Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-02 / 75. (818.) szám
Az őslakosság pártja Irta: Korláth Endre dr. nemzetgyűlési .képviselő. Prága, április 1. Az őslakosság politikai életében jelentős íozzanat volt az érsekujvári egyezmény és z annak nyomán megalakult pártközi ve- érlő bizottság. Az őslakosság közvéleménye inyilvánitott örömmel fogadta ezt az egyez- íényt és politikai életünknek központi, szi- irdan egységes alapokra való fektetését. A ezérlőbizottságtól azt várta, hogy az a párakon felülemelkedve vezesse és irányitsa az dóttSágnak, a szükségességnek, az őslakoság jövőjének és érdekeinek megfelelően a zlovenszkói és ruszinszkói magyarság poli- ikai életét. A vezérlő bizottság megaiaku- isa óta még egy hónap sem telt el és bekövetkezett a keresztényszocialista párt nyu- :ati körzetében az a válság, amely a vezérlö- nzottságot létesitő elvekkel, az ahhoz fűzött •eményekkel, a bizottság jogkörével és tekin- élyével homlokegyenest ellenkezik. A ke- ^esztényszocialista párt nyugati kerülete tudvalevőleg felfüggesztette pártbeli működésétől több tagját. Ez a ténye egy pártnak belügye és szuverén joga, de a jelen esetben Minél nagyobb jelentőségű, mert az ellenzéki lártok szövetségének létét, politikájának tel- ességét, az ellenzéki pártok szövetségébe tö- í!örült őslakosságnak összeségét érinti <?- írdekli. A válság okaival, körülmény és kritizálásával nem foglalkozom, de rá kell untatnom a következményekre és fejlemé- íyekre, melyek a keresztényszocialista párt állítólagos belügyének függvényei. Á keresztényszocialista párt válságának kitörése után Szent-Ivány József akként nyilatkozott, hogy a keresztényszocialista pártban történtek után a magyarságnak első és azonnali kötelessége az egységes magyar párt megalakítása s ezirányban szinte zászlót is bontott. Ezt a tettét a legjobb indulat és a legjobb akarat vezette és e tekintetben senkinek sem szabad kételkednie, de engedtessék meg, hogy a megnyilatkozásokat mégsem fogadjam el kielégítőnek. A pártközi vezérlőbizottság megalakítása a pártközi egység megteremtését, az egységes vezetés megalkotását, sőt távolabb menve, a teljesen egységes front megalapozását célozta. E bizottságnak kötelessége lett az egység mikénti megteremtésének keresztülvitele. Szerény véleményem szerint Szent- Ivány állásfoglalása a helyzetünkben nem kielégítő és nem elégséges, mert nekünk nemcsak a magyarság egységére, nemcsak a magyar pártok egységére kell törekednünk, hanem a szlovenszkói és ruszinszkói őslakosság érdekében a szlovenszkói és ruszinszkói őslakók pártjainak egységét kel! igyekeznünk, megteremteni. Hogy miért nem elegendő csak a magyar pártok egysége, arra a feleletet igy igyekszem megadni: A csehszlovák kormány az őslakosság minden szervezettségét egyformán igyekszik elnyomni, létében megrendíteni és megsemmisíteni. Nincsenek nagy általánosságban — különösen gazdasági téren — külön szlovák, ruszin, német, román, magyar sérelmek, mert a sérelmek általános vonatkozásukban az őslakosság minden nemzetségét egységesen, egy helyről kiindulva, egy célból sújtják és ez azt parancsolja, hogy a közös veszedelmek ellen egyesült erővel egységes fronton védekezzenek, mint ahogy egységes az őslakosság ellen a más tekintetekben széthulló kormánvkoalició. Egyetlen nemzet sem veheti fel a biztos siker reményében a küzdelmet, ha a nemzetek részekre szakadozva és elzárkózva küzdenek. Ezért az én véleményem az. hogy igyekeznünk kell az őslakosság egységes táborát megteremteni. Ez a törekvés nem lehet meddő, mert ezt kívánja a szlovenszkói és ruszinszkói őslakosság érdeke. ez nem ellenkezik az eddig szövetséges Ható expozét moniioil a llplitikai ítériseMl A szenátus külügyi bizottsága előtt Benes dr. külügyminiszter ma igen kimerítő expozét mondott a külpolitikai helyzetről. Bevezetésképpen hosszasan fejtegette a biztonsági kérdésnek fejlődését a versaillesi szerződéstől egész a legutóbbi napokig, majd különös figyelemmel elemezte Luther dr. német kancellár javaslatát ebben a kérdésben. A következőket mondotta: A mi tudomásaink szerint a német memorandumnak az az értelme, hogy Németország nyugaton végérvényesen és ünnepélyesen elismeri a status quo-t és a versaillesi békeszerződés határozatait. A keleti határok tekintetében Németország arra az álláspontra helyezkedik, amelyre a francia kormány Elzász-Lotharingia kérdésében helyezkedett a háború előtt. Németország aláírta a versaillesi szerződési és ezt az aláírást be is fogja tartani s miatta sohasem fog háborút provokálni. Benes dr. kijelentette, hogy Chamberlain angol külügyi államtitkárnak a csehszlovák kormány álláspontját a következőképpen definiálta: Mi a biztonsági probléma megoldásának legjobb eszközéül a genfi jegyzőkönyvet tartjuk, de nem utasítjuk el a német javaslat vagy pedig az arbitrázsszerződések tü,'u>raegvlzégótását, de a következő feltételeket állítjuk fel: 1. Ismernünk kell a paktumtervezet és a javasolt arbitrázsszerzödés pontos megfor- mulázását. 2. Lehetetlennek tartjuk, hogy a garanciaszerződés megformulázása valamiképpen megváltoztassa azokat a jogokat, melyeket a békeszerződések számunkra garantáltak. 3. A garanciaszerződés szükségszerű kiegészítésének tartjuk, hogy Németország belépjen a népszövetségbe, ami által a német birodalom a népszövetségi szerződés minden jogát és minden kötelességét átveszi. 4. Meggyőződésem szerint az ily alapokon föl épített paktum csak az első lépés lesz és további garanciaszerződésekhez fog vezetni. amelyek azután végeredményben megalkotják az általános, vagy legalább is az európai biztonsági szerződést. A német ajánlatot a szükséges tartózkodással. mégis azonban objektiven kell megvizsgálni és nem szabad már eleve elutasítani. Ebben a tekintetben Franciaországgal teljes megegyezést értünk el. A csehszlovák politika két célt követ: az állam biztosítását az állam saját erejéből és az állam biztosítását defenzív jellegű szövetségi szerződésekkel, mely utóbbiak a népszövetség ellenőrzése alatt sohasem mulaszthatják el az általános békegarancia kiépítésének alkalmait. Meg vagyunk győződve arról, hogy e kérdéseknek végérvényes megoldása csak Oroszország részvételével érhető el. Az utóbbi hetek tárgyalásai nagy elégtételt szolgáltattak nekünk, mert megmutatták, hogy a regionális szerződéseket éppen azok a körök védelmezték, amelyek előbb élesen lebirál- ták a regionális szerződések elérésére irányuló törekvéseinket. Franciaországhoz, Angliához, Olaszországhoz és Németországhoz való viszonyunk a legutóbbi expozé óta nem változott. Ami a kisantant legközelebbi konferenciáját illeti, azt májusban fogjuk megtartani Bukarestben. Ez a konferencia csak az aktuális folyó ügyekkel fog foglalkozni s csak azokkal, amelyek tekintetében a prágai és a bukaresti kabinetek között teljes megegyezés jött létre. Ausztria szanálása nagy nehézségekbe ütközik, de megfeszített munkával a népszövetségnek ez a szanálási akciója is sikerülni fog. Ez alkalommal Benes ismét hangsúlyozta, hogy sem a Németországhoz való csatlakozást, sem a dunai konföderációt, sem a vámuniót nem tartja lehetségesnek, m'-g az egyetlen megoldás a középeurópa? államoknak szoros gazdasági közeledése, abban a szellemben, amint azt a legutóbb? csehszlovák—osztrák kereskedelmi tárgyalások megmutatták. Magától értetődik, az egyes államok gazdasági és politikai szuverénitását okvetlenül meg kell tartani. A fejtegetésekben nagy helyet foglalt el Csehszlovákia és Lengyelország viszonyának megbeszélése. Benes dr. itt hangsúlyozta, hogy Lengyelországgal okvetlenül egyetértésben kell élni. A külügyminiszter beszédét azzal végezte. hogy Csehszlovákia egyetlen jogát sem akarja feláldozni és nem mond le azokról a garanciákról, amelyeknek birtokában van. ö maga sohasem fogja megszüntetni azokat a törekvéseit, melyek már eddig is mindig az általános béke megerősítését szándékoztak előidézni. A Weseren történt súlyos ponton katasztrófa Berlin, április 1. Tegnapi számunkban beszámoltunk arról a borzalmas pontonkatasztrófáról, mely a Weser folyón történt egy katonai gyakorlat alkalmával. A német lapok még mindig nem látnak tisztán a kérdésben csak annyi bizonyos, hogy a halottak száma felülhaladja a tizet. A Weseren körülbelül 130 ember haladt keresztül a pontonhidon, amikor a gyöngén megerősített csónakokat elsodorta a viz és körülbelül 50 ember esett a vizbe. A Vossische Zeitung jelentése szö^ rint eddig hat halott van, míg a Lokalani- zeiger 11-ről, számos más lap pedig még többről tud. Berlin, április 1. A Berliner Tageblatt a következőket jelenti még arról a szerencsétlenségről, amely a Weseren történt és amely az eddigi megállapítások szerint legalább ötven katona életébe került. A folyó közepén ismeretlen okokból hirtelen elszakadtak az egyes pontonok összekötőláncai és a nehéz vaskötelek magukkal ragadták a csónakokat is a rohanó árba. A Lokalanzeiger szerint a szerencsétlenséget az utász csapatoknak a versaillesi szerződés következtében hiányos fölszerelése okozta. A 6-ik utászzászlóalj oly kevés technikai eszközzel rendelkezett, hogy képtelen volt az alig 80 méter mély folyót pontonokkal át'hi- daftu. Rendes körülmények között a Weser a baleset helyén alig 40—50 méter széles/ csak most a tavaszi esőzések következtében dagadt meg és vált rohanóvá. Nagy bajt okozott az is, hogy a katonák között pánik tört ki, az emberek fejvesztve rohantak összevissza a sülyedő hídon i teljes fölszerelésükkel ugrottak a vizbe. Csak a nyugodtabbak szabadultak meg előbb a nehéz fölszereléstől s igy könnyebben a partra vergődtek. Két civil ember is, aki szabálytalan módom szintén át akart kelni a katonai hídon, a hullámokba veszett. Már az induláskor kitűnt, hogy a csónakok igen mélyen fekszenek a vízben és a legénység egy része el is akarta hagyni a ve. szedelmes pallót, a vezetőség parancsa azonban megtiltotta ezt. A szerencsétlenség nagy tömeg jelenlétében történt. A lakosság között nagy az elkeseredés/ mert nyilvánvaló, hogy a csapatok életét könnyelműen kockára tették anélkül, hogy megvizsgálták volna a helyzetet. ellenzéki pártok programjával sem, mert például az őslakosság egységes frontján az ős- lakó nemzetségek gazdasági és kulturális önvédelmi harcában megnyilvánuló természetes internacionálé, könnyen összhangba hozható a keresztényszocialista párt programjában lefektetett keresztény internacio- n áléval, sőt a munkásinternacionáléval is. Az őslakók egységes frontján együtt kell lenniük mind a polgári, mind a munkás, mind a nemzeti, mind a nemzetközi alapokon álló akár reakciósnak nevezett, akár progresszivnek mondott őslakó rétegnek, mert csak ez az egységes front és ennek erőteljes küzdelme biztosíthatja az egyes rétegek jövőbeni munkálkodásának sikerét. Elismerem, hogy az egységes őslakók frontjának megteremtése nem könnyű, talán sokára érhető el, de azt határozottsággal állitom, hogy csak ennek megteremtése vezethet eredményre.' Az elmúlt évi ruszinszkói választásokon a ruszinszkói őslakosság megértette az őslakos-egység gondolatát. Ezt a gondolatot vittük a választási harcba és az őslakok pártjára esett szavazatok sok német, román és ruszin szavazatát foglalták magukban. Felfogásunkat tehát szentesítette az élet és a gyakorlat. Ha a magyarság egységes nemzeti táborban csak a magyarság nemzeti érdekeiért küzdene, úgy a kormány ismert eszközeivel a külföld előtt könnyen úgy állíthatná be az egységes magyar tábort, annak törekvését és munkáját, mint amely csak a magyar önzésnek, a csak magyar törekvésnek és a magyar irredentizmusnak áll szolgálatában. Ezzel szemben, ha az egységes őslakótábor veszi fel a küzdelmet a kormány sovinizmusa és gyarmatosítása ellen, akkor ily vádak a magyarság ellen nem emelhetők, mert nem speciális magyar célokért küzdünk, hanem az összességért, a szlovenszkói és ruszinszkói őslakó nemzetségek összességének jogaiért, létéért. Ez esetben jobban kidomborodnak az őslakos nemzetségek sérelmei és fokozott mértékben tűnik ki a kormánysovinizmus célja és törekvése. Megemlítem azt is, hogy a tisztán magyar nemzeti alapokra fektetett párt megteremtését azért sem tartom kielégítőnek, mert a velünk eddig békében élő s a jövőben is békét kivánó nem magyar őslakosok körében félremagyaráznánk akciónkat s azt vélnék, hogy a magyarság teljesen külön akar válni sorstestvéreitől és csak önző céljait akarja elérni- Ez elhidegiilésí okozhatna az egymást mindig megértő és a közös sorsot szenvedő őslakosok körében. Igaz ugyan, hogy hasonlóan nemzeti párti alapokra helyezkedhetne a többi őslakos nemzetiség és ezek a nemzeti pártok együttműködhetnének, de ez nem lenne oly tökéletes, mint az őslakosság egységes tábora s ismerve a kormányt, bizonyosra vehető, hogy a nemzeti alapokon álló tömörülések közé a szembeállítás és ellenségeskedés magvait hintenék el. A tisztán magyar nemzeti alapokon való szervezkedés tiszta magyar vidéken könnyű és természetes, de vegyes vidékeken a velünk érző, de exisztenciájukban a kormánytól függő tömegeknek magyar alapon való íö- möritése lehetetlen. A kormányhatalom egyébként oly erővel nehezedik ránk, hogy annak kivédésére nem kis erődök, hanem Szlovenszkó és Ru- szinszkó egész erejét összefoglaló hatalmas várrendszerre van szükség, ahol minden őslakó nemzetség, felekezet és osztály védelmet találhat. Szent-Iványnak az egységes párt alakítására irányuló zászlóbontását csak átmeneti állomásnak tudom elképzelni az őslakosság tömörítéséhez. Ezek az én meggondolásaim. Nem kivá- nom azonban felfogásomat politikai barátaimra és az őslakosságra ráoktrojálni, sőt szívesen fogom a más felfogásnak alárendelni aszerint, amint azt az illetékes tényező: a pártközi vezérlőbizottság Petrogalli Oszkár clr. szellemében meg fogja jelölni. ■ előfizetési árak belföldön: évente 3U0, r — félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K5; külföldre: évente 450, félévre "T*****,* Mg - Mul) ?25, aeRyedévTe US’ hav0nta 39 7s,r*rwy%r w/acn w V JUsT f|f ^8^** Mgy jjf Afy Szerkesztőség: Prága, II., Stépánská ÉW ffl JW ül MM jf fL, Jm uüce 16/I11. Telefon: 30-3-49. KladóE hivatal: p™ga, I., Linóvá Ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. M Sztuvenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett £fténzéki Párták poíitifiai &cíciös sxerftessztö: &áí Jfstván
