Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-13 / 59. (802.) szám

Mécs jLásziő szavai... A költő első budapesti bemutatkozása — H ;z» ^hangverseny Hubay Jenőnél — ísmerkedö- sésbst a Royalban — Mécs a Prágai Magyar Hir- P ap utján tiltakozik az ylrredenta4* megjelölés ellen Budapest, március 13. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A „Haj­nali harangszó1' ragyogó toliu írója, az arany- elkü költő-pap e héten bemutatkozott Buda- >est irodalmi- és művészvilágának. Mécs zászló, aki a közeljövőben.szerzői estre ké- asül Budapesten, annak rendje és módja sze­lni személyesen megjelent a magyar iró- és művészvilág vezető körei előtt és szavalt... Mécs László szaval... ez már magában 'éve irodalmi esemény. Mert az ő költemé­nyeit nála nemesebben, kifejezőbben senki i.ctn adhatja elő. Az ö teljes értékű költői al- otásai saját interpretálásában páratlanul fel­okozott hatásokat váltanak ki. fás ezért nem lég Mécs Lászlót a nyomtatott betűn át megismerni. Mécs Lászlót meg is kell hall­atni. Házi zenei est Hubayéknál Vasárnap délután. A Margii-rakpart egyik juri palotája előtt autók és kocsik sorakoz- ak.-. Pontban négy órakor érkeznek a endégek, élükön József főherceggel, akinek saládja is jelen van Hubayék házi zenei ■síjén. A világhírű művész túlzott szerény­éggel >,házi zenére14 invitálja vendégeit, de alóságos hangversenyt ad. amilyent csak a Igi jó időkben az uralkodók udvaraiban ad­attak ... íme a műsor: Beethoven: Quartett G-dtír op. 18., öadja a Melles-Zsámboky vonósnégyes. — ubay-daíok és a ,.Faust4* ók szer áriája: elő- dja Nagy Margit operaénekesnő, zongorán iséri Márkus Dezső operaházi igazgató. — iécs László szaval •.. A „Hajnali harang­só 44 és „Rabszolgák énekelnek44 című ismert ötétéiből. Végül Beethoven: Kretnzer-szonáta; előad­ja Hubay Jenő és Zsigmondyné Kabos ónk a. A Hubay-est szereplőit és a vendég lécs Lászlót a meghívott közönség lelkesen tin epei te. A meghívottak közt a főhercegi családon ívül a magyar közélet irói és művészvilág uimos kitűnőségét láttuk: Wlassics báró és aládja- Bárczy nyugalmazott polgármester, ovák István dr. volt eperjesi püspök, Berr- íviczy Albert, Ferenczy Zoltán, Forgách inosué grófnő, Rosthy Flórisné, Kuzmik tyetemi tanár, Kössler zenei főiskolai tanár, rósz Emil egyetemi tanár, Zichy Rafaelné •ófnő, Vészi József* Pékár Gyula, Béldi or dr., Vojnovits Géza dr„ Weisz Jenő iró. Baló Fde és Glaíter festőművészeik, 'encz-ell Béla operaénekes. Jelen volt Mas- ,'gni Pietro, a Budapesten vendégszereplő asz zeneköltő is és még számosán az írók ■ művészek sorából. A hangverseny után fesztelen társalgás Jzött teáztak a vendégek, akiket Hubay íiiö dr. és neje a legfigyelmesebb vendég- tásban részesítettek. Mondanom sem kell, >gv mindenki beínutattatta magának Mécs íszlót. mindenki legalább kezet akart szo- tani az ünnepelt költővel... Ismerkedő-est a Royalban Egészen különleges társaság gyűlt egybe itfőn este a Prágai Magyar Hírlap buda- ísti szerkesztőségének meghívására a Ro- d-szálló fehértermében. E helyen az írói vi- 5 és a sajtó képviselői szinte kivétel nélkül sgjelesitek’ hogy Mécs Lászlót hallhassák. A megjelentek közi láttuk: Herczeg Fe- ncet, Falu Tamást, Kállay Miklóst, Rab rsztávot, Pethö Istvánt. Galamb Sándor .-t, Pásztor Bertalant (Nagyvárad), Lányi ■'gmond dr.-t. Várnai Istvánt, Rédey Fe­ne dr.-b Kállay Piroskát, Buda Lászlót, áiárd Lászlót, Kiliái Zoltánt, 'Oláh György Frey. ujságirókaL Mécs László előadásának itt is osz- tlan sikere volt és a nagy számban megje- tt hivatásos kritikusok úgy a költeményei- t, mint az előadásáról szokatlanul meleg, gy elismeréssel nyilatkoztak és Mécset íz barátsággal ünnepelték. Az ismerkedő tén megjelent Szent-Ivány József nemzet- ülési képviselő is, aki szeretettel niegkö- 3nte a költőnek, hogy eljött a magyar írók művészek közé és meggyőzte őket arról, gy Szlovenszkón is van magyar költészet, igyar Írás. A Royalban tartott szavaló- :én Schöpflin Aladár, a neves esztétikus itatta Mécs László költői egyéniségét A ivaló-est során Deák Renée- az ismert he- iümüvésznő Deák Zsigmond zongorakisé- ;e mellett előadta Hubay Jpnö a . Cremonai gedüs *4 című szonátáját és Drdla „Ten- isse“ cimü opuszát. A sikerült zenei szám lkán és stilulosan illeszkedett Mécs László grázó előadásába... 1 Pgnteft, márdfas 13. JFHÍGtlMlGWXftmigt? Veszedelmes tűz a budapesti Oktogon-téren A vlllanyrelílámtáblán támadt rövidzárlat lángbaboritotta egy négyemeletes bérpalota tetőzetét — Pánik a magyar főváros leglor zalmasább részén — Egy tűzoltó hősi halála oltás közben Budapest, március 12. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Tegnap este 9 óra fele hirtelen ki­gyulladt az Oktogon-tér egyik házának, az Andrássy-ut 50. sz. háznak a tetőzete és per­cek alatt hatalmas láng és lüstielhök csaptak az ég­nek, óriási pánikot keltve a környéken, a szomszédos házak lakóiban és a járókelő közönség soraiban. A IV., V. és VI. kerületi tüzÖrség azonnal kivonult a hely színére és nagy apparátussal fogott a veszedelmes tűz eloltásához, mert a Teréz-köruí 17. és az Aradi-u. 15. sz. szomszédos házak is veszé- lyzetctve voltak. A régi ház tetőzetét, ame­lyen egyébként a Modiano cigarettahüvely- gyár hatalmas villany reklámja állott, csakha­mar hatalmas erejű Niagara fecskendők viz- sugarai öntötték el és a 4-ik emelet lakóit azonnal kilakoltatták, mert a hatalmas súlyú reklámtábla bedölése minden percben fenye­getett. Az ólom ugyanis, amellyel a reklám- rudak a tetőzet gerendázatához voltak erő­sítve, a tűz folytán megolvadt és csakugyan percek alatt a hatalmas reklámtábla ágyudörgésszerü robajjal lezuhant. Ekkorra már kordont vont a rendőrség, amely a villamos és autóközlekedést is be­tiltotta a veszélyeztetett körzetben. A nagy szélroham rettenetesen növelte a lángok ere­jét és korom, pernye, fojtó füst töltötte be a tér levegőjét, ahol pánikszerű félelemmel szemlélték a katasztrófa ijesztő látványát az emberek. A lezuhanó reklámtábla több mé­teres izzó vasíéoei a járda felett lógtak s köz­ben kigyulladt a padlás is, mire a negyedik emelet egyik szobája Is tüzet fogott. A szomszédos házak lakóinak kilakolta­ssa után 10 óra tájban fülsiketítő robajjal az utcára zuhant az égő ház felső ' teljes párkányzata, a díszítések és zuhanásuk közben magukkal sodorták a ház homlok­zat ára illesztett hatalmas cégtáblákat, amelyeknek kolosszusai előbb rázuhantak a lűrdeíőökziopokra, a közelben álló ujságbó- déra, súlyúkkal romokká döntve ezeket. Az egyik ilyen lezuhanó tábla a tűzoltó tolólét­rán dolgozó egyik-tűzoltóra esett, akit a gyalogjárón azután teljesen maguk alá temettek a lezuhanó törmelékek. Mire társai csákányokkal s egyéb eszkö­zökkel odasiettek, hogy kiássák a romok alól, már halott volt. Vincze Gyula tűzoltó a neve a bátor embernek, akit három kis gyermek és özve­gye sirat. Egy társát, Darázs Gyula tűzol­tót, aki szintén lezuhant, életveszélyes sérü­lésekkel húzták ki a romok alól. Ez agyráz­kódást szenvedett. Ejfél felé megfeszített erővel sikerült lo­kalizálni a tüzet amelyet a vizsgálat eddigi adatai szerint a Modiano vH!anyrek!ániján támadt rövid­zárlat okozott. A kár, amelyet a tűz okozott, egy milli­árd korona. Vincze Gyula családja érdeké­bem gyűjtés indult, özvegye éppen most ál­dott állapotban van. A tüzoltóföparancsnok- ság előterjesztésére ismét szigorúan felül­vizsgálják a reklám világításokat, amelyek annyi baj okozói voltak. Kassán megkezdték Tarai Henann kommunista képviseld mousIre-Mmílgvéiiek tárgyalását Huszrendbeü hatóság elleni erőszakkal, a köztársasági e’nök megsértésével és a hatóságok megrágalmazásáva! vádolják — ötven tanút hallgattak kJ az ügyben Kassa, március 12. Kassai tudósítónk jelenti: A törvényszék egész nap tárgyalta Taussük Hermáim kom­munista képviselő monstrebünügyét, aki ellen hatóság elleni erőszak, a köztársasági elnök megsértése és a hatóságok megrágalmazása miatt indult eljárás. A vádirat szerint Taussik Szolyván azt a kijelentést tette, hogy a csehek csak azért jöttek Ruszínszkóba, hogy telefalják magukat és meggazdagod­janak, hogy az összes ruszinszkó: áűam- hivatalnokok a burzsoázia erkölcstelen, rothadt eszközei, a rendőröktől a szolgabirákon és a zsupáno­kon át a legmagasabb hivatalnokig gazembe­rek, akik azért jöttek ide, hogy a nép kárán meggazdagodjanak. Ugyancsak Szolyván — folytatja a vádirat — Taussik a légion-istáikat és a hatósági kiküldötteiket reprodukálhatat­lan kifejezésekkel illette, majd Ungváron rendőri tilalom ellenére gyűlést tartott, ahol a tömeget a rendőrség elten felvonultatta, a rendörtlsztviselöket sér­tegette és Blaha miniszteri tanácsosra igy kiáltott rá: — Látja, tanácsos ur, a maga nyomorult bagázsait! Polák referensről pedig est a kijelentést tette: — Úgy jött ide, mint valami utolsó, még gatyája sem volt. most pedig hátaglovat tart! A vádirat további pontjai szerint Kassán a cserkészek felvonulásaikor a rendőri készültséggel nyílt csatát vivott, a Fő utcán letartóztatott embereket kisza­badította, a cserkészeket arra buzdította, hogy verjék el a rendőröket. A sóvári gyűlésen megsértette a köztár­sasági elnököt, Korompám Kiima volt kassai, jelenleg pozsonyi rendőrigazgatót gauner momarchista spiclinek nevezte, Mares főszol­gabírót .azzal vádolta, hogy zsidó táncosnők­kel barátkozik, Rumav zsupánt pedig azzal, hogy a rimamurányi részvénytársasággal ját­szik össze. Brunner háborús működéséről azt mondotta, hogy Szlovenszkóban fejletlen leá­nyokon követett el erőszakot és sértésnek vette, ha csehül szóltak hozzá. Összesen huszrendbeü bűntettel és vétséggel vádolja ezek folytán a vádirat Taussíkot, aki Kijelentette a vádirat felolvasása után, hogy nem érzi magát bűnösnek és nem tartja kötelességének, hogy a bíróság előtt helyt áüion a vádakért. — Amit tettem —■ mondotta —. kommu­nista meggyőződésemből tettem. A vádirat Klíma és Benda bosszú-műve. Az inkriminált dolgokat a lapokban megírtam, sőt interpel­lációkban is elmondtam, még sem állítottak bíróság elé. A vádiratban foglalt kijelentések legna­gyobb részét tagadta a vádlott, a.ki azután kijelentette, hogy mindenki tudja, mit követ­tek el egyes zsupánok és tisztviselők. Sem a tisztviselőket, sem a csendőröket nem ne­vezte tolvajoknak, ellenben igaz — mondotta —, hogy Szolyván a köztársaság fennállása óta ti­zennyolcszor lőttek a népre, 23 embert lőt­tek agyon és száznál több embert sebes!- tettek meg. A légionisták ró! elmondta még védeke­zése soráff a vádlott, hogy az oroszországi visszavonulás alkalmával sokan közölök gyilkoltak és raboltak. Megismétli Brunner elleni vádjait, de Románról soha rosszat nem mondott. Klímáról igazolni tudja, hogy Kra- már, Klofác, sőt Ma«aryk elnök ellen is vég­zett rendőri teendőket és hogy az estei fö­31 ; hercegek és Frigyes főherceg szolgálatában | állott. Taussik k-l-iaiíígatá’Sa után a törvényszék i megkezdte a tanuk kihallgatását, akiknek száma mint­egy Ölvenre tehető. A monstre ágy íren mára várható az ítélet. A P. M. K. PÉNTEKI ROVATA írja: Neubauer Pál Témák, sülte! kár eiiüfaiiani Prága, március 12. Ezen .3 héten volt .hatvanbűt éve annak, hagy a világ legkülönösebb poétába. Péter Alter.- berg, megszületem A háború előtti Becs, a Kai- serstadt nagy dekadense, akt. páratlanra! ^ maga •nemében. Bécsiben Párisi teremtette meg arái­kul, hogy valami köze lett volna Pariskor. Poéta, aki nem irt rinreke", csak prózát; akinek a pró­zája poélijousabb a versnél. Aki ni verset dobért k: magából: a prózát, melyben a vers a sorok közé van bujtatva — a % Elet sorai közé. Aiteit- bergnek két tábora van. Az egyik teljes hülyé­nek tartja, a másik az írás fejedelmének. Ma is, mikor elcsendesült sírja fölött a küzdelem :aia. Szobalányokról, a (gyomor fontosságáról, egyes szavak hatásáról, egy tapétáról, szóval az élet apróságairól irta köteteit. A nagyképűek e/ért tartották hülyének. A bensőséges emberek ezért szerették és szeretik olyan vagyon. A nagyké­pűek nem tudják, hogy minden mögött, minden körül ós mindenben Isten nyilatkozik me.;. Nem­csak lánggal égő bokorban, mint Mózesnek. Min­den apróságban, mindem jelenték te! en s égben. .Mer: apróság nincs. Ez Alteirberg poéz'sének mély bölcsessége. Küiönöb szent volt a Ivócsi Péter, aki kocsi­sokkal pezsgőzött és szobalányokkal foRialkcwott egy életen át és aki úgy beszélt masáról harma­dik szentélyben, mintha idegen volna maga- magának és társaságban önmagáról szólva azt mondta: „Dér Péter Altenberg44 — mert tűi volt minden egoizmuson. Vele szemben nem fontos, hogy Metternich vaskanceüár születésnapja is erre a hétre esik. Aiterrbergre gondoltam, mvker tegnap az ut­cán két elhaladó ember közül az egyik azt mond­ta egy harmadikról: „Azt hitte, hogy ellenségei voltak, pedig ezek, akiket ellenségnek hitt, csak azt éreztették vele, hogy jelenléte kellemetlenül hat . . .“ Többet nem hallottam. Alícnbergi módszer­rel utána tártam az elejtett mondatnak. Vájjon milyen lehet az az ember, aki ellenségnek lá*i:< azt, akire kellemetlenül hat? Sokféle kellemetlen ember van. Van olyan, aki annyit tud, hogy az ö* jelenlétében minden vita vagy beszélgetés elejétől fogva lehetette;!. Mindenki tudja, hogy az ö abszolút megbízható tudása az utolsó szó, amely előtt meg kék uíjo-- nia mindenkinek. Kellemetlen,- -mert az ily én em­ber 'döntése a többseknek azt bizohsitiidbe, hogy nem tudnak semmit. Kellemetlen ember, akinek hálával óno­zunk. Közelében nem érezzük magunkat ;b - dón. Adósok. lekötelezettek vagyunk. Kellemetlen, aki lelkileg szenved. Aki azt várja, hogy vigasztalják. A mai világ pr esz tója nem enged időt arra. hogy az ember embertár­sával foglalkozzék. A györge ember mégis vi­gaszt vár, szeretetet, erőt. Melegséget, amely helyett fagyos zártsziviiséggel találja magát szemben. Szív és melegség után vágyik, de hívó szava elvesz a rohanás pusztájában. Ezek a kellemetlen emberek, mondaná A!- tenberg, ellenségnek nézik azt, ak! am ér rá ar­ra, hogy barát tegyen. Az egyik ember a másik­nak a sorsa. Ezért igaztalan minden ítélet, ame­lyet ember az emberről alkot. Hiszen senki sem tudja, mit rojt a másik lelke mélyén, amit a dac, a szégyen, a gyűlölet, az okosság lakataiva! elzárt. Elrault a krízis? A Tribuna vezéreitekében azzal a kér­déssel foglalkozik, hogy a koalíció mond­hatja-c nyugodtan, hogy a válságot kiállotta már. A legutóbbi válság ugyanis sokkal sú­lyosabb volt, műit az összes régebbiéi; együttvéve. Bizonyos problémáknál tényleg megtalálható a kompromisszumos megegye­zés, vannak azonban olyan dolgok, ahol a kom­promisszum felmondja a szolgálatot. Az egyházplitikai kompromisszum hatá­rozottan a haladópártok rovására köttetett meg. A pokrokár pártoknak ugyan nincs mit sajnálniok, hogy a megegyezés az ő kárukra történt, mert a cseh néppárt ma kétségtele­nül hatalmas politikai tényező. A legutóbb! időben a néppárt a tisztviselői körökben is nagy hódításokat végez, mert ügyesen tudja kihasználni a kormánynak tétovázását. Ily- módon a néppárt — a tisztviselőket meg­nyerve — betekintést kap az állami köz igaz­gatásba is és ez a körülmény csak előnyére válik akkor is. ha egyszer az ellenzékben ta­lálja magát. Mindezek a tények arra kény­szerítik a tárgyilagos szemlélőt- hogy a parlamenti munkát a legnagyobb oesszí- ralsmussal tekintse. A néppárt továbbra is harcias marad s a többiektől függ. hogy ne akkor lépjen ki a koalícióból, amikor az a legkedvezőbb lesz a számára. — Am erre a költészetre, amelyik mint : n .-Hajnali ha'rangs;:á“ és „Rabszolgák éno- i kelnek44 cimü köteteim tanúsítják — a maga­sabb művészet jegyében született meg, nem ioné; ráfogni az irredentaságot. — Az irredenta költészetet,' mint műfajt, alsóbb rendűnek tartom; hasonlít az alkalmi versíráshoz amely 'sokszor olcsó, tékái nem művészi eszközöket használ. Mécs László e kijelentése mán bizonyára nem illetik többé költészetét az irredenta jel­zővel. mert Mécs irredentizmusa a világmeg­váltás ára, a z embernek szere tétben való megújhodására irányul, mindig művészi el­vek' mindig egyetemesen humanisztikus ta­nok megvalósulásáért... Erdélyi Árpád. Mécs László tiltakozik verseinek irredenta megjelölése ellen Némely budapesti.láp Mécs László köl­tészetének jóakarata félreismerése okán irre­dentának mondja a költő verseit. Szükséges­nek tartottuk müveinek erről a feli gásáról magát a költőt megkérdezni, aki a következő érdekes nyiltakozatot tette előttünk: — A? én evangéliumi felfogásom szerint minden emberi szenvedés és fájdalom szent slőttem. Ennek én mindig hangot adok költé­szetemben és a speciális magyar fájdalom eginteább ihleti lantomat, de ez a fájdalom is icleiileszteedik a minden nagy fájdalmat át­fogó. egyetemes evangéliumi igehirdetésbe-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents