Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-05 / 78. (821.) szám
Vasárnap, április 5. 3 Az njbarsi kardos asszony tragédiája S: Betörők garázdálkodása egy barsl kisközségben Komárom> április 4. (Saját tudósítónktól.) Tiz nap óta egy be- ? törőbanda garázdálkodása tartja izgalomban Ujbars község nyugalomhoz szokott lakosságát. Alig egy hét leforgása alatt négy családnál törtek be és tekintélyes összeget loptak fe el. A betörők a jelek szerint vagy a községből, vagy a kornyékről valók, mert két helyen olyankor követték el a betörést, mikor a gazda előző nap állatot, vagy földet adott el, tehát biztosan tudták, hogy nagyobb ösz- szegü pénz van a háznál A betörők rendesen éjszaka dolgoztak és az egyik helyen a falat 2f is kiásták. A sorozatos betörések után azonban egy véres esemény is játszódott le a községben Kedden, március 31-én reggel, mikor a falubeli asszonyok tejért szoktak menni a szomszédba Farkas Eszterhez, egy jómódú, de különös természetű asszonyhoz, Farkasnét hiába keresték szokott helyén, az udvarban. Az asszonyok rosszat gyanítottak, bementek a lakásba, ahol borzalmas látvány tárult eléjük. Farkasné a szoba iödjén holtan feküdt, körülötte nagy vértócsa hirdette, hogy az asz- szony gyilkosságnak esett áldozatul. A szobában nagy rendetlenség, dulakodás nyoma volt, a halott fején pedig több hatalmas késszurás tette felismerhetetlenné. Farkasnét mindenki magának való, zárkózott asszonynak ismerte a községben, aki nem tűrt maga mellett senkit, ezért élt régóta külön az urától és a fiától is. Energikus, kardos asszony hírében állott, aki maga vezette! hetven hőidből álló szép gazdaságát. A lakásban is egyediül lakott, tehát a tettesek köny- nyen végezhettek a magányos asszonnyal. A rablógyilkosok zsákmányát még hozzávetőleg sem lehetett megállapítani, mert Farkasaié senkivel sem állott bizalmas lábon, tehát nem tudni, hogy mennyi pénzt tartott otthon, azonban a hatósági helyszíni szemle alkalmával nagyobb összeg pénzt találtak még a lakásban. tehát a rablók nemi akadtak a Pénz rejtekhelyére. A megyei ellenzék a községi könyvtárak felállításáért A lefogla't magyar könyveket adják a magyar községek könyv tárainak Komárom, április 4. (Saját tudósítónktól.) A csehszlovák köztársaság, mindjárt az államalakulat után. 1919-ben törvény utján elrendelte, hogy az egyes községek kötelesek a lakosság száma arányában községi népkönyvtárakat felállítani. Ez a törvény valóban fontos a falvak Kul- turnivójának emelése érdekében, azonban a községek, tekintve a mai nehéz gazdasági viszonyokat és a könyvek tuknagas árait, bármennyire is érzik a könyvtárak szükségét nem tudtak eleget tenni a törvénynek. Főként a magyar községek könyvtárainak felállítása ütközik több nehézségbe. Tudjuk, hogy Szlovenszkón a könyvkiadás még nem fejlődött annyira, hogy olcsón jó könyveket tudjon piacra dobni, a magyar könyvek egyedüli beszerzési forrása Magyarország maradt, ahonnan azonban a behozatal nehézségén kívül a vám- s a közvetitökeres- kedelem haszna is annyira megdrágítják, hogy azt megfizetni nem lehet. Az egyesült magyar ellenzéki pártok Po- zsonynagymegye bizottságában lévő tagjai eigy érdekes