Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-04 / 77. (820.) szám
Szombat, április 4. Riportázs a szerelem körül Nyitra, április 3. Két érdekes szerelmi történet foglalkoztatja most Nyitramegye érdeklődését. Egy nyitramegyei községben boldog házaséletet étit egy negyven éven felüli családapa, akit az ég több mint fél tucat gyerekkel áldott meg. A derék családapa egyszerre csak szerelmes lett a falu legszebb és leggazdagabb leányába s miután a leány szintén vonzalommal viseltetett iránta, elhatározta, hogy elválik a feleségétől; otthagyja a boldog, de bizonyára nem csendes családi fészket és beevez az uj szerelem tavaszi pompától viruló boldogság szigetének révébe. Az érdekes váló- pör már a bíróság előtt van, amely — mint hírlik — tetemes tartásdiz megítélésével fogja fűszerezni az uj frigy mézesheteit. A világháború vihara Szibériába sodort egy jelenleg nyitramegyei gyárban hivatalno- koskodó cseh nemzetiségű fiatalembert. Az ifjú a cseh légióban küzdött, majd átlépett a Kol'Csak-had'seregbe, melynek bukása után menekülnie kellett. Hónapokig bujkált egy szibériai zsidó családnál. A jó lel'kiü házigazdának csinos lánya volt, kivel a menekült viszonyt szőtt. A dolog vége házasságiéit, melyet egy gyermekkel áldott meg a sors. A forradalmi idők lecsillapultával egyszerre eltűnt a városból a hadifogoly, aki letelepedett a nyitrai községben, ahol csakhamar újra vőlegény lett egy jómódú tisztviselő leányával. Most hirtelen, mint derült égből a villámcsapás, a faluba érkezett gyermekével az orosz asszony és jogait követelte. A fiatalember először letagadta a feleségét és gyermekét majd a házasság érvénytelenítését kérte, melyet ő Csak szovjet-módra kötött meg. Most ebben a fogas kérdésben kell majd döntést hozni a bíróságnak, hogy vájjon érvényes-e a szovjetházasság, vagy nem s hogy a szegény asszony hiába tette-e meg az utat messze Oroszországból a kis nyitrai községbe hűtlenné vált férje után. Az Idő mérföldkövei — A gyémánt az április köve — Most már tudjuk: itt a tavasz. Tudjuk, hogy az április csal és hazudik. Hogy bor ura-derű-játékokat játszik velünk. Hogy az első virágok alig hogy fejűiket felütötték, elhervadnak. Az áprilisi ég néiha olyan, hogy nincs az a május, mely nála kékebb volna. És hirtelen megint komor fellegek sötétítik el a földet és a lelket. Az április a szélsőségek, az ellentétek hava: csillogása, ragyogása ezerszinüen áttetsző, csillogóan — pompás és sötét egyben. Ezért köve az áprilisnak és talizmánja az áprilist élő embereknek a gyémánt. Hozzája hasonló csillogásos drágakő nincs: áttetsző tűzzel szórja a sugaraikat a sötétben és ezerszinü, bár áttetsző. A végletek benne egymásra lelnek. Mindig más és mindenkinek más. Egyszer élesen-kemény, ha törhetetlen akaratú férfi gyűrűjéről ragyog le, máskor puhán illatozó a tüze, ha a mő bőrének fehérségét túlszárnyalja. Áttetszőségével szerelem és gyűlölet, áhitat, véres gyilkosság és mérhetetlen vágy sziwritmitkája szinfoniává egyesül. Ez az összhang olyan, mint az áprilisé: ellentétek központja. A gyémántról a régi könyvek azt mondják, hogy békét és boldogságot hoz. Nagyon szorgalmas levélíró volt, minden levélre válaszolt. Pedig ez, kivált az utóbbi időben, óriási munkát jelentett. Több Ízben tréfálkozva mondta, hogy nagyobb levelezése van, mint egy miniszternek. * Az ügyvédkedést az utóbbi időben nagyon elhanyagolta. Nem jutott ideje hozzá, teljesen rámszakadt az. Pedig