Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-30 / 97. (840.) szám

1 A minisztertanács legutóbbi illéseinek egyikén az iskolaiigyi minisz­ter kezdeményezésére azzal a kérdéssel foglalko­zott, hogy a hivatalos iratokban a „csehszlovák nyelvről** kell-e beszélni, mint azt a nyelvtör- vcny teszi, avagy a „csehszlovák nyelv“ kifeje­zés mellett hasznúiba tó-e a „szlovák nyelv11 ki­fejezés is. A minisztertanács úgy döntött, hogy a hivatalos kiadmányok kizárólag a „csehszlovák nyelv*1 kifejezést használják. Ezzel szemben a „csehszlovák nyelvről** beszélő rendelet maga Is cseh és szlovák nyelven fog megjelenni, vala­mint az összes törvények is. A feliratokban vi­gyázni kell azonban arra, hogy a használt kifeje­zés egyrészt ne fejezze ki azt, hogy a cseh cs a szlovák nyelv különböző nyelvek, másrészt el­kerülendő az oly elnevezés is, amely arra enged­ne következtetni, hogy az egyik nyelv a másik­nak csupán nyelvjárása. Például: a törvények ezentúl nem jelennek meg „cseh**, „szlovák** vagy „csehszlovák** nyelven, hanem „állami** nyelven. Ugyanígy keli elnevezni az iskolákat: Állami tan­nyelvű népiskola szlovák hangzásban (vagy cseh hangzásiban). — Aki nem tud arabusul, ne beszél­jen arabusul. A kormány legújabb nyelvrendelete érthetetlenebb, mintha szanszkrit nyelven kaptuk volna meg. Igazán sajnáljuk a jövő kor nyelvé­szeit, akik beleőrüühetnek majd a cseh kormány nyelvrendeletének a megfejtésébe. De a ma élő tisztviselő is súlyos feladat előtt áll: nem beszél­het sem csehül, sem szlovákul, csakis államnyel­ven, különben könnyen meggyűlik a baja a — rendtörvénnyel. A minisztertanácsbeli filológusok büszkék lehetnek legújabb alkotásukra. Rímel Bén MMü az emlékezések raját idézi fel: a budapesti hábo­rú-előtti magyar Operaház estéit, ahol láthatat­lanul még mindig Mahler Gusztáv és Nikisch ve­zényelték az előadást. Szamosi Elza Carmenja és Környei Béla Don Joséja páratlan élmény volt, amely sehol sem ismétlődött meg, mert Parisban, Bizet városában másként játszották ezt az izig- vérig spanyol zenedrámát, mint Berlinben vagy Rómában, de ahogyan Szamosi-Környei alakítot­ták, úgy más város nem produkálta, mert ennyi igazi spanyol átérzettséggel senki sem azonosí­totta magát a francia zeneszerzővel: a magyar Környei kongenlálisan-spanyolul alakította a fran­cia mestert. Környei még a „régi" művészgárda kimagasló alakja volt, azé a köré, amely a ,,1‘art pour l‘art“-ért élt. Ebben a körben (Reinhardt mesterelőadásai és a szintén „régi** bécsi Burg- íheater is ide tartoznak) még nem a pénz dön­tötte el a művészi alakítások sorsát és még ver­seny folyt egy-egy nagyobb művészi produk­cióért. Akkor még nem tudták, hogy Berlinben a „prominensek*4 ki fogják saiátitani a „splendid isolationt“ és mint „csillagok** sztrájkolni fognak, ha az igazgatók nek:k nem fizetnek naponta leg­alább annyit, mint amennyit kisebb társaik egy hónapra kapnak. Jó vlsszaem1ékezni azokra az estékre, mikor Budapesten istentisztelet volt, ha Szamosi és Környei a Carment játszották. A mai gyorsan pergő filmvilágban jó. hogy az emlékezés megállít egy pillanatra és film helyett Környei Béla tenorjából egy nagy művészet cseng felénk. Boldog Anglia, sóhajtjuk, ha átolvassuk azokat a jelentéseket, melyek az alsóház tegnapi pénzügyi expozéjáról szólnak. Boldog Anglia, mert Churchill bejelent­heti, hogy az impérium a mai nappal visszatér az aranyvalutához, azaz az arany kivitelét és szabad forgalmát ismét megengedi, hogy leszál­lítja a jövedelmi adókat, a vámilletményekét és száz másféle kedvezményben részesíti a brit alattvalókat. Angliában adnak valamit a népnek, nemcsak visznek, nem meddő politikai vitákban fürösztgetik államférfim bölcsességüket — és igy érthető az a rengeteg érdeklődés, melyet Chur­chill expozéja az angol fővárosban kiváltott. Londonban már napokkal ezelőtt másról sem be­széltek, mint az alsóház pénzügyi üléséről és a közvélemény sokat várt Churchilltól. Az első ér­deklődők már reggel 5 óra körül gyülekeztek az alsóház zárt kapui előtt, holott az ülés csak dél­után kettőkor kezdődött. Vártak, vártak s amit reméltek, azt meg is kapták: mától fogva Angliá­ban semmi különbség sincs háboru-utáni és béke­beli élet között, az öldöklés elfelejtetett, az emlék is kitörlődött s minden folyik a régi rendben. Churchill tegnapi beszéde a múltnak záróköve volt. tizenegy sovány esztendő végleges elmúlá­sának jele. Minket csak az az okadatolás érde­kel, átítellye! a kincstári kancellár alátámasztja llíahb utcai harcok a bolgár Mostan Banditák iüdözése — Május elseje Bulgáriában nem ünnep Szófia, április 29. A rendőrség a város környékén házikutatást tartott tegnap este, amely (alkalommal egy ember erős ellenállást tanúsított. Revolverével többször tüzelt és néhány csendőrt meg is sebesitett. A banditának sikerült kiszökni a ház­ból és a szomszédos kertekbe menekülnie. A rendőrség emberei üldözőbe vették és egészen a városon kiviül" követték, ahol a bandita a kanalizáció egyik csatornájába bujt. A rendőrség a helyet körülkerítette és egy kétórás közdelem után a banditát agyonlőtte. Megállapították, hogy az agyonlőtt em­ber azonos Baján község titkárának gyilko­sával, akiit a hatóságok számos régi bűntett elkövetése miatt is köröztek. A szociáldemokrata párt elhatározta, hogy tekintette! az utóbbi napok eseményeire, május elsejét minden különös tüntetés nélkül ünnepli meg. Látta Ir. a iái etet MipiiiM isiit A világsajtó belenyugodott Hindenburg megválasztásába — Senki sem vár változást — Olaszországban lelkesednek Hindenburgért Berlin, április 29. Luther dr. tegnap egész nap tárgyalásokat folytatott Hannover­ben Hindenburg elnökkel, majd az esti órák­ban visszautazott Berlinbe. Beavatott körök szerint az elnök és a kancellár között teljes megegyezés jött létre. Ennek a megegyezés­nek eredményeként Luther dr. ma az ipar s a kereskedelem kongresszusán nagy beszé­det fog mondani, amelyben vázolja a német politika irányelveit. Hindenburg a Vossische Zeitung értesülései szerint hivataíbalépésekor nem fog beköszöntő beszédet mondani és ezt a programbeszédet pótolja Luther dr. mai föl szólalása, amelynek éppen ezért a legtöbb lap igen nagy jelentőséget tulajdonit. Páris, április 29. A Maiin berlini tudósi­tója Hindenburghoz közelálló körökből úgy értesül, hogy az uj elnök a német—francia közeledés hivé s elsősorban a két nemzet nehézipará­nak összeegyeztetésére törekszik. Hnden- burg nagy csodá ója a francia hadseregnek s a békepoütlka báz sának a német—francia megértést tartja. Az uj elnök a danzigi kérdést csakis Lengyelországgal egyetértve hajlandó szabá­lyozni. Lengyelországról egyáltalában úgy nyi­latkozott, mint olyan ál amról, mely az európai egyensúly tekintetében igen fontos faktor kezd lenni. A lap ni ndezekböl arra következtet hogy Hindenburg környezete hajlandó lesz a biz­tonsági szerződésre vonatkozó tárgyaláso­kat folytatni és akceptálja e tárgyalások legfontosabb alapfeltételét, az Elzász-Lo- tharingiáról való lemondást is­A francia lapok mai kiadásaikban rámu­tatnak a nagykövetek tanácsa mai ülésének rendkívüli fontosságára, melyet ez a tanács­kozás Hindenburg megválasztatása révén nyer. A Petit Journal szerint a francia kor­mány okvetlenül követeim fogja, hogy a nemzetközi ellenőrző