beadványt küldtek ma Bella zsupánhoz, amelyben világosan rámutatnak arra, hogy a községi népkönyvtárak problémáját hogyan lehetne olcsón és jól megoldani. A beadványban hivatkoznak arra, hogy a magyar kormány, közvetlen a háború kitörése előtt, szintén állított fel népkönyvtárakat, tekintet nélkül a községek magyar, német, vagy szlovák, ruszin lakosságára, a mai Szlovenszkó és Ruszinszkó területén is, csaknem minden községben. Az államfordulat alkalmával a kormány ezeket a magyar könyvekből álló könyvtárakat a tanfelügyelők, vagy egyéb hatósági megbízottak utján összeszedette. Hogy mi lett ezekkel az értékes könyvekkel, azt ma sem tudjuk, de feltételezhető, hogy nem semmisítették meg, hiszen a rengeteg szakkönyv és irodalmi munka sok milliót ér. A törvény előírása ismét aktuálissá tette, hogy a lefogtak könyvek sorsa iránt érdeklődjünk, hiszen ezrknek a könyvtáraknak a magyar községek részére való kiadásává! egy csapásra könnyítve lenne a könyvbeszerzés nehézségein. A beadvány is ezt a megoldást ajánlja a zsupánnak, akit arra kérnek az ellenzéki bizottsági tagok, hogy a lefoglalt könyveknek a magyar községek számára való kiadásáról a megyei és járási hivataloknál körrcnd-eíct-1 ben intézkedjék. DÉDANYA NAGYMAMA ÉS LAPU NÉGY NEMZEDEK TAUSKYTOL SZEREZTE MINí' HÁNY A KELENGYÉT napirendre heréi ai atrdrvfti* h*rdé*e Prága, április 4. A Venkov legutóbbi számában azt közölte, hogy a petka az agrárvámok kérdésének végleges megoldásával is foglalkozott. Eme közlés szerint a mezőgazdasági vámok kérdését már csak azért is rendezni kell, mert enélkül nem lehet megkötni a kereskedelmi szerződéseket Lengyelországgal és Magyarországgal. Az agrárvámok ügye elvben állítólag már megoldást is nyert s április hó második fe’ében sorra kerülhet a javaslat megszövegezése is. A Právo Lidii ennek kapcsán megjegyezte, hogy az agrárvámok kérdése a kereskedelmi szerződések kötésének idején tényleg a politikai élet előterébe fog kerülni, azonban nincs kizárva, hogy a szociáldemokrata párt _ ■ oly módon fog fellépni ebben a kérdésben, hogy az meglepi az egész politikai közvéleményt. A szélsőséges felfogású pártok tehát ismét rázzák a rozsdás fringiákat; az agrárvámok miatt ismét súlyos válságba kerül a koalíció, heteken keresztül vajúdni fognak a hegyek s megszületik a kis egér. | TAliSKY I. FlAí MTilüVA Aiapittatot.1 m-U |)CX30©0©OO<2<^ x 1 Gyönyörű fekvésű magyarház 1 p minden konforttal. YvHfSwő g 6 konyha, kívánatra prospek- x Ó tust küld. 1 ŐOQOOOOGGOOOOOOOOOOOOrv^m^i^nGOOOO i ^ »í. Kommunista puccs készet Bulgáriában A Pödor-iigy szlovenszkó! fejleményei Kassa, április 4. (Kassai tudósítónk távirati jelentése.) Tegnap délelőtt a kassai rendőrség bűnügyi osztályán lázas sürgés-forgás volt. Vogel budapesti rendőrkapitány, Antal Antal pesti detektrvfőnök Pongrátz rendőrta- nácsossal és a ma érkezett Sefcsik olmützí főfelügyelővel beható tanácskozást folytattak Pödör kassai bűntársainak kézrekeritése ügyében. Vogel kapitány a sajtónak érdekes adatokat mondott el a budapesti nyomozásról. A pesti rendőrség már régebben tudott róla hogy Pödör Hudacsek oknützi lakossal, aki tisztiszolgája volt a háború aliatt, szoros