Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-18 / 87. (830.) szám
*3 Szombat, április 13. nyok. Szükséges tehát, hogy ott, ahol ezek a káros állatok feltűnnek, ezt azonnal jclent- . sék a hatóságoknak, hogy az az irtásra vonatkozó eljárást idejekorán megkezdhesse. — A szlovenszkói téglaégetök széniuvar- : kedvezményt kérnek. Érsekújvárról jelentik: A szlovenszkói téglagyárak képviselői minap ■i gyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a morva téglaégetök ama törekvése ellen, hogy .azok tarifaengedményt kérnek, hogy Így Szlovenszkót áruikkal ellephessék. A tégláéi gyárak képviselői kijelentették, hogy ameny- nyiiben ők szénfuvarkedvezményben részesülnek, képesek lesznek Szlovenszkót a régi méretben téglával ellátni, sőt még exportképessé is válhatnának. A kérelmiét a munka- rügyi minisztérium elé terjesztik, amely dönteni fog a szlovenszkói téglagyárak eme jo- :gos kirvánsága fölött. — Parkettgyár létesül Komáromban. Komáromi tudósítónk Írja: A már hosszú idő óta üresen álló patrongyár munkatermeiben a közeljövőben parkettgyár létesül. Ez a vállalkozás jelentősen enyhítené a komáromi nyomasztó munkanélküliséget. — 1914 óta 50 százalékkal emelkedett az Egyesült Államok külkereskedelmi forgalma. Howard kereskedelemügyi államtitkár az Egyesült Államok március havi kereskedelmi mérlegéről kijelentette, hogy a bevitel, amely nyersanyagokban nagy emelkedést mutat, egyetlen hónap kivételével a legnagyobb, mint az elmúlt négy év bármelyik hónapjában. A kivitel is nagyobb, mint a legutóbbi negyvenöt hónap kivitele közül bármelyig két hónap kivételével. Mindebből arra kefl következtetni, hogy az ipar továbbra is magasfoku produktivitást mutat. A kivitel végösszege megcáiölja azokat, akik azt állítják, hogy Amerika ipari depresszió korszaka előtt áll. Coolidge elnök, aki a számokat -a gazdasági jólét kedvező jeleinek tekinti, kijelentette, hogy az 1914-iki piaci értékek árát számítva, a kereskedelmi forgalom 50 százalékkal emelkedett. — Magyarország kiküldöttje a népszövetség kereskedelmi ülésére. Budapestről jelentik: A magyar kormány a május elején kezdődő népszövetségi ülésére, amely a nemzetközi kereskedelem szabaddá tételének lehetőségével fog foglalkozni, Péterfy dr. helyettes államtitkárt delegálta. A népszövetség tagjaihoz ez ügyben intézett körkérdésre a magyar kormány már megadta a választ, amelyben rámutat arra, hogy a jan. 1-én életbeléptetett autonóm vámtarifa az összes ki- és beviteli akadályokat megszüntette. — Csökkent a magyar kisipari drágasági indexszám. Budapestről jelentik: A Pester Lloyd szokásos privátszáimitása szerint a kisipari drágasági indexszám az év elejétől 9 százalék és a múlt év közepétől, a szanálás’ akció kezdetétől 16 és fél százalékkal csökkent. Aranykoronában számítva a lap szerint a mai árak csak mintegy 30 százalékkal drágábbak a békebelieknél. — Gratz Gusztáv bankházat létesít. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Magyarországi pénzügyi körökben napok óta az a> hir járja, hogy rGatz Gusztáv volt külügyminiszter magánbankházat létesít, amely elsősorban külföldi kölcsönöket fog biztosítani a különböző magyar termelő ágak számára. A vállalkozásban állítólag az egyik budapesti magánbank is részt fog venni, amely a pénzügyi piacon már hosszabb ideje ebben az irányban dolgozik. Gratz Gusztáv élénken érdeklődik a külföldi kölcsönszerzés lehetőségei iránt s a legutóbbi husvét előtti londoni tartózkodása idején tájékozódott az ottani tőzsde felfogásáról. Hozzá fordultunk az uj alapítás ügyében és tőle a következő nyilatkozatot kaptuk: Valóban megfelel a ténynek az, hogy engem a külföldi hitel élénken érdekel és foglalkozom ezekkel a hitelkérdésekkel. Az alapításra nézve még végleges konkrétumot nem mondhatok, mert nem döntöttünk még afelett, hogy milyen formában fog ez megtörténni. Lehet, hogy a már meglevő összeköttetések keretében létesül, de az sincs kizárva, hogy e célból uj keretet alkotunk a budapesti egyik magánbankháznak bekapcsolásával. — Elvesztette Irányitó szerepét a budapesti állatvásár. Budapestről jelentik: A budapesti állatvásáron már huzamos i'dő óta csökkentek az árak. Az állatértéikesitiés .mostani súlyos helyzete arra fog vezetni, hogy a gazdák mérsékelik az állattenyésztést s hogy ez mit jelent az ország állatállományának és a íogyasztóközönségnek, azt a jövő fogja megmutatni. A 'budapesti állat vásárokon tapasztalható lanyhaság ellenére is minden külföldi vevő valósággal elkerüli a pesti piacot, így tehát a múltban nagy jelentőségű budapesti álla'tváisárok ma már csak lokális jelentőséggel bárnak. A piacra csak silány minőségű állatokat hajtanaik föl s a felhajtott állat után annyi sokféle illetéket kell fizetni, hogy ez teljesen verseny- képtelenné teszi a magyar marhát. Hozzájárul mindehhez, hogy a szál-látás is horribilis összegekbe kerül. = Húsz százalékkal esett Magyarországon a burgonya ára. Budapestről jelentik: Magyarországon a kenyér január óta fokozatosan drágult, ennek dacára azonban, noha az uj burgonya- még messze van, a burgonya ára az év eleje óta körülbelül húsz százalékkal csökkent. Ennek a nagy áresésnek az az oka, hogy a burgonyaexport teljesen szünetel. Szakértők állítása szerint a szabolcs- megyei burgonyatermelő vidéken ötezer vaggonnál több burgonya hever eladatlanul. A Magyarországhoz közelebbi piacokon a burgonya ára sokkal olcsóbb, tovább. az utóbbi időben a magyar burgonya minősége nagyon megromlott, ezekben kell keresnünk a burgonyaexport sztagnálásámak okát. Más években az el nem adott burgonyából a gyárak szeszt főztek, most azonban a bő kukorica termésre való tekintettel a mezőgazdasági szeszgyárak legnagyobb része kukoricából főzi ki a reá eső szeszmennyiséget. A burgonya-krachnak legelsősorban az az oka, hogy a termelési eljárás nem megfelelő Magyarországon. Gyönge ós üzletfelén a prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsde gyenge látogatottság mellett lanyha irányzatot mutatott. Üzletkötés alig történt. A külföldi gabonaárak öt ponttal esteik, a belföldiek a keddi jegyzésben névlegesen megmaradtak. A vetömagpiacon is gyenge volt az üzlet. A következő áirakat jegyezték: amerikai búza ab Tetschen 235, cseh ab Prága 245—250, amerikai rozs ab Tetschen 200, cseh ab Prága 215—220, cseh nedives zab ab Prága 183—187, fehér 188— 192, jugoszláv tengeri ab Pozsony 128, román aprószemü ab Oderberg 163, magyar koirpa ab Becs 112, amerikai sertészsír ab Tetsahen 14.80 —15. + Üzletfélen a prágai tőzsde. A mai tőzsde az üzlettelenség jegyében állott. A spekuláció tökéletesen tartózkodik az üzletkötéstől s ennek következtében az árfolyamjegyzések jórészt irreálisak, bár igy is lefelé irányultak. Belföldi bankok közül Sporo kissé javult, bécsiek gyöngék. Északi vasút 60 ponttal esett. Korlátban szén-, textil és különösen cukrászértékek g y ö n- g ü 11 e k. Pilseni sör 45 koronát vesztett. Arbitrázsértékek is gyöngültek. Kulisszban Skoda esett 5.5-eb a többi értékek változatlanok. A beruházási piac lanyha volt. Záróirányzat: gyenge. A devizapicon nyugodt üzlet volt nem egységes irányzat mellett. Előfordult kötések: 4 TV,'17 ÍV'ÍÖ. 1923. <5vi kincstári utalvány —,— —.— 1924. évi kincstári utalvány —.— —,— Nverernánykiilcsüii ............... f 8.50 88.25 (i0/oos beruházási kölcsön . 79.— 79 50 Ü®/*-os lisztkölesön............... 75,— 75!__ 6°i i -os Allamköcsön............... 70Í59 70 50 Mo rva orsz.-köles. 1911. 4'/,° 0 --!— _' Mo rva orsz.-köles 1917. 5° 0 . 72,__ 72.__ Pr ága város 1913. köles. 5% 76 35 76Í2! Prága város 1919. köles. 4°0 61__ 61__ Br ünn varos 1921. köles. 6°0 93__ 95 — Po zsony város 1910. köles. 4 0 0 ___ _'_ Pr ága városi takrpt. 4®,0 . . 37.50 87Í50 Csl. vörös kereszt sorsjegy . ;5 25 66__ Me gy. 5 frtos vörös kereszt. ____ __*_ Mu gy. jelzálog sorsjegy . . __‘__ __'__ Bu dapesti Bazilika sorsjegy __'__ __ Ag rörbank . . .•......... 383Í— 388-Cs ob Union Bánt......... 3f.k50 339Í50 Le számítoló....-...... 386.50 336.50 Cs eh l.p.-irbank ....................... 610.50 610.50 Pr ága; Hitelbank......... 638.50 688 60 b& lovak Bank. . . ^9__ jjg__ fc lvnostenflka........................*. ^0750 An gol.-Cslov Bank............... '9s‘.50 Os ztrák hitel . ....................... 66.75 68.23 Bé csi Union Bank............... 57.50 53.Wi ener Bankv.......................... V7 *7 477* JugoüovenekaJbank .... 52Z5 S2.62 Nordbahn................................. 6260.— 6309 — Cs eh cukor , . . ...................H 12.50 1120 — cu kor.......................... 368.50 352.50 Ko ltiu műtrágya................... "39— 50 Ku lini kávé. . ... .... 450__ tjei__ Ko lini petróleum................... 725— 725—Kollni szesz.............................. 1200!— 1195!— Tejipar r.-t.................. .......................-j.g______ Et eő pilsoní sörgyár .... 2300Í- 23 >5.— Breitrold-Donők ...... 519 —~ 50 La úrin és Kiérnénk. . . . . 32s!5o 328 — Rlnghoffer . . ....................... r,58.- 662.Cs eh északi ezen-................1593.- 1605.— Cs eh nyugati szpu ..... ís/— >*7__ Al pjne................................ . 183 50 1RV30 £o l.dl 629.- 630.50 Prágái vasi pár ....... p6(f _ ess.— «k0“a •• V ;••••••• '666.— 669.50 Pozsonyi* kábel . ................... ............................. In w áld.................................... • 307Í50 30S6— egységes i rányzat Inw.ald 4- A felesleges szombati tőzsdenap. A prágai tőzsdén meglehetős nyug alanságt ui fogadták azokat a hiréket, hogy a párisi és berlini tőzsdén megszüntetik a szombati tőzsdenapot. Prágáiban, meglehetősen csalódtak a tőzsde szombati forgalmában és kapcsolattal a párisii és berlini tervvel, mozgalom indult meg az itteni szakkörökben is abban az irányban, hogy a prágai tőzsdén is vezes.1 ék be szombaton a hivatalos szünetet, legalább is a nyári időszakra. + Kedvetlen és üzletiden a bécsi tőzsde. A mai tőzsde ke divtaién irányzattal nyitott. A kevés üzletkötés lebonyolítása után teljes stagnálás állott be és az árfolyamok változatlanok maradtak. Korlátban több értéket még csak névlegesen sem jegyeztek. + Gyönge a berlini tőzde. Elenyészően csekély üzletforgalom mellett az árfolyamok ma is tovább gyöngültek. A árlemorzsolódás csaknem