ém. .bő volt. Nincs mosolya, glört i ű ...,e révetegen visz el a tömeg felett ... És a tömeg lármázik, éljenez és sodorja magával a páli audvar fedett kijárata í lé.

Károlyi bizonytalanul, nehézkesen lépked. Károlyiné előreszalad a gyerekekkel és a pápaszemes angol nevelőnővel a taxikhoz . . .

Károlyi Mihály oda ér a kapuhoz. Megáll. Egy lépcsőfokon kell lelépnie. Lenéz . . . Bizonytalanul áll, felemeli a lábát . . . Veér Imre karonragadja, lesegiti . . , Úgy látszik Károlyi nagyon beteg . . .

És Veér Imre elkezd beszélni. Azután egy jól öltözött „ur“ beszél — a párisi magyar munkásság nevében. Majd háromszoros éljen következik és ,,vive la republique hongroise!“

Csend lesz. Károlyi válaszol. Két lépésre sem vagyok tőle, de alig hallani mit mond.

— Kedves barátaim, nagyon köszönöm maguknak, hogy olyan kedvesek voltak és kijöttek az én fogadtatásomra. Biztosíthatom önöket, hogy a megkezdett munkán tovább fogok dolgozni és ha lesz valaki, aki a magyar köztársaságért küzdeni és szenvedni fog, én leszek mindig a-legelső.

Nem mond többet. Ez is elég, hogy a hivei újabb éljenzésbe törjenek ki.

Mellettem áll egy Renauld-gyári munkás. Csendesen dörmögi maga elé: Olyan ez, mint amikor januárban á nyarat várja az ember. Olyan a magyar köztársaság . . .

És megindul Károlyi az autók felé. Bi. zonytalan lépésekkel, nehezen.

Károlyiné ott ül az üvegtetős csarnok alatt egy taxiban. A gyerekekkel a pápaszemes angol kisasszony és egy más'h elegáns hölgy egy másik taxival már előre ment. Károly iné kinéz a kocsi ablakán a férje vezetésével közelgő csapat felé ... az előbb a szemében csillogó könny már a kipirult arcán csillog.

Odaérnek a kocsihoz. Károlyi nehezen száll be a kocsiba, ketten is segítik. Nehezen helyezkednek el. Veéér Imre a kis ülésre ül.

Az éljenző tömegbe belekürtöl ílcsen az autó. A gyűrű szótnyilik és a zsúfolt taxi kigördül az üvegtetők alól, a meleg csillagos tavaszi estébe.

A csapat lassan oszlik.

Egy vasoszlophoz támaszkodó izmos, ’ -bajusz., hordáihoz odamegy egy iüstösii varutas és ke: J.zi:

— Mi vJt az! Mi történt?

A nagybajuszt! leveszi a cigarettát a

szájából és vállvonogatva felel:

— Valami anarchisták . . . maeyarok... azzal megfordulnak és befelé indulnak az újabb érkező vonathoz.

így érkezett meg Károlyi Mihály gróf, i magyar köztársaság elnöke 1925 május 13-án este kilenc órakor Párisba, hogy újra kezébe vegye az emigráció vezetését.

Burgliardt Aladár.

„Le Galileivel — a föld lapos !„

Génua, május közepe.

Génuában a Paganini-szinházban egy olyan nagyarányú diáktréfa játszódott le a napokban, amely párját ritkítja. A tréfa oka és kezdeményezése ott keresendő, hogy egy Paneroni nevű ember, aki magát m,agán tudósnak mondta és akit egész Olaszországban ismernek előadást tartott a színházban. Paneroni mindenütt azt prédikálja, hogy a föld nem gombaiaku, hanem lapos. Mielőtt felfedezte volna magában a termié zettudo- rnányok lángeszű újítóját, Paneroni egyszerű cipészmester volt. Később mindenütt előadásokat tartott és mivel jó szónoki tehetség volt és az előadott zagyvaság a hallgatókat mulattatta, a közímége egész Olaszországban napról-napra növekedett. Nem egy színházigazgató akadt Olaszországban, akinek nagyon rosszul ment. mielőtt Paneroni a városba érkezett és aki néha egy héten át táblás házaknak örvendezhetett Paneroni jóvoltából.

Mikor Gcnuába érkezett, a diákok nagy csapata tréfás körmenetben a színházhoz kisérte. A színházban magában egy már előre bekonferált társaság fogadta, úgyhogy Paneroni elhitte a nagy megtiszteltetést. Este felé, mielőtt az előadás megkezdődött volna, az egybegyiilt tömeg fülsiketítő zajjal fér gadta a „magán-tudóst“ és percekig azt kiabálták: „Le Galileivel, a föld lapos".

Paneroni azonnal áttért előadásának főtémájára. Kijelentette, hogy Olaszországban oly gyatra a csilagászati tudomány és oly keveset érdeklődnek a csillagvilág igaz-ágai iránt, hogy kénytelen szülő országát elhagyni és külföldre menni. Olaszország mindenkor azon volt, hogy legjobb fialt kiűzze és így menekült Kolumbusz Spanyolországba, Garibaldi, Mazzini és Marconi Angliába. „Kövessem-e őket?!“ — kiáltott fel a magántudós és ez a kérdés hatalmas ellentmondást szült. Nem szabad megengedni. — kiáltotta a tömeg, — hogy ez a nagy férfiú a külföldé legyen. „Hölgyeim és uraim. — folytatta a szónok — a föld lapos, végtelen és álló!" (zugó taps). „Ha-nem igy lenne, leesnénk róla!“ (őrült tetszés). „A földet a- tenger övezi körül és fölötte lebeg a nap és a hold öt nagy Ívben. Kérdés, hogy érkezik a nap keletről nyugatra?!"

„Autón jár“ — ordította az ifjúság kara. A páholyok őr jön gén ek a nevetéstől. Burgonya és az elismerés egyéb jelvényei repülnek a színpadra és Paneroni dörgő hangon kiáltja: „A valódi tudományt a burgonyáit záporesője sem tudja elhallgattatni!"

„A naip kergeti a holdat, — folytatja a szónok. — Abban a pillanatban, amikor eléri, visszatartja. Ez az, amit napfogyatkozásnak nevezünk!" Ez a tudományos magyarázat a hallgatóság körében olyan őrült lelkesedést idéz elő, hogy a színpadra rohannak. Egy bizottság Paneroninak egy óriási koszorút ad át, amely különböző csutkákból és zöldséglevélből van összeállítva. Azután egy hatalmas dobozból egy óriási méretű, pa.pirból készített aranyozott kitüntetést húznak ki és a magántudós mellére tűzik. A tudósból alig látszik ki valami. Mindnyájan megölelik és megcsókolják és az egyik páholyból egy lelkes tanítvány beszédet intéz hozzá, amelyben kifejti, hogy a kormány kötelessége, hogy szüntesse be politikai tevékenységét és ezentúl csak Paneroni világrengető gondolataival foglalkozzon.'

Az.ünnepelt a megtiszteltetéseket nagy méltósággal fogadja, azonban egy óvatlan pillanatban eltűnik, a pénztárnál kifizetteti magának a ráeső részt mint tiszteletdijat és a színház hátsó ajtaján eltűnikEgyetlen biztos védelmet nyúlt a tágyék here comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rugónélkiili sérvkötönk, mely éllet is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anvaméhsülve- désnél Szabadalmazott lúdtalpbetét Fla- nell has- hát- és mellmelegitő

.íly^a" flraflslava, flniii-a. 51.

Rendelő orvos: Dr Koch K F. egy. m. tan. Áriegyzék ingyen

A vidéki felek még aznap elintéztetnek r