jó ügyvéd volt, már tudniillik a fél szempontjából, mert a saját zsebét illetőleg nagyon rossz ügyvéd volt, sem költséget felszámítani, sem behajtani nem tudott és sajnos, ebben én bennem se falált nagy segítségre. Ellenben az ügyet, amit magára vállalt, alaposan s lelkiismeretesen bonyolította le. Kevés kriminalista végztt oly alapos munkát, mint ő, barátja, Giller János dr. katonai büntető ügyében. Az ügyet áttanulmányozva, a vád gyengéit rögtön felismerte s az ellenintézkedéseket nyomban megtette, valóságos melléknyomozást tett folyamatba s világosan kimutatta a felhordott bizonyítékok hamis voltát. Sokszor tervezte, hogy erről a perről s az ott használt eszközökről hosszabb tanulmányt ir, de nem jutott ideje hozzá. Az utolsó időben nagy politikai elfoglaltsága sokszor akadályozta ügyvédi működésében. Ha hazajött, reám szólt: „Most itt maradok, add ki nekem a penyumot“, sokszor elvégezetlen penzummal utazott el. Néha már meg akartam korholni, de amikor visszajövet láttam rajta azt a halálos kimerültséget, nem vitt reá a lelkem, hogy szóljak miatta. (Keddi számunkban folytatjuk.) Az ellentétek köve a béke talizmánja? Első pillanatra nem értjüík a régi bölcseséget. De gondoljuk meg. hogy a világ léte és alapja az ellentét: lét és nemlét, férfi és nő, világosság és sötétség •— ellentétek amelyekbe az élet úgy vau beleágyazva, hogy nélkülük nem volna értelme. A béke köve keli, hogy a békétlenség köve is legyen és ezt a két ellentétet fokozott mértékben a gyémánt hozza létre. Millió ember véres vágya csüng rajta és ez a millió ember szívesen feláldozza bélkéjét, hogy a gyémántot elérje. A gyémánttal béke vonul-e be a házba és a leHkek.be? Ki tudna erre megfelelni? Mégis: nagy erő ez az áttetsző kő és az erő, a szilárd hatalom minden béke alapja. Legyen a lelkek csillogása oly át- tetszően-zavartalan, mi/nt a gyémánt tüze. találkozzanak az élet végteienszinii ellentétei ebb.m az áttetszőségben: áprilisi derű bot ibó! fe'hasad a május, a virágzás, az uj é'et és aki átélte az élet-április csalódásait, az élet májusában megnyugszik: élete legszebb korában acélos, nyugodt, zavartalauul-áttetsző lesz a lelke, mint a gyémánt, mint a béke. És májusban szívesen gondolunk arra a kőre, amelyet csak az áprilisi csalódás-ellentét szeszélyes játékán ál érhettünk el. Neubatier Pál. I magyar pellfiha nagy Míúáű karai A szlovenszkói magyar politika eseményekkel teljes helyzetéről a következő tudósításaink számolnak be: Kassai jelentésünk szerint a keresztényszocialista párt ke- letszlovenszkói pártvezetősége tegnap tartotta ülését Wirth Gyula igazgató elnöklete alatt. A pártvezetőség tudomásul vette a komáromi körzet határozatait és azt az álláspontot foglalta el, hogy a Concordia nyomda ügyéből folyó ellentétek elintézése a párt belügye. Bár a keleti pártszervezeteket az ügy közvetlenül nem érinti, természetesen helyeslik a komáromi körzet ama határozatát, hogy a Concordia vállalat vezetőségének határozata végrehajtandó és a maga részéről helyteleníti a személyi kérdések kiélezését és kifejezést ad Bittó Dénes és társai iránti bizalmának és nagyrabecsülésének. A többi kérdésben szükségesnek tartja az országos pártveze'töség haladéktalan öszehivását. A párt keleti osztálya mindenkor az őslakosság országos frontjának kiépítésén dolgozott, miután azonban elég erős ahhoz, hogy a fölmerült sajnálatos incidenseket külső befolyások nélkül elintézze, ezeket nem tekinti oly horderejüeknek, hogy egy uj pártalakitásra kényszerítő szükségül szolgálnának. Kijelenti, hogy mivel ebben a nagyhorderejű kérdésben elsősorban a pártközi vezér- löbizottság hivatott irányitó véleményt adni, az önalkotta intézményeink megbecsülése okából és a pártközi politikai szervezetünk értelmében az uj párt alakulásának szükségessége időszerűsége, programja stb. kérdésében való állásfoglalás végett ez a? bizottság összehívandó. Az esetleges uj párttal szemben való állásfoglalás kérdésében a pártvezetőség csak a pártközi vezérlőbizottság javaslatának ismerete után fog határozhatni és elhatározásának szabadságát minden irányban fenntartja. Ezt a határozatot a keresztényszocialista földműves szövetségek elnöki tanácsa is egyhangúlag elfogadta. Érsekujvári tudósítónk jelentést tesz arról, hogy az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párt érsekujvári szervezetének választmánya ülést tarrtott, amelyen Kukán Béla dr.. elnökölt, aki részletesen ismertette a bekövetkezett politikai eseményeket és akinek határozati javaslatát az ülés elfogadta. E határozati javaslat megállapítja azt, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói magyar nemzetnek erkölcsi és gazdasági érdekei politikai pártokra való tagozódása mellett kielégithetően meg nem védhető és ezért a választmány felkéri a párt országos elnökségét, hogy az egységes magyar nemzeti politikai párt megalakítása érdekében a célirányos intézkedéseket haladéktalanul tegye meg. Tudósitónk jelentése szerint z kisgazda- pártnak ezt a határozatát az érsekujvári keresztényszocialista párttal folytatott tárgyalások előzték meg. Ezek a tárgyalások azonban sikerre nem vezettek, mert az érsekujvári keresztényszociaiisták ragaszkodnak az eddigi pártkeretekhez és a keresztényszocialista párt elnökségét támogatják. Lévai tudósitónk jelenti: A keresztény- szocialista párt lévai körzetének pártvezetősége és választmánya Gyapay Endre dr. elnökletével ülést tartott s az ülés megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a párt belső ügyét a sajtó a nyilvánosság elé vitte, holott a körzet elnöke volt az, aki a vitás kérdések megvizsgálására egy bizottság kiküldését javasolta. Az ülés ma is követeli e bizottság kiküldését. Kimondotta azt, hogy elismeri Lelley Jenő dr. érdemeit, de kijelenti azt is, hogy Lelley Jenő dr.-nak kötelessége lett volna a testvérpárttal az összetartást ápolni, ezzel szemben támadásokat intézett Szent- Ivány József, Iliink a András, Petrogalli Oszkár ellen, újabban pedig a keresztényszocialista pártvezetőség hét tagja ellen fordult. Ezek a körülmények nem szolgálhatják a magyarság egységét és azt a látszatot keltik, mintha célzatosan a magyarság megbontására irányulnának. Lelley Jenőnek ismert nyílt levelében foglalt ama kijelentése, amely „a-nemzeti politika túlzásáról14 szól, alkalmas arra, hogy a magyarság reális politikáját dezavuálja. A gyűlés elhatározta, hogy kívánja az ellentétek és személyes torzsalkodások megszüntetését az igazságnak megfelelően és a vezető személyek egyéniségére való tekintet nélkül és követeli a szlovenszkói magyarságnak egységes szervezkedését és egységes tömörülését. A csel néppárt offenziváia a cseh agrárok ellen Tegnapi számunkban jelentettük azt, hogy a koalíció szocialista csoportjában levő pártok milyen válogatott címekkel illetik egymást. Hasonló viszonyok uralkodnak a koalíció polgári csoportjában is. A cseh agrá- ruisok már hetek óta vezetnek támadó hadjáratot a cseh nemzeti demokraták ellen s ma a Lidové Listy az agráriusok szigorúan bizalmas levelezéséből megállapítja azt, hogy Hodzsa pártja Srámekók ellen is élet-halál harcot indít. A cseh néppárt lapja ennek kapcsán a következő, megszivlelésre méltó kérdéseket intézi a cseh agráriusokhoz: — Mit csináltak az agráriusok öt év alatt? Érdemeik felsorolása nagyon szerény. — Hangos lárma a földreformmal, a domovi- nárok pünkösdi manifesztációja a földosztás érdekében s ezzel vége a nagy munkásságnak és tevékenységnek. Legutóbb még nagyobb lárma az adóterhek miatt, ötévi munka eredményének ez igen kevés. A forradalomtól a mai napig a kormányban voltatok! A legfontosabb reszortokban a ti embereitek ültek s mi jót cselekedtetek a gazdák részére? A vagyondézsmatörvényt a ti miniszteretek csinálta, mig annak leszállítását nem agrárius vitte keresztül. Az összes terheket, az összes államadósságokat a ti közbenjárástokra szavazta meg a koalíció! — Mit csináltatok a költségvetés leszállítása érdekében? Mikor vettétek figyelembe az adózók érdekeit? Legfeljebb a népgyü- léseken, ahol demagóg módon izgattatok az adók ellen! Egész politikátok nem a közérdeket, hanem a vezetők zsebének érdekét nézte. A közmunkáknak bérbeadásánál elkövetett államfesztogatás érthetően beszél erről— A szövetkezeteknek nyújtott szubvenciók méltán sorakoznak az előbbihez. Az inségsegélyek kiosztásánál a pártérdek került előtérbe. Miért nem irtok arról, hogy miként szaladt ki a föld a földmunkások lába alól s pártotok nagyjai hány „ma- radékbirtokot" kaptak? így fest egy koalíciós pártnak a közért való munkássága, annak a pártnak, melynek édes testvére az úgynevezett 'köztársasági magyar földmüvespárt. AAAAAAAÁAAAAAAAÁAAAAAAAÁAAAA.A A AAAAAAAAAAAAAAAAAA A AAAAAAAAAAAAAA A » 1 ^^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza t * —\ Saját készítményt) finom férfi t ^ \ és fehérnemű, asztal- p < \ térítők és mindennemű len áru £ 2 \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ ^o,fTiTTyTTTmyi>fyyyfywMuuiWTTy* *TnTTTmffTTTfy|fHTyuiTU^ Saját készitményü finom férfi és női fehérnemű, asztalterítők és mindennemű lenáru A P. M. H. SZOMBATI ROVATA írja: Vulpes Elmélkedés a hisdrUgaságröi Izgat ez a világprobléma. Mindenütt a világon szerfölött diága a hús. Mindenhol szeretnék: olcsóbbá tenni. Ám sehol se sikerül. Mert rossz helyen fogják meg a 'kérdést. Asszonyt és problémát egészen máshol kell megfogni. Nézzük először, hogyan próbálkoztak eddig- elé a drágaság ellen küzdeni. Sok helyütt népgyüléseket tartottak. Ezek nem érnek egy fabatkát se. Az emberek összegyűlnek, messze vidékekről összesereglenek, szónokolnak és ágálnak, és a sok lótás-íutás, beszéd és hadarás közben megéheznek, mint a farkas. És a sok fáradság után nem egy pörköltet kebeleznek be, hanem kettőt. Ezzel nem lesz olcsóbb a hús, hanem drágább. Megpróbálkoznak a bojkottal. Nagy tömegek nem esznek húst. Hetekre és hónapokra lemondanak a húsról. Ez se használ. Mert ha a fogyasztás megcsappan is, sőt erősen megcsappan, azért a mészáros és a termelő mégis csak élni akar. Ha kevesebbet ad el, többet kell keresnie rajta. Tehát a bús nem olcsóbb lesz, hanem drágább. Erre tanulmányutakra indulnak a polgármesterek, a tanácsnokok, a szakférfiak, a köz- igazgatási tudósok. És utaznak és ankétednek és bankéteznek és még fótiunk is leeszik azt a kis húst, ami rajtunk maradt. Vagy elkezdik az árdrágítókat bírságolni és becsukni. Mit ér ez? A mészáros még a bírságot és a rizikót is belekalkulálja a bús árába. Megint csak drágább lesz a bús. Sokan azt mondják, le kell szállítani a vasúti tarifát. Meg el kell engedni a fogyasztási és a forgalmi adót. Mindjárt olcsóbb lesz a hús. Lcbet, hogy valamivel olcsóbb lesz. De nincs köszönet benne. Mert másutt támadnak lyukak és hézagok. És azokat be kell tömni. És megint csak a mi bőrünkből tömik be. Mivel leszek én gazdagabb, ha az egyik zsebemből a másikba rakom át a deficitemet? Mondom, hogy másképp kell az ilyen dolgukat megfogni. Egészen másképp. Meg keli próbálni a mészárossal és a termelővel okosan beszélni. És mondjuk nekik a következő bolondságokat: — Nézzétek csak, tiszteletreméltó felebarátaink. Nektek alapjában véve igazatok van, amikor le akarjátok nyúzni a mi bőrünket. De nekünk is igazunk van, amikor nem akarunk a giulyáshius- ba belepusztulni. Válasszuk teihát az arany középutat, hogy mi is jóllakjunk és ti is meghízzatok. És kimondjuk a következőket: 1. Aki három éven keresztiül negyven százalékkal olcsóbban méri a húst, megkapja az „elsőrendű világpolgár11 címet és jelleget díjmentesen. 2. Aki négy évre ötven százalékkal szállítja le a hús árát, az egész Európa területén „udvari szállítói11 jogokat nyer. 3. Aki öt évig hatvan százalékot enged a hús mai árából, kineveztetek „kormány.főtanácsossá11. 4. Aki száz ökröt mér ki évenként mélyen leszállított gunyáron, az bármely országban elnyeri a „nemességet11. 5. Aki ezer ökröt áldoz a haza oltárára, az eredeti ár tíz százalékával mérvén ki a búst nyomtaték nélkül, az — üsse a kő — legyen akár „gróf11 is a saját portáján. És mindenki tartozik méltóságos urnák nevezni. Tessék elhinni, ez használni fog. És ment árt senkinek. Kisebb marhaságokért is kaptak már emberek nagyobb címeiket. Meglássák, a marhák értéke felmegy ugyan, de a marhahúsé mindjárt lemegy . . . Mussolini nagy beszéde dacára is le fog mondani az olasz hadügyminiszter Róma, április 3. Mussolini tegnap este nagy beszédet mondott a szenátusban, amely ismét hatalmas szónoki sikert jelentett az olasz miniszterelnök számára. A hadikészülődések és a hadiigyminiszteriumi budget felemelése kérdésében beszélt s kijelentette, hogy akik a világháborút az utolsó háborunak tekintik, a világ legveszedelmesebb tévedésébe esnek. Továbbra is lesznek háborúk és ennek következtében nincs más lehetőség, mint már a békében a háborúra készülni, mert egy jó háborút nem lehet máról holnapra előkészíteni. A technika minden tudását latba kell vetni, hogy a megkezdett fölszerelést tökéletesíthessék. Mussolini ezután Anglia fegyverkezését ecsetelte, majd vázolta azt a hallatlan erőfeszítést, amelyet Franciaország hadserege érdekében tesz. A miniszterei nők kijelentései nagy hatást gyakoroltak a szenátusra. A legideálisabb lenne Mussolini szerint, ha az állam egyszerre állíthatna elég embert és elég gépet, de olyan államok, amelyeknek pénzügye gyönge, csak lépésrőLlépésre valósíthatják meg a terveket. Olaszországban azzal kell kezdeni, hogy az újoncok szolgálati idejét két hónappal meghosszabbítják. A szenátus nagy tapssal vette tudomásul Mussolini beszédét. A Tribuna parlamenti körökből szerzett értesülései nyomán közli, hogy Giorgió tábornok hadügyminiszter a hadsereg újjászervezésének kérdése körül fölmerült differenciák miatt lemond. Utóda valószínűen Petiti dí Rorettó lesz.