bizottság jelen' ését hozzák nyilvánosságra és hogy a birodalmat két-három hónapos precíz határideig kény­szerítsék bizonyos feltételek betartására. Ez­alatt az idő alatt a szövetségesek katonai el­lenőrzése és Köln megszállása a legszigorúb­ban folytatódni fog. London, április 29. A Daily Telegraoh rendszerint jólértesült diplomáciai tudósítója kijelenti, hogy a londoni kormány rövid idővel Húid^n- burg megválasztása előtt arról értesült] hogy a tábornagy elnöksége egyáltaláfa nem fog a Luther és Stresemann által inaq- gurálí német kü’polií kán változtatni. / Éppen ezért Anglia véleménye szerint nem szükséges Németországgal szemben módszert változtatni. Ha Franciaország ugyanezen .az állásponton van, akkor a Reu- teriroda értesülései szerint a biztonsági tárgyalások a közeljövőben ismét meg nduínak­Hindenburg jóindulatának próbaköve a Dawes-javaslat lojális betartása lesz. Jólérte- sili.r angol körök szeript, amint Hindenburg Jt'eite a ItüVégesküÉ a - köztársasági 'alkot­mányra nem lesz hajlandó egyetlen monar- chistaizii puccsra sem. Amerikából Londonba érkezett jelenté­sek szénit Washingtonban is elmúlt az az első ijedtség, amelyet Hindenburg megvá­lasztása okozott. Az az egy mindenesetre tény, hogy az összehívandó leszerelési konferenciát egyelő­re elhalasztották, mert általában elismerik, hogy Franciaország biztonsága összefügg a hadsereg kérdésével és Németország mai helyzete éppen Hindenburg megválasztásá­nak következtében ismét igazolja Franciaor­szág félelmét. Az angol sajtó összefoglaló jelentéseket közöl arról a benyomásról, melyet Hinden­burg megválasztása nemcsak Európában, hanem az egész világon teremtett. Megálla­pítható, hogy a választás eredménye min­denütt meglepetésként hatott és kedvezőtle­nül ítéltetett meg. Különösen Németország szomszédai nyilatkoztak pesszimisztikusan, de Spanyolországban. Görögországban és Ja­pánban is bizonyos elkedvetlenedés támadt. A tengerentúli hatalmak közül az ausztráliai sai/ó ugyanúgy nyilatkozik, mint az angol s a démmerikai, ámbár nyugodtabban ítéli meg a /ielyzetet. szintén a monarchista reakciótól és a gazdasági csődtől fél. Az amerikai pedig al első határozott rosszalás után rezervált áfáspontra helyezkedik. A New-York Héráid szerint a versaillesi békeszerődés reviz ójának minden reménye elmúlt Hindenburg megválasztása követ- j kéziében, viszont azonban a New-York Ti­mes kijelent1, hegy az uj elnök semmiféle j kalandos politikába sem fog bocsátkozni. így hát megállapítható, hogy ámbár az uj helyzet sok helyen bizalmatlanságot és rosszalást teremtett, ellenségeskedést sehol, még Franciaországban sem és a dolgok ren­des medrükben folyhatnak tovább. A retar­dáló momentum csakhamar elmúlik s ha a jobboldali Németország uralmonléte sem fogja jelenteni a birodalom rosszaka­ratát és bekeellenes politikáját, akkor va- lőszinü, hogy a francia jobboldalnak utolsó elnökévé választották, akkor hinnünk kell a helyzet szilárdságában. Churchill tegnapi nyilat­kozata a legélesebben cáfol meg minden olyan véleményt, mely Hindenburg veszedelmes voltá­ról szól és mutatja, hogy a legelőrelátóbb or­szágban, Angliában nem félnek erőszakos válto­zásoktól. érvelése is megdől, mely a titkos és harcias Németországról szói. Mert ha a német nemzetiek és Hinden­burg Németországa is hajlandó az európai békét a mai status quoval garantálni, akkor bizonyos, hogy nemcsak a kis számban le­vő német demokraták és köztársaságiak, hanem a birodalom zöme, a régi emberek és a legnacionalistább eleinek is a konszo­lidáció útjára tértek. Az egyetlen antantország, ahol Hindenburg megválasztását lel­kesen fogadták: Olaszország