Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-03 / 76. (819.) szám
Péntek, április 3. A parcellázás következményei Komárom, április 2. (Saját tudósítónktól.) Guta község a Csallóköz áldott Kanaán-földjén soha ilyen Ínséges napokat nem látott. A nép nem aratott, nemcsak azért, mert a Csallóközben ínséges termés volt, hanem azért sem, mert a nagy uradalmak, az esztergomi hercegprímás gazdagon termő földjén már nem termelhetnek, a bérlőket kibecsülték belőle és az uj birtokosok a maguk számára sem képesek elegendőt termelni. Ide vezet a parcellázás. A sok gazdasági cseléd földönfutó lett; itt a fertály, nem mérnek neki konvenciót és nincsen fertálypénz. Nem volt aratás, tehát nincsen aratórész sem. Itt a nyomor, a proletár földmunkások éheznek. Guta község képviselőtestülete meleg szívvel sietett Ínséges népe segélyezésére és egyhangúlag 10.000 korona inségsegélyt szavazott meg részükre; a gazdaközönség pénztárából szintén 10.000 koronával járul a segélyakcióhoz, ezenkívül gyűjtést is rendeznek a gazdaközönség körében. A gutái gőzmalom Palko- vieli Viktor nemzetgyűlési képviselő, elnök indítványára egy vagon kenyérlisztet ad nekik önköltségi árban. , Meghatóan nyilvánul meg az áldozat- készség és az összefogás a politikailag szétszakadozott társadalomban, amit a kommunisták is csak elismeréssel vehetnek tudomásul. Sajnos, ez a hefyzet a földbirtokreform folytán évente meg fog ismétlődni, holott eddig Gután mindenki megkereshette kenyerét. ga ellen fordította, mely behatolva jobb ha’ láníékán a bal halántékon jött ki. A borzalmas kimenetelű dráma városszerte nagy izgatottságot és részvétet kelPrága, április 2. Annak idején nagy port vert fel és erősen foglalkoztatta a sajtót a 37 éves Hasivec Zdenko mérnök esete, aki a múlt év október 30-án apjá a nyiít utcán agyonlőtte. Az apa. és fiú között már régen elmérgesedett viszony volt. A fiú kikérte anyai örökségét, rövid idő alatt elverte, állást vállalt, de hasznavehetetlensége miatt csakhamar elbocsátották. Hasivec pazarló és könnyeümü életmódot folytatott s noha szerelemből nősült, egy színésznővel nyílt viszonya volt. Mikor felesége ezért válókercsetet indított ellene, a mérnök megvádolta, hogy neje atyjával áll viszonyban. Ezután, hogy atyját is kompromittálja, intim tartalmú leveleket lopott tőle és ezeket lefényképezte. Atyja könyvtárából könyveket lopott s mikor ezért törvény elé állították, hamis tanúságot fogott atyjára. Az idősebb Hlasivec ezért fiát kitagadta. IHasi- vec Zdenko ekkor felfegyverezte magát,, megleste atyját az utcán s két lövéssel le- terítette. A három napra tervezett bírósági tárgyalást tegnap nyitották meg. Az ügyész szándékos emberölés büntette miatt emelt vádat. Hlasivec tagadta a szándékosságot s elmondta, hogy atyja öt az örültek házába akarta csukatni s ő efelett! kétségbeesésében követte el tettét. tett, fokozva az esemény szomorúságát az, hogy a házaspár így féléves kis gyermeket hagyott hátra, aki igazán fekete árnyékkal .indul az életbe. Hlasivec állítását a tanúvallomások azonban nem támogatják. A mérnök a tárgyaláson számos szennyes esetet mesélt el apja életéből, amelyek azonban nem fedik a valóságot. Állítása szerint apja egész életében gyűlölte őt s anyját károsan befolyásolta ellene a végrendelet készítésekor. A gyilkosság napján atyját a pankráci elmegyógyintézet vezetőjével látta s ezért nyúlt mint végső eszközhöz a revolverhez, hogy kikerülje a bolondok házába való hurcoltatását. Na s var a dr. tanúvallomása szerint az atya a legnagyobb jóindulattal volt fia iránt s mikor Hlasivec állását vesztette, az apa sirt bánatában. Ezután kihallgatták Taussig dr. és Wiener dr. idegorvosokat, akik mindketten annak a nézetüknek adtak kifejezési, hogy Hlasivec Zdenko mérnök telkibeteg, üldözési mániában szenved és semmiképp sem beszámítható. Ma, a tárgyalás második napján, két orvos tett vallomást, kik annak idején gyógykezelték Hlasivecet. Mindketten oda nyilatkoztak, hogy a vádlott Mkibeteg. A meggyilkolt apa szakácsnőjének vallomása szerint az idősebb Hlasivec szintén nem volt normális, állandóan félt, hogy megmérgezik. Ezenkívül :rős alkoholista volt. A tárgyalást nagyon sokan látogatják, ítélet holnap este várható. Meghalt a huszadik század Megváltója — április 2. Steiner Rudolf volt a neve földi életében. Magyar születésű volt — egy Sopron melletti kis faluban született — kétszáz kötetet irt, vallást és részvénytársaságot alapított, tanában, csodatetteiben milliók hittek, ezreket gyógyított meg, tízezreket tett tönkre, csodálatos, korunkba nem illő ember volt a sztirkenevü Steiner Rudolf. A svájci Dornach mellett széleshátu dombon kupolás bazilika. Méretei meghaladják a Szent Péter templomot. Száz lépcső vezet a hatalmas bejárathoz. Zug az orgona a bazilikában és a hívők ezrei katonás rendben. lehajtott fejjel haladnak felfelé a lépcsőkön. Svájci tavasz: hóhegyek aranynapsugárba veszően ölelik át a kis völgyet. Mikor az utolsó hivő belépett a templomba, az orgona elhallgat. Es bezárul a kapu. Odabenn. Egyetlen hatalmas kupolacsarnok. Egy magas emelvényen fekete talárban egy középkori mágus: Steiner Rudolf. Lent a hívők elcsendesült tengere, az antro- pozófusok. Antroposz görög szó és embert jelent, tehát az emberről szóló ‘tudomány. Arról az emberről, aki több az embernél. Aki tudja, hogy isteni eredetű és emberi életét úgy éli. hogy minden percét Isten hatja át. És Steiner Rudolf, a század „Megváltója14 erről beszél a hívőknek. Kitűnő szónok, nagy psz'ihológus, aki ismeri a maga közönséget.- ^Szavainak laikus ember számára érthetetlen hatása van, amely a hívők arcán tükröződik vissza, Halálsápaclt, átszellemült arcokon az uj hit hajnalhasadása, a teljes odaadás tüze a szemekben. Steiner Rudolf a hivőtenger hullámain* az isteni végtelenség felé halad... Gyilkosság a garázskai?, Törvény előtt az apagyilkos Hlasivec A szakértő orvosok őrültnek tartják a gyilkost Megrendítő dráma a prágai Gr&henen Prága, április 2. Tegnap este Prága belvárosában futótűzként terjedt el a híre egy szomorú, két fiatal életet kioltó családi drámának. Az úgynevezett „Nagy bazár14 helyiségében lévő irodájában Jedlicka János 27 éves fanagyke- reskedőt felesége meggyilkolta, majd rögtön utána önmagával is végzett. Jedlicka még 1923 ősizén vette feleségül mint szegény prokurista a 23 éves Radnitz Karolinát. A cég azonban melynél alkalmazva volt csakhamar összeomlott s a fiatal ember ekkor önállósította magát és a faüzletet alapította. Egy évig élt feleségével jómódban és boldogan, mikor azonban prokuristai állását elhagyta, megkezdődtek a veszekedések és egyre állandóbbak lettek, ami végre arra vezetett, hogy a férj kiköltözött a közös lakásból, melyben a lány szüleinél lakott és uj üzletében rendezkedett be Ettől az időtől kezdve nem is találkozott többet az asszonnyal. Tegnap délután üzlettársával, Maohurá- val sétálni indult, majd 5 óra körül ismét visszavonult az asszonnyal a mellékszobá- ba, mis Macimra az első szobába maradt, Machura hallotta a szomszédszobából a házastársak izgatott hangját, de a beszédből csak annyit vett ki, hogy Jedlicka szabadulni igyekszik feleségétől és fontos levelezésére való hivatkozással távozni akar. Az asszony erre rimánkodó hangon kérlelte, hogy maradjon még, mert valami fontosat kíván mondani. Ekkor az első szobába egy küldönc lépett be s Machura, aki figyelmeztetni akarta társát, benyitott a'szobába, ahol Jedlicka éppen a széken ülő feleségétől búcsúzott. Machura még odaszólt, hogy siessen és ismét becsukta az ajtót. Ebben a pillanatban lövés dördült el s rögtön után a hallani lehetett Jedlicka fojtott kiáltását: ,Jézus Mária, agyonlőtt engem!“ Rögtön utána két másik lövés következett s mikor Machura felszakitotta az ajtót vért látott folyni a földön s a vérben a férjet és feleségét, p. rendőrség azonnal megjelent, de Jedlicka akkor már halott volt, felesége pedig utolsó perceit élte. A vizsgálat szerint az első golyó Jedrcka szivén ment keresztül a második golyó célt tévesztve az ablakon röpült ki, a harmadik golyót az asszony ;naBerilu, április eleje. „Bevallja, hogy gyilkolt és hogy a tettet szántszándékkal megfontoltan tette?1’ „Igen, bevallom!44 Mikor a 22 éves, sápadtarcu nyurga fiatalember a berlini eskiidtbiróság előtt ezt a gúnyos igent, amely több emberéletet tartalmaz, kimondja, nem mutatja a legcsekélyebb megindulást. Bevallása szerint a tettet olyan nyugodtan követte el, mint ahogyan egy más ember séta közben a világot tépi ki a földből. Úgy látszik, hogy sejtelme sincs arról, milyen éltéket képvisel egy :mberéUt. Nem érez meghatottságot, sápadt arca nem sápad el, a vér nem szökik a fejébe, hogy visszatóduljon a lábába, a tett nem érdekli. A gyilkosságnak csak addig volt értelme, atnig tökét kovácsolhatott belőle. Ennek ma vége. Minek indulatoskodni, minek lázadozni? Nem sikerült. Kezdődjék az uj fejezel! Az a fiatal gyilkos jól ismeri a mai társadalom kettős arcát és tudja: ha a gyilkosság sikerült volna, ő ma talán gazdag ember, a legszebb nő a barátnője, Berlin legszebb negyedében áll a villája és lovakat tart, vagy autót. Senki sem kérdezte volna, hol szerezte a pénzt és a barátok vetélkedtek volna egymással, hogy kegyeit elnyerjék. A gyilkosság nem sikerült, gondolja ez á tipikusan huszadik századbeli fiatalember, tehát az élet nem sikerült. Ha az esküdtek féleg kedvező ítéletet hoznak, aránylag rövid idő múlva újból kezdheti az életet: — a gyilkosságot. A tényállás szárazon a következő: Fritz Dusterwitz és Müller nevű bűnrészese egy berlini garázsban teljesítettek szolgálatot. A foglalkozás nem volt nagyon jövedelmező és ezért elhatározták, hogy az őrt legyilkolják, egy jó kocsit ellopnak, egy más városba költöznek és az autó segítségével pénzhez jutnak. elbocsájtották őket a szolgálatból, de Duster- witz addig járt a garázsvállalat tulajdonosa nyakára, amíg ez újra visszafogadta. Két papra rá történt a gyilkosság. Dusterwitz csak azért erőszakolta ki, hogy a szolgálatba visszavegyék, mert a gyilkosságot és a vele kapcsolatos autólopást csak benfentes ember követhette el. Dusterwitz a gyilkosság estéjén bennmaradt a garázsban, Müller pedig, akit a tulajdonos nem fogadott vissza, a kapu előtt várakozott rá. Mikor az őr szokott körútját végezte, Dusterwitz három revolverlövést adott le rá. A gyilkosság annyira átgondolt volt, hogy abban a pillanatban, áruikor lőni akart, megeresztette a motort, hogy a klfoduló gáz robaja elfojtsa a lövés zaját. A három lövés az őrt fején találta és a szerencsétlen ember azonnal holtan bukott a földre, „Mikor meggyőződött róla — kérdi az elnök — hogy a lövések találtak, kalapáccsal még néhányszor a halántékára csapott?44 „Igen, ezt tettem. Egészen és végérvényesen agyon akartam ütni.44 „. . . . és mikor a halál verejtékét éreztem homlokán és láttam, hogy nem mozdul többé, kikerestem a legjobb autót és kereket oldottam," A gyilkos azután elmondja, hogy az országúton lelökte társát az autóról és egyedül száguldott a lengyel határ felé. A határhoz közel a rendőrség elfogta. „És miért tette mind ezt?44 — kérdi az elnök. „Untam a szegényes életet és megakartam gazdagodni.44 Fritz Dusterwitz, mikor vallomása végére ért, unott arccal ül le. Az elnök kérdéseire nem felel és saját védőjét gúnyosam végigméri, mint aki azt mondja: „Ugyan kérlek . . .“ Az ítélet nem érdekli. A tárgyalás késő estig tart és holnap lesz a folytatása. A szónoki emelvény elF;rUi és a csarnok közepén idegen ritmusú táncba szökkennek az emberi testek. Félig torna, félig tánc: Euritmika. Steiner így nevezi. Tánc mint a hit külső kifejezője. A testek egyre gyorsabb mozgást végeznek. Egy reflektor a szinck tüzes áradatát vetíti a tánccsoportra és a néző előtt a vonalak összezavarodnak. Valami megnevezhetetlen egységben egyesülnek — jelképéül annak, hogy egy az Isten, a dolgok mögötti láthatatlan és az emberek íelbuk- ; kanó és letűnő hullámai az egy, örök és láthatatlan Istennek. Prágában Becsben. Milánóban vagy - Newyorkíban, egy kis faluban, vagy London külvárosában van egy nagybeteg, aki a halállal vívódik, egy Steiner-hivő. Steiner, a bolygó hollandi, aki állandó-^ on van, odaérkezik'. Egyedül marad a 1 -1 'ggel, Egy félóra múlva kijön és távozik A beteg meggyógyul, Megkérdik, mi történt? Nem tudja. Steiner mindkét kezét rátette a beteg szivére, mélyen belenézett a szemébe és a beteg meggyógyult. Tízezrek néztek Steiner örvénylőén fekete szemébe és hittek az örvényben. Ezreket gyógyított a hit tízezrek . rajta kívül nem engedtek orvost magukhoz és meg'fialmkSíeiner tudta, hogy a Szellem a földön anyagi megtestesülésre törekszik és —megalapította a hívok részvénytársaságát. Százezrek fizettek tagsági dijat. Steiner nagyméretű vállalkozás okát eszelt ki. Gyárak, bankok, gazdaságok egységbe tömörültek. Min- 1 den munkás, minden hivatalnok antropozófus, Steiner-hivő.' Az antropozófia olyan arányokat öltött, hogy már-már a huszadik század vallásának volt mondható---------És egy napon földig égett a dornachi bazilika. A gyárak és bankok nagy része csődbe jutott. A hivők menekültek. Steiner Rudolf mégegyszer megpróbálkozott. .Mcvegyszer idézte a szellemeket, a földalatti és az églek et. Azután összeroppant: összetörte őt a föld, az ember paradicsoma, az ember pokla. Meghalt. Tegnapelőtt temették Dor- nachban. Koporsóját néhány személyes barátja követte. Kétszáz kötetnyi irodalma már ma a múlté. Testével szelleme, lelke is meghalt. Neubmier Pó1. Még mielőtt a tettet elkövethették volna 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAj&AAAAAAA. t t ^ \ Me&yasszGüyi kelengyék áruháza £ 3 \ ► }~ . \ Saját készítményt! finom férfi £ és női fehérnemű, asztal- £ 4 \ — térítők és mindennemű ienáru £ < Árusítás nagybaj é» kicsinyben % raeC^NYáLT yjj g |g^. I*S£<Gr8SYI&¥ I iawfiSíS, *et!rjrep-se3Samu® é® «55tatáinresjEbE&<&o&Sta«5B*erf<e;K4!é& és a ..JfönoSS ’ atiesfflÉdáBB ^KjjaássrHBMKHlSta foéjBvús<R&eite «fes f&lw«*£tga.tea m :tf*Ii«»H>erasss«i<ő> «&s StMis* H*<afes*«éir« KFS BhRíőaw^SlB«maEil «fe® KW I^JETTAHSl I?ft-i]xta<ai == l®§ic® — Mcisscs s== ffö-infccH ...... * ~ j % *
