Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-30 / 97. (840.) szám

e* Csütörtök, április 30. Mwéfz^úöDAim Ma nyílik meg a párisi művészeti kiállítás \ Páris, április 29. / (A P. M. H. kiküldött munkatársától.) Ha az /idegen., aki egy esztendeje nem járt már Páris- / bán, megáll a Szajna valamelyik hidján és végig- I tekint a folyó partján, ámulva látja, hogy végig a Szajna mentén, a Mars-mezőn és az Esiplanad des Invalidesen uj városrész nőtt ki tavaly óta a földiből. Az uj épületeknek ez a hatalmas tömege, valamint a Grand Paiais és a Petit Palais gyö­nyörű kupolája monumentális épületei fogadják be a párisi nemzetközi iparművészeti és modern ipari kiállítást. Tegnap még gerenda- és tégla'halmaz között jártunk. Pedig a nagy plakátok és a kiállítás pro­pagálására külön kibocsátott bélyegek április közepére hirdették a kiállítás megnyitását. Ezt a terminust aztán április 29-ére tolták el s ma fogja ünnepiesen megnyitni a köztársaság elnöke az Exposltion Internationale des Árts Decoratifs et Industrie! Modernes-t, melyre Franciaország egy esztendő óta készül. A kiállítás intézőségéné! készséggel rendel­kezésemre bocsátották a kiállítás területének térképét s az óriási anyag elhelyezésének módo­zatairól is tájékoztattak. Ezek szerint öt főcso­portra oszlik a kiállítás: 1. Modern építőművészet. 2. Ingóságok (bútorok, könyvek, játékok, tudományos műszerek és hangszerek. 3. Pipere (ruha, ékszer, parfön stb.) 4. Színház (városrendezés, kertmüvészet). 5. Szemléltető oktatása minden nyerster­mény feldolgozásának. A kiállítás első részében mintafalu lesz, min­taiskolával, a negyedik részben mintaszinház, melyben a magyarok is vendégszerepeinek né­hány estén. A harmadik csoport a hölgyeket fog­ja legjobban vonzani, mert itt mutatják be a di­vat legújabb kreációit. Poiret, a hires párisi di­vatdiktátor a vezetője ennek az osztálynak, aki máris nagyszabású programot dolgozott ki, mely­nek keretében bemutatja legújabb modelljeit. A Szajnán valóságos ,.uszó Velencét" akar rendez­ni, 1 átírni ónokkal, tűzijátékokkal, szebbnél-szebb hölgyekkel. A kiállítás ö-ödik részében ,.a modern techni­ka minden vívmányával felszerelt" mozi fogja szórakoztatni a közönséget. M'nt látjuk, a kiállí­tás vezetősége súlyt helyez rá, hogy az egész vorHon elevenen bekapcsolja a közönséget a ki­állítás életébe Ez üzleti szempontból minden esetre előnvös lesz. de még kérdés, hogy a mű­vészet’ szempont nem szenved-e ezáltal Annyi bizonyos. hogy az idegenek máris özönlenek Párísha: a több hotelekben hetekkel előre le van foglalva minden szoba, noha még a kisebb szállndékkon is hnrr!H'is árakat kérnek Parisban ilvenkor. husvét után mindig nagv az idegenforgalom de az a népv^ndor'ás. mely az idén ideiránvu1 minden várakozást meghalad A. E. Ahova a magvar színészetet száműzni akar ák Faragó és Nedbál között csak plátói viszony van. — A pozsonyi Népház. Pozsony április 29 — (Saját tudóshásunk.) A szlovenszkói magyar színészet kényes kérdése öt év óta nem tud nyugvópontra’ juaii. Mikor a szlo­venszkói minisztérium kimondotta, hogy Szlovenszkon csak egy magyar, egy szlovák és egy német színtársulatot engedélyez, meg­kezdődött a vetélkedés Kassa és Pozsony között, mert mind a két város azt akarta, hogy eddigi direktora kapja meg a magyar koncessziói.. A koncesszióra aspiráló direk­torok és a sajtó viszálykodása szomorú gyümölcsöt termett. A magyar színészet lassan, de biztosan kiszorult a két nagy város kőszinházából, vidékre kényszerült, mert a minisztérium abból kiindulva, hogy a magyarság csak botránykőnek tekinti a színészetet, elfeledkezett arról, amit elvként felállított, hogy minden nemzetiségnek csak egy szini koncessziót ad ki és Kassán állandó szlovák színházhoz juttatta Húrt Józsefet. Nem gondolía’k arra. hogy ezzel Nedbál nyári terveit és szándékait húzzák keresztül, vagy talán előre is biztosak voltak abban, hogy Nedbált a magyar színészet rovására kárpó­tolhatják. A magyar szezon előtt néhány héttel tele akarták beszélni a magyar publikum fejét azzal, hogy a Faragó-Nedbál paktum egyenesen Faragó anyagi érdekei miatt jött létre s a magyar színészet megváltója lesz. Megbízható forrásból értesülünk, hogy Faragó és Nedbál között csupán plátói viszony van, tudniillik, mindegyik szeretné, ha a másik helyett egész héten játszhatna a városi szín­házban. A magyarázat az, hogy az első közös rezsivel játszott hét után kiderült, hogy haszon helyett ötvenezer koronás ráfi­zetés van, mert a pozsonyi közönség — ismét a sajtó hangulatkeltésére — Faragót okolta a paktum miatt s az első héten nemtet­szését erősen éreztette a?z ártatlan direktor­ral. Mi, akik a kulisszák mögé látunk, tudjuk, hogy Faragó nem jószántából de bizonyos disz­krét és gyengéd nyomás hatása alatt volt kénytelen szűkre szabott jogaiból engedni. A másik mézesmadzag, amit a pozsonyi magyarság szája előtt elhúztak, a Népház volt. A kormány és a hozzá közelálló sajtó telekürtölte a világot, hogy Faragót és a kö­zönséget semmi veszteség nem éri, hiszen a drámai együttes az opera-napokon a Népház színpadán játszhatik. Most elértünk a dolog pikantériájához. Érdeklődtünk a Népház ügyben a leg­illetékesebb helyen és kiderült, hogy bár a lapok tele vannak azzal a hirrel, hogy a színtársulatok (mert Nedbálnak is tervei vannak a Népházzal) a jövőben a Népház uj színpadán fognak játszani, de a Népház veze­tőségét, a konzorcium tagjait hivatalosan eddig senki meg nem kérdezte, hogy adják-e a színpadot, főként olyan hosszú és állandó időre. A közönség azt hiszi, hogy a Népház, a keresztényszocialista párté, pedig nem. A Népház egy konzorcium tulajdona, amely az Irgalmas-rendtől harminc évre kibérelte azt a területet, amelyen a Nép­házat, a színpadot, a vendéglői és kávéházi érmeket felépítették. A Népház eszerint tisztára üzleti vállalkozás, a vállalkozóktól pedig a valóban nem lehet azt követelni, hogy teljesen önzetlenül támo­gassák a magyar, vagy a szlovák kultúrát. Miután bebizonyosodott, hogy a Népház magánvállalkozás, nem értjük azt a szemre­hányást, amely a kormányhoz közelálló sajtó részéről a vállalkozókat éri. A Népház kon­zorciumát okolják a magyar színészetet ért veszteségért s úgy állítják be a dolgot, hogy szándékosan húzták ki az építkezés befeje­zését a magyar szinészezon végéig, hogy ne kelljen a termet a magyar kultúra számára átengedni. Azon nem háborodnak fel kor- mánysajtóék, hogy az ingyenes városi szín­házból egész évre ki akarják akolbólintani a magyar szinészeket, hogy a k'sebb Népházba száműzzék őket a szlovák társulat kedvéért. Tegyük fel, hogy a magyar szezon alatt, ami rendesen a tavasz, vagy a nyár idejére esik, a Népházban gyűlések, mulatságok, vagy előadások lesznek. Hová megy akkor a ma­gyar színtársulat? A kormányépület színpada nem alkalmas szinielőadásra, mert nincs öltözőhelyisége, a kulisszákat sem veheti hátára a direktor, hogy minden másnap má­sutt üsse fel sátorfáját, a szállításra pedig még az ingét is ráfizetheti. Ügy hírlik, hegy a kormány annyira engedékeny hangulat­ban van, hogy a magyar társulatnak haj­landó megengedni, hogy egész éven át Pozsonyban játszón. Ez megint csak olyan görög ajándék, mert hiszen színházat nem adnak hozzá. Erre is elmondhatjuk, hogy „Adtál uram Isten, de nincs köszönet benne". A téli báli szezon idején biztosam kiszorulnának a Népházból, feltéve, hogy azt meg is kaphatják, a Vigadó nagytermét szintén nem bérelhetik ki, mert az olyan drága, mintha patikusok mérnék. A városi színház, úgy látszik, már teljesen ki esik a város tulajdonából, mert hiszen már most is mindenki rendelkezik felette, csak éppen a város és annak őslakossága nem. Minden tiltakozás hiába való, mert Nedbál mindenkinek erélyes vétót kiált. Szeretnénk tudni, hogy mi a kormány végleges álláspontja a magyar szinházkérdés körül. Az idén már Pozsony is bebizonyította, hogy akarja a magyar szinházat és nemcsak szóval kiált 'Utána, de anyagilag is támogatja. A botrányok mindé jel szerint végleg elültek, tehát a kormány meg lehet elégedve a magyarsággal. Vájjon tényleg meg meri tenni, hogy a magyar szinészeket végleg száműzi a városi színházból és örökös, nem­csak havonkint, de naponkint való vándor­lásra kényszeríti, amig direktor és társulata teljesen ki nem merül és le nem mond arról, hogy hivatásának éljen? Annyi bizonyos, hogy ez a „megoldás", amely a demokrácia álarcába bújik az ismert szokás szerint, anyagilag tönkre fogja tépni a magyar igazgatót, aki a közönségtől sem várhatja, hogy minden nap más helyiségbe menjen, a magyar színészetet keresni. Budapest, április 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj, lentése.) A sok megdöbbentő csapáshoz- amelyek az utóbbi időben a magyar mű­vészvilágot érték, most váratlanul újabb já­rult, Környei Béla, a budapesti Operaház ka­maraénekese tegnap hirtelen elhunyt. Ez a csapás a magyar művészi életet kétségkívül a legérzékenyebben sújtotta, mert a kiváló művész az egyetlen magyar höstenor volt, aki művészetével a külföldön is elismerést és dicsőséget szerzett a magyar névnek. 1875 május 18-án született régi magyar nemes csa­ládból. Művészi pályáját mint baritonista kezdette meg. 20 éves korában a Népszín­házhoz került. Egyszerű kórista volt. Sóly­most Eleknek, a kitűnő komikus színésznek az iskolájában tanulta első szerepeit. Ezek könnyebb régi Strauss, Planquetter stb. ope­rettszerepek voltak. A következő évben már mint a Magyar Színház első énekese teszi ismertté nevét. De mint úrnőén művész, ő sem tudott egy helyen megállapodni. Vidék­re kerül, Nagybecs'keneken, Zomborban, Baján és Deberecenben aratja sikereit. Művészi pályájának különösen fontos állomása Debre­cen, mert itt énekel első ízben operai előadá­son, a Parasztbecsületben és a Trubadúrban. A debreceni Alfioból azután a világ együk legkiválóbb Turidoja lett. A nagy átalakulást a kiváló művész Bécsnek köszönhette. Sze­ged után a világhírű bécsi énekmesterhez, Gertner Eduardhoz került, .kinek szakszerű oktatása csakhamar napfényre hozta a Kör­nyei torkában levő kincseket. 1908-ban Ismét Budapestre került, ahol a hires Pedro sikere után az Operaház legünrepeltebb művészei­nek sorába lép. A háborús években a bécsi udvar Operaházban szerez dicsőséget hazá­jának. Schmedes, Slezák és Piccaver váro­sában a magyar Környei Bélának jut az a megtiszteltetés, hogy Straiuss Richárd -Ariadne Naxosban" cimü operájának bemu­tató előadásánál reá bízták Bacchus szere­pét. 1921-ben Amerikában vendégszerepeit nagy sikerrel. 1922-ben ismét visszatért a budapesti Operaházhoz. Legjobb szerepei a Baiazzo, Aida, Otbello és Erkel Bánk Bán- Óban voltak. Utoljára még egy héttel ezelőtt az Aida előadásán szólt megkapó művésze­tével a budapesti közönséghez. Még csütör­tökön a Fészekben volt felesége és barátjai körében. Már akkor panaszkodott kis rosz- szullétről és az orvosok orbáncot állapítot­tak meg. Láza hirtelen emelkedett, fájdalmai napról-napra erősbödtek. Budapesti profesz- szorok kezelték, de a betegség terjedését megakadályozni nem tudták. Tgnap reggel nagy fájdalmakról panaszkodott s igy kiál­tott fel: Szeretnék meghalni, mert nem bí­rom ki. Nem sokkal azután bekövetkezett a halál. Nem ért el magas kort, déli fényében tiint le, de ragyogásának Iránya annál fá­jóbb, annál kevésbé pótolható a magyar mű­vészi világban. Temetése csütörtökön dél­előtt lesz az Operaház előcsarnokából. (*) Földessyék műsora: Rozsnyóról jelentik: Szerda és csütörtök: Jaczkó Cia és Tamás Benő vendégfeUéptével Pintyőke. Péntek: nincs elő­adás. Szombat: Fügefalevél. Vasárnap: Széip Heléna. (*) Tapolczay Dezső temetése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap dél­után temették el Tapolczay Dezsőt a kerepesi temetőiben a főváros által ajándékozott díszsír­helyen Gyenes és Tanay mellé. A nyitott sir- halomnál, amelyet impozáns gyászoló közönség vett körül, Rolboz búcsúztatta a Vígszínház és a Fővárosi Operettszinfház nevében, társai nevében pedig Hegedűs mondott búcsúszavakat. Miikor a koporsót a sírba bocsátották, az Operettszinház zenészei eljátszották az elhunyt művész kedvenc dalát: „Szeretnék májusi éjszakákon lelopni min­den orgonát" ... A gyászoló közönség köny- nyekre fakadt és orgonavirággal borította be a friss sirhantot Lemond a kassai kerület elnöksége. Kassai tudósítónk Írja: Megemlékeztünk tegnap a leg­újabb kassai sportafférről, mely a KAC—Húsos bajnoki mérkőzés terminusa körül keletkezett. Az ügynek — úgy látszik — komolyabb követ­kezményei lesznek, mert — amint megbízható helyről értesülünk — a kerület elnöksége is el ugarja hagyni a helyét. így a keleíszlovenszkói sport is meg fogja érezni a kassai bonyodalma­kat. A központnak végre erélyes kézzel kell be­leavatkoznia a kassai sport válságaiba, rneTt el­szomorító tény, hogy a végre megkötött külföldi békék idején mindig testvérharcról kell beszá­molnunk. A Nyiírai Athléfiicai Klub május elsején a po­zsonyi Vasasokat, 3-án a Makkabeát látja ven­dégül. Május elseje sportja a belföldön általában a munkásegyesületeknek van átengedve Prágában a legérdekesebb sportesemény a bécsi Amateur vendégszereplése lesz a Sparta ellen. Az osztrák bajnokcsapat a két utolsó vasárnap respektábilis győzelmet aratott az MTK és a Slavia felett és a Spartának is minden erejét össze kell szednie, hogy vereség ne érje. Egyéb mérkőzések: SK Líben—CsAFC, Sparta Kosire—Csechie Smi- ohov. — A magyar bajnokcsapat válogatottjai hí­ján Temesvárok a Kinizsi ellen játszik május el­sején. Nyiírai 7. gy. ezred—Nyitrai 3. repülőezred 2:1 (1:1). Nyitrai tudósítónk Írja: A két katona­csapat mérkőzése a gyalogosok meg nem érde­melt győzelmével végződött. A mérkőzés egész tartama alatt állandó mezőnyjáték folyt. A csa­társor mindkét csapatnál összjáték nélküli játé­kot produkált. A repülősök nagyobb lelkesedéssel játszottak. Az esett gólok védhetett enek voitak. Biró Horacsek jó volt. Érsekújvár! SE—Nagyíapolcsányi TS 3:0 (2:0) Nagytapolosány. Érsekújvár megérdemelt győzelmet aratott. A kapkodva játszó NTS két öngólt vétett. MUyen lesz az osztrák válogatott csapat? Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése alap­ján tegnap beszámoltunk a magyar válogatott csapat összeállításáról. Az osztrák válogatott je­löltek tegnapi triálja az esőzés miatt elmaradt. Meisl szöv. kapitány valószínűleg a következő együttest állítja ki a magyarok ellen: Aigner; Reiner, Blurni; Kurz, Resch, NÜetsdh; Fischer, Gschweidl, Haltéi, Háusler, Cutti. Wieser és Geyer szerepeltetésétől — tekintettel az Ama- teurök május 1-i prágai meccsére — a szövetségi kapitány elállóit. Az újdonsült angol kupanyertes, a Sheffield United már a kontinensre készül és Prágával is tárgyal ásóikba bocsátkozott egy lekötendő mér­kőzést illetően. Megszűnik a Blue Star? Brünnbol jelentik: A szeszélyes múltú brumm proficsapatról újabb válsághírek keringenek. A jobbára magyar ván­dorokból rekrutálódott Blue Star több eltávozás folytán jelentősen meggyöngült és az utóbbi he­tek sok eredménytelensége, valamint a csapat csonkasága arra késztette a Blue Star vezetősé­gét, hogy megerősítésre gondoljon. Ezt most oly formában vélik jól megoldani, hogy a Blue Star megszűnne, illetőleg testületileg beolvadna a Biünner Sport Clubba. Ez a kooperáció állitoiag már május elején megtörténik. A magyar II. osztályú válogatott csapat va­sárnap Grácban Stájerország válogatottjai ellen játszik. A Kispesti AC május elsején Brünnben a Moravská Slaviával, vasárnap pedig Máthrisdi- Ostrauban játszik. Morpurgo legyőzte Kehrlinget. A Montreux- ben lefolyt második nemzetközi tenniszverse- nyen Kehrling fölényesen legyőzte Kleinschrottot 6:2, 6:1 arányban. Az olasz Morpurgo győzött Salrn gróf ellen. A döntőiben Kehrling Morpurgó- val került össze és a kitűnő formát kijátszó olasz bajnoktól vereséget szenvedett. Az izgalmas Vulkán l»«»r«:<selB<fhTO ^uúrEiuHt és föSvrtJiSitMtcm <e«ftd «s §*«■■*«»*■*»«**s mm QROS ir«ai«es »««awélmd*jRS és érfi««eH’jra»* * KW BMEILMI. P Fö-nica 5« ===== KoSice - Kasra == Fft-ntco S® f V ■«aBraraPBM»arararag!aras^iiMftBaawBgraiir^»qqaaraBraawi«raMwwwiw'j*^/s»«««»r'.’<,«««««^w«s»w«»» .... irarararaKiraBraraBraaSBWWWKW M——tw— M—i——————* '* ¥Tl,WJl't' ^

Next

/
Thumbnails
Contents