nexusban van. Leirer Amália meggyilkolása után Pödör Hudacsek Budapesten lakó anyósánál tudakozódott Hudacsek olmützí címe után, amiből a rendőrség azt következteti hogy Pödör Csehszlovákiába fog szökni. Közben az olmützi rendőrség felfedezte Pödör tartózkodási helyét és azt is, hogy Pödör Dohnál nevű barátját küldte Kassára az ott ej rejtett ékszerekért. A rendőrség Dolináit letartóztatta és Sefcsik felügyelő most Kassára hozta. Dohnál sehogy sem akar arra emlékezni, hogy kitől kellett volna az értékeket átvenni a rendőrségnek azonban biztos tudomása van arról, hogy ezek hol vannak elrejtve és rövidesen reá is akad. Dohnál mindamellett beismerte, hogy négy héttel ezelőtt Kassán járt Pödörrel. A nyomozás teljes erővel folyik s tőle újabb szenzációs eredményeket várnak. A rendőrség ébersége következtében a terv meghiúsult. Szófia, április 4. A lapok részleteket közölnek annak a titkos kommunista tervnek leleplezéséről, mely a közelmúltban Vradca és Widdin városok ellen fegyveres támadást akart elkövetni. Március 15-én ez a szervezet 60 Jugoszláviából érkező kommunista emigráns segítségével birtokába akarta venni at városokat, hogy ott kikiáltsa a tanácsköztársaságot és lábát megvetve bír okába egye egész Bulgáriád. A fegyveres össze, skévés főtettesei még annak idején a rendőrség kezébe kerültek, mostanáig pedig sikerült a legtöbb összeesküvőt elfogni, úgy hogy a tervezett kommunista akció megsémmisitet* nek tekintendő Hipp . . . hopp, mint a mesékben, két pillanat aliatt a nimfa már a fürdőhely virággal szegélyezett sétányán állott s serényen kínálta portékáját. A tenger sós és meleg illata, amely feléje áramlott a tavaszi fény- özörtben, él'kábitotta és lerészegitette egészen. Magasmövésü asszonyok vonultak fel ellőtte kápráztató és kincset érő selymekben A nimfa elsápadt. — Ha tudtam volna, hogy ilyen nagy a pucc ... — sóhajtotta. — Nem lett volna szabad ily szegényesen kiállnom. De azért csak mosolyogva kináigatta a virágját. — Cikláment vegyenek. Friss ciklámen tessék! Egy öreg ur megállóit. Mosolygott. Megszólította a virágárusleányt. — Hogy hívják, kedves? A nimfa végigimérte a tekintetével. Előkelőén öltözött ember volt. Valami kivénhedt arisztokrata. Fényesre vasalt ülinderén táncra perdült a napsugár. De a szeme savó- szinü volt és falánk, mint a sakáloké. Pergamen tfényü arcán, mint az országutak a ka- lábriai partokon, ezer ránc szaladt össze keresztbe. A nevét mondja meg, édes — ismételgette, míg puhány-szinü bőrtárcájában aranypénzt keresett, hogy az olasz lányt megajándékozza. A nimfa gőgösen hátra vetette fejét. — Lavinának hívnak — hazudta. — Szép név, régi név — dohogta. — tfan-e már babája? — Nincsen. — Nem is volt soha? — Soha! — kiáltott fel a nimfa, míg az arca vérpiros sz'nben lángolt hirtelen. A görög ifjú jutott az eszébe, akivel együtt sétált Tarantó évezredes mólóján. Az arisztokrata kiválasztott egy aranyszínű virágot. Finoman ápolt ujjaival a gomblyukába tűzte. Krákogott. — Nem lenne-e a barátnőm? — kérdé, míg mélyviliongásu szeme összecsukódott mint a cápáké. A nimfa ijedten hátrált. — Szatir! — kiáltott fel. — Szatir. A kecskelábu félistenekre gondolt, akik szarvat