Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-15 / 84. (827.) szám

Cf IXAtyll/nzOX/bKffJflfAP Szerda, április [5. Jadrnicek késmárki közjegyző viselt dolgai a törvényszék A drága jogsegély „olcsón*1 — Csalás/ okirat- hamisítás, stb. — Ingyen lakás és világítás Késmárk, április 13. Az egykori magyar közjegyzői karnak egész Európában kitűnő híré és becsülete volt, amit méltán ki is érdemelt. A csehszlo­vák igazságügy-miniszter ennek dacára fel­forgatta Szíovenszkóban az egész kart/ évti­zedek óta közmegelégedésre mülködő öreg közjegyzőket egyáltalán nem jogos politikai indokból lemondásra kényszeritett, áthelye­zett és mindent elkövetett, hogy minél több közjegyzői állást töltsön be a saját emberei­vel. Ennek az igazságszolgáltatást egyálta­lán nem szolgáló rendelkezésnek hatása most érezhető, amire a legjobb példa a kés­márki eset. Késmárkon már évek hosszú során át működött Roth dr. közjegyző, 1923 januárjá­ban azonban távoznia kellett, csupán azért hogy helyet csináljon az igazságszolgáltatás barátjának, Jadrnicek Viktornak, aki itt bu­sás jövedelmet remélvén, a strznieei (Mor­va) járásbíróság vezetői állásáról mondott le, ahol táblabirói rangban működött. Kés­márkra érkezvén működését azzal a szokat­lan lépéssel kezdette, hogy egy szlovák lap­ban hirdetéseket tett közzé „olcsó** jogse­gélyre. Ezt ugyan a fegyelmi rendelkezés ki­fejezetten tiltja, de nem vették észre, mert Jadmicekröl volt szó. Azu*án betelepedett a járásbíróság épületében levő irodahelyiség­be. Jellemző a helyzetre, hogy a járásbíróság vezetője egyszerűen nem mert tőle bért kér­ni, mert jogosan tartott haragjától. Rövid idő alatt ugyanis köztudomású lett, hogy a kas­sai ítélőtábla területén különösen nagy be­folyása van személyi ügyek intézésében. Aki nem tetszett Jadrnicek urnák, az el lehetett készülve arra, hogy kiteszik a szűrét, vagy a legjobb esetben elhelyezek. így járt több biró és más bírósági alkalmazott. Míg ezen a téren működését az egész vonalon siker koronázta, addig a zsíros köz- jegyzőség már nagyobb meglepetést hozott az egykori táblabTó ur számára, mert kitűnt, hogy még sem alkalmas oly gyors vagyon­szerzésre, amint gondolta. Minthogy rendes utón nem kecsegtetett siker, megpróbálko­zott máskép. A nem ügyvéd utján hozzáfor­duló felektől két-háromszor olyan dijat vasalt be, mint amennyi járt. Csodálatos leleményességet tanúsított az ilyen felszámításban, amit a magyar nyelv inkább nyuzásnak szeret nevezni. Kérés nél­kül másolatokat, fordításokat csinált csak azért, hogy a kétszeresen felszámított össze­get még nagyobbithassa. Erről már tudo­mást szerzett a közjegyzői kamara is, de hát ki merészel egy Jadrnicekkel kikezdeni!? így azután minden fegyelmi nélkül tovább folytathatta kisded játékait, mígnem néhány olyan dolgot követett el, amely fölött már nem lehetett egyszerűen napirendre térni. Egy utitársának egyszer feltűnt, hogy a közjegyző ur féláru vasúti jeggyel utazik, amit mindig bizonyos ravaszsággal nyujt át a kalauznak, hogy azt mások lehetőleg észre ne vegyék. Az utitársnak azonban éppen ez tűnt fel és csakhamar megtudta, hogy a köz­jegyző ur azt a féláru jegy jogosító igazol­ványt használja, amit még táblalrró korában kapott, de amit lemondása után tartozóit volna azonnal visszaszolgáltatni. A közjegy­ző ur azonban hazafias kötelességből kisebb nagyobb utakra használta azt. saját vallo­más szerint huszonhatszor. Az ügyészség a beérkezett feljelentés alapján csakugyan vádilatot nyújtott be ellene huszonhat rendbeli csalás vétsége miatt, mely ügyben már e napokban tart fő-tárgya­lást a lőcsei törvényszék. t'jyancsak ügyészi eljárás tárgyát ké­pezi egy okirathamisitási ügy is. A k:tünö közjegyző ugyanis Túrán Jakabné sz. Kret Margit leibnitzi lakosnövel egy órával halála előtt, araikor már nem volt öntudatánál, adás-vételi szerződést vett fel, jóllehet az együk tanú, névszerint Kovalcik Miklós azonnal kijelentette, hogy az eladó haldokló nem volt már öntudatának birtoká­ban. Hasonlóképpen nyilatkozott a másik két tanú, Trop József és Szobánszky Pálné is. Fokozza a közjegyző vétkességét, hogy a szerződésre a haldokló férje, aki egyben ve­vőként, szerepelt, irta alá enn°k nevét. Túrán később maga is belátta az ok;rat érvényte­lenségét és lemondott annak bekebelezésé­ről, ami azonban nem menti a közjegyző el­járását. Az eredeti szerződés a közjegyző el­len inditott bűnvádi eljárás aktái közé van mellékelve. Súlyosabb elbírálás alá esik az az eljá­rás is, amit Gurszky Károly késmárki iroda- tiszt feljelentésére tettek ellene folyamatba Jadrnicek ugyanis megpillantott ennek író­asztalán egy levelet, amelyet egy ügyfele in­tézett Gurszkyhoz. Jadrnicek kiváncsi volt, mit akar az ő ügyfele GurszkÜól és hogy ezt megtudja, egyszerűen elemelte, felbontotta és elolvasta a levelet. Gurszki csak hetek múlva véletlenül vett tudomást az esetről. Dacára annak, hogy eme súlyosabb el­bírálás alá eső büntető ügyben az eljárás már teljesen elkészített állapotban van, a fe­gyelmi hatósága még sem függesztette fel, amit sokkal kisebb jelentőségű esetekben mindannyiszor már a vizsgálat befejezése után megtett, valahányszor nem Jadmicekröl volt szó. Igaz, hogy ilyen esetek nagyon rit­kán fordulnak elő. A tárgyalás elé érthető érdeklődéssel tekint nem csupán a bírói, köz­jegyzői és ügyvédi kar, de mindazok is, akik­nek a közjegyzőkre és azok megbízhatósá­gára szükségük van. A PBlrsialSt-aip: & magyar ftalíora alapja A Petrogalü-gyiijtés rendeltetése nagy halot­tunk emlékének méltó megörökítése egy művészi kivitelű síremlék és egy Peírogalü-alap megterem­tése által. Ennek az alapnak a nemzeti kultúra céíjait kell szolgálnia, amelyeknek társadalmi utón való fölkarolását Petrogalll Oszkár életének utolsó hetedben Is állandóan sürgette. Elmúlt az az idő — hangoztatta állandóan —, amidőn az ál­lam volt segítője a magyar kultúrának; ma önma­gunk erejére vagyunk utalva és a magyar társa­dalmat rá kell nevelni arra. hogy saját eszközei­ből tartson fönn és létesítsen kulturális intézmé­nyeket. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság nemcsak „a legkiilönb szlovenszkói magyar** em­lékezetét, de önmagát is megtiszteli, ha adomá­nyaival egy hatalmas alap megteremtését teszi le­hetővé, amelynek jövedelméből közéletünk erre hivatott tényezői a magyar kultúra munkásait és az iskolákban most íölnövekvö nemzedéket része­sítenék támogatásban, hogy ne vesszenek el a nemzet számára. Mennél nagyobb összeg gyűlik össze, annál nagyobb feladatot tűzhetünk magunk elé. Minden magyar embernek szent kötelessége, hogy anyagi eszközeihez képest támogassa a pártközi vezérlő bizottság által megindított akciót, hogy az olyan eredménnyel végződjék, amely megfejel a magyarság kulturális jelentőségének és erejének. Az államnak kötelesek vagyunk horribilis adókat beszolgáltatni, mutassuk meg, hogy az adó címén lefizetett összegeknek egy csekély hányadát szívesen bocsátjuk fenye­getett kultúránk rendelkezésére. A Központi Iroda által forgalomba bocsátott gyüjtőivek, vagy a Prágai Magyar Hírlap utján mindenkinek módjában áll e nagy célra szánt ado­mányait rendeltetési helyükre juttatni. A mai napon a következő adományok érkez­tek be szerkesztőségünkhöz: Korona Petrikovits Aladár dr. Nagytapolcsány 100 Rock Jenő dr. Cs.-Somorja — — 50 F. T. Aranyosmarót — — — — 25 GöHner Béla Besztercebánya — — 300 N. N. Vásárhely — — — — — 8 Rozsnyói adományok: Modek Aladár — — — — — 100 Markó János dr. — — — — — 50 N. N. — — — — — — — — 100 Szász Bertalan — — — — — 20 Ujlaky Ilona — — — — — — 10 Hallgató magyar — — — — — 20 Bolics Kálmán — — — — — 20 Grünwald Henrik — — — — — 10 Hevessy László — — — — — 20 Bittel István — — — — — — 10 Sárosi Emil — — — — — — 10 Posch József dr. — — — — — 10 özv. Vargáné, ScheHer Etelka — — 10 Gömöri Zoltán — — — — — 10 összesen — — 883 Az eddig kimutatott gyűjtés — — 19043 A gyűjtés edd!gi eredménye — — 19926 Az „apagyilkos" Róma, április eleje. Piacenza. A bírósági épület aulája. Négy fekete talárba öltözött biró atz emelvényen. A vádlottak padján egy magas termetű, tüzes- szemű, elegáns fiatalember. Minden mozdu­lata fölény, erő, büszkeség: a vádlott, aki vádló. A karzatot zsúfolásig megtöltik a vá­ros előkelő hölgyei. Lélekzetvisszafojtva fi­gyelik a vádlott minden mozdulatát. Fulvió Astengo: ap agy ilikos. Két revoiverlövéssél le­térhette apját. Érezni a női világ szimpátiájá­nak delejes áramát. Minden női szív érte do­bog, érte, aki gyilkos, Ma gyilkosság gyil­kosságot kerget;, Eggyel több, vagy keve­sebb nem számit. De ez az apagyilkosság rendkívüli. Astengo, az apa. gazdag emiber volt. Piacenzá’ban övé volt a legszebb palota. Első feleségétől két gyermeke volt és nem törő­dött vele, hogy nem ő volt a természetes apa. Felesége tíz éven át egyebet sem tett, mint megcsalta a derék, Astengot és amikor meghalt, az öregedő embernek nem volt más dolga, mint azonnal egy más asszonyt fele­ségül venni. A családi bodogságot egy napon egy kis gépirónő zavarta 'meg, aki Astengo kedvese lett. Második felesége féltékeny volt rá és addig leselkedett, amíg égy napon „tetten érte**. Astengo második feleségét, aki hosszú volt, mint egy pózna és sovány, mint egy felkiáltójel, dühében azonmód kidobta a lakásból és vele együtt két, első feleségétől származó felnőtt fiát. A kis gépirónő magya­rázta meg neki, hogy a két fiú nem az ő gyermeke és Astengo, aki nem vette észre, hogy a kislány vagyonát szeretné örökölni, feleségét és a két fiút egy manzardszobában szállásolta el. Megvont tőlük minden anyagi segélyt és azon volt, hogy törvényes utón is szabaduljon tőlük. Az anya és a két fiú egy darabig tűrték a brutalitásokat, azonban ami­kor Astengo Fulviónak, az idősebb fiúnak arra sem akart pénzt adni, hogy az egye­temre beiratkozzék, Fulvió levelet hagyott hátra, amelyben anyjával tudatja, hogy véget vet a komé­diának, amin az egész város nevet, zsebre- tette szolgálat? revolverét, felkereste apját és amikor az apa szemébe vágta, hogy nem az ő fia, két lövéssel leteritette. A tárgyaláson a család tragikomédiája Fulvió malmára hajtotta a vizet. Az első fele­ség a férjet csalta. A második feleséget a férj csalta. A két csalás közt a két flu a földre esett. Kitudódott, hogy az első feleség a még serdületlen Fulviót arra kényszerítette, hogy a csalásokban segítségére legyen és viszont az apa arra akarta kényszerben! az akkor már felnőtt fjut, hogy segítsen neki a második fe'eségéf megcsalni. Fulvió visszaemlékezve serdü­letlen korának rettenetes jeleneteire, meg­tagadta a segítséget, Ezért dobta ki Asten­go feleségét és a két fiút. Felolvasták Astengo végrendeletét, amelyben az öreg ember, akit még akkor is megcsaltak, amikor azt hitte, hogy ő csal, nagy vagyonát a kis gépíró-nőre hagyja, aki az egész tragédia okozója volt. A bíróság másképp döntött: Az apagyilkost a közönség tomboló tetszésnyilvánítása mellett felmentették, a végrendeletet érvénytelennek nyilvánítják és minden valószínűség szerint a második fe'eség és a gyilkos fíu lesznek az örö­kösök. " A gépirő-angyal egyébként sejtette a ve­szedelmet és a gyilkosság napján megugrott. Fulviót a közönség óriási ovációkban része­sítette, amikor a bírósági épület kapuján ki­lépett, hogy uj életet kezdjen, amelyet nem terhel egy család tragikomédiája. St. P. Amerikai állapotok Amerikát mindjobban fenyegeti az el.|" züllés veszedelme. Tapasztalható ez külön sen a nagyobb városokban, ahol a destruk­tív elem nagyobb számmal éh Ez az erkölc telenség a különböző területeken nagyon.? lönböző módon nyilvánul meg A ruházatb nemcsak hogy átveszik a párisi legkirivó divatot, hanem még igyekeznek azt felülmúl ni — persze' az erkölcs rovására. Szinte k resztül lát az ember az amúgy is vékoir amerikai nőkön, akik félretéve az asszon; szemérmet, minden lehető módon igyekezne a férfiakat ingerelni. A művészetekben szí tén ez a dekadencia ütötte fel a fejét. A k bizmusnak és a futurizmusnak talán seh sincsenek olyan torz .szüleményei, mint it Az autók nagy száma és a vagyon dőzsöl lésre szoktatja a polgárokat. Az autókban nyilt utcán látni csókolódzó párokat, társai Ságokban a fiatal leányok rendes ülőhelye a férfi ölében van és mindenki annyira tértnél szétesnek találja ezt, hogy mikor egy jól ne' veit európai fiatalembernek az ölébe akar ülni a leány és az nem engedte, a fiú huzt; a rövidebbet. Pariikon a fiatal leányok ve zetnek a dőzsölésben és a szeszes ital élvezé seben és magukkal ragadják a fiatalemberei egész seregét. Különösen érezhető az erkö! csők hiánya a fiatalság körében, amelye szigorú szülői kéz nem érinthet, mert akko! vagy elszöknek hazulról vagy a rendőrség segítségét veszik igénybe szigorú szülőik el­len. Nagyon sok esetben maguk szolgáltat­nak maguknak elégtételt a szülők meggyilko­lásával. Az erkölcsök aláhanyatlására vall az számtalan gyilkosság öngyilkosság és rab­lás is, amelyet Amerikában elkövetnek. Sía tisztikai adatokkal bizonyították, hogy Csi- kágó városában évente több gyilkosságot követnek el, mint egész Európában beleszá­mítva Angliát is és Londont. Csikágó lakos sága meghaladja a három és félmilliót mii Európa lakosainak a száma négyszázmillió körül van és magának Londonnak a lakossá­ga is felül van hét millión. Századrésznvi £mber több bűnt követ el. mint egy egész földrész négyszáz millió lakosa. Eddig a bevándorlókra fogták, hogy azok okozzák a legtöbb bajt és azok terjesztik az 1 erkölcstelenséget. Azonban mindjobban kezd kla!akulni a vélemény, hogy azok a józan j éietü bevándorlók csak javára voltak Ameri-1 kának minden tekintetben. Azok, akárhova : vetette a sorsuk őket, tűrtek, szorgalmasan ; dolgoztak, hogy valamit félre tehessenek. Azonban az amerikai munkások közűi csak a > négereket tudták megnyerni a bányamunka céljaira. Az elegáns yankee oda nem megy, az nem neki való munka. Azok szívesebben mennek a nagyvárosokba. Innen va az, hogy a nagyvárosok lakossága egy-kettőre felemelkedett, mig a vidékek teljesen népte- lenek. Amerikának ma egyik legnagyobb problémája a farmositás. A farmokra, a ne­héz munkára nem igen sietnek az emberek, hanem a nagyvárosok nyolcórás műhelyeibe. Az a kisebb töredéke Amerika lakossá­gának, aki igyekszik magát az erkölcstelen­ségektől megóvni, akik igazi vallásos lelkek, már csak ideig-óráig tudják befolyásolni ezt a hatalmas államot, azután jön Róma sorsa. Már ma is sokkal több embert látni vasárna­ponként a mozik, a vigadóhelyek előtt, mint a templomok előtt. Ennek azután a hatását mindjobban és jobban érzi Amerika. Kovács Károly. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AAAAAAAAAA4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA­j ^\ Menyasszonyi kelengyék Áruháza £ \ Saját készitményü finom férfi £ Í \ és női fehérnemű, asztal- £ ^ \ térítők és mindennemű lenám £ < \ ^ t \ ^----- Árusítás nagyban és kicsinyben £ A ----- ► VT rfTTTTTrTTvminyvgymTivymTffTnTyTYTTTTyTrrrTrHnryfTTT^ — (A tisztviselők létszámának apasztósa idején...) A múlt napokban vette át a föld­hivatal alelnöki tisztségét Nősek József, a csehszlovák szociáldemokrata párt tagja, a betegbiztosító pénztár hivatalnoka. Maly földhivatali alelnök halála óta a földreform haladt a saját utján, senki sem érezte annak hiányát, hogy egv alelnöki állás üres. Más­fél év óta az ál1 ;ész tekintélyes össze­get is megtakarított. hogy ezt az állást üre­sedésben hagyta. „Náunk azonban — írja a Lid. Lisíy — a politikai kulcs, helyesebben.: álkulcs uralkodik s ezért az alelnöki állást egy szociáldemokratával kellett betölteni. Nem Nősek ur személyéről van itt szó. ha­nem arról a rendszerről, amely uj tisztvise­lőket s drága tisztviselőket nevez ki akkor, amidőn a. tisztviselők ezrei elbocsátás előtt állanak és amikor minden oldalról halljuk a „takarékosság!“ szárnyas igéjét**, — (Itt a tavasz,) a napsugarak megtar- kitják a legszebb .arcot. Ha már megtörtént, küldök eltávolításához szereket és kioktatást. Akinek még nincs archibája, annak meg vé­dekezésre arcápoló-garnitúrát. Olvassa el minden vasárnap hirdetésemet. Iza, kozm. int., Bratislava, Stefanik u. 19, II. xx Ko^ esszíómcntes rádlóanynz kapha­tó Isoía R. Kettner, Prága, Havelská 19,

Next

/
Thumbnails
Contents