Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-21 / 89. (832.) szám
Kedd, április 21. 3 politikai csillagzatában. Mert az uj pénzügy- miniszter jelenti Franciao.ezag békekészséA A P. M. H. KEDDI ROVATA hja; sp. A101 KiiiBoliiiála A katedrálisban fülrobbant a bomba. A Pala is Bourbonba bevonult Caillaux. A ráfi dió Hindenburg agitációs szolgálatába állott. Sok történelem nem történik ma, különösen az elmúlt világháborús idők mindennapi történelem szédületéhez arányitva és a kis nyomorúságok, a magán nyomorúságok lendület nélkül keserítik az európai ember életét. De ez a tavasz, 1925 tavasza mégis, mintha uj feszültséget hozott volna. A Balká- t: non, igaz, csak a rendes tavaszi nyitány történik, ott.^lyonikor, virágjaikadáskor az emberek nem férnek bőrükbe és robbantanak s ezidén talán csak az arányok voltak nagyobbak, mint rendesen, mégis sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy az Akluna jobb- partjain tűzfészek van, mely Európát fenyegető. A sorozatos tavaszi lázadások tizenegy év előtt is Szarajevóhoz vezettek, majd a Máméhoz, Rokitnóhoz, Isonzóhoz. Ami ma Bulgáriában történik, az a guruló rubel müve — mint annakidején volt — s a guruló rubel tudja, mit csinál. Ida Sinovjev megveti lábát Szófiában, talán megtalálta azt a talpalatnyi helyet, melyről a világot 'kiforgathatja. Mert abban a pillanatban, amint a diruzsbasisták győztek, megindulnak Románia és Jugoszlávia csapatai, melyeket viszont követni fognak Frunse népbiztos seregei is. És Ina ezek meg- indiuinaik, megindul minden s Goontz admirális gyakorlatozó száz amerikai páncélosa a játékból esetleg valót csinálhat a japáni vizeken. Ilyenek a perspektívák, ad abszurdum vive. A Sveta Nedelja bombája a mai körülmények között meigreszkettetheti még a Csendes Óceán vizét is, mert hajszálon függő ma minden. Pedig éppen a múlt hét megadta a békétl enkedések elleni ehetőségét is; Caillaux Franciaország pénzügyminisztere lett. A Sveta Nedelja epizód és Frunse is csak epizód vagy ártatlan másság, mely a nyárspolgárias konszolidációhoz vezet, ha Franciaország és Németország közt nincs baj. Ez ős tény, erről mindenki tud. Már pedig Caillaux őszinte szándéka, — oly őszinte, hogy egész élete minden ragyogását föláldozta érte — ezt a bajt mindörökké kiküszöbölni. ő az, aki francia s mégsem köti föltételhez a Németországgal való megegyezést, ő az, aki Vilmos császárral is jóban volt. Ha keresztül tud:ja vinni, hogy a francia nép meg ne fojtsa őt, hogy még az eredmény előtt meg ne semmisítsék, akkor bizonyos, hogy francia részről nincs akadálya semmiféle kontinentális békegaranciának. Jellemző volt, mennyire fölfigyelt az ellenzéki sajtó minisztersége hírére. Ki törődött Bainlevével, ki Loucheurrel vagy de Monzleval, magának Briandnak robusztos és rozmáros alakja is elhalaványodott, amikor megtudtuk, hogy a finom és elegáns Caillaux fölmerült Paris röl, amihez rendszerint az szól legalaposabban hozzá, aki a legkevesebbet tud belőle. Oszkár nagyon szeretett utazásairó, beszélni. Bejárta jóformán egész Nyugateurópát. de legszívesebben afrikai, tengeri útjáról beszélt, egyszerűen, kedvesen, vonzón tudta tapasztalatait elmondani. És aztán jönnek az ünnepek is néha. A névnapok. Olyankor teljes a létszám .s magas a jókedv. Oszkár pedig deho^- tenne kivételt a jókedv alól. Szívesen elnevet mások vad tósztjain, ő maga sohasem tósztozik, baráti körben nem tudja felhúzni a othur- nust. Elmulat sokszor a késő, vagv tán korai órákig. Pedig nem italos ember, gyoi . ■ veset iszik még ilyenkoi is, senki mér be- csipve sem látta, a jó kedv a szk ből jön nála, nem az ital támogatja. És zereti a nótát, a jó magyar nótát. Neki írugánC. hallása abszolúte nincs s mégis élvezi a zenét és éneket. Ha mindenki énekel, ő is beledör- mög hamisan, de érzéssel. Legkedvesebb dala az a kCouanóta volt: ,,Ma még piros élet, holnap fehér álom“. Ki gondolta volna, hogy amit ez a dal oly meghatóan zendit meg, az nemsokára az ő sorsa is . . . És a kis korcsmába szorult magyar társaság egybe fogy. A halál rrat. Mind — k- rabban fok'il: az adakozás k<- ~.ua, az utolsó üdvözletre az eltávozottnak. Egy-egy szék üresen maradt és ne:i jön uj vendég, aki elfoglalja, ö is itt hagyott bennünket, akit legjobban szerettünk, aki szív volt a mi szivünkből, lélek a mi lelkűnkből, akit mi közöttünk sem tud senki, de senki sem pótolni. A szomorú megemlékezés, a kegyetlenül ismétlődő utolsó búcsúszó ezúttal a legjobbhoz, a legkedvekebbhez szól, a kicsiny baráti kér megint koszomra adakozik; ,,lelej- hetetlen Oszkárunknak — barátai/4 (Vége szombati számunkban következik.) gét, ha... Ha a francia nép megnyugvást talál és semmi sem fogja idegesítem, Ha a birodalomban minden csendes lesz s esetleg Marx, esetleg a fenegyerek, de okos Stresemann fog kormányozni. És ekkor jött Hiudemburg. Lehet, hogy sok embernek, sok okos és józan embernek is az a politikai felfogása, hogy a mai bonyolult és egészségtelen helyzeten csak egy újabb felfordulás segíthet. Újabb káoszba-esés, melyből azután újabb világ formálódhatik. És ezért üdvözlik Mindenbur- got, aki képviseli a vagy-vagyot, a megváltoztatást. De mit hozhat Hindenburg elnöksége? Senumiesetre sem azt a felfordulást, amelyre annyian építenek ma, mert a felfordulásra a német fél ma fölöttéb gyenge. Nem döntheti te azt a rendeszlopot, melyet a francia hadsereg támogat. Tehát a tábornagy hozni fogja egyszerűen a konszolidáció megállítását. Nem a teljes változtatást, hanem a visszaesést, a visszaesést abba a stádíumBukarest, ápril’s 20. A sulinai révkapitányságnál tett jelentésében Musah Mustafa hajóskapitány, az Ifsa- ni Huda nevű vitorlás kapitánya elmondja, hogyan vesztette el teljesen hajóját román vizeken,. A jelentés a középkor kalózideire emlékeztet. Konstantinápolyból jövet az Ifsani Hildának meg kellett kiizdeme többnapos hatalmas viharral, de szerencsésen befutott a szu- linai csatornába. Itt azonban ködbe került és kénytelen volt-a Dunadelta egyik ágában horgonyt vetni. Amint a köd felszállott, a hajót meglátogatta csónakon egy csapat, amelynek tagjai katonai egyenruhát viseltek és fejükön olyan sapka volt, mint amilyent a román határőrök viselnek. A csapat parancsnoka kényszeritette a hajó kapitányát, hogy útját a part felé vegye. Hiába tiltakozott Musah Musztafa kapitány, hogy a szárazföld felé hajózás a vitorlás pusztulását jelenti, a csónakban ülő kalózok nem tágítottak és fegyvereikkel fenyegették meg a kapitányt, ha a parancsot nem teljesiti. Kénytelen volt az összes vitorlákat felvonatni, a horgonyt felszedni és a szárazföld felé venni útját. Időközben még egy bárka jelent meg 5 katonarubás férfivel, akik csatlakoztak az első bárkában ülők intézkedéseihez és körülvéve a vitorlást, fegyverekkel kényszeriteíték, hovy a pari felé vitorlázzon. Berlin, április 20.. A tegnapi vasárnap az egész birodalomban a választási agitáció jegyében telt el. Az események folyamán nagyobb arányú véres összeütközésre is sor került Berlinben az Oranien-Sírasse és a Komandanien- Strasse környékén. Köztársasági és mo- narehista ifjúság ütközött össze é a hivatalos jel/antés szerint a sokáig tartó harcnak öt súlyos sebesüUje van. A nacionalista Lokál Anzeiger szerint a támadást a köztársasági fiatalság kezdte, amely két autón érkezett a helyszínre éppen akkor, amikor egy fekete-íehér-piros zászlós kiránduló csoport ment hazafelé. Az utón lévő embereknek nem tetszett a zászló, kikezdték a kirándulókkal s miután az ütközetbe számos más ember is beavatkozott, egy óra múlva már huszonöt sebesült hevert a porondon. Ezzel szemben a baloldali lapok a monarchistákra hárítják az ódiumot és megállapítják, hogy néhány köztársasági pártit ötszáz jobboldali radikális támadott meg. A rendet csak a kivonult rendőrség tudta helyreállítani. A két elnökjelölt vasárnap a teljes aktivitás terére lépett. Megállapítható, hogy az érdeklődés középpontjában határozottan Hindenburg áll, akinek minden szavát hatványozott figyelemmel kiséri a német közönség, különösen azóta, amióta a külföld is érdeklődéssel fordult személye iránt. Mindenki kiváncsi, hogy mit tart a tábornagy fontosnak, hogy mily állást foglal el az európai politikában és éppen azért az a két nyilatkozat, melyet tegnap tett, igen pagy fontossággal bírnak. Az elsőt a politikai és a gazdasági élet képviselőinek adta a tábornagy Hannoverben. Kifejtette, hogy nem válaszol a személve ellen elkövetett tárnába, amelyben három év előtt voltunk s ahonnét újabb nehéz három év kell, mig visszajövünk oda. ahol most állunk. Pedig mindenesetre vissza kell térnünk, mert más ut nincs, mint a konszolidáció útja. Hindenburg nem a megváltoztatást, csak a visszaesést jelenti és általa az európai politika az a Szi- zifusz hordója lesz, mely Hindenburg megválasztása alkalmából kerül ismét a gurulós stádiumába. A tábornagy személye sérthetetlen. Nem is ő csinálja a harcot, ő csak a mágnes, mely vonzza a német népet. Miként Bauer ezredes, Ludendorff szárnysegéde, megírta könyvében, hogy Hindenburg a háború utolsó évében már azt sem tudta, hol állnak az egyes hadtesteik, úgy ma sem ő vezeti a csatát, hanem fullajtárjai, azok. akikben meg vannak a tábornagy helyzetből fakadó hibái, de sohasem a nagy és puritán katona szép előnyei. Alapjában semmit sem fog megváltoztatni Hindenburg, ha elnök lesz, csak visszaesés lesz osztályrészünk általa. Két órai teljes vitorlával való haladás után a hajó teljes farával rászaladt egy homokzátonyra. Mikor a hajó már zátonyon volt, fc! szállottak a csónak utasai, elkérték a hajópapi- rokat és azzal a partra eveztek. Majd vissza- jövet kijelentették a kapitánynak, hogy to- vábbvitorlázhat, mert Szulina délebbre fekszik. Minthogy azonban a hajó zátonyon feküdt, újra megjelent egy másik csónak, 8 bennüiővel, kik az egyik révkapitángnak mondotta magát és azt tanácsolta a kapitánynak, hogy Szalmába menjen az Ei "ópai Du- nabizottságtól segítséget kérni. Az Európai Dunabizotíság „Hirondelle44 nevű bárkáján visszatérve, a kapitány hajóját teljesen kifosztva találta. A második kapitány jelentette, hogv a kapitány távollétében civilek és katonák jöttek a hajóra ugyanazok vezetése alatt, akik előző nap a hajópapirokat elkérték és mindent elvittek. Közöttük volt az állítólagos révkapitány is. A szulinai révkapitányság megindította a nyomozást annak kiderítésére, vájjon nem tényleg a határrendőri szolgálatot teljesítő katonák tartóztatták-e fel nyílt víz az Ifsa- ni Hudat. A nemzetközi jog értelmében csik- is hadihajóknak van joguk nyílt vizen hajókat megállítani, másnak nem. A vitorlás teljesen hasznavehetetlen leit s minden rakományától megfosztva hever a szulinai Dunaágban néhány kilé.^étcrnyire a kikötőtől. dósokra, mert bízik a német nemzet igazságérzetében. Annak idején ő volt az, aki az egységes német néppel távol tudta tartani az ellenséget az ország határaitól. Gyönyörű befejezése lenne életének, ha mégegyszer ilyen egységben láthatná nemzetét az njjáépités békés munkájában. Az ő jelölése az egység érdekében történt, nem pedig pártpolitikai szempontból. Föltétlenül az alkotmány alapján áll és nem ismer pártokat, csak németeket. Békés szándékának semmisem árthatna annyira, mint a katonai reakcióról szóló hazug híresztelés. Hindenburg semmi mást sem akar elérni, mint azt, amit jelölése ellenzői saját maguknak vesznek igénybe, azaz a német nép teljes szabadságát és szuverénitását a többi nép békés egyetértése mellett. Csak azt az egyet szeretné, hogy a külföld végre elejtse a német háborukezdeményezés meséjét. E nyilatkozatnál sokkal fontosabb az a másik, melyet a tábornagy a Reuter-iroda hannoveri tudósítójának adott írásban. A tudósító több kérdést tett föl, melyekre Hindenburg a következőképpen válaszolt. Elsősorban kijelentette, hogy hajlandó letenni az esküt a köztársasági alkotmányra. Arra a kérdésre, vájjon az excsászárt szívesebben látná-e a trónon, mint a saját elnökségét, Hindenburg azt felelte, hogy a monarchia és a köztársaság kérdéséről ma mm folyik vita a német politikában A tudósító erre azt kérdezte vájjon hajlandó lenne-e aláírni a francia és a belga határokat garantáló szerződést. A kérdésre Hindenburg nem adott egyenes választ. Azon a nézeten van, hogy a birodalom keleti határait okvetlenül át kell alakítani Nénikornémet egyetért. A továbbiakban megkérdezte az angol tudósító, vájjon Hindenburg hajlandó-e mindent megtenni a varse ltesl szerződés katonai pontjának betartására. A válasz ez volt: A békeszerződés mindaddig köt minket, mig az aláíró hatalmaknak egy másik szerződése föl nem old bennünket a kötelezettségek alól. Arra a kérdésre, vájjon a tábornagy politikája a bé- külékenység politikája lesz-e a volt ellenségekkel szemben, Hindenburg igenné; felelt és kijelentette, hogy kerülni fog minden kalandot. Ma Németország még csak abban a helyzetben s’ncs, hogy a legkisebb államokkal szemben védekezhessék. Lengyelországnak és Csehszlovákiának sokkal nagyobb hadserege van, mint a birodalomnak s ezen kívül ezeket az államokat a békeszerződés is védi. A köztársasági pártok jelöltje, Marx dr. tegnap Magdoburgban tartotta meg nagy beszédét, melyben hangsúlyozta, hogy a német demokráciáért folyó küzdelem ma elérte tetőpontját. Az fog eldőlni április 26-án, vájjon a szociális haladás békéje uralkodjék-e Németországban, vagy pcd:g visszaessünk a nyugtalanságba és a bizonytalanságba. Gerlach a Welt am Montagban Szemére hányja a kommunistáknak, hogy minden egyes szavazatukkal növelik a Hobenzol- Iernek esélyeit. A főszerkesztő mégis valószínűnek tartja, hogy Marx dr. körülbelül egy millió szavazattal győz a választásokon. Á Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetsége Elnöki Tanácsának ülése Ungváron (o) Ungvár, április 20. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ügyvezető elnöke, Koriáth Endre dr., a Szövetség Elnöki Tanácsát április 18-ára ülésre hívta egybe. Az ülést Ungváron, a Korona szálló nagytermében tartották meg, melyen Szent-Ivány József nemzetgyűlési képvisöo is részt vett. A gyűlés főtárgya az egységes magyar párt gondolatának felszínre kerülése következtében fölmerült problémák megvitatása volt. Hosszabb és több oldalról elhangzott hozzászólás után Koriáth Endre összefoglalva a gyűlésen kialakult elvi álláspontokat, a következő határozati javaslatot terjesztette elő: — Mondja ki az Elnöki Tanács, hogy a Ruszinszkói Pártvezetőség a felvetett egységes magyar párt gondolatával mindaddig, mig ebben a kérdésben a szlovenszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok pártközi vezérlőbizottsága nem dönt, — egyáltalában nem foglalkozik és az őslakosság érdekében a pártkeretek megbontása nélkül a Szövetséget továbbra is íeníaríja cs a szövetségi hűséget a pártok részéről erkölcsileg kötelezőnek ismeri el. A javaslathoz többen szólották hozzá, mely után a javaslatot a tanácsülés egyhangúlag határozattá emelte s ezt Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő is támogatta. A losonci Kossuth-szobor ügye a közigazgatási bíróság e’é kerül Losonc, április 20Négy héttel ezelőtt országszerte megbotránkozást keltett, hogy Kompi! rendőrfőbiztos elrendelte a losonci lerombolt Kossuth- j szobor maradványainak eltávolítását. A vá- I ros képviselőtestülete a rendőrkapitány intézkedése ellen felebbezett a zsupáni hivatal- í hoz. A zsupán máris döntött és elutasította a felebbezóst és az ismeretes rendőrfönöki ukázt indokaival együtt megerősítette. A zsupán! döntést Losonc város képviselőtestülete szombat esti ülésén tárgyalta. A magyar polgári pártok indítványára elhatározták. hogy a rende’kezés eben panasszal élnek a közigazgatási bírósághoz. Most tehát a legfelsőbb fórum lesz hivat- * va eldönteni, hogy Kossuth Lajos demokrata volt-e vagy sem? A felebbezés elutasítása folytán most már jogában áll a rendőrfőnökségnek a rendeletet keresztülhajtani. Ez a szándék azonban most nem várt akadályokba ütközött. Ugyanis a losonci kőfaragó iparosok nem hajlandók a polgárság megvetését kiérdemlő munkát — elvégezni. Kompi! rendőrkapitány egy besztercebányai kőfaragó cégnél is pórul járt és nem ; lehetetlen, hogy cseh cégekkel lesz kénytelen elvégeztetni ezt örö'k szégyen foltjául maI t'n /A á ívi 1- A j-r 1 r /» JA « í i. KslM a fcSícfe-feeiaeren Híntata! Mi smiEis nyilaiteaia A tábornagy a császárságról, a garanciaszerződés?©] és a hadseregről —- A német választási csaták — Sok snlyos sebesülés