viselnek a hajfürtjeik alatt s a hangjuk kellemetlen és bégetésszerü, mint a gö- délyéé. Amellett kellemetlenül bolondulnak a fiatal lányok után. — Mit mond? kérdé az öreg ur, — '■aki nem értette. A nimfa helyre akarta ütni a dolgot. —• Azt akartain mondani, hogy méltósá- gos ur szatirikus kedvében van. Az öreg ur a fejét csóválta. __— Én komolyan gondoltam, — mondotta őszinte hangon. — Aranyban fürdetném selyemben járna, ha meghallgatna. A nimfa gőgösen kiegyenesítette a derekát. — Nem azért hagytam ott az erdőt, hogy összeálljak egy ilyen cégérés madárijesztővel. Kotródjék el, mert goromba leszek. Az öreg ur fejcsóválva távozott, a nimfát pedig megszólította egy zöldkalapos ember. Furcsa figura volt. Mint valami udvari vadász. Tanúja volt a párbeszédnek és most beleártotta magát a dologba. — No maga ostoba kis liba, — mondta. — Ugyan miért? — Tudja, ki az az ur, akit elutasított? — Nem én. — Hyde hercege. —- Ugyan? — A leggazdagabb embere Angliának. — Fütyülök rá, — mondta a nimfa. —- Engem a pénz nem tehet boldoggá. — Azért ostoba, — jelentette ki a vadászkalapos ur s aztán fejét rázogatva elballagott ő is. A nimfa szive most lázasan doLogni kezdett. Magasnövésü és karcsunövésü ifjú jött vele szembe. Milyen szép volt! Mint az a görög ifjú, akivel Tarantó oL.’íái alatt em el- gett. De az fekete volt, mint az afrikai pálma. Ez meg szőke, mint a liliom. Elébe sietett a szép fiúnak. — Virágot tessék, — mondotta moso- lyo -va. Az ifjú megállóit. — Milyen kedves! Hogy adja. A nimfa ajkán aranyos mosoly fénylett — öregnek pénzért, ifjúnak csókért. — A csókot szívesen vészén,, — j.ou- dotta az ifjú — de a virágot nem fogadhatom el ingyen. —- ön gazdag? — kérdé aggódva a nimfa. — Nem. De nemsokára gazdag leszek. — Hogyan? — Megnősülök! — S szép a menyasszonya? — kérdezte a nimfa lázas remegéssel. — Nem, de pénze van. S ez íontos — A pénz! — sóhajtotta a nimfa s az arca elborult, mint a tavaszi cg, ha a felhők árnya temeti el hirtelen. — A pénz! Két nő közeledett feléjük. Néhány lépésre megállották. Az egyik hangosan felkiáltott: — György! — kiáltott az ifjúra. Ez ijedten fordult meg. — A menyasszonyom, — suttogta. — Isten vele. A faképnél hagyta a nimfát és ünnepie- sen kezet csókolt a hölgyeknek. A nimfa még hallotta, amint mondotta. — Valami szerencsétlen teremtés. Az anyja betegen fekszik otthon. A menyasszony vén volt és sovány és behorpadt mellű, mint a vasalódeszka. De azér szerelmesen karját nyújtotta a vőlegényének. — Menjünk a tengerpartra, György. A nimfa sápadt arccal bámult a távozó pár után. — Egyik nekem nem kellett, -— duruzsolta — merf gazdag volt, a másiknak én nem kellek, mert nincsen pénzem. Merengve tárta ki karját a kék ég felé és felkiáltott: —- Mindig csak a pénz! Mennyire elromlott az emberiség. És bánattal és csalódással a szivében megindult az elhagyott erdő felé. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* 3 ___^\ Menyasszonyi kelengyék áruházi t 4 r — - ~ ox \ SajAi Készítményé rínom férfi t 3 \ női fehérnemű, asztal- £ ^ ^ térítők és mindennemű enám £ « —* Árusítás ángyban és kicsinyben £ ♦ vt v w i v * T TTTVvsvvfwfsavfyvfvfvrrvvTfmvmmvTTVTmTrrrTWv/
