Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-14 / 60. (803.) szám
BeneS ttnteiekel eayeaplő Beszéde fienlben Briand ragyogó retorikája sem menti meg a jegyzőkönyvet — Az angol sajtó egyhangúan Chamberlain, a francia Briand mögött — A Times Anglia kötelességeiről Destruktív fináncpolitika Irta: Molnár Béla dr., volt magyar ország- gyűlési képviselő. Gálszécs, március 13. Az adózó polgár az állam fejőstehene. S aanrórvt, ha egy magángazdaság berendezésé rőíl akarunk magunknak tiszta képet alkotni, elsősorban az állatállományt és különösen a tehenészetet nézzük végig, úgy egy állaim pénzügyi politikái árnak tükre az adózó polgárság boldogulása, vagy elszegényedése. Valamint a fejőstehén lassankini megszűnik tejet admi s végül egészen beadja a kulcsot, ha megfelelő etetés helyett naponként többször és aiz eddiginél erélyesebben fogják fejni, épp úgy tönkre kell mennie az adóalanynak is, ha az atom adórendszere nem eHégstzák meg a jövedelmeim egy részével, hanem az adóalany vagyonát támadja meg. Adót, azt hiszem., a földifieke egy országában sem fizetnek az embereik szívesein s azt hiszem, a magyar ember lelkében az ellenérzést még annak idején a Bach-korszak erősítette meg, amidőn minden ember érezte, hogy egy idegen és ellenséges rendszer szedi el a pénzét. Arra azonban nem hiszem, hogy lett volna eset a modern népek történetében, hogy az állam adózó polgáraival szemben oly rideg és kérlolhetíen ellenségként álljon és viselkedjék,, mint a demokra- . tikosnak elnevezett csehszlovák köztársaság. Háború volt, a régi rend fölbomlott uj állami alakulatok keletkeztek, ez a keletkezési müveiét is sok pénzbe került és természetes az is. hogy amíg egy államalakulat a gyermekbetegségeken . átesik, sok viz folyik el a Dunán, illetve sok pénz gurul el illetékes és kevésbbé illetékes helyekre.' Ennek fedezésére való a vagyondézsma. A logika azt mondaná, hogy a vagyondézsma, illetőleg a vagyon egy bizonyos percentjének beadása után az adóalany vagyona többi részével korlátlanul rendelkezik s természetes, a dézsma százaléka nem lehet oly magas, hogy az adóalanyt tönkretegye. A dézs- ma kivetésénél a mezőgazdaságra fölöttébb sérelmes volt az, hogy’ az élő és holt felszerelést az 1919-Ski árakon állították be a mérlegbe. Mire a vagyondézsma kivetésére került a sor, az állatállomány értéke körülbelül felére csökkent. Most aztán a gazdát nem csak az a szerencsétlenség érte. hogy önhibáján kívül, az áralakulás folytán elvesztette az állatállomány értékének a felét, hanem még az is, hogy ezen elveszett vagyon irtán is dézsmált kell! fizetnie. Ha egy adórendszer ismer értékemelkedési adókat, úgy kellene ismernie az értékcsökkenésből előálló adóelengedést is. A világ minden adórendszere elemi csapás, vagyis vis major esetére ismer adóelengedést. Az állatállomány értékcsökkenése teljesen vis major jellegű s a gazdára elég az a csapás, hogy vagyona egy tekintélyes részét elvesztette s itt még ezen elveszett ré9z után is dézsmált kell fizetnie. Még sérelmesebb a lefoglalt nagybirtokok tulajdonosainak helyzete. Vagyondézsma iuik a földbirtok után az 1914- üki ár plusz 75 százalék értékemelkedésre lett kivetve. Az átvételi ár, amelyet az állam nem is készpénzben, hanem bizonytalan árfolyamú és eladhatilan állampapírokban igér, kataszteri holdanként 250—500 korona. Már most előállhat és néhány esetben elő is állott az az eset, hogy a nagybirtokos, ha a reá rótt -agyondézsmát ki akarja fizetni, egész birtokának az álam által megszabott árára reá kell, hogy fizessen. Az illetőnek tehát reá kell fizetnie arra az immár kétes értékű szerencsére, hogy Szlovenszkón valaha nagybirtokos volt. Az egész adórendszernek különben legsérelmesebb része az, hogy egy fikción épült fel, azon a törvényen, amely imperativ mondja ki, hogy a csehszlovák korona egyenértékű a régi osztrák- magyar aranykoronával. Előáll aztán az az eset, hogy valaki a békebeli árnak — dolgára átszámítva — kétharmadáért, tehát tetemesem olcsóbban adott el ingatlant és Prága, március 13. A hideg Chamberlain és a temperamentumos Briand első összeütközése tegnap lezajlott Géniben. Az angol külügyi államtitkár várva-várt beszédéről beszámoltunk már. A nyilatkozat nem tartalmazott uj dolgokat, de megerősített mindent, amit az elmúlt hetek Anglia desinteressementjérő! suttogtak a genfi jegyzőkönyv 'kérdésében. Amikor pedig a súlyos érvekkel szételemzett jegyzőkönyv helyébe valami más biztonságot hozó tervet kellett tenni, Chamberlain kifejtette, hogy a puszta regionális paktumok, a defenzív szerződéseik sokkal helyesebben, gazdaságilag ki- vihetőbben oldják meg az európai béke problémáját, mint a genfi terv. Azaz Chamberlain visszatért oda. ahol Anglia a cannesi konferencia idején volt s elvileg a Luther- féle német öt Hatalmi Paktum mellett foglalt állást E nyilatkozat után a népszövetségi tanács délutáni ülésén Briand szólalt föl, hogy legalább némileg kiegyenlítse angol kollégájának állításait. Briand és Benes a jegyzőkönyv tüliadonképpeni megalaphói s ígv annál nehezebb és fonákabb volt beszélni a francia delegáltnak akkor, amikor szülöttje már halott volt. De Briand nagy diplomata és nagy szónok, a francia könnyedség egész fugájával végezte dolgát s a retorikai alkotásokat uj remekművel gazdagította. A francia .,paraphrase“-műíajt mutatta be ismét: először fölolvasta a francba kormány hideg és jogi nyilatkozatát, majd szellemesen és temperamentumosán körülírta a mondottakat. Melankolikus önirónia áradt szavaiból, a tanács tagjainak szivét igyekezett megpuhi- tani, apellált Franciaország erkölcsi érzésére, mely a .jegyzőkönyvet sietett elfogadni; fölhívta a figyelmet az angol és a francia filozófia közti különbségre — egy szóval a pí- thosszal. a szellemességgel, a pszichológiával és a betűk logikájával fö1fegyverezve szállt harcba Cbamberíam érveivel. A tanács fagiai sokat nevettek vidám fejt°gefésem különösen amikor Briand a genfi jegyzőkönyvet a viTlámbáritóhoz hasonlította s az is megállapítható, hogy h allgatói kö zt naigv hatást ért el. mégis, mert uaíeyóbbszámu koronát kapott, a község részére a vételár 35 százalékáig emelkedhető értékemelkedési adót fizet, annak ellenére, hogy arany paritá son nem többet, hanem lényegesen kevesebbet kapott birtokáért, mint békében. Ezt az égbekiáltó igazságtalanságot tetézi az, hogy ezt a törvényt 1923-ban visszaható erővel hozták, amfi adótörvényeknél páratlan eset. Ha tehát valaki 1921-betn eladott valamit hogy — mondjuk — ezzel adósságait kifizesse s nem volt olyan szerencsés, hogy a hivatalos re- tortán 1922 májusig a vételt jóváhagyják, úgy, noha a tényleges eladás ideiében ilyen törvényről még csak nem is álmodtak s hogy olyan törvény még itt sincs, hogy az adóalanyok vagyonuk egy részét ezentúl meghozandó törvények és adók fedezésére készen tartsák, utólag egyszerre a vételár 35 percentjét kénytelen adóba fizetni. Látjuk és tapasztaljuk azt minden intézkedés méh hogy a kormány centralisztíkus politikája Szloveuszkót gyarmatként kezeli s ezen kezelésnek nem is nagyon elkendőzött célja a szlovenszkói magyarság teljes anyagi tönkretétele. Az ipartelepek bezárulnak, a kereskedelem pang, pénz a hiteligények kielégítésére vagy7 méregdrága, vagy egyáltalán nincs, mert azt felszívja Prága, a közép- és a nagybirtokot tönkreteszik s azt hiszem, nagyon is indokolt az a kérdés, hogy hát mivel is akarják az urak az üzletet A francia delegált úgy vélte, hogy a jegyzőkönyv még nincs eltemetve s a hatodik plenáris népszövetség, ülésen valószínűen még sok szó esik róla. Reflektálva Chamberlain defenzív biztonsági szerződés terveire, Briand megállapította, hogy ezek a tervek már igen gyakran fölmerültek a háború befejezése óta s m'ndig csődöt mondottak. Éppen e sikertelenség miatt dolgozták ki tulajdonképpen az általános, nagyarányú genfi jegyzőkönyvtervet a népszövetségben. Olaszország azonosította magát Scialoja felszólalásában az elutasító angol állásponttal. A csehszlovák sajtóiroda pedig tudni véli, hogy Anglia igen elszigetelődött nézeteivel a tanácsülésen. mert a delegáltak inkább Biiand meleghangú beszédének adtak igazat. A Prager Pressében Bmes külügymmiszter nyilatkozik Chamberlain elutasításáról s e nyilatkozat nagyon óvatos, nagyon diploma- ük us: elismeri, hogy ohamberlamnatc sokban igaiza van. de azért nem ad föl minden reményt még a genfi jegyzőkönyv érvénybelépésére vonatkozóan. • Ma különben Benes szel hozzá Genfben a jegyzőkönyv kérdéséhez. Az angol sajtó egyhangúan Chamberlain mellett Az angol sajtó a munkáspárti Daily Héráid kivételével egyhangúan azonosítja magát Chamberlain genfi nyilatkozatával. A jegyzőkönyvet véglegesen elintézettnek kell venni, mondják az angol lapok. Furcsálják továbbá azt, hogy Briand továbbra is a genfi jegyzőkönyv mellett foglal állást, holott a legtöbb állam elutasította s»zt A Times egyenesen érthetetlennek mondja ezt az eljárást. Anglia osztja Franciaországnak a béke Mérésére irányuló törekvéseit, de tekintetbe kell venni, hogy a kontinensen minden zavart éppen a francia-német ellentét okozott és ezért elsősorban ezt az ellentétet kell megszüntetni. Ha Anglia a tárgyalás alapjául fogadja el a német paktumtervezetet, az azért történik, mert elsősorban ennek az ellentétnek folytaitól. A még itt lévő magyarság ma az maik szemében a .égy Szlovenszkó orrán, nagyon könnyen úgy járhatnak az urak, hoigv a legyet akarván agyonütni agyonütik Szloveuszkót iis. Ne .gondolják az urak azt, hoigy7 ha maid külföldi kölcsönre szorulnak — nem beszélek a francia fegyverkezési hitelekről, amelyek addig tartanak majd, amiig Franciaország be nem látta az örökös fegv- vétkezésnek meddő és elbirbatatlan voltát, hanem beszélek komolv külföldiek pénzéről —, hogy ezek a 'külföldiek meg fognak elégedni a kormány által a falra vetített rózsaszínű tájképekkel. Nem is olyan régen meg el ént egy cikk a Timesbc i, amely elég lesuFóan tárgyalta i köztársaság pénzügyi politikafát. Ez a cikk nagy fölháborodást áltott ki Prágában, de ’Mgviék el az urak, hogy ezt aki váltott felháborodást külföldi aprópénzre felváltani nem lehet. A komoly külföldi üzletemberek nem fognak Prágában megállani, hanem valószínűen tájékozni fogták magukat aziránt, minők az általános gazdasági viszonyok s érdeklődni fognak aziránt, hogyan néz ki a máséra plebs contribuens. hogvan néznek ki az adóalanyok, akiknek boldogitása az ő pénzük egyedüli biztos garanciája. Ha a köztársaság pénzügyeinek felelős intézői addig észbe nem kapnak, a külföld elzárkózása fogja őket meggyőzni politikájuk destruktív voltáról. kiküszöbölésén fáradozik. A konzervartiv, Morning Post bírálja az eddigi angol politikát, amely állandóan biztonságról beszél, de határozatlansága folytán eddig a világnak csak nagyon szegényes szolgálatokat tett. Az angol államférfiak kötelessége, hogy Európának valami konstruktív és tartós dolgot ajánljanak, mert ha Nagybritannia továbbra is vissza fog vonulni minden ajánlattól, akkor a kontinensen csakhamar elveszti hitelét és megbízhatatlansága közmondásosabb lesz, mini Németországé. A Daily Telegraph igy ir: Most, amikor a genfi jegyzőkönyv tervét megsemmisítették, a következő lépés a német ajánlat megvizsgálása. — A liberális sajtó tartózkodóan Ítéli meg Chamberlain állásfoglalását, de azt a liberális lapok is elismerik, hogy a jegyzőkönyv elvetésével a népszövetséget végzetes csapás érte. A francia sajtó lelkesedik Briandért Páris, március 13. Minden lap szembe- helyezi Briand beszédét Chamberlain genfi nyilatkozatával. A sajtó szemére hányja Chamberlainak, hogy argumentációja az erő és a logika teljes hiijával volt. Anglia elutasítja azokat az eszközöket, melyek az európai államok nagy része szerint h:vatva vannak a kontinens békéjét megvalósítani. Ez a magatartás bizonyos tekintetben Angliát kiemeli Európ ból és Európán kívüli hatalmassággá teszi. Ezzel szemben Briand, Franciaország népszövetségi delegáltja ragyogó és mélyen átgondolt módon fejezte ki Franciaország álláspontját és vázolta a védőbéke elvét, melynek megvalósítására törekedett éppen a genfi jegyzőkönyv. Minden lap a legnagyobb lelkesedéssel ir Briand szónoki sikeréről, mely ismét tanujelét adta a francia kultúra fölényének és kiválóságának. A Petit Párisién közli Benes csehszlovák külügyminiszter egy nyilatkozatát, mely lényegileg megegyezik azzal a beszéddel, melyet Benes a népszövetségi tanács ülésén mondani fog. Benes dr. beszéde Géni, március 13. A népszövetségi tanács ma délelőtti ülésén Benes dr. csehszlovák külügyminiszter kifejtette a csehszlovák kormány álláspontját a genfi jegyzőkönyvvel szemben. A miniszter beszéde minden tekintetben igen békés természetű volt. Csehszlovákia hü marad a jegyzőkönyv eszméjéhez, ámbár Benes már annakidején meg volt győződve arról, hogy a tervezet nem tökéletes és kritikára ad okot. Chamberlain egy-két ellenvetése maradék nélkül helyes s teljes Fgyelmet igényel. Különösen a kötelező arbitrázs kérdésében rendkívül fontos az angol nyilatkozat. A kis államok, melyek elsősorban vágyódnak béke és biztonság után. nagy örömmel fogadták az arbitrázs eszméiét. Nagy örömmel üdvözölte Beries Chamberlainnek a regionális paktumokra vonatkozó tervét is. mert ezekre okvetlenül szükség van. Beszéde után Benes külügyminiszter egy határozatot olvasott föl, melyben a népszövetségi delegáltak nyilatkozatait, valamint a többi államoknak a jegyzőkönyv ügyében tett észrevételeit a néncrovefség szeptemberi teljes ülése elé utasították. A határozatot a tanács egyhangúan elfogadta. ' 100 Kfh ol HnronOírf fizettek raa„ március 13-án Zűriekben 15.40 svá’C’ frankot Napesten 215000. — magyar koronát Becsben 219700.— osztrák koronát Berlinben 21.42 német márkát V Á J ^rtAr'nr -• előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre ISO, negyedévre 76. havonta F Jgm26 Ké; külföldre: évente 450. félévre ^ Jjgf 225, negyedévre 115, havonta 39 Ké. ITÉsM-M'YWrfaWTi/jjjE^ BsgsgAg.ii»A«a« • ff mr Wa Jm AMt Jég? fiffl JeP**" Szerkesztőség: Prága. II., Stépánská fi 3ff H M Mf Jm ffl? f SL, j$$ ullce ló/HI. Telefon: 30-3-49. KladőÉ£ <AöI.«JÍ& hivatal: Prága. L, Lll’ová ulice 18. Tel,: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A Szlovenazkói éa (fluazinazkói Szövetkezeti napilapja felelős sxevfcesxtö: ’&á.t Tstuflll ii i ii.imm ■mii—i i i i i..i mim, MTnnrr-TTTTiniiiTniBii iiiiiiiMMirrT«fmifTirT’r--iifrTiijnimTrmicr-,nT7nTinTrTifrg"«M
