Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-12 / 58. (801.) szám

yomGAlM&G)rAfiffTRMP Csütörtök, március 12. Mit köveiejssek a prágai háztiilaidobosok? Prága, március 11. A prágai háztulajdonosak memorandumot in­téztek a korányhoz, a képviselőkhöz és szená­torokhoz, melyben tarthatatlan helyzetük meg­javítását kérik, továbbá az uj lakbértörvény mi­előbbi végrehajtását és törvényerőre való emelé­sét. Ezekutáu több pontban felsorolják azokat az intézkedéseket, melyek véleményük szerint egye­dül alkalmasak a zavart viszonyok rendezésére, így elsősorban követelik, hogy a lakásbérlők vé­delméről szóló törvényből rekesszék ki azokat, Ikilknek évi jövedelme meghaladja a 30.000 koro­nát, vagy pedig 200.000 korona értékű, bármiféle vagyon fölött rendelkeznek. Ugyancsak kérik a kereskedők és magánhivatálnok-ok törvényes vé­delmének eltörlését is. Főlkaivánságuk pedig az, hogy a védelem sohase vonatkozzék a társada­lom bizonyos rétegeire, akármilyen rossz is le­gyen annak az osztálynak általános anyagi hely­zete, hanem esetenként és egyénenként legyen szabályozva. Felsorolják ezekután az összes rájuk kivetett adókat s ezeket mint alaptalanakat és igazság­talanokat egyszer és mindenkorra eltörölni kérik. Megemlékeznek a házmesterekről is, kiknek bére a javult viszonyokhoz képest tulmagas, ezért a 'házfelügyelői fizetéseik leszállításának megenge­dését is kérelmezik. Végezetül kitérnek arra, hogy az összes európai államokban eltörölték már a használha­tatlanná vált háború utáni lakástörvényeket, ülő tehát, hogy a csehszlovák honatyák is ’épést tartva a korral, uá, a háztulajdonosokra inéltá- nvosatob törvényt alkossanak. ^IIIIIHIIIIBIIIIIIIIIIIIIIIÜIIIIIIIIIIIIIBIIIIIIQ | Dr. Borüvka | ezelőtt Dr. Hausmann szanatóriuma 1 T,Sr PrfiBJ 11.. Legerova 81. T6isír j 2 Mi mindent árul el egy vér csepp? \ Berlin, március U* Egy vércseppböl pontosan meg tudjuk állapítani, hogy embertől, vagy állattól szár­mazik-e. Ily módon sikerült megállapítani a legutóbbi francia és német bűnügyi perek­ben azt, hogy a vérnyonjok emberi testből származnak. A kémia most nagy lépést tett előre. Olyan módszert találtak, amellyel egy vércsepp analízise alapján meg tudjuk álapltani, hogy férfitől, vagy nőtől származik-e. Evvel az uj fölfedezés­sel karöltve jár egy még nagyobb haladás: kémiai utón meg tudjuk állapítani az anya vérének vizsgálatával, hogy a születendő magzat fiu-e, vagy lány. Manoilow orosz orvos úgy jutott ehhez a fölfedezéshez, hogy egy alkalommal a bí­róság megkérdezte tőle, hogy meg-e tudná állapítani abból a vérnyomból, amely a per­ben döntő szerepet játszott, hogy férfitől, vagy nőtől származik-e. Mivel ezt nem tud­ta megállapítani, a vádlottat szabadon kel­lett bocsátani. A tudóst ez az eset arra ösztökélte, hogy a születendő magzat nemének megállapításá­val tüzetesebben foglalkozzék. Manoilow a következő gondolatból indult ki: az orvosi irodalom ezer elméletnél többel felelt arra a kérdésre, mért fejlődik az egyik mag a női, másik a hímnem felé. Az elméletek ugyan ellentmondók voltak, de abban a tn domány emberei megegyeztek, hogy a női petesejt különleges ingerlő anyagot választ ki, amelyek később a vérbe vegyülnek és ezek okozzák a hímnemnél a haj és szakáll- kinövés periódusában a hang- és jellemvál­tozásokat. Ha a mirigyeket eltávolítjuk az cnnuch ismert típusa keletkezik, akinél a hang és jelleanválozások, amelyek a férfit a nőtől megkülönböztetik, nem állnak be. En­nél is érdekesebb, ha egy kakas ivarmiri- gyeit eltávolítjuk, mert ennek következményeképpen a kakas elveszíti a taréjt, a kakastaréj v?sszafej!ö- dik és a tyúkokkal szemben teljesen el­veszti érdeklődését. Ha pedig fordítva a tyúkok ivarmiri­gyeit el távolijuk, kinő a kakastaréj és a sarkantyú. Manoilow erre alapította kutatási mód­szerét. Nemcsak azt állapította meg, hogy a férfi- és nőivér között miben áll a lényegkü­lönbség, hanem azt is, hogy a terhes nő vére olyan reakciót mu­tat, mely köze’edik a férfiéhoz. Ezzel a módszerrel 88 százalékos biztonsággal elő­re megállapítható, hogy fiú születik-e, vagy lány. Németországban folytatták ezt a kísér­letezést és Abderhalden tanárnak síkerült a következőket megállapítani: A nő szerveze­te egy még meg nem áfcületett fiúgyermek­re úgy reagál, hogy azonnal ellenanyagokat választ ki, mert a természet úgy védi meg az anyát az „elférfiasodás“ eben. A német tudós ezekre az ellenanyagokra nézve olyan próbát talált, amely lehetővé teszi, hogy a születendő, gyermek nemét még az orosz tudósnál is előbb állapítsa ir: eg E£y esetben ez a próba nagyszerű ered­ménnyel járt, mert a szülés az anyára nézve az orvosok véleménye szerint nagy veszéllyel járt vokiá és a • gyermekét születése előtt el akarták távolítani. Az anya csak akkor egyezett ebbe be­le, mikor megállapítást nyert, hogy a szüle­tendő gyermek nem lesz fiú. Törvényhozó körök a tudomány nagy haladása következtében már egy törvény- javaslat kidolgozásával foglalkoznak, amely megvédi a nemeket, mert feltehető, hogy az emberi önkénynek a természetbe való be- avátkozása a társadalom szempontjából nagy hátrányokkal járna. A tudósok remélik, hogy eme kísérle­tek alapján nemsokára olyan módszert fog­nak találni, amellyel egy vérnyomból azt fogják megállapítani, hogy melyik egyéntől szármázik. Nem kell külön szólni arról, hogy ez micsoda hatással volna a bűnügyi nyomo­zásokra.* G. K. „Komáromi kikötőben áll egy hadihajó..." A P. M. H. eredeti riportja Komárom, március 11. A komáromi híres, százszor görbe utcák göröngyös kövezetén esetlek-boti ok ki a Dunapartra. Fülemben zsong egy régi ko­máromi nóta, az első, amelynek dallamára visszaemlékezem: „Komáromi kikötőben áll egy hadihajó •..“ Nézem a Kisduna lomhán folydogáló sö­tét vizét s látom, hogy a híd mellett valóban ott vesztegel egy szürke hadihajó, miniatűr remeke a tengerjáró alkotmánynak, de nem az, amelyről a komáromi nóta álmodott. A híres Gkwworm telelt a komáromi kikö­tőben, az az angol hajó, amely az utolsó Habsburg-uralkodót száműzetésbe vitte. Mi­óta ezt megtudták a komáromiak, állandóan, főként ünnepnapon, sok bámulója akadt a karcsú, ragyogó monitornak, amelynek tete­jét mint bűvös háló fogja át a rádió-antennák tömege. Szemben a hajógyár dolgozik íélárbócra engedett üzemmel- a parton két uj .tipusu, könnyű teherhajó, komáromi munka. Két kis francia hajó is itt vár javításra. Nézem a partót, a Dunát. Nem ismerek rá. Ez már nem a régi, bizalmasan mesélő, barátságos folyam, hanem rideg, szabályos partok közé szorított komoly kalmár Duna. Keresem az Angliát, amelynek fái hangula­tot adtak a szürke, köznapi Komáromnak. Nincs sehol- A még megmaradt fák is halálra Ítélten várják a fejszecsapást, mert a hely kell a kikötőnek. Kikötő lesz a Dunaparton, amely állandó munkát ad a tétlenségben fáradt kezeknek és kenyeret az éhesen korgó munkásgyomrok- na'k.----Már nem sajnálom a régi hangulatot. a fákat, amelyekhez minden komárominak sok-sok szines álma fűződött, mert tudom, hogy álmainknál drágább kincs a kenyér, mert a valóságos életet jelenti. A régi álmok helyett most újat álmodunk: ...•Látjuk, hogy Komárom haldoklásá­ból ujra-éled. A Duna mellett nem szűnik a nyüzsgő forgalom. A sápadt rtiunkálarcokon az elégedett nyugalom derűje piroslik s nyo­mukban uj- izmos generáció lépked. — így álmodjuk... A valósság? Az uj álmok még messze késnek s a va­lóság az nagyon szomorú. A munka lassan, vontatottan halad előre éppen, hogy csak tessék-lássék. Régen volt már, évekkel ezelőtt, hogy a város olcsó pénzen eladta a hatalmas, két és fél kilomé­teres telket az államnak, engedett a munkás­ság kérés-ének. mert hitte azt- amivel kecseg­tették. hogy Komáromban egyszerre elmu ik a megélhetés nyomasztó gondja, lesz munka bőven és ha a munkás pénzhez jut. dolgoz’k az iparos és jövedelemhez jut a régóta pangó kereskedelem is. Négy éve varia már Koma rom, hogy a telek olcsó eladásával betűző nyitott lojalitása fejében a kormány is be váltja ígéreteit és megvalósítja a paradicso mi jólétet. Ezzel szemben azt látjuk- hogy munka alig akad. a munkásság koplal, ráér politizálni s erősíti a felforgató szándékú kommunistapártot. A kisiparos, a kereskedő keservesen tengődik, a legