Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-07 / 79. (822.) szám

Kedd, április 7. S^GsrMAfmfiTáfiidP 41 A párisi cionisták ünnepe Paris, április eleje. (A P. M. H. párisi munkatársától.) A pá- xisi Association des Etudiants Slonistes a mi­nap a Mavassereth-Sion, Alereth-Sion, Oliavé- Sion, Atidath-Sion és az Eth Laassoth cionis­ta egyesületek részvételével nagy meetingel hirdetett a jeruzsálemi héber egyetem meg­nyitásának megünneplésére, valamint a nu­merus clausus elleni tiltakozás céljából- Két nappal előbb egész Parisban felkerültek a falakra a nagy zöld plakátok, amelyek tud­tára adták mindenkinek, akit illet, hogy a Salle des Sociétés Savantes dísztermében április 1-én este a szokásos félkilenc órai kezdettel tartják a meetinget. Híres terem a Sociétés des Salvantes díszterme. Kevés terem van a világon, ahol annyi érdekes gyűlést tartottak már. Ha ezek a gyűlések nem is történelmi jelentősé­gűek, hiszen sem békét nem szereztek még ezeken, sem formálisan háborút nem indítot­tak, de a legkülönfélébb gondolatok küzdöt­tek és küzdenek benne. Szinte napról-napra van itt valami igen érdekes megnyilatkozás. Április 2-án a zsidó cionisták után Don Stur- zo, a Partito Popolare szülőatyja pártjáról beszélt. A nagyterem bejáratánál nem volt az a megszokott tolongás, amin az embernek min­den jelentősebb gyűlés alkalmával keresztül kell magát gyúrnia, amig a terembe juthat. Nincsen meg a szokásos nagyobbszabásu rendőri készültség sem és amikor háromne­gyed kilenckor megérkezünk, öt rendőrön kí­vül senki sem áll már az ajtóban.' A terem bejáratánál nagy a sürgés-forgás; egy fiatal­ember balkarján egy papirdoboz, benne kis gombostünyelü zászlócskák, rajta a felirat: Fond National Juif. Akinek sikerül a mellére felfűzni, az leadja érte a maga obolusát. Ez az adomány az úgynevezett Keren Kajje- meth, ami a zsidó nemzeti állam felépítését célozza. A teremben a földszinti és karzati ülő­helyek tömve. Már háromnegyedkilenc és a vezetőség még nem jelent meg. Ideges türel­metlenség. Kilenc óra tiz perc, mikor széjjel- huzzák a pódium nehéz függönyét. Imitt- amott feltűnnek a magyar cionista diákok is­merős arcai: mosolyogva integetnek. Min­denkinek örömtől sugárzik az arca, hiszen valóban nagy nap ez a zsidóság életében. A meetinget a Ligue des Droits de l‘Hom- me et du Citöven égisze alatt rendezték meg és a Ligue központi végrehajtóbizottságából Herold francia iró jelenik meg először, mert Hadamard, a College de Francé professzora, a híres matematikus, aki a társelnök tisztét tölti be, még nem érkezett meg. Herold elnök megnyitja az ülést és beje­lenti, hogy boldog, hogy a jeruzsálemi egye­tem felállításának ünnepet szentelhetnek, ami­kor a karzaton a legelső sorban izgatott, el- fogódott hangon egy barnaarcu arab kezd beszélni. Előbb alig hallani, mit mond, hiszen egyszerre ketten beszélnek; azonkívül meg­indul a pisszegés is. M. Herold látva, hogy ha egyszerre ketten beszélnek, egyiket sem fogják megérteni, elhallgat s ekkor tisztán hallhatóvá válik az arab diák hangja, aki a következőket mondja:-- Ha a zsidó egyetem felállítása csak annyit jelent, hogy a kultúrának akarnak ott­hont teremteni, akkor mi, arabok örömmel látjuk az egyetemet (élénk helyeslés és taps; aztán felemelt hangon folytatja), de ha ez az egyetem a zsidó nemzeti törekvé­sek kiindulópontja akar lenni, ha azokat a törekvéseket akarja alátámasztani, ame­lyek a mi régi hazánkat akarják alólunk ki­húzni, akkor.•. itt már csak sejteni lehet, hogy mit akart mondani. Óriási lárma támad a karzaton, pont a fejem fölött botok légiója emelkedik a levegőbe; egyszerre húszán rohannak az arab szónokra, aki védi magát, majd magas­ba emelve dobják le az emeletről. Az egész földszint feláll és öklét rázza az arab felé. Alig kezd bele M. Herold újra a beszéd­be, amikor, mintha a Mucius Scaevola mon­dása válnék valóra: újabb arab lép a korlát­hoz és tiltakozni kezd- Most már az egész ülésterem felugrál; mindenünnen, még a föld­szintről is rázzák az öklöket. Az erdélyi cio­nisták csoportja megy rá legnagyobb erővel és ezt is ledobják. A harmadik arab lép a korláthoz, de ez már meg sem tud mukkanni. A földszint tombol, az emelet ,-doigozik“, az arab a levegőben. A mellette levő néhány arab meg sem moc­can; nem gyávaságból, hanem, mert tarto­gatják magukat későbbre; mi lenne, ha most ez a maroknyi kis csapat egyenként kive­zettetné magát? M. Herold kijelenti, hogy ezen az estén a jeruzsálemi egyetem megnyitását ünnepük és egyszersmind a numerus clausus ellen til­takoznak.. Boldog, hogy ezen az ünnepen el­nökölhet. amelyen Franciaország tradícióját képviseli, azt a tradíciót, amely minden el­nyomás ellen küzd és minden elnyomott fel­szabadításáért harcol. (Elénk helyeslés!)Bol­dog. hogy látja annak a munkának alapkőle­tételét, amely Palesztinában a civilizáció és a kultúra meggyökereztetéséért fog folyni. Kifejti, hogy a nacionalizmusnak egész éle­tében nem volt barátja, éppen ezért ö a jeru- zsálenii egyetemben nem szívesen látna zsi­dó nemzeti, nacionalista exponenst. (Felkiál­tások: Éljen a zsidó nacionalizmus!) Szerinte a jeruzsálemi egyetem semmi egyéb, mint felelet az európai numerus claususokra. A je­ruzsálemi egyetem nem lesz nemzeti, hanem emberi egyetem. A professzor ur fejtegetéseire alaposan rácáfolt a rögtön, utána következő szónok, Filderman, a cionista szövetség volt elnöke, aki kijelentette, hogy ők igenis cionisták, még pedig nacionalista cionisták, ők nem feleletet látnak a jeruzsálemi egye­temben az európai numerus claususra. ők a jeruzsálemi egyetemben a zsidóságnak mint népnek, jogos követelményei egyikének a megvalósulását látják. A vad. a barbár na­cionalizmus sohasem fog Palesztinában kifej­lődni, mert a zsidó állam nem a bajonettre fog támaszkodni, ők megértik, hogy a népek­nek van külön karakterük, de ugyanez meg van a zsidóknak is és azt akarják, hogy ez a karakter érvényre is jusson. H. Zlatopolsky, a Tarbouth elnöke elő­ször zsargon nyelven kezd beszélni, mire a cionisták óriási lármával akadályozzák meg beszédében. Erre héberül folytatja beszédét, s amikor befejezte, az elnök bejelenti, hogy ha valaki fel akar a hallgatóság soraiból szó­lalni, megadja a szólásjogot. Minden szem a Kedves Redakcio! Egyebekről a hirek közt. De itt egészen kü­lönös dolgokról keli beszámolnom. Például, hogy a nap aranytányérja, mely eddig csak mutatóba járt iaz ablakom elé, most egészen végiggurul a szemközti hegyek erdőtüskés gerince fölött és ilyenkor délután úgy képen süt, hogy majd meg­gyulladok a drága-jó melegtől s a papiromon lila, sárga meg zöld karikák táncolnak a szemem előtt. Aztán: a takarítónőmmel veszekszem, hogy miért füt annyira? Mentegetőzik, hogy csak egyetlen árva darabot tett a kályhára, még reg­gel. Nem lehet az! Megnézem s igaza van! Továbbá: a házunk előtti kertben egy öreg nenő szorgoskodik a frissen felásott veteményes táblán és zsinór mellett huippogva tapos egyenes barázdákat. Alighanem országhatárt von Kalará- bia és Oborkária között. A főterünkön elemózsiád tarisznyák, dohány­nyal tömött kostökök és pipaszur'káló készségek függenek a hársfákról, de ha jobban megnézzük, nagybajszu emberek is találtatnak az ágak kö­zött, létrák tetején. És fennen csattogva frizéroz- zák az ősszel megboglyasodott gömböc fáinkat. A toronyőr minduntalan riadoz erkélysétáin, pedig csak rózsákét égetnek mindenfelé s vidám, pompás keserüségii áldozati füstök száUonganak a minden jót ígérgető égre. Sétálni megyek a sétatérbe és minduntalan ki kell téregetnem a frissen érkezett pintyőkék­nek, kik olyan arrogánsán nézegetnek reám, mintha csak kinéznének onnan, ahol nagyszerű bogárcsemegék futkosnak immár a naptól meleg földön. Pinty ék pedig makacsul mondogatják egyre: „Pinty, pinty, pinty!“ De ha vagy egy cifra himecske felszáll egy ágra, akkor ilyképpen furulyái: „Pintyürügyüriii!“ Ezt — megjegyzem — nagyon pontosan kottáztam betűkbe. Aki gyor­san utánamondlja, tökéletes pinty lesz. Csak még kell hozzá amolyan puha,* vattaipihés begyecske, két sörétfekete, apró szem, hegyes csőr és a valószínűtlenségig vékony láb. Akkor egészen jó pinty lehetne az ember is. A Sajó-part nyugatnak néző lejtői már reg­gel is alkonysziniüek a füstikék ambícióval kinyílt dús fürtéitől. A legfegyelmezettebb köztársaság polgárai, a méhek, megnyitották zümmögő parla­menti ülésszakukat. Este pedig, ha a hold sarlója feljön az égre, oly édesdeden vájkál a szerelme­sen évődő felhők selymében, hogy az embert majd megeszi az irigység! Nehezen megy az irás. Fakó a toliam. Vala- . hogy —- sokat kell kinézni a bimbózó fákra, bar- | karzat felé fordul, ahol az arabok vannak és csakugyan egy csinos, barna arab szólás;: jelentkezik s aztán lefelé indul a dobogóra. Franciául beszél, bocsánatot kér, hogy nem tudja gondolatait szépen kifejteni, de nem uralkodik teljesen a francia nyelven. — A cionista állam megalkotása tulaj­donképpen semmi egyéb, mint Anglia világhatalma állásának egy újabb biztonságköve. (Óriási zaj tör ki; hosszú percekre félbesza­kítják a szónokot, aki mellére fonja a karjait és úgy áll ott féllépésnyire a földszint há­borgó tengerétől.) Anglia az arabokban nem kapta meg azt a kezes bárányt, amelyre az indiai tenger felé vivő ut biztosítására szüksége van (újból hatalmas felzúdulás; az elnök és a zsidó szónokok megkísérlik a tömeg csilla­pítását, de ez nem igen sikerül.) Ezért akarja most a független zsidó államot életrehivni, amely Angliától függ s amelyet Anglia Franciaország középíengeri politi­kája ellen fog elsősorban kijátszani. (Óriási vihar.) — Ezért kellett az arabok földjét elvenni és ezért kell egy valóságos többségű népet minden eszközzel kisebbséggé degradálni... Itt a beszéd végleg megszakad. Hiába minden erőfeszítés, az arabot nem engedik tovább beszélni. Azután még Jacques Calmy, • a francia Keren Hajjeszod elnöke, a Le Radeau szer­kesztője és Henry Marx iró beszéltek. Cá­folni akarták az arab tételeit, a közönség tapsaiból Ítélve teljes sikerrel. Vége-.. Kifelé jöttünk. A cionista induló hangjai mellett. Mert ilyen is van. Künn a különböző cionista ifjúsági gárdák sorakozót vezényeltek. Burgísardí Aladár. na hegyekre, öröm-kék égre és sokat gondolni messzire. Valahová, magam sem tudom hová. Vágyódni is kell, nagyon, mélyen és — nem tu­dom, mi után? Azt hiszem: tavasz van? . . . (Rozsnyó.) Tyn. — (A pokrokárok Nepomuki Szent János nyelvének megvizsgálását követelik.) A pok­rokár cseh szervezetek a vasárnapi sajtóban nyilt levelet intéztek a kormányhoz, amely­ben felvilágosítást követelnek arra vonatko­zólag. hogy mit válaszolt a kormány Mar- maggi nunciusnak Húsz János ünnepének be­vezetése elleni intervenciójára. Ugyanekkor Nepomuki Szent János ünnepének eltörlése miatt is tiltakozott a nuncius; a pokrokár szervezetek ezért azt követelik, hogy a kor­mány megfelelő módon gyakoroljon nyo­mást a prágai érsekre, hogy ez szakértőkkel vizsgáltassa meg Nepomuki Szent János csontvázát és ép állapotban megmaradt nyel­vét, hogy ezek az ereklyék tényleg a tizen­negyedik századból valók-e és hogy a nyelv tényleg emberi nyelv-e. A prokrokárok né­zete szerint ugyanis csak ily módon lehet véget vetni a Nepomuki Szent János-legen­dának. — (A szociális biztosítás bizonytalan Időre elhalasztva.) A prágai országos földrni- velésügyi tanács szociálpolitikai bizottsága a múlt napokban foglalkozott az önálló kere­seti foglalkozást iizö személyek biztosításá­nak kérdésével s arra a meggyőződésre ju­tott, hogy a javaslatot alapelveitől kezdve kell megváltoztatni. Ezenkivül a bizottság amia nézetének adott kifejezést, hogy a szo­ciális biztosítás csak akkor volna megvalósí­tandó, ha a gazdasági és valutám viszonyok kedvezőbbek lesznek, ami azt jelenti, hogy a szociális bilktosiitás bizony tálán időre elha­lászandó. — (Halálozás.) özv. iglói Szontágh Mik­lósáé szül. dömsüdi Magyar Ilona Budapes­ten elhunyt, özvegye volt néhai iglói Szon­tágh Miklósnak, Ujtátrafüred megalapitójá- nak. Kiterjedt és előkelő rokonság gyászolja. Temetése 5-én, vasárnap délelőtt 11 órakor volt a farkasréti temetőben. *aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaáaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa* 4 ^---- \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 1 \ £ 3 ~ x \ Saját készitményü önöm férfi £ % \ és női fehérnemű, asztal- £ % \ térítőt és mindennemű lenáru £ <? \ ► *s \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ A kedvező időjárás tart. — (Tovább tart a tatai bányászsztrájk.) Budapesti szerkesztőségünk telefonjeieutése szerint a már hosszabb idő óta sztrájkoló ta­tabányai munkások tegnap 2360 szavazattal 32 ellen a sztrájk továbbfolytatása mellett döntöttek. — (Szünet, amely nem jelent pihenést.) Ilyen szünetje van Dyk Viktor szerint a cseh­szlovák nemzetgyűlésnek, amely a múlt na­pokban egyhavi szabadságra széledt szét. Mialatt a törvényhozók javarésze pihenni fog, a pétkia a további munkaprogram össze­állításán fog dolgozni. Az államalkotó pár­tokban egyébként meg vannak azok a köve­telmények, amelyek az eredményes munkát feltételezik, csak egy fontos tulajdonságuk hiányzik s ez a harciasság, főleg az ellenzék­kel szemben. — Nagy kár, hogy Dyk Viktor koszorús költő az üres vezércikk helyett nem irt inkább egy-két harci ódát, hogy a szerinte alusizékony koalícióba harcias kedvet öntsön. — (Apagyükosság Makkosjánosin.) Bereg­szászról jelentik: A Beregszász melletti Makkos- jánosin borzalmas családi tragédia történt. Tóth László gazdálkodó már hosszabb idő óta harcban élt csalásával. az 50 £ves gazdálkodó állandó részegességével nagyon elkeserítette családja életét, úgy hogy fiatal fiaival gyakran tettleges- ségre került a sor. Csütörtök este is részegen tért haza és rátámadt az udvaron tartózkodó 18 éves fiára, Jánosra. Az apa és a fiú között vere­kedés támadt s a fiú oly szerencsétlenül ütötte meg botjával apját, hogy az azonnal meghalt. A gyilkos fiút letartóztatták. — (A feloszlatott beregszászi betegségéiyző.) Beregszászi tudósitónk jelenti: A beregszászi be- tegsegélyző nagy port vert ügye szomorú elinté­zést nyert. Minden előzetes intézkedés nélkül megjelent Namyslav kormánybiztos, az ungvári pénztár igazgatója Otpocensky dr. miniszteri re­ferenssel és revíziót tartott. A revízió után kö­zölte, hogy a pozsonyi zemsky urad a beregszá­szi betegsegélyzőt feloszlatja, illetve expoziturá- vá degradálja. S mint ilyen, egyelőre az ungvári központhoz fog tartozni. A tisztviselőket részben áthelyezik, részben elbocsátják. A hir a városban nagy konsternációt keltett, azonnal felkeresték a kiküldött kormánybiztost, aki kijelentette, hogy tisztviselőelbocsátás nem fog történni, a most tör­tént elbocsátás csak véletlenül esik össze a fel­oszlatással. Kijelentette, hogy a tagok kárpótolva lesznek azzal, hogy a rendelőt megnagyobbítják és a betegeket intenzivebb kezelésben részesítik majd. A válasszal sem a munkaadók, sem a mun­kások nem elégedtek meg, ami természetes is, hisz teljesen lehetetlen lesz, hogy a tagok ügyeik élintézése végett mindig Ungvárra utazzanak. Mindkét részről elhatározták, hogy a napokban a vidéki munkaadók és munkások bevonásával nagy tiltakozó gyűlést tartanak, melyen feltárják a "feloszlatás okait. Előreláthatólag a gyűlésnek súlyosabb következményei lesznek. — (Ahol egy nap alatt huszonkilencen váltak el.) Nagyváradról jelentik: Tegnap délelőtt harminckilenc válópert tűzött ki tár­gyalásra Udrescu járásbiró. A kitűzött váló­perek közül huszonkilenc válóperben a bitó­ság jogerősen kimondta a válást. — (Egy kassai gyáros öngyilkossága.) Kassai tudósi tónk jelenti telefonon: Sirger Endre kassai gyáros, a Fleischer és társa cég beltagja tegnap a Cser mely völgyben agyon­lőtte magát, öngyilkossága előtt levélben ér­tesítette egyik legjobb kassai barátját, hogy autóval siessen ki a Csermely völgybe, ahol őt holtan fogja találni. A levélben a vállalat súlyos anyagi helyzetét vázolja, amely a nagy csehországi konkurrencia miatt ka­tasztrofálissá vált. A levél nyomán a mentők kimentek a Csermely völgybe, ahol a gyárost holtan találták. A tragikus véget ért ismert kassai vállalkozó halála Kassán mély részvé­tet keltett, (x) xx A Ma Este most megjelent uj számá­nak főbb tartalma: Rákosi Szidi nyilatkozik a színházi protekcióról. — Harmath Imre, a Császárnő apródja citnii versek írója el­mondja, hogy ki az a Berker? — Kosáry Ernmi búcsút mond Budapestnek, mert a kri­tika rosszul fogadta férje operettjét. — Pesti táncosnők libát tömnek a Keleten. — Hogyan születnek a remekműveik? — Két színházi diplomata ravasz manőverei egy operett kö­rül, — Németh Mária titka. — Magyar nőket keresnek a párisi Hoffmann-görlök gárdá­jába. — Vége a szén nyárnak, A császárnő apródja. Az Eiffei-torony násznépe és a Vá­sárfia premiérejeről készített fényképek és a darabok objektiv kritikái — Kis notesz — De meg ne Írja, Szerkesztő Ur! — A sportese­mények Írásiban és képekben. — A tartalmas filmrovat. — Keresztszórejtvény. — Divat. — Zene. — Az én kutyám. — Ami mindenkit érdekel. —• Frederik Vi 11 er regényének, a Csodálatos teknősbékának folytatása és befe­jezése. — Ára 5 Ké V f f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents