Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-24 / 92. (835.) szám

Péntek, április 24. Cseih szövetségi — német szövetségi váloga­tott mérkőzés. A C'sAF és DFV válogatottjai szombat délután a Spa.rta-pályán mérkőznek. A legutóbbi találkozás a múlt év májusában volt, amikor is a németek 6:2 arányban győztek. Mind­két szövetség a legerősebb együttest állítja ki, úgy hogy a mérkőzés nyílt és izgalmas küzdel­met ígér. A Nyltral Atlétikai Club vasárnap a Trnavai SK csapatával tart revánsmérkőzést. Legutóbb Nagyszombatban mérkőzött a két csapat, ahol a nyítraiak 5:2 arányban győztek. Előrelátható, hogy a NiAC saját pályáján ugyancsak ló néhány gőlkülőnibségü győzelmet fog aratni a nagyszom­bati csapat felett. A mérkőzést szövetségi bíró fogtfa vezetni. Az uruguayiak Prágában. A Sparta beleegye­zett az MTK kérésébe és vele való mérkőzéseit őszre halasztotta el. — Május 17-ére most a Sparta vezetősége az Európában turnézó uru­guayi National Club Montevid‘eovai tárgyal, me­lyet e napra szeretne vendégszereplésre meg­nyerni. Ez a találkozás mindenesetre kárpótolná a Sparta—MTK-meccset. A Slavla vasárnap Bécsben játszik az Ama- teurök ellen. A mérkőzés a Hőbe Warten tesz, előtte az Adrnira—Hakoaih ligabajitiokság folyik le. A Wiener AC—Spartn revanstnérközés má­jus 3-án lesz Prágában; pünkösdkor a Sparta újra Bécsbcn játszik a WSC ellen. A Csechle Kariin Lengyelországban. A Cse- chie Karlin- szombat és vasárnap Lemlbergben a Hasmoneával és Pogonnal mérkőzik. A pozsonyi kerületi bajnokság állása. Keleti csoport: 1. Ligeti 7 pont, 2. Makkabea 4, 3. PTE 4, 4. MTK 3, 5. PÁC 3, 6. Donaustadt 2, 7. BTC 1 pont Nyugati csoport: 1. Rapid 5 pont, 2. Vas 4, 3. Cénragy&r 4, 4. Virágvölgy 3, 5. Hakoaih 2, 6. Törekvés 2, 7. Bule 0 pont. (K. P.) Carpeutier Prágában? Egy eseti esti lap je­lentése szerint a világhírű francia boxbajnok Car- pentier managerével tárgyalások folynak a kiváló boxolónak Prágában indulása céljából. Carpentier ellenfele valamelyik legjobb német boxoló lenne. Kehrling győzelmei Moratrouxben. A sváiici nemzetközi tenniszverseny döntőjében a Kehr- 15nig—Kleinscfiirptt pár legyőzte 6:1 3:6 6:8 8:6 6:3 arányban háromórás gyönyörű küzdelemben a gr. Salm (Becs) — Fisaher (angol) párt. A vegyes páros elődöntőjében Kehrling és Kaelef klsasz- szony győztek az 0‘N-eil és gr. Salm pár és a M. Philip — Fijscher pár fölött. A férfiegyesért folyó küzdelemben Kehrling legyőzte Kleinsdhrot- tot és a döntőbe jutott gr. S a fontnál. Az uruguayiak leglyőzetéae Barcelonában Plattkó érdeme. Budapestről jelentik: Jelentettük, hogy az Európáiban turnézó uruguayi Club Mon- tevideo első vereségét vasárnap szenvedte az FC Barcelonától, amelynek kapuját a globetro-tter futballkapus, a magyar Plattkó védte. A déla/me- rikai futballisták óriási erővel feküdtek bele a spanyolok elleni küzdelembe, de Plattkó szenzá­ciós védelme megakadályozta az olimpiai bajno­kok győzelmét. így a spanyolok m égd árthatták 2:1 eredményüket és győztesen kerültek ki a ne­héz küzdelemből. A hálás spanyol közönség a mooos végén valóságos virágesővel halmozta el a kiváló magyar kapust. Előkészületek a Davis Cupra mindenfelé.. Május havát mindenütt a diszes tenini-sz-trófeáért: a Davis Cupért folyó előmérkőzések dominálják. A ietnai sporttelepeken már javában folyik a tré­ning, a csehszlovák és német teniszezők készül- nek a hollandokkal való találkozásra. A cseh csa­pat május 17 vagy 19-én indul Amszterdamba; tagjai valószínűleg Roz-e !.uh, Zsémi a és a brtínmi Gottlieb és Rohrer lesznek. Lázas előkészületek folynak Budapesten is, mert amint ismeretes, a magyar csapat első ellenfelei a nagy tudású fran­ciák lesznek. A magyar-francia tenniszmérkőzés színhelye Budapest lesz és az óriási költségekre való tekintettel a Tenniszszövetség felkérésére a Magyar AC vállalta el a meeting lebonyolítását. A verseny május 8, 9 és 10-én kerül lebonyolí­tásra. Első napon, a férfi-egyes, a második napon a férfi-páros és egy még később meghatározandó nemzetközi mérkőzés végül a harmadik napon is­mét a férfi-egyes mérkőzéseket bonyolítják le. A magyar színek képviseletére a válogatást a jövő héten egy kiesés-rendszeren alapult verseny ke­retében fogja egy bizottság elvégezni. A verseny­ben Takáts, Fittler, Kirchmayci, Jacobi dr., Pé- tery, Göncz és Kelemen vesznek részt és közöt­tük dől el, hogy Kehrling mellett ki fogna az egyes versenyekben a magyar szilieket képvi­selni. A páros versenyben Kehrling partnerét a bizottság fogja kiszemelni a Kehrling — Fittler, Göncz — Kelemen és Pétery — Kirohmayer párok egymás elleni mérkőzéseken látottak alapján. A cseh és magyar együttes, amint már tegnap jelez­tük, május 1—3-án Prágában tréntogjellegü mér­kőzést tart, melynek eredményéből a két csapat eshetőségeiről megközelítő képet nyerhetünk. * AAA AA A A A A AA A A A A AA AAAA AA AA A A A AA 3 A legmegbízhatóbb t « test* és szépségápolási > 3 cikkek, arckrémek, t 3 púderek, szappanok, t 3 4 stb. a t ] Corsi Miméi \ < KoSice-Kassa, Fő-utca 49. szám. t * Valódi kölni vizek és francia illatszerek !► * Postai szétküldés. > Aktuális kérdések írja: Dostrolo. III. —, áprlfe 23. Ritka az az esztendő, amikor árvizekről s az azok okozta károkról no lehetne hallani. Hol a Csallóköziből kapjuk a hirt, hogy a Duna, kilépve medréből, mérhetetlen károkat okozott, hol a Bodrogközből érkeznek vész- hirek, majd a Vág és egyéb folyók mentén vannak ilyen elementáris katasztrófák. A ta­valyi év különösen gazdag volt ezekben. Az ilyen árvizek természetesen az indo­kolt félelmen felül rendszerint még óriási anyagi károkkal is járnak, amennyiben a fékevesztetten rohanó, zúduló víztömegek nemcsak termőföldeket sepernek végig, ma­gukkal sodorván minden útjukban álliló tár­gyat: terményt, takarmányt, barmot, javakat egyaránt, hanem — sajnos — az által, hogy kunyhókat, házakat tesznek lakhatatlanokká, nem egy esetben romhalmazzá döntve össze azokat, földönfutókká," szegényekké téve azok lakosait, sőt nem ritkán még emiberá'ldo- zatot is követelnek. Az ilyen katasztrófákkal szemben az ezzel sújtottak teljesen tehetetlenek s még jó, ha puszta életüket meg tudják menteni. Bár közismert dolog, hogy egyes vidé­keken aiz ilyen csapások majdnem évről- évre rendszeresen megismétlődnek, vajmi kevés intézkedés történik ezek megelőzé­sére, meggátJására. A helyi hatósági intézke­dések, amikor már bekövetkezett a baj, nem elégségesek, sőt sok esetben — anyagiak hijján — egyáltalában nem is céltudatosak a baj elhárítása és az első segély nyújtása te­kintetében, de egyáltalában nem is volna szabad mindent odáig fejlődni hagyni, hogy segélynyújtásra kelljen gondolni. Gyökeres munkával kell segíteni ezeken az állapotokon, nem is magányosok kezde­ményezése, vagy a helyi hatóságok intézke­dései folytán, hanem kormánytámogatással törvényes intézkedések alapján. A törvényhozás kötelessége volna ezzel a kérdéssel, illetőleg ennek megoldásával a tárgy komolyságának megfelelően behatóan és kimerítően foglalkozni s a folyó- (folyam) szabályozási és ármentes iiiési munkálatok szükségszerű végrehajásá.t, akárcsak vasút­vonalak, vagy egyéb állami intézmények lé­tesítését, törvény utján kellene keresztül­vinni. Ennek lényegével, valamint azzal is, hogy mindezekre már szórványos, de nem sok eredményű intézkedések léteznek; min­denki többé-kevésbbé tisztában lesz, úgy­szintén azzal is, hogy a jóakarat is meg volna azok hathatósabb keresztülvitelére, de hiányzik a céltudatos munkaprogram és ve­zetés s legfőképpen a tőke, a pénz, amelyek nélkül nemhogy nagyobb koncepciójú, de még a legszerényebb igényű tervet sem le­het sikeresen megvalósítani. Állami kezdeményezésre van tehát. szük­ség, mert az államnak elsősorban mindig módjában áll a szükséges befektetési tőkéket (akár külföldi, akár belföldi kölcsön révén) előteremteni, sajnos azonban, állami költség- vetésünk is olyan, hogy abban mindenre jut pénz, csak éppen a leghasznosabb, nem pil­lanatnyi — éppen csak átmeneti jellegű —, hanem, mondhatni, örök tar tósságu beruházá­sokra vajmi kevés, vagy egyáltalán semmi összeggel nem gondoltak. Miután pedig az államháztartás budget- je szűkkeblű az állam ilynemű igényeivel szemben s mivel a rettegő lakosságot már a demokrácia és kultúra szempontjából'is nem lehet örökös veszedelemben, feje fölött a Damokíes-karddal, amely a tavaszi áradások idején n inden pillanatban lesújthat, kellő vé­delem nélkül hagyni, valami más uton-módon kell Szerét-módját eiteni ezen legelemibb sziikségbe ruh ázások ker©sztülvitelé re. Persze nehéz ezeket az utakat-módokat megtalálni és anélkül nem is fog menni, hogy az állami budget egy bizonyos mértékig igénybe ne vétessék majd. Legsimábban úgy képzelhető el a dolog, hogy az évi állami budget össze ál Utasánál fenti célra megszavaz a parlament mindig egy bizonyos összeget, eleinte 2—3- milliárd csehszlovák koronát. A demokratikus köz-, társaságban erre azonban gondolni sem le­het, mert fontosabb, hogy állami és zsupai középületek épittessondk országszerte drága pénzen, holott volnának megfelelő régi épü­letek is, sajnos azonban nem a centralizáció­nak megfelelő helységekben. Folyószabályozásra ' nálunk igen sok pénzt kellene befektetni, ez egyszer tény. Ez produktív, hasznos kiadás, illetőleg beruhá­zás lenne, mert először is közgazdasági ér­tékeik létesülnének, a nemzeti vagyon szapo­rodna másodszor,' továbbá a rakoncátlan vízi elem megfékezése által sok-sok millió értékű vagyon pusztulását lehetne meggá­tolni, nem is szólva arról, hogy nagy kiter­jedésű szántóföldek mcgikimólése mellett., ta­lán még nagyobb kiterjedésű árterületeket, amelyek ma egyébként lakatlan, kietlen pusztaságok, lehetne a kultúrának megnyer­ni, használhatóvá tenni. — Elgondolható az is, hogy ezen munkáikkal kapcsolatban meny­nyi szorgalmas munkáskéz találna gondtalan, nyugodt megélhetést, amely munkáskezek ma — sajnos tétlenségre vannak kárhoz­tatva s tulajdonosaik munka nélkül, éhgyo­morral, szitkozódva, lezüllve kénytelenek lé­zengeni az utca sarkán. A művelt külföld előtt is inkább emelné a köztársaság tekintélyét az ilyen természetű tőke- és munkabefektetés, mint nagykiterje- désü tüzérségi gyakorló- és lövőterek, ka­szárnyák és tankok építése stb., amelyeket sajátszeríi céljaiknál fogva s a népszövetség által garantált örökbéke korszakában teljesen improduktív befektetéseknek vagyok kény­telen minösiteni És. ha már ilyeneket építenek, elvégre kinek, mi köze hozzá, amikor igy kivárja ezt az állam érdeke, de joggal teheti fel bárki a kérdést, miént van még most is az a renge­teg katonaság jóformán tétlenségre s feltét­len teljesen improduktív munkára kárhoz­tatva a különféle kaszárnyákban? Hiszen megmutatta a nemrég lezajlott nagy világháború, hogy a legszhnp’iexebb laikust is meg lehet tanítani rövid 4 hét alatt fegyverforgatásra és kezelésre szükség ese­tén, nem kell ahhoz 1, vagy éppenséggel 2 esztendő, hiszen nem kell minden katonának egyúttal mindjárt stratégának lennie, ezt a vezérkarra kell bízni. A békevilágban a ka­tonaanyag oly munkákra volna felhaszná­landó egy rövid, néhány hetes katonai ki­képzés után, amelyből a közre a katonaság eltartására hozott áldozatok fejében haszon és előny származzék az őket eltartó s reá­juk is adózó állampolgárokra. Készítsenek a tézérek, szapőrők közutakat, a pionírok ál­landó mindennemű hidakat, a katonaság töb­bi része pedig lásson hozzá szakavatott mér­nökök vezetése és parancsnoksága alatt a folyók medrének szabályozásához. Mert gondoljuk el, ha körülbelül csak 50.000 ember 6 hónapon keresztül mind viz- szabályozáisi munkálatokban venne részt, úgy valószínű, hogy viszonylag rövid idő le­forgása után nem volna többé raikonc útiam- kodó, szabályozatlan folyó, de még patak sem, enyhülne, megszűnnie a nyomor és a szegénység s ismeretlen fogalmakká válná­nak az ánadiások s azok következményei. A katonaságnak erre való igénybevéte­lén kívül egy további lehetőség a munkanél­küli segélyben részesített munkanélküliek e célra való felhasználása. Miért ne lehetne ezeket a parazitizmusra szánt, de alapjában feltétlen munka, foglalkozás után vágyó em­bereket — akiket az állam ellenszolgái tatás nélkül egy demokratikusnak látszó törvény alapján a többi, keservesen adót fizető polgá­rok rovására hereként fizetni és eltartani kénytelen — miért ne lehetne produktív munka teljesítésére kötelezni ezáltal e sze­rencsétleneket a tétlenségből, nyomorból s korcsmák ködös pá:!inkübiizébül — hol egyéb­ként a szánalmas műnk anélküli segélyt visz- szafizettk részint az államnak magának adó s részint a korcsma tulajdonosának juttatják a kimért pálinkán való haszon fejében — ki­ragadni s ezzel őket ismét a társadalom hasznos, közreműködő, alkotó, dolgos és produktív tagjaivá termi?! Nap-nap mellett este haza menet két kis korcsma előtt visz el utam. Legyen ünnep­nap, vagy hétköznap, az teljesen egyremegy, a korcsma mindig hangos, sőt nem egyszer cigánnyal huzatnak benne. Rövides szemlé­lődés után meg tudom állapi tani, hogy műn­ké skii! sejti egyének a mulatozók. Többizben olyat is felismertem ezek között, akik előző­leg néhány órával nálam is könyötudomá­ny ért koldultak, cin a na szol vám hogy a mun­kanélküli segélyt nem kapják, vagy ha pedig történetesen kapják is. az annyira kevés, hogy abból családjukat fenbartaini nem bírják. Aki ma két keze munkájával, izzadva, küzködve keresi meg a mindennapi kenyér­revalót. az ugyancsak távol marad még csak a környékétől is a korcsmának, mert az ér­tékelni tudja úgy a munka, mint az érte ka­pott ellenérték becsét. Csak a könnyen szer­zett pénzen szoktak könnyűszerrel tultcnnl, A munkanélküli segély egyedül arra jó, hogy léhaságra nevelje, szoktassa az azt élvező­ket, kevés jut abból a tényleg nyomorban élő családnak. Össze kellene ezeket a munkanélkülieket; minid egy csapatba gyűjteni s katonai minta és regula szerint munkásosztagok szerint megszervezni s közérdekű munkák elvégzé­sére alkalmazni egy erre hozandó törvény f ellha ta Irmazá sa ala pj á n. Avagy talán nehézségekbe ütköznék egy ilyen, \bigy ehhez hasonló ideának a megva­lósítása? pedig gyakorlatikig nem volna ke­resztül vihető ti en. különösen egy kis jóakarat­tal nem. — Talán gondolkodhatnának efölött az illetékesek egy kicsit! — Az álíamíordulalkor elveszett vasuti szállítmányok megtér tése. Tekintettel a számos megkeresésre, hogy a volt /álam- kincstár elleni követelések átvételére felha­talmazó törvény, mely a háború tartalma alatti szállításokra vonatkozik, kiterjed-e az államfordulatkor elveszett vasuti szállítmá­nyokból eredő kártérítésre is. a kereskedelmi testületek a vasut&gyi minisztériumhoz for­dultak, hogy a megkeresésekre vonatkozó álláspontját közölje. Beadványukban rámu­tatnak arra, hogy ha a törvény világos szö­vege szerint a kárkövetelések nem sorozha­tok azon követelések közé, amelyeket a csehszlovák kormány köteles átvenni, ez a kérdés mégis érdekli a vagyontalan és szű­kölködő kereskedők és iparosok nagyobb részét. Igaz ugyan, hogy a trianoni szerző­dés és a st- gennaini békeszerződés szerint a vasuti kincstárral szemben egyedül a ma­gyar és osztrák kormány szavatol e követe­lésekért, de a st. germaini békeszerződés 208. szakasza megengedi, hogy a csehszlovák vasuti kincstár az átvett vasúiért fizetendő reparációs tartozásából levonja, az átvett vasútra eszközölt kiadásait. Természetesen a reparációs bizottságnak e kiadásokat el kell ismernie s ez vonatkozik azokra a kia­dásokra is, amely azoknak a szállítmányok­nak honorálásával jár, amelyeket az állam átvesz. Ily módon volna megoldható az ál­la mfordul a tik or elveszett vasuti száHitmányok ellenértéké megtérítésének kérdése is. A ke­reskedelmi testületek ajánlják a vasutiigyi minisztériumnak, hogy ezzel a kérdéssel a jóvátételi bizottság döntése előtt foglalkoz­zék, minthogy előre nem látható, hogy a hét éve vajúdó sürgős kérdést a jóvátételi bizott­ság mikor fogja letárgyalni. — Csehszlovákia külkereskedelmi forgalma márciusban. Az országos statisztikai hivatal ki­mutatása szerint a külkereskedelmi íorgaiom márciusban ismét 187.797.298 koron:' /ai emelke­dett. Jóllehet a cukorkivitel a külföldi piacok ár­esése következtében 14.286.585 koronává! csök­kent, a textiláruk kivitele ellenben 68.692.308 ko­ronával emelkedett az elmúlt hónapéhoz képest. A kimutatás szerint 1925 márciusában összesen 1.098.074 tenna (februárban 1.077.405 tonna) és [ ra£ONii&i mr m-mm ^ ff V litt JS Hm lm 11 tiáw«?g£,, «&?» ^I»aE'mnr£S»*r:asSfiasi2:. ®4é:i»ateaBar«5á«sae«í» « I*'»sr8.!»&»<sH«S8 ,,3iarnt9'Kl“ &«3»2nt.s<eff«ife főfcertisffcOTíffl aegfuésa srífs gaHMitttiMrinirwMrrfTiira w i j§ NEQNiaiV

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents