Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-17 / 86. (829.) szám
r — (Aki felesége holttestét akarta kifosztani, hogy nyomorán enyhítsen.) Egy nyugalmazott városi tisztviselő jelent meg a nagyváradi főorvosi hivatalban s engedélyt kért, hogy tiz év előtt elhunyt feleségének holttestét más sirban szeretné elhelyeztetni. A főorvos kijelentette, hogy a kérés teljesíthető, mire a nyomorgó öreg; nyugdíjas váratlanul beszélni kezdett: „Tetszik tudni, a nyugdijamból alig telik kenyérre, sokat nélkülözök, oda fordulok hát, ahonnan biztosan kapok. Mikor feleségem meghalt, még jómódban voltam, kívánságához képest hát ékszereivel együtt temettük el. Volt sok arany és eztistlénca. brilliánsai, arany pénzekből készült öve, ezt mind a testére aggattuk és úgy helyeztük a sírba. A sok kincs máma több százezer leit megér, jó hasznát venném a pénznek hátralevő napjaimban.“ A tiszti főorvos kezéből kiesett a toll bámulatában, amikor látta, hogy az öreg nyugdíjas hatósági segédlettel felesége holttestét akarja kirabolni, hogy saját szegénységén enyhítsen. Erre bizony engedélyt nem adhatott s az öreg csüggedten volt kénytelen távozni utolsó reménye meghiúsultával. — (Rendetlenségek a kassai építkezési szövetkezeiben.) A Zelez. Listy már régebben rámutatott azokra a szabálytalanságokra, amelyek a kassai „Svépoimoc" (önsegély") nevű építkezési szövetkezetben felütötték a fejüket. Az építkezést vezető Vodna- ruk cég a nevezett lap felelelős szerkesztőjét becsületsértés miatt feljelentette. A szerkesztő azonban felajánlotta a bizonyítást, amelynek során nyilvánosságra került az, hogy a Vodnaruk cég egymillió Kcs-val nagyobb épií'kezési segélyt vett fel, mint mennyire igénye volt. Ezek alapján az építkezés költség- vetését már a biróság is revideálta s valószínű, hogy Vodnaruk ellen az államügyészség is kénytelen maj-d fellépni. A szövetkezet igazgatósága javarészt cseh nemzeti demokratákból áll. — (Egy Leirer-eset Szegeden.) Budapestről jelentik: Kedden éjszaka Szegeden egy rabló gyilkoss ági kísérl et történt, amely minden tekintetben hasonlat a budapesti Lei- rer-ügyhöz. Egy Femet nevű félvilági hölgyet lakásán átmetszett nyakkal találtak. Bár a nő még nem halt meg, állapota veszélyes. Kiderült, hogy Feiirer asszony este kilenc órakor egy elegáns úrral érkezett haza. Kevéssel ezután a szomszédasszony zörgést hallott, mire világosságot gyújtott és segit- ségért kiabált. A zajra a férfi kiugrott a nő ablakából és eltűnt a sötétségben. A nyomozás megállapította, hogy magával vitte áldozatának minden ékszerét és készpénzét. — (Uj formaruha a repülök számára.) Értesüléseink szerint a hadügyminisztérium a repülőcsapatokat uj formaruhával akarja ellátni. — (.„Seeds of the war!‘‘) Szenzációs könyv jelent meg Londonban Róbert Birkhill- nek, a kiváló angol publicistának és politikusnak tollából. Birkhill beutazta Magyarországot és az uj utódállamokat és a tapasztalatokat „Seeds of the \var!“ (A háború csirái) cimen könyvben megírta. A gazdagon illusztrált és térképmellékleteket tartalmazó könyvben a szerző arra a megállapításra jut, hogy a békeszerződések rosszak, akik a békét csinálták, nem az igazságot tartották szem előtt és a való helyzetet sem ismerték. Ezek a békeszerződések magukban hordják egy uj háború csiráit. Nagy helyet szentel munkájában Birkhill a nemzeti kisebbségek problémájának. Vázolja az elnyomottak panaszait, ismerteti a kisebbségi törvényeket és levonja a következtetést, hogy a kisebbségek jogai csak papiroson léteznek, a valóságban a legelemibb jogoktól meg vannak fosztva. A földreform, az iskolák és egyházak problémáit is alaposan tanulmányozta, megírja, hogy a kormányok a kisebbségektől mindent elvesznek, tönkre akarják tenni őket, elsősorban a magyarokat. Megakadályozzák, hogy a kisebbségek anyanyelvükön imádkozzanak, iskoláikat bezárják. A kisebbségek helyzete egyre rosszabbodik, egyetlen menekülési lehetőségük a kivándorlás. Az uj utódállamok kormányai ezt a kivándorlást örömmel látják és támogatják is. A kisebbségi kérdés megoldatlansága újra veszélyezteti az európai békét. Éppen ezért a nagyhatalmaknak kötelességük az utódállamokat a kisebbségi sérelmek orvoslására kényszeríteni. A lehető legjobb megoldás Birkhill szerint az európai Egyesült Államok megalakulása lenne, amelyben minden nemzet egyenrangú tényezőként foglalna helyet. Birkhill könyve, amely Angliában politikai és diplomáciai körökben most szóbeszéd tárgyát képezi, miként említettük, bővelkedik illusztrációkban, így többek között megtaláljuk benne a feldúlt pozsonyi Mária Terézia- emlékmiivet, a kolozsvári egyetemet cs különböző más magyar emlékeket az utódállamokból. — (Két gyermek baltával kiirtotta a családját.) Báyreuthbói jelentik: Az itteni kiskorúak bírósága előtt vádlottként állott a 16 éves Mase'l Alfréd és öccse a 15 éves György A két gyermek, hogy szül!e;k pénzéhez jussanak alvás közben baltával megölték apjukat és anyjukat, majd kivégezték 10 és 3 éves öcs- csüket is. A két ifjú bestia pontos terv szerint tüntette el a terhelő bizonyítékokat és letartóztatásuk után is hónapokig tagadtak, mig végre megtörtek és beismerték a tettet. A biróság 10 évi börtönre Ítélte a vádlottakat akik az Ítéletet közömbösen, fagyos nyugalommal hallgatták végig. — (A ruszinszkói ínség-konyhák eredménye.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: A prágai kormány gazdasági politikája következtében évenkint éhhalálra ítélt rusz:n felvidéken a kormány a Vöröskereszt utján „mentő akciókat" rendezett. Ezek az akciók úgy történtek, hogy a kormány vagonszámra osztott ki a nép között tengerit, másrészről meg inségdeonyhákat állított fel az egyes községekben, amelyek a népet, de különösen a gyermekeket ingyenebéddel látták el. A kormány kegyeitől való eme nagyfokú függés politikai tekintetben igen nagy kihatású. Látszik ez abból is, hogy a napokban összeszedték a verchovnai községek biráit és hódoló küldöttséget menesztettek Rozsypál helyettes kormányzóhoz, akinek alázatosan megköszönték, hogy az ő és megbízói gazdasági politikája következtében éhínségre jutott ver- chovinai népet felsegíteni méltóztatott. A küldöttség ezenfelül bizalmáról is biztosította a kormányt, amelyet érthetőiig mosolyogva fogadnak most, a nyomort pártcéljaikra felhasználó — kommunisták. — (Elfogták az ujbarsi rablógyilkost.) Lévai tudósítónk irja: Ismeretes, hogy április elsején Ujbans községben meggyilkolták Farkas Esztert, egy elváltán élő föDdbrtokosnőt. Most a csendőrség- elfogta Zatik Lukács bérest, aki nemrég miég Farkasné szolgálatában állott és Drapcsák István garamszőllői szabólegénnyel együtt követte el a rablógyilkos- sá'got. Zatik azt vallja, hogy a szabólegény vetette fel a gyilkosság eszméjét, amelynek történetét igy adja elő: Március 31-én rándul- tak át Garamszőllősről Ujbarsra, ahol! éjszaka elrejtőzködtek a Farkas gazdasági udvarában Hajnalban az asszony kijött, hogy megetesse az állatokat, amikor is belopództak a lakásba ö konyhában maradt, de Drapcsák a szobába bujt, ahol meggyilkolta az asszonyt. Drapcsák ekkor kikutatta a háza-t, de csak 500 koronát talált, amelyen megosztoztak. A szabó- legény azután eltűnt, valószinüleg Magyarországra menekült. Zatikot letartóztatták, tettestársát körözik. — (A románok maijuknak követelik Bocskai fejedelem koronáját.) Ez év április 20-án lesz 3í20 esztendeije annak, hogy bocskói és kismarjai Bocskai Istvánt a magyarországi rendek Szerencsen Magyarország és Erdély fejedelmévé kiáltották kii. E méltóságában a török szultán Budára küldött athnáméjával is megerősítette, sőt királyi koronát is ajándékozott számára. Tudjuk a történelemből, hogy Bocskai a királyi címet és méltóságot elutasította magától, mert ő a magyar szabadságért és nem a koronáért fogott fegyvert. A korona, melyet Ahmed török szultán küldött Bocskai Istvánnak, egy 16. századbeli munkára valló, gyöngyökkel, rubin tokkal és smaragdokkal díszített, zárt arany korona, perzsa motívumokkal; Bocskai halála után Homonal Druget Bálinthoz került s ennek árvájától, Istvántól az 1609. évi 20. t.-c. alapján elkoboztatok. Azóta a bécsi udvari kincstárban őrzik. Az Universul hosszabb cikkben követeli, hogy Románia tegyen lépéseket abban az irányban, hogy ezt a koronát Bécsből megkaphassa, miután szerinte Ausztria azzal az indokolással tagadta meg ennek a koronának Magyarország részére való kiadását, hogy Bocskai István Erdély fejedelme volt s igy az Erdélyt, vagyis Romániát illeti. JElmúviav társasétet () Jókal-emlékünnepség Rappon. Husvét hétfőjén Rapp község lelkes lakossága a Katolikus Olvasókör rendezésében szépen sikerült ünnepély keretében emlékezett meg Jókai Mór századik születési évfordulójáról. Vegyeskaru dicsőítő dal, emlékibes'zéd, ünnepi szavalat s három egy- feilvonásos vígjáték váltakoztak a műsoron.. () A Komáromi Református Ifjúsági Egyesület működéséből. A Komáromi Református Ifjúsági Egyesület az utóbbi időben nagy tevékenységet fejt ki úgy vallási, mint kulturális tekintetben. A vasárnap esténként rendezni szokott vallásos estélyek, továbbá a rendezett műsoros estélyek, teadélutánok, mind az egyesület újrafejlesztéséről tesznek bizonyságot. Az egyesület eme kifejtett tevékenységének mozgatói és életbentartói két nagytehetségü lelkész, Zsemlye Lajos és Galambos Zoltán, kiknek a nevéhez fűződnek az egyesület elért nagy sikerei. A tervbe vett „Juhász- legény, szegény juhászlcgény“ cimü darab bemutatásától az egyesület elállt s helyette egy kedves, szépzené.iü operettnek, az „Árvácská“- nak az előadását vette programba. A főszerepeket Szaday Mariska, Joó Leonka, Fehér Dida, Hegyi Lajos és Mórocz Péter fogják alakítani. MÜtáfe^gjRÖDAim. .......... Fran cia könyvek — francia könyvkiadók Magyar-francia Irodalmi kapcsolatok — A legolcsóbb áru: a francia könyv — Marcel Prévost szenzációs uj regénye — A P. M. H. párisi tudósítójától. — Páris, április 16. irodalmi körökben Franciaországban gyakran esik szó a francia könyvipar felvirágzásáról. Franciaország magas kultúrája mellett a kiadók mindig is jelentős tényezői voltak a francia ipari és kereskedelmi világnak. A háború után a könyvkiadás kezdett mind jobban fel virágozná. A iram ;ia könyv piaca egy kissé mindig az egész világ volt és most, hogy a franciamunkaerő és a nyersanyag egyike a le go les óbbaknak a világon, a könyvkiadóipar igen fellendült. Bgyre-másra alakulnak újabb kiadóvállalatok, melyek a régi, ismert cégeknek erős konkurreneiát okoznak. Ebben az olvasóközönségért és a piacért folyó harcban a kiadóvállalatok néha 'kénytelenek engedményeket tenni. így például az együk legnépszerűbb régi kiadócóg, a Bemard Grasset-féle kiadóvállalat, nagyban készül egy uj könyvnek a lanszirozására, melytől döntő sikert vár és amely az immár Franciaországban is divatos kereszt szórejtvényről fog szólni. Ennek a nagy termelésnek sok hátránya, de sok előnye is van. Hátránya, hogy az amatőrséget irodalmi bélyeggel látja el. Soha még annyi üres és felesleges regény Páriában még nem jelent meg, mint naipjainkbain. A kiadók könnyen próbálkoznak meg akármiivei. A nagy ikonkunrenciának előnye viszont, hogy elsőrendű irók műveit már olcsó áron lehet megvásárolni, főként regényeket, továbbá hogy a kiadók régi iróik müveit újra kiadják olcsó áron. A Boulevard St. Germain egyik legismertebb könyvkiadó cége, a Payot-cég, elze- vin nyomással, merített papíron, nagyon szép XVI. századi korhű metszetekkel most bocsátotta piacra: Ronsard válogatott költeményeit (Poésies dhoásies de Picire de Ronsard, pufoüées pár Roger Sorg et Bertrand Guégan); a függelékben Ronsard legnépszerűbb verseinek kottáját is megtaláljuk. És mindezt csak 10 frankért. Ezzel a könyvvel a kiadó valóban méltó emléket állított Ronsard dicsőségének, akinek emlékünnepei még mindig foglalkoztatják a francia' irodalmi köröket. Ronsard származása felől, a harc ugyanis még mindig folyik. Miután kezdetben bolgárnak 'gondolták s miután a románok már teljesen bekebelezték, majd Taine és legújabban Bonnefon magyarnak tartották, a Payot-féle kiadás szerzői Ronsard cseh-morva származása mellett törnek lándzsát. Pedlig úgy látszik, mindez a feltevés 'teljesen hamis. Ronsard sem nem magyar, sem nem oláh, hanem — francia. Ezt mutatja ki a Revue des Études Hongroises et Ffnno-ougriiennes legutóbbi számában Ekklhardt Sándor, a budapesti egyetemeni a francia nyelv és irodalom 'tanára. Az ő nagyon valószínű feltevése szerint Ronsard őseit azok között a lovagok között kell keresnünk, kik mint a magyar király alattvalói telepedtek le az Áldana mentén. így a lovaglás magyar tudós a franciáknak visszaadja azt, aki őket jogosan megilleti. Egy másik magyar tudós kutatásai is gazdagítani készülnek francia szellemi életet. Haraszti 'Emlil egyetemi magántanár, akinek Laborde-ről ■szóló kutatásait a francia tudományos körök is érdeklődéssel fogadták, végzett most újabb kutatásokat Párisban a francia és az egyetemes zene- tudomány terén. Kutatásainak eredményéről április 10-én kellett volna beszámolnia a Francia Zenetudományi Társaságiban, amely csak nemrégiben választotta őt rendes tagjai közé. Haraszti székfoglalóját egy sajnálatos autóbaleset miatt nem tarthatta meg; sebesülése azonban a székfoglalót csak késlelteti és remélhetőleg niég a nyári hónapokban elfoglalja székét a társaságban. A most alakult kiadóvállalatok sorában külön meg kell említenünk az Edition de Francé nevif vállalatot, amely körül a Revue de Francé írói': Róbert de Plers,’ Maurice Donnay, Francois de Curel ismert francia drámaírók, comtesse de Noailles, a leghíresebb francia költőmő, Pierre Benőit, a népszerű regényíró stb. csoportosulnak. Az uj vállalatnak irodalmi vezetője Marcel Prévost, kinek most jelent meg Én és barátom barátnője (Sa maitresse et moi) cimü régénye. A marcelprevosti alkotásoknak ez az uj regény egyik igen sikerült terméke, a testi és lelki szerelemnek mélyreható analízisévé!. — Két barát együtt álmodik az egyetlen, hatalmas, igaz szerelemről. Az együk álom be is teljesedik; egy fiatal doktorkisasszonnyal való szerelemben. Mikor a két barát újra találkozik, a másik és a barátnő között el len áltha tálán szerelem lángol fel, amii ellen tőlük telhetőleg küzdenek. Közben a másik gyomorrákban elpusztul és a szerelmesek egyesülnek. Egy év múlva azonban kétségek szállják meg a boldog barátot. Vájjon a dózisok, melyekkel az orvosnő barátjának fájdalmait csillapította, nem mérget tartalmaztak-e. csak azért, hogy egy kínos akadálytól, szabadítsa meg mindkettejüket? Ennek a kétségnek szerelmet és boldogságot pusztító hatalmát ritka mély analízissel irja le a szerző. A befejezés marcelprevősti séma szerint történik. Ugyancsak ez a vállalat fedezett fel egy ten- gerésztisztregényirót, mint amilyen volt egykor a nagy Lotii. Az uj írót Marcel Larrouy-nak hívják Péntek, április 17, és két regénye is megjelent a vállalatban. Az egyiik A tenger háborgása (Coups de roulls), a' másik A Lázadó (Le révolté). Nagyon érdekes vállalkozásba fogott Simon' Kras, egy uj kiadó, áki kiadványaival (Edit.ors du Sagíltaiie) már eddig is a legelső franciái könyvkiadók közé emelkedett. Ez a vállalko-ásl az uj francia költészetnek egy uj és igen gazdag! Anthológáája. Az AnthoJógüa Baudlairetől kezdve egészen a legújabb költőkig vezeti végig az olva-l sót. Kissé egyenetlen az Anthológia, mert a régit ’ költőik közül kihagytak olyanokat, mint Verlaine,® ■ vagy mint Maurras, a francia royalisták harccsl íj publicistáját, akinek azonban a legújabb francia} szellem alakulására igen nagy hatása volt és van.f Ettől eltekintve azonban az Anthológia igen hasz- ■ ■ nosan tükrözteŰi vissza az újabb irányokat,melyek!:; a mai francia irodalmat végig borzongatják, a katolikus és primitív Francis Jamm-es, André Spire,j| . a judaizmus költője, az immár klasszikus nyu-1 ■ godtságu Raul Valéry mellett egészen .a kübistá-l kig, a surrealistákig és a francia „Ma“-istá’kig.® Ezeket a francia kassáitokat Tristan Tzara,. Cl?Fel j Cendrars és Iván Golfnak hívják. Utóbbi egyéb-;, ként. aki az uj, maga ás kiadott egy Anthologiátl öt Világrész címen, melyben, márt a Revue des f ,; Etu-des Hongroises et Fiimo Ougriénnes legújabb ;j! száma is megemlíti, három Ady-vers mellett egyl i bizonyos „Barta Sándorénak és Kassák Lajos-11 nak Vörös Pillanat cimü verse képviselik a ma-aj gyár kötészetet. Itt voma az ideje, hogy egy* * 'szép magyar an-thdogíát állítsanak össze az arra hivatottak a francia olvasóközönség számára. * (írói jubileum.) Budapesti szerkesztőségünkfl jelenti telefonon: Zsoldos László harmincéves iróiH jubileuma alkalmával tisztelői szombaton este az Otthonban vacsorát rendeztek, amelyen Rákosi Jenő is résztveít. (*) Ma temetik Tanayt. Budapes.i szer esz- T tőségünk telefonjelentése szerint ma temetik Ta- §j nay Frigyest a kerepest temetőben a főváros ál- V tál kijelölt díszsírhelyre. (*) Az uj zene ápolására alakult nemzői közi 1 társaság május 15-től 20-ig második zenekari s zeneünnepéiyét rendezi Prágában. A társaságnak minden ország fővárosában külön alosztálya van |i és minden évben rpásutt tartják meg az uj müve- | két bemutató hangversenyeket. Londonban Ed- ward J. Dont vezeti a társaság nemzetközi szervező munkáját és a többi fővárosban a zeneirodalom és történet legelső emberei támogatják ezt a nehéz munkát. A társaság főcélja, hogy fajra, nemzetiségre, korrá és ismeretlen névre való te- \ kintet nélkül mindazoknak megnyissa az utat a t közönséghez és a sikerhez, akik müveikkel erre • érdemesnek mutatkoznak. Rövid fennállása óta a j i nemzetközi társaság végtelen sokat tett azokért, ! akik az ismeretlenség homályában voltak kénytelenek maradni, mert a különböző filharmóniai ! társaságok és a dirigems-starok csak azokat szó- I 'laltatták meg, kiknek neveit a közönség már is- | (merte. A társaság 1924-ben alakult Salzburgban. | (Az idei prágai zeneünnepségei szeptemberben öt \ kamarazene-hangverseny fogja követni, amelyek | 'Velencében lesznek megtartva. Prágáiban az uj magyar zeneszerzők közül Réti, Kosa Gyöngy és j Bartók Béla müveit fogják előadni. Fiatal nemeitek, csehek, olaszók, franciák és angolok is szere- ! .pelnek a műsoron és két uj opera is színre fog kerülni; az egyik, egy cseh opera, a Nemzeti Szín háziban, a másik a Német Színházban. A 25- <től 465 koronáig terjedő hangversenyjegyeket legjobb előre megrendelni és pedig május elsejétől a következő cimen: „An das Büro des In tér n a ti ona- len Musik'festes, Prag I., Národni tr. 25.“ A két operához szóló jegyeket az előadás napján a pénz tárná! lehet megváltani. (*) Polgár Károly lesz a pozsonyi német színház igazgatója? Pozsonyi tudósitónk Írja: .A Beer Rezső lemondásával megüresedett német színházi igazgatói állásra a város kulturális bizottságához négy pályázat érkezett be. A pályázók: Polgár Károly volt magyar színigazgató; Popp Mihály, ,a máhrisdh-ostraui német színház igazgatója; Héber Henrik (Berlin), Hadin Henrik (Linz). A kulturális bizottság tegnapi ülésén szótöbbséggel úgy határozott, hogy Polgár Károlyt .ajánlja a megüresedett állásra. A javaslat felett a .pénteki tanácsülés és az április 27-iki városi közgyűlés fog dönteni. Miután Polgár Károlynak elismert színigazgatói múltja és nagy ruhatára van — ha a minisztériiumnak is úgy tetszik —, valószínűleg elnyeri a koncessziót. Ez esetben Polgár átveszi Beer régi társulatát. (*) Telraányi mint karmester. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Teimányi Emil, a világhírű magyar hegedűművész, mint ismeretes, kiváló karmester is; legutóbb Kopenihágában és Göteborgban magyar szerzők müveiből zenekari hangversenyt vezetett igen nagy sikerrel. Bartók, Dohnányi és Weine.r Farsangja voltak az est műsorán. A dán újságírók egyhangúan magasztalják Teimányi kiváló képességeit. (*) Bemutató a Kamaraszínházban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Szombat este kerül bemutatásra a Kamaraszinházban Durnas- nak az Első látogatás cimü egyfelvonásos vigjá- téka és Tourté.ine: Boubouroche cimü kétfeivoná- sos bohózata Acél Ilonával, Ági Erzsivel, Pető Atillával és Pethcs Sándorral a főszerepeikben. Jle tétováne*. állj mellénftf * íTtoess efő! HMM