Róma, április 29. Hindenburg Németor­szág elnökévé való választását az Agenzia di Roma szerint olasz diplomata körökben jó­akaró nyugalommal és minden előítélet nélkül fogadták. Olaszország volt az egyetlen antanthata­lom, ahol az uralkodó osztály egyenesen lelkesedéssel vette az elnökválasztás ered­ményét és mindenképpen Németország elő­nyének tekintette azt. A fasc sták orgánu­mai nem hiszik, hogy Hindenburg a mai né­met külpolitika irányvonalát megváltoz­tatná, ellenben személye belső erősödést és stabil politikát jelent. Minden félelmet, amelyet számos kül­földi fórum az uj helyzettel szerűiben tanúsí­tott, fölöslegesnek mondanak és szerintük a garanciaszerződés egyáltalában nem tekint­hető megs-ermmls;te11nek, sőt ha Hindenburg elfogadj, azr akkor az antant bizonyos lehet, iiogj. Németország, még a jobboldali körök is, 3 megegyezés és a kiengesztelődés mellett varrnak­Luther dr. beszéde a külügyi helyzetről Berlin, április 29. A német ipari és ke­reskedelmi nap gyűlésén Luther dr. birodalmi kancellár nagy beszédet mondott. Beszédét a birodalom gazdasági helyzetének ecset elé­sé vei kezdte. A német valuta stabilizációja és a gazdasági haladás dacára Németország még messze van a normális viszonyoktól. Gazdaságunk legfontosabb problémája a ter­melés magas fokának megőrzése és az elhe­lyezési vidékek megtartása. Eddig az utóbbi­ban a külföld rosszakarata gyakran gátiban lépett föl, az újabb időben azonban itt is or­voslás történt. A birodalmi kormánynak a saját szükségletén kívül a jóvátételt törlesz­téseket is a közgazdaságból kell kihoznia s ez igen megnehezíti a helyzetet. A közeli vámtervezetek megbeszélése és a birodalmi bank uj terveinek érintése után a birodalmi kancellár a külpolitika kérdéseire tért át. Németország csalódott a kiürítés kérdéséhez fűzött reményeiben. Három és fél hónap óta hiába várunk Köln fölszabadulására, pedig minden kötelezettsé­günknek elegei tettünk. Németország le- íegyverzetí állapotában a maga részéről okvetlenül követelheti saját biztonságának betartását is. Szükségünk van, hogy szer­ződésekkel érjük el biztonságunkat, annál is inkább, mert a birodalom nem akar és nem is tud háborút viselni. Magától értető­dik, hogy a birodalmi kormány a biztonsági kérdésben elfoglalt álláspontja mellett to­vábbra is változatlanul kitart. Ha a szövet­ségesek a biztonsági kérdés megoldását úgy megsietteíik, hogy ez összeegyeztet­hető lesz a kiürítési kérdés megoldásával, akkor Németország örömmel üdvözli ezt a tervet. A szövetségesek államférfiéinak ed­digi nyilatkozatai nem tartalmaztak alap­vető ellentéteket a biztonsági kérdésnek közös megoldási módjával szemben. így megmarad a pozitív eredmények elérésé­nek reménye. Amint a biztonság és a kiürí­tés problémái meg vannak oldva, nyitva áll az ut Európa újjáépítésére mind politi­kai, mind gazdasági, mind morális tekintet­ben. A német államférfiak és a német nem- zeigazdászok mindig azon lesznek, hogy a barátságos megértést és a népek szolidáris együttműködését megőrizzék. |jí 0 JÍ3CS W *v-87-<84G> - csatanöh -1925 mis 38 tlrrC előfizetési árak belföldön: évente 300, 150, negyedévre 76, ^havonta ASztovenszkói és (Ruszinsxkói Szövetkezett Sártök politikai napilapja &e tetős s*crfecs*íő: QáÍ 3stvtín rendszabályait. Churchill szerint a világ politikai és gazdasági stabilitása hosszabb időre biztosí­tottnak látszik s ezért szabad az angol gazdaság­politikát sok tehertől megszabadítani Ha az an­gol kincstári kancellár mondja ezt és e mondat kontójára cselekszik - két nappal azután, hogy az állítólag bajokat hozó Hindenburgot Németország

Next

/
Thumbnails
Contents