Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-04 / 77. (820.) szám

Szombat, április 4. S%tewJU<f$*x7faz& r*fj^OR9~ A pozsonyi futballcsapatok munkában — A P. M. H. eredeti tudósítása — Pozsony, április 2. Teljes üzemben van a pozsonyi futbal.. Az egyesületek megfelelő programról gondoskodnak, hogy a húsvéti ünnepeiket kellő afcrakciókkai élén­kítsék. Nagy ambíciót lehet mindenütt észrevenni. (Remélem, ki is tartanak mellette!) a közeledő húsvéti ünnepekre az egyes kluboik a következő­ket tervezik: A bajnok Ligeti már április 4-én nyitja meg az atrakciók sorozatát. E napon a budapesti Hl. kerületi Torna és Vívó Egylet lesz az ellenfele. Husvétkor a BEAC-t látja vendégül, míg április 19-én Becsbe ráadiul, hogy a Wiener Sport Club meghívásának tegyen eleget. Terminusok hiányá­ban azonban több kedvező ajánlatot kellcrt e'uta- sitania, dacára annak, hogy bajnoki mérkőzéseit hétköznapon bonyolítja le. így az simult hét le­forgása alatt négy meccset játszott. A meghívá­sok között az UTK Ungvár ajánlata is szerepel, ami érthető, elvégre Ligeti ma Ungvárott elég jó atrakció volna. A Ligeti után a Rapid igyekszik programját kiépíteni. Husvétra a bécsi WAF-t és a Kriűketereket kötötte le. A Vasasok tábora is elevenedik. A közelgő ünnepekre meghívták a budapesti Postásokat, akik — mint ismeretes — a budapesti II. osztályban a legszebb futballt iát- száík. A Vasasok javuló formában lévő csapata Losoncon, Nyitrán és Érsekújvár ott egy-egy mér­kőzést fog játszani. A futballban évek előtt nagy és ma kis PTE csapat husvétra koalícióba .épeit a Rapiddal, hogy közösen bonyolítsák le pro­gramjukat. A többi egyesületek között a PÁC még az az egyesület, amely agilis intézője, Né­meth Louis révén igyekszik talpra állni. A bajno­kiakon kivül az atléták vidékre gravitálnak és a közöl jövőben mérkőzéseket Nagyszombatban, Trencsénben, Érsekujvárott és Léván fognak le­játszani. Vándorkedvet kapott még a pozsonyi Donau- stadt és BTC, akik Becsbe fognak utazni, hogy ott egy-egy III. osztályú egyesülettel mérkőz­zenek. A más nemzetiségű egyesületek között a cseh Bratislava és zsidó Makkabea nagyobbarányu programot állítottak össze. A Bratislava lerakó­ban a Cracovia elleni győzelmével vonta magára a pozsonyiak figyelmét. Kohut Pál. Érsekújvár! SE—Komáromi katona-válogatott 1:0 (1:0). Az ÉSE erősen tartalékolt csapata az állandó fölény dacára — a csatársor gólképtelen­sége miatt — képtelen volt szebb eredményt pro­dukálni. Bíró: Kessler. Tapolcsányi TC—SK Reptiblíka Érsekújvár 4:0 (1:0). Barátságos mérkőzés Nagytapolcsány- ban. . . Az Érsekújvár! SE uj tisztikara. Érsekujvári tudósítónk Írja: Április 1-én folyt le az ÉSE köz­gyűlése nagy érdeklődés közepette Holota János dr. elnöklete alatt. Az elnöki, titkári és igazgatói jelentés után megejtették a tisztujitást a követke­ző eredménnyel: Elnök Holota János dr., társ­elnök Néder János, alelnökök Barta Leó dr. és Antal János, igazgató Carán Dániel, titkár Weisz Hugó és Lempert Lipót, jegyző Czingel László, pénztárnok Kurzweil Gyula, ellenőr Vadász Fe­renc és Ragányi Ignác, futballintéző Haimann Lajos, művezető Kessler Leó, telepigazgató Kess­ler Dezső és Lénárd József, csapatkapitány Lacz- kó János és 26 tagú választmány. Cseh-osztrák válogatott mérkőzés lesz május 24-én az olimpiai kongresszus alkalmával Prágá­ban. Eredetileg a svédeknek kellett volna játsza­nak, de azok most hirtelen lemondták a prágai szereplést s ezért a csehek az osztrák szövetséget kérték fel, hogy küldje el válogatott csapatát Prágába. Bolton Wanderers májusban Budapesten, Becsben és Prágában fog játszani. Prágában a Spártávnak lesz az ellenfele. Konrád Kálmán játékjogát felfüggesztette az osztrák szövetség s ellene, valamint Scíhneider ellen feljelentést tettek a bíróság előtt testi sértés cimén. Konrád nélkül fog tehát a Vienna most vasárnap a Spara ellen játszani. A magyar törvivóbajnokság április 25—26-án lesz. A versenyt nemzetközi jelleggel rendezik, tehát résztvehet bármely ors'zág amatőrvivója, kinek vivószövetsége a Federation Internationale d‘Escrime tagja. Nevezési zárlat 1925 április 20. A nevezések Nagy László dr. titkár elmére: Bu­dapest, V., Nádor-utca 12 szám, küldendők. Hlrczer, aki jelenleg az Union Altonában ját­szik, állítólag visszatér a brünni Blue Starhoz. Az angol tenniszszövetség feloldotta a tilal­mat az olasz és svájci turnékkal szemben. Az an­gol tenniszezők tehát már ezidén résztvesznek a két ország nemzetközi versenyein is. Nem lesznek ügetőversenyek. A hónapok óta húzódó veszekedésnek, amely az ügetőverseny vezetősége és az istállótulajdonosok között folyik, a sportiközönség látja kárát. A két fél megegyezni még ma sem tudott s igy most vasárnap sem lesz a Stadionon ügetőverseny. Aktuális kérdések — Közgazdasági levél — írja: Dostrolo. II. — április 3. Sok szóbeli vita és írásbeli polémia tár­gyát alkctja ma az általános agrárkérdésből az agrárvám. Megvitatta ezt már minden párt a maga szemszögéből, hallottunk erre vnatkozóan érveket pro és kontra eleget. Nagyon természetes, hogy a gazdapár­tok az agrárvámok behozatalát kívánják, mert ezzel remélnek gátat vetni a nagyon is konkiurrensképes külföldi gabona, illetőleg liszt beözönlésének, mely irgalom nélkül töri le a nálánál magasabb belföldi gabonaárakat. A külföldi gabonaárak ezen nivelláló hatása természetszerűleg a gazdatársadalom előtt nem valami kedvelt jelenség, mert a külföldi nagy és kedvező kínálatnak az árletörésen kivül még az ,a számításon kivül nem hagy­ható következménye is meg van, hogy még meghódítva is tartja a maga számára a bel­földi piacot. Tehát a földmives, helyesebben a belföldi termelő — mondják az agráriusok — veszteségesen kénytelen gabonakészletén túladni. Ezért igyekszik a lehető legmaga­sabb árat tartni, mely törekvésében hathatós támogatást s védelmet egyedül az agrárvá­mok behozatalával véli elérni, illetőleg az agrárvámok nyújtanak neki, miután ezekben mint oltalmazó'kban valóságos védő-tiltó-vá­mot lát a termelő. Kétségtelen azonban az is, hogy a többi, vagyis a polgári és munkásosztályok éppen az ellenkező véleményen vannak s tiltakoz­nak az agrárvámok behozatala, illetve alkal­mazása ellen, mert ezeknek meg viszont evidens érdekük, hogy a gabona és lisztfélék mennél olcsóbbak legyenek. Olcsóságot pe­dig csak úgy lehet elérni, ha az illető cikk­ben — jelen esetben tehát gabonában — na­gyobb a kínálat, mint a kereslet, tehát — az előnyösebb esetet véve — ha tulprodukció van. Ez esetben az árak a kereslet és kínálat egymáshoz való viszonylatának örökérvé­nyű és igazságu törvénye alapján egyideig lefelé haladó tendenciát fognak eredményezni, mígnem egy méltányos ponton megállapod­nak, miáltal a nagy tömegnek olcsóbb megél­hetése feltétlenül biztosítva van. Ezen körül­mény viszont kihatással van a mezőgazda- sági termelők előnyösebb megélhetésére is. mert előmozdítja az olcsób ipari termelést (olcsóbb a kenyér, kevesebb munkabérrel beéri a munkás!), mely ipari termelés meg­számlálhatatlan sok gyártmányát a mező­mezőgazda épp úgy nem nélkülözheti, mint az ipari munkás vagy a hivatalnokosztály. A legjobb példát erre a közelmúlt szol­gáltatta. Amikor megolcsóbbndtak a mező- gazdasági termékek, az iparcikkek árai is le­mentek, most pedig hogy a lelketlen speku­láció ismét felhajtotta a gabonaárakat, lassan ezzel lépésben, de biztossággal átlagban körülbelül 30—50 százalékkal emelkedtek az iparcikkek árai. Ez faktum, melvet mindenki maga személyesen tapasztalhatott s arról kétségen felül meggvőzödhetett. Már pedig az iparnak a mai nagy kmálat és tulpro­dukció következtében valóban nem volt szándékában, mert erről nem is ábrándoz­hatott ily körülmények között, az ipari ter­mékek árait emelni, melyre kizárólag az ipari munkásság béremelési törekvései és a tényleg bekövetkezett béremelések kény- szeritették, miután az ilyen többletrezsi — ha szabad igy neveznem — csakis az általa termelt cikkek áraiba kalkulálható be némi­leg, amennyiben ez egy bizonyos fokig kény­szeríthető. Az ipari munkásság béremelési törekvései s ezek honorálása a munkaadók részéről elvitázhatatlanul Indokoltak, miután — mint ismeretes — a legfontosabb népélel­mezési cikk, a gabona, illetőleg liszt állagban cirka 50, sőt még annál is több százalékkal megdrágult, mely horribilis áremelkedés ál­tal a régi munkabérek tarthatatlanok voltak és a munkás amúgy sem rózsás megélheté­sében veszélyeztetve, exisztenciáját látta fe­nyegetve és megtámadva. Nem akarom állítani, hogy a gabona és ezzel a lisztfélék árainak emelkedését szük­ségképp az őstermelők idézik, illetve idézték elő, mert hiszen végeredményben, mig az imént emlitett termékek a fogyasztóhoz el­jutnak, éppen elég közbeeső tényező kezén mennek keresztül, mint a tőzsde, közraktá­rak, gabonakereskedők, malmok, kiskereske­dők, akik mind sápot, vámot szednek-vesz- nek munkájuk, a befektetett töke, a vállalt rizikó S'tb. fejében, sőt ide sorolható a speku­láció is, mely mint ilyen kizárólag erre ba- zirozza egész üzleti tevékenységét, de éppen ezért érthetetlen, miért a legvehemensebben az agráriusok hangoztatják az agrárvámok szükségét s fáradoznak annak létesítése ér­dekében a legkitartóbban. Mert helytelen eb­ből arra következtetni, hogy agrárvámok lé­tezése esetén az őstermelő talán jobb árakat volna képes elérni. Ez nagyon kétséges és problematikus. Hinni merem, hog3r az agrár­vámok megint csak a közvetítők malmára hajtják a vizet, akiik a termelőtől összevásá­rolják a gabonát az általuk és nem a termelő által szabott áron és óriási készletek birto­kában az agrárvámok oltalma alatt ^émmi külföldi konkurenciától nem háborgatva, ön­kényesen szabhatnák meg a gabona, illetve lisztfélék belföldi piaci árait. Ez pedig a mai spekulatív karakterű világban pillanatnyilag még ésszel szinte fel sem fogható következ­ményeket vonahatná maga után. Felhozhatná ez ellen bárki, hogy imént emlitett érvelésem nem állja meg a kritikát s a praxisban, a va­lóságban minden egészen más fejlődési irányt venne. Ezzel csak egy lehetőséget óhajtok szembe állítani, azt tudniillik, mint már erre volt s van is példa, igaz, hogy más dologi ja­vaknál hogy az érdekeltek, illetőleg érdekelt csoportok kartellben — jelen esetben tehát gabonakartellben — egyesülnek, hogv egysé­ges árakkal léphessenek fel az összfogyasz- tókkal szemben egyidejű dusás haszon be- kalkulálása mellett. Ez egy eshetőség, mely adott körülmények között egykönnyen be- következhetik úgy a fogvasz+ók, mint követ­kezményeiben a termelők rovására. Ezért az agrárvámok felállítása ellen csak egy fentartással nem volna kifogás emelhető, ugyanis, ha a belföldi termelők, illetve a ga­bona- és a lisztfélék forgalomháhozatalát közvetítő tényezők oly fcautélákat tudnának nyújtani, amelyek folytán a belföldi gabon-a- termékek s a lisztfélék árai az agrárvámok dacára sem lépnék túl a világpiaci árakat, illetőleg azokkal mindig pari lennének. Amennyiben pedig ilyen kautélák dacára is azokat túlhaladnák, az illetékes tényezőknek, helyesebben a kormánynak kötelessége volna a fogyasztó közönség érdekében az agrárvá­mot esetről-esetre megszüntetni, hogy a kül­földi olcsóbb gabona- s lisztfélék beözönöl­hessenek s hogy ezek árkiegyenlitő, árnivel­láló feladatukat elvégezhessék. Egyébként azonban a gabonával s gabo- nanemüekkel éppen úgy el lehetne járni, akárcsak a cukorrépával, illetve a belőle gyártott cukorral, amely quasi állami szabá­lyozás mellett kerül elfogadható árban a fo­gyasztó közönséghez s amely ténykedés, il­letve megoldás még mindig neim volna „ge- bundene Wirtschaft“-nak nevezhető, miután enneik alkotó elemeit egyáltalában nem hordja magában. Fejtegetésem nyomán haladva, megáll a- pi thatjuk, hogy nekünk nem érdekünk az ag­rárvám behozatala, sőt éppen szükségtelen és felesleges. Az őstermelőket pedig más uton-módon lehet óvni a külföldi konkurren- ciától, amelyre azonban hely- és idő szűke miatt nem áll módomban kitérni itt. Követ­kezésképpen tehát az agrárvámok behozatala csak az esetben volna indokolt, ha a belföl­dön gabonában, helyesebben belföldi gaboná­ban tulprodukció volna, amely esetben a bel­földi termelőt a külföldivel szemben okvetlen védeni kell. Nálunk azonban tulprodukcióról belföldi gabonában szó sem lehet, mert a bel­földi termelés a lakosság egy kis hányada részére sem elegendő, nem is említve az ipari s egyéb szükségletet, tehát mi nagyon is rá­szorulunk a behozatalra. De hogy már most a többi osztályok, vagyis a nem-termelő fo­gyasztó közönség csak azért kényszerüljön drágább gabonát és lisztet fogyasztani, mert a belföldi konkurrensképtelen termelőt a kon- kurrensképes külfölddel szemben a belföldi fogyasztó közönség rovására véletlenül az u. n. agrárvám védi történetesen, mégis csak égbekiáltó igazságtalanság lenne éppen Cseh­szlovákiában, ahol a lakosságnak 80%- a min­den egyéb, csak mezőgazdasági termelő nem, amely utóbbi csoportra igy tehát az összla­kosságnak mindössze 20%-a sem jut. (A cikk nem fedi gazdaságpolitikai állás­pontunkat, de mivel objektív és komoly ér­vekre bazirozott megnyilatkozás, készséggel közöljük s az esetleges hozzászólásoknak is helyet 'ogunk adni. (A szerk-) — Csökkent a Bankhivatal devizakész* lete. A Bankhivatal március 31-iki kimuta­tása szerint az ultimó erős feszültséget ered­ményezett. A váltótárca 13.8 millióval csök­kent ugyan, de ezzel szemben a bonok le­számítolása 119-röl 129 millióra és a lombard két millióval emelkedett. A bankjegyforga­lom 613 millióval 7680 millióra emelkedett-A devizakészlet 10 millióval csökkent és 544 milliót tesz ki. A bankjeg3riartalék 1720 mil­lióra csökkent. — Tartózkodók a prágai bankok. A Nár. Osvoboz. jelenti, hogy a márciusi ultimó nem volt oly sima, mint a megelőző hónapo­ké. A bankok ez alkalommal nem viseltettek előzékenyen az iparral szemben, mert a hitel megdrágulása és a tisztázatlan helyzet s a bankhivatalnak mglepetéses politikája a ban­kokat tartózkodásra kényszeritette. — Amerikában felemelik az acél árát. New Yorkból jelentik: Charles Schwab, az amerikai acélkirály európai körútjáról való visszatérése alkalmából nyilatkozott az ame­rikai újságírók előtt impresszióiról. Szerinte a Dawes-terv működésének jótékony hatása mindenütt észlelhető és egészen biztos, hogy e terv segítségével vissza fog állni az euró­pai államok tekintélye és fejlődőképessége. Majd az európai acéliparról való beszámolása közben állandóan hangoztatta az acélipari vállalkozás súlyos terheit és gyönge jövedel­mezőségét, kimutatván, hogy az amerikai acélt rém ékek piaci árai a termelési árakhoz képest tulalacsonyaik. Ebből a kijelentéséből az amerikai lapok megállapították, hogy az acéliparban rövidesen nagy áremelkedés előtt áll Amerika. — Fölemelik az olasz vasúti tarifát. Ró­mából jelentik: A tisztviselői fizetések eme­lésének fedezésére az olasz vasúti tarifát áp­rilis 15-ével felemelik. — Drágább lesz a vasút Romániában. Bukarestből jelentik: Május elsejétől a ro- má államvasutak úgy a személy, mint a fu- vardijszabást fel fogják emelni. — A budapesti nemzetközi vásár. Buda­pestről jelentik: Amint már közöltük, a buda­pesti Kereskedelmi és Iparkamara ez évben április 18-ától 27-éig tartja meg a nagyará­nyúnak Ígérkező budapesti nemzetközi vá­sárt. Bár a külföldön a jelentkezésre vonat­kozó felhívások csak most indulnak ki. a külföldi kiállítani szándékozó cégek, többek között német, svájci és csehszlovákiai, vala­mint egvéb szomszédos államok nagyobb vállalatai részéről már előzetesen is olyan %

Next

/
Thumbnails
Contents