két százalékot tett ki. Zárlatkor egyes bankok fedezeti vásárlására az áresés megáll ott és az árfolyamok változatlanok maradtak. Romeo c§ mii falun — Keller Gotífried regénye — A Prágai Magyar Hírlap számára fordította: Schöpfiin Aladár (21) Veronika egy szivet ajándékozott SaJi- nlk. Egyik oldalára cédula volt ragasztva, ezzel a verssel: Egy édes mandula van itt e szívbe rejtve, De mandulánál édesb szivemnek hü szerelnie. A másik oldalán pedig: Edd meg e szivet és tartsd mindig az eszedben: Előbb szűnik meg életem, mint hozzád hű * [szerelmem. Figyelmesen olvasták a mondásokat és soha még nyomtatott riimes dolgot senki sem talált szebbeknek és nem érzett át mélyebben, mint ők ezeket a mézes'báb-versi- kéket. Amit olvastak, úgy fogták fel, mintha egyenesen ő róluk volnának írva, olyan jól illettek rájuk ezek a versikék. — Ah — sóhajtott Veronika —, te házat adsz nekem! Én is adtam neked házat és pedig az igazi házat adtam, mert most a szivünk a házunk, amelyben lakunk, úgy hordjuk m,agunkkal a lakásunkat, 'mint a csiga, Más házunk úgy sincs, — Hát akkor két olyan csiga vagyunk, akik közül mindegyik a másiknak a házát hordja, — mondta erre Sáli, Veronka pedig ezt felelte: — Azért nem szabad elválnunk egymástól, hogy mindegyik közel maradjon a lakásához. Azt persze nem tudták, hogy beszédükben éopen olyan élceket csinálnak, amilyenek a különböző alakokra formált mézeskalácsokon völtak láthatók. Tovább tanulmányozták azt az édes, egyszerű szerelmi költészetet, amely az asztalokon ki volt teregetve és kivált a sokféleképpen kicifrázott kicsiny és nagy szivekre volt raggatva. Mindent szépnek és nagyon találónak éreztek; amikor Veronka egy aranyozott szivén, amelyre, mint egy lantra, hurok voltak feszítve, ezt olvasta: „A szivem, mint a citera, sokat szól, ha sokat pengetik", — ettől olyan muzsikás lett a hangulata, hogy azt hitte, hallja a saját szivét pengeni. Volt ott egy Napoleon-kép is, de annak is szerelmi verset kellett hordani, mert ez volt alája Írva: Napóleon, az volt a hős! Kardja acél, a szive kő. A szerelmem rózsámm.all él, Kinek szive hü, mint acél. Mialatt azonban mindkét részről elme- rültnek látszottak a versek olvasásában, mindegyikük talált alkalmat titkos ajándékok vásárlására. Sáli zöld üvegkővel díszített aranyozott gyűrűt vett Veránkénak, Veronka Sálinak szintén gyűrűt fekete zergeszarvból, amelyben arany nefelejts volt berakva. Valóban ugyanazok a gondolataik voltak, hogy ezeket az egyszerű emlékeket 'adták egymásnak. .Mialatt el voltak ezekbe a dolgokba merülve, annyira elfelejtkeztek, hogy észre se vették, hogy lassankint széles kör képződik köriilük emberekből, ^ikik figyelmesen és kíváncsian bámulták őket. Sok fiatal legény és lány volt ugyanis ott az ő falujukból, tehát felismerték őket és most mind körülöttük álldogáltak némi távolságban és csodálkozva nézték a kicsinosított párt, amely áhitatos bensőségében mintha megfeledkezett volna a körülötte lévő világról. — No Iáim — mondták —, hiszen ez valóban a Marti Veronka és a Sáli a városból! Ezek ugyan szépen egymásra találtak és már össze is állottáik. És micsoda gyöngédség és barátság, no, nézd csak! Hova akarnak ezek jutni? A nézők csodálkozása különös módon keveredve volt a szerencsétlenség miatti részvéttel, a szülök elzüllése és gonoszsága miatti megvetéssel és irigységgel a fiatal pár boldogsága és egyetértése miatt, akik egészen szokatlan és csaknem előkelő módon szerelmeseknek és felindultaknak látszottak s ebben a fentartás nélküli odaadásban és önfeÜedtségben épp olyan idegeneknek tűntek fel a durva emberek előtt, mint ellhagyatott- sá-gukban és szegénységükben. Amikor a fiatalok végre magukhoz tértek és körülnéztek, nem láttak egyebet, mint bámészkodó arcokat mindenfelől; senkisem köszöntötte őket és ők nem tudták, köszönjenek-e valakinek. Ez az elidegenedés és barátságtalanság mindkét fél részéről inkább zavar volt, mint szándékosság. Veronika kínban volt, melege lett, hol elsápadt, hol elpirult, Sáli azonban megfogta a kezénél és elvezette a szegény teremtést, aki készséggel ment utána, kezében a mézesikalácsházzál, pedig a trombiták vidáman recsegtek a vendéglőben és a kislány olyan nagyon szeretett volna táncolni. — Itt nem táncolhatunk — mondta Sáli, amikor kissé eltávolodtak —, úgy látszik, itt nem jól mulatnánk. — Bizony — mondta Veronka szomorúan —, legjobb is lesz. ha hagyjuk az egészet és én keresek magamnak valami helyet. — Azt nem! — kiáltott Sáli. — Neked táncolnod kell ez egyszer, azért hoztam neked a cipőt. Odamegyünk, ahol a szegény emberek mulatnak, hiszen most már mi is közéjük tartozunk. Ott nem fognak minket lenézni. A „Paradicsomkert“-beu mindig szoktak táncolni, ha búcsú vau a faluban, mert ez is a községhez tartozik. Menjünk oda, szükség esetén ott is hálhatsz. Veronka megborzadt arra a gondolatra, hogy most, életében először ismeretlen helyen kell töltenie az éjszakát, de akarat nél- kü követte vezetőjét, aki most egyedüli mindene volt neki a világon. A „Paradicsomkert" szépfekvésü vendéglő volt egy magános hegylankán, amely magasan emelkedett a vidék fölé, de az ilyen ünnepnapokon csak a szegényebb népség, az egészen kicsi gazdák és napszámosok gyerekei, sőt egyéb kósza csőcselék is szokott ott szórakozni. Az épületet száz év előtt építette nyaralóházul valami gazdag különc, aki után senki sem akart itt lakni s mivel a hely nem volt semmire használható, a furcsa nyaraló omladozni kezdett és végül egy korcs- maros kezére került, aki ott ütötte fel tanyáját. A neve és az annak megfelelő épités- módja megmaradt a háznak. Csak egy földszintből állott, amely fölé nyitott szín volt építve, ennek födelét homokkőből faragott szobrok hordozták, amelyek a négy arkangyalt ábrázolták és egészen el voltak for- máílanodva az időtől. A tető ormán körös- körül kicsiny, kövérfejü és hasú muzsikáló angyalok ültek, a triangulumot, hegedűt, flótát, cimbalmot és tamburint játszva, szinten homokkőből, a hangszereik eredetileg meg voltak aranyozva. Belül a fal, valamint a belső szin oldala és a ház többi falazata eh1 mosódott í rés kőkénekkel volt befestve, amelyek vidám angyalseregeket, valamint éneklő és táncoló szenteket ábrázoltak. (Folyt, köv.) ||| nEemui W VI1 Ifi €■ 11 II tówflessl. «ra ..JfonoIS" ^«»4ÖiH*isas*S< ftégsaföf.evaiSk'ntea ®<^ész artfess gSfti ‘1‘eslfes <é?s iB©resa€aeaéseSs EW H&aSFt&Sa, ' —— Moiice — fFifc-saics® MTMflTmrTrmnT—rri-rrm—írn—r—trr ttttttt rm wr-n-mirTmn-iffTT- irr. nrm mi* mi iinii nnrr-fin "1 ír i’iinn III J IIH IHIIII H1TIM "1 ül. i"1Jl iTllli!fWWIHilin^trfAóaTtf*<lVÍil,HBfl'iafftfill!fi&riá'yTrB'llT^i^VfB flVl'Hnm rilllliH HIBiTliliiWli NirnnoliIBnBinifflWílílHTHrininWlTFliíííTSnrnílllPirillirnPPii'HWiríiii1 W1 iii 11I u i'AnTi’i ¥1111 li i iilll IHTi I ITIfflMil' 'Tilf UH
