Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-22 / 90. (833.) szám

Szerda, április 22. Két fiatal leány meggyilkolt egy 80 esztendős agglegényt Táncmulatságról a gyilkossághoz. Berlin, április 21. Memelben tegnap este lakásán halva ta­lálták a nyolcvankét esztendős főposta- mestent, Heinrich Paulit. Az öreg ember fején két tátongó seb és több késszurás mutatta, hogy a gyilkosságot milyen bestiali- tással vitték véghez. Minden jel arra muta­tott, hogy az öreg ember már ágyban feküdt és valószinüleg álmából ébresztették fel a gyilkosok. A rendőrség eleinte nem tudott eliga­zodni és a gyilkosok nyomára jönni, de végre is a ház egyik lakója mintegy vélet­lenül elmondta Pauli szerelmi történetét, amelyből a rendőrség azonnal mindent meg­tudott. Pantli, aki elég vagyonos ember, nyolcvankét éves kora dacára két fiatal munkásnövel folytatott szerelmi viszonyt, sőt a két lánnyal egy lakásban lakott és a házbeliek előtt ugy tüntette fel a dolgot, mintha a lányok albérletben laknának nála. A két lány, aki eleinte rendesen mun­kába járt, az utóbbi időben nem dolgozott, mert Pauli kitartotta őket. A lányok egymás között és Pauliva’l állandóan veszekedtek mert éves közben jött meg az étvágyuk és az öregtől mentői több pénzt akartak kicsikarni. Az utolsó időben a veszekedések verekedéssé fajultak és éjszaka idején a lakók gyakran riadtak föl álmukból arra a lármára, amelyet az öreg ember és szeretői rögtönöztek. Az öreg egyik lánytól sem tudott megválni és mindkettőnek a rabszolgája volt. Utolsó este hosszas veszekedés után, amelynek a szomszédok is tanúi voltak, a két lány megkapta a kért összeget és az öreget szidalmazva egy táncmulatságra mentek. A rendőrség ezen s? nyomon haladva rövidesen megállapította, hogy csakis a két lány lehetett Pauli gyilkosa és hogy a táncmulatságból a lakásba visszatérve. Paulit előzetes megbeszélés után fejszével és konyhakéssel meggyilkolták. Ugy látszik, hogy vagy nem találták meg az elrejtett pénzt, vagy megzavarta őfket valaki, ugy hogy menekülniök kellett, mert a lakás érintetlen volt és az a’sztalfiók- ból, amely nyitva volt és ahol Pauli kisebb összegeket tartott készenlétben, nem hiány­zott semmi. A lányok elmenekültek de a rendőrségnek sikerült abban a pillanatban, amikor a szomszéd városban a Berlin felé induló gyorsvonatra akarta szállni, őket letartóztatni. St. G. Mihályffy Károly 50 éves színészi jubileuma Irta: Zigány Árpád Budapest, április 21. Ahogy kilép a rivalda elé és beszélni kezd: zengő orgona-hangija nyomban megfogja a hallga­tót. A fiinem érzések és a vad szenvedélyek min­den skáláján, egyformán játszik ez a hang, amely­nek varázs'os zenéje ott lüktet a fülben és a szív­ben még azután is, amikor már rég lement a füg­göny. Ötven év óta ennek a gyönyörű hangnak köszöni Mihályffy minden sikerét — a Gringolre- tól kezdve Hamletig, a Szegény ifjútól Glémen- ceau Péterig. Abban az időben lépett a színpadra, amikor a szárúi pálya még nem foglalkozás volt, hanem hivatás, nem mesterség, hanem misszió. Dicsősé­gére válik, hogy éveken át mint szabólegény ván­dorolt ekhós szekereken, hozzá hasonló „fél­bolond rajongók“-'kal, akiknek garderobe-ját fol­tozgatta, csakhogy együtt lehessen velük és köz­ben alaposan megkoplalta ezt a nobilis passzióját. Spkáig tartott, mig fölka nyári thatt a magát a szín­padra mint statiszta és még tovább kellett vára-’ koznia, mig egy szerencsés véletlen — vagy kényszerítő szükség — folytán beugorhatott va­lami facér szerepbe, amelyet bizonyára aggódva biztaik rá a többiek. De csodás hangja, fiatalos lelkesedése és eget csapkodó rajongása meghozta neki azt a sikert, amelyről ő már régen tudta, hogy megjön, hogy .jönnie kell. Mert az igazi talentum, akármilyen szerény is, érzi a hatalmát és tudja, hogy előbb- utóbb érvényesülni fog. Tizenkilenc éves volt akkor és valamelyik alföldi városban — talán Makón vagy Mezőtúron — játszott először önálló szerepet. Ami koránt­sem jelenti azt, hogy ezzel vége volt a nyomor- gásriak és a sorsa egyszerre jobbra fordult. Mert a fiatal színész — bármily paradoxonnak látszik is ez _ koplalásból élt akkor. Nem volt fix fize­tés, csak részesedés, amit ugy kell érteni, hogy az’oroszlánrészt elvitte a direktor meg a hős- szerelmes, a primadonnád az intrikus, és a fiatal szinészeknek csak a maradék jutott de még ebből is a súgó meg a szinlaposztó vették ki a részüket első sorban. így történt aztán, hogy Mi­hályffy némelyik nyáron — három forint ötven krajcárt is keresett. Sanyarú négy esztendő következett 1875-re, amikor Milháiyffy első szerepét eljátszotta. A sok nélkülözés azonban nem csüggesztette, sőt fokoz­ta ambícióját és karriérje ettől fogva állandóan fölfelé iveit. Nem hirtelen ugrásokkal, hanem las­sú, de állandó emelkedéssel, mint kitartó munká­nak az eredménye, amely nem máról holnapra épít, de túl is éli a mát és a holnapot. Szeged volt az első nagyobb város, ahol hat hétig játszott egyfolytában'. De Aradi Gerő társulata föloszlott s ekkor ismét élűiről kezdődött a cigányélet, Ma­kótól Szentesig, Kulától Törökszentmiklósig, ke- resztül-kasul a Bácska mezővárosain. Közben nőtt a hire és meghívták Kolozsvár­ra vendégszerepelni. Ott nem volt sikere; az ex­kluzív erdélyi társadalom sohase szerette a jöve­vényeket: m.ég Szigeti József is megbukott Ko­lozsváron, mert nem völ't erdélyi. Mihályffy se kapott szerződést; visszatért hát Magyarország­ra és Aradon állapodott meg. Itt kezdődött volta­képpen sikereinek az a sorozata, mely idehozta őt Budapestre, az ország legelső színházába. Pau- lay födözte föl benne az őstehetséget és meg­hívta vendégszereplésre a Nemzeti Színházba. 1879 júliusban. Banville kis színmüvében, a Grin- goire-ban és az Idegen nőben lépett föl. Döntő, si­kert aratott mind a két szerepben, ugy hogy azonnal szerződtették. Azóta — 45 éve — egy­folytában tagja a Nemzeti Színháznak. Azt lőhetne hinni, hogy Mihályffy most már révbe ért. Nagy tévedés ez és Mihályffy maga is hamarosan rájött, hogy voltaképpen most kezdőd­nek csak .a verejtékes inasévek. Olyan környezet­ben, mint Nády Ferenc, Nagy Imre, Halmi, Szacs- vay, Bercsényi — hogy csak az igazi staroka't említsük — nagyon gyöngén pislogó mécses volt a Mihályffy színészi talentuma, amelyet nem ke­retezett megfelelő kultúra és univerzális művelt­ség. Mihályffy megérezte, hogy mi a „klasszi- kus“ színész és — ő is az akart lenni. Próbák és előadások után, éjjel és nappal, amikor csak sza­bad ideje volt, nekifogott a tanulásnak: tanult •fizikát és matematikát, földrajzot és történelmet, angolt és franciát, közben pedig olvasott, olva­sott, olvasott — és minden pénzét könyvekre köl­tötte. Ez magyarázza, hogy miért van oly gyö­nyörű könyvtára. És fölvergődött tudásban, kultúrában is a nagy starok mellé, akiknek sorába a tehetsége révén már úgyis beletartozott. Aztán egyik fé­nyes szerepét játszotta a másik után. Forró, gyö­nyörű esték voltak azok, amikor — az akkor még intim és szinte zártkörű Nemzeti Szüházban — először játszotta Rómeót. A siker nem volt „tom­boló" — akkor még disztingvált közönség járt a Nemzetibe, amely nem szerette az Ízléstelenséget — de Mihályffy egyszersmindenkoTra meghódí­totta a kényes közönséget és a még kényesebb kritikát is, amely nagy elismeréssel adózott mé­lyen átgondolt és nemes szenvedéllyel megját­szott alakításának. Ennek most 45 esztendeje és ha sorra akar­nék venni Milháiyffy minden sikerét az első Ro­meo óta, meg kellene Írnunk a Nemzeti Színház történetét az utolsó félszázad alatt. Mert való igaz, hogy a színház története egybeforrott Mi­hályffy sorozatos sikereivel. A Vasgyáros, a Sze­gény ifjú története, a Proletárok, Hamlet, Cassio szerepe Otlhellóban, a Bohémek, a Kaméliás hölgy, a Fiirt, a Htmfy dalai — alig tíz és talán nem is a legkiválóbb szerepek, amelyekben Mi­hályffy művészete magával ragadta, leigázta a közönséget. Mert nemcsak a nagy konturokat játszotta meg, hanem kinos gonddal húzta alá a részleteiket is, hogy a mozaik, mely ezer apró jel­lemvonásból tevődik össze, teljes legyen. Például Björnsonnak a Csőd című színmüvében egy fél­szeg ikereskedősegédet játszott, akinek vörösek a kezei s ezt szégyinli; csak látni kellett, hogy Mi­hályffy mily őseredeti naivsággal dugdosta nagy vörös kezeit! Egyik legjobb szerepe volt ez a karakterfigura, ugy hogy nyílt színen is többször megtapsolták. Fényes sikerei, nagy népszerűsége nem tet­ték soha elhízottá. Szerény és közvetlen volt min­dig; sohase ült lóhátra senkivel szemben se. Vala­miképpen nagyon is mélyen a leikébe véste azo­kat az elcsüggesztő sorokat, amelyeket Petőfi irt Bgressy Gábornak, hogy a szinész csak a jelen­nek él, mert a jövőhöz semmi köze sincsen . . . „Ha a jelennek biztos fövenyébe le nem bocsátó hire horgonyát: elmegy nevével az idők hajója és menni fog az örökléten át . . .“ Ellen Terryt, a nagy tragikát, a Viktória- rend nagyikeresztjével dekorálta az angol király 70. születése napján. Tisztelői egész vagonra való virággal halmozták el a művésznőt, akit az angol társadalom minden osztálya meleg ragaszkodás­sal és tisztelettel ünnepelt. De Ellen Terry angol volt — gazdag, hatalmas és kulturált nemzet gyermeke —, akinek a sorsát ha összehasonlítjuk Mihiályffyéval, megint csak Petőfi jut eszünkbe, amikor igy vigasztalja Bgressy Gábort: „Születtél volna boldogabb hazában, hol érdemeknek kedvezőbb az ég: dicsőségednek fényes ragyogása egy félvilágra elsugárzanék11 . . . Sovány vigasztalás félszáz esztendős kultur- misszióért — de Mihályffy Károly szerény és igénytelen volt teljes életében. Zenei élet Budapesten Budapest, április. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Az elmúlt hét zenei eseményei szigorúan alkalmazkodtak a nagyihét hangulatához. Legjobb zenekaraink kar­öltve kórusokkal és elsőrangú magánénekesekkel előadták az oratórium-irodalom ama alkotásait, melyek Jézus Krisztus szenvedését dolgozzák föl téma gyanánt. Szinte megható volt megfigyelni e hangverse­nyek közönségét. Társadalmunknak az a rétege, mely csak azért iil be egy hangversenybe, hogy untatva a hallottaktól legújabb estélyi toalettjét mutogassa, teljesen hiányzott, ellenben eljöttek mindazok, kik Istenbe vetett bizalmukat még nem vesztették el, hanem valóban átszellemülve a leg­nagyobb ájtatosságban hallgatták a nekik szinte mennyei élvezetet okozó előadást. Nagypénteken a Filharmonikus zenekar a Palestrina-kórussal együtt előadta Pergolese Sbabal Materét és Haydn „A Megváltó hét szava a keresztfán" cimii oratóriumokat. A két nagy al­kotás áhitatos hangulata illő összhangban volt az ünnep szomorúságával. A tökéletes előadáshoz nagyban hozzájárult Harmat Artúr egyházi kar­nagy, ki ugy a zenekart, mint az énekkart, vala­mint a magánénekeseket, u. m. Basilides, Goda, Pataky, Szende, Zalánfyt biztos kézzel és precíz muzikalitással vezényelte. Nagyszombaton a Budapesti ének- és zeme- k.aregyesület előadta Bach: János passzióját. Hogy a magyar zenekultúra az utolsó években mennyire fejlődött, azt legjobban észrevehettük ebben a hatalmas és óriási aparátussal előadott miiben. A zenekar, énekkar a magánszereplőkkel együtt majdnem kétszáz közreműködő volt, kik valamennyiem kifogástalanul oldották meg nehéz feladatukat. A magánszólamokat a már annyiszor méltatott Helge Lindberg, az egyre jobban fej­lődő Somló József, a Magy. Kir, Operaház fiatal tenoristája és Pálffy-Wanick Cami 11a bécsi éne­kesnő, kinek megismerésével nem sokat nyer­tünk, azonkívül Berg Ottó, Komáromi Pál látták el. Dicséretére válik Lichteulberg karnagynak, hegy a főleg dilettánsokból álló zenekar és ének­karral ilyen nagyszabású előadást produkált. Hogy milyen óriási érdeklődés nyilvánul a közön­ség részéről az oratóriumok iránt, bizonyltja a legjobban, hogy a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében az előadást zsúfolt széksorok előtt tar­tották meg, de még az előadást megelőző főpró­bán is, mely a Fasori evang. templomban volt, a legutolsó helyig megtöltötte a közönség. D. R. (*) Pirandelío európai körútja. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Pirandelío Luigi a nyáron európai körútra indul aj társulatá­val. Kőrútján Bécsben, Budapesten és Londonban tart állomást. Érdekes, hogy Pirandelío ez uj tár­sulatában van Vágó Géza, a Blaha Lujza Színház volt főrendezője is. (*) Operettszubrett, mint vígjátéki színésznő'. Budapestről jelentik: Somogyi Nusi, aki az utolsó években igen népszerű és egyéni alakításokkal gazdagította az operettszinpadot, tegnap este vá­ratlan piruiettel a Magyar Szinházban termett: el­játszotta a Gsibi-ben Bajor Gizi szerepét. Ez a vakmerő és érdekes vállalkozás sikerrel járt. So­mogyi Nusi, amint megtalálta önmagát, sajiátos, angolos, érdes, karikatúrára hajló humorával ott­honossá lett a prózai színpadon is. A harmadik fölvonásban pedig, ahol a kislány szerelmes nagy­lánnyá nyílik, egészen meglepő volt, hogy ez a csufondárosan vidám, szélesen mosolygó színész­nő milyen gyengéd, finom, érzelmes tudott lenni. Somogyi Nusi mintha újra kezdené a színésznői pályát. (*) A Városi Színház uj művésznője. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Váro­si Szinházban uij Fraskita mutatkozott be tegnap Lőrinczy Vilma személyében. A kulturált hangú fiatal énekesnő, aki már külföldi színpadokon is szerepelt, meleg sikert aratott. A pozsonyi magyar színház eheti műsora: Szerda: Gyere be rózsám! Csütörtök és péntek: Szlovák operaelőadás. GOOGGGOOOGOOOOOGGOOOOOOOOOOOOOOO 1 (SiestamwmnÉ | § Jr ftiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiii § § rff&emdemce § § JPm. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiüiiiiiiiiiii § Q Vodiékova ulice, Palais Ceské-Banky g g ízletes vacsorák este 6 órától — Pilseni sör — 8 (5 Fajborok — Baritalok 0 § ¥eat®«asri«® | Q 14 naponként uj, elsőrendű, világvárosi műsor Q O O O Beléptidii nincs! — Kezdete 10 órakor — Beléptidij nincs Q O O OOOOOOGOOOOOOOOOGOOOOOOOGOOOOOQL A Kassai Sport Club ügyében folyik a vizs­gálat. Eddig azonban, amint az előrelátható is volt, semmi terhelő adat sem merült fel az egye­sület ellen. Reméljük, hogy a hatóságok mihama­rabb belátásra jutnak a vádak alaptalanságát illetőleg és hatályon kívül helyezik a klub műkö­dését felfüggesztő rendeletet. Érsekújvár! SE—Tapolcsányi SC 1:1 (0:l). Érsekujvári tudósi tónk irja: A TSC nagy lelkese­déssel küzdött az egész mérkőzés folyamán s ennek köszönheti, hogy a mélyen formáján alul játszó ÉSE ellen ilyen kedvező eredményt érhe­tett el. Az ÉSE birkózó szakosztálya. Érsekujvári tu­dósitónk jelenti: Az ÉSE birkózó szakosztálya, amelynek vezetését Weinstein Sándor, a kiváló amatőr birlkózóbajnak vette át, ismét megkezdte rendkivül intenziven működését. Az ÉSE nagy- jövőjü fiatal gárdájával hetenkint háromszor rendszeres tréninget folytatnak, ugy hogy a téli szezonra már nemzetközi birkózóversenyeknek a rendezését tervezik. Az érsekujvári zsidó cserkészek zászlószen­telése. Érsekujvári tudósítónk irja: Május 31-én rendezi az érsekujvári „Hasorner" zsidó cser­készcsapat zászlószentelését, mely igen nagy­szabásúnak Ígérkezik. Egész Csehszlovákia zsidó tornászai résztvesznek az ünnepségen, amellyel kapcsolatban a brünni Makkabea méri össze ere­jét az Érsekujvári Sport Egyesület futballcsapa­tával. Ősszel lösz az első cseh-magyar válogatott mérkőzés? Budapestről jelentik: A Magyar LSz legutóbbi ülésén szó esett az első cseh-magyar mérkőzésről. Ezt a meccset Prágában rendeznék meg 1925 őszén. Budapesti csapatok a külföldön. III. kér.— Cracovia 2:2 (1:1), revánsmérkőzés Krakóban. — Kispesti AC—Nagyváradi Törekvés 2:0 (1:0). — Nemzeti SC—Viktória Kolozsvár 2:1. Az NSC legjobb játékosa: Rémay nélkül játszott. Az MTK ifjúsági csapata nyerte meg az Ékszerész-serleget, amennyiben vasárnap 1:0 arányban legyőzte a Vasas iifj. csapatát. Arad legyőzte Temesvárt. A Temesvárott le­folyt városközi mérkőzésen Arad 3:1 (2:1) arány­ban biztosan győzött a Kinizsi játékosai nélkül játszó temesvári válogatotton. A belga futbaílbajnckságct 40 ponttal a Beersóhott AC nyerte. Második FC Antwerpen 34 pont, harmadik Union St. Gilliose 32 ponttal. A spanyol bajnokság döntője vasárnap folyt le Barcelonában az FC Barcelona és az AC Mad­rid között. Elkeseredett küzdelem után 3:2 arány­ban az FC Barcelona győzött. Brazíliai győző'em Franciaországiban. Roueti: Clü'b Paulistano—FC Rouen 3:2. Kehrling Béla a montreuxi versenyeken. Ma kezdődött meg Montreux-ben a nagy nemzetközi tenniszverseny, amelyen Kehrlfng Béla és a né­metek legjobbjai résztvesznek. A férfipárosban Kehrlingnek Kleinschrott, a" vegyes párosban Koe- ber asszony lesz a partnere. Angol hockoycsapat sorozatos veresége Né­metországban. A Németországban turnézó angol Infer-Barziti AB hockeyklub Heidelberghen az ottani hockeyklubtól 6:2, Frankfurtiban pedig a Hockey Klub 1880-tól 7:1 arányban szenvedett vereséget. Eldőltek a német bajnokságok. A német or­szágrészek bajnokságai közül három dőlt el va­sárnap. Délnémet bajnok lett a VFB Mannbeim, észak bajnokságát a hannoveri Arminia nyerte, a középnémet döntőben a VFB Leipzig lett a győztes. — A cementipar helyzete Szlovenszkón. Pozsonyból jelentik: Dacára az intenziven megindult építkezéseknek, a cementipar hely­zete Szlovenszkón nem mondható kedvező­nek. Az üzemeknek nincs elegendő rendelé­sük és igy a készletek tulihalmozódtak. Szlovenszkó cementtel való ellátása teljesen biztosítva van. Az árak 1924 júliusától nem változtak és a szomszédállamok árparitásai alatt mozognak. — Meg lesz a szombati szünnap. Jelen­tettük már, hogy a prágai tőzsdén mozgatóm indult- meg a szombati üzletszünet érdeké­ben. Amint értesülünk, a tőzsdetanács csü­törtöki ülésén foglalkozik ezzel az ajánlattal és valószínű, hogy amellett fog dönteni, hogy a hivatalos forgalom szombaton legalább a nyári időszakban fe-lfüggesztessék. — Ezzel szemben a berlini tőzsde tanácsa 14 nappal későbbem ülésére halasztotta a határozatot ugyanebben a kérdésben. — Megdrágul a papír. A papiriparosok szövetsége elhatározta, hogy a papirnemük árait a napokban felemeli. Amint értesülünk, a drágulás a következő lesz: Az újságpapír 25 fillérrel drágul kg-ként, famentes papit pedig 30 fillérrel. A többi papirnemük árát átlag 35 fillérrel emelik. — Parkettgyár nyilik Komáromban. Mint Komáromból jelentik, a volt tölténygyár 5 és 9. számú épületeit parkettgyárrá alakítják át. A gyár a közeljövőben már felveszi az üze­met és mintegy 120 munkást fog foglalkoz­tatni. — Megalakult a csehszlovák repiilőgép- részvénytársaság. Március 28-án megalakult a csehszlovák repülőgép részvénytársaság. Az ídaptőke 10 millió koronát tesz ki és a rész­vénytársaságban több jóhirii bank is részt- vesz. Az Általános Szlovák H telbank Po­zsonyban a napokban tartotta közgyűlését. Franki igazgató jelentése szerint a bank 50 milliónyi részvénytőkéje után az 1924. évre csupán 598.901 korona tiszta nyereséget md kimutatni. Ebből kifizetik a tantiémeket, a megmaradt összeget pedig uj számlára vi­szik át. Osztalékot a bank nem fog fizetni­— A Pozsonyi kábelgyár r.-t. közgyűlé­sén meghatározta az osztalékot. A gyár részvényenként 80 korona osztalékot fizet, az előző évi 112 koronával szemben. 1 | f. j \ f 1 II

Next

/
Thumbnails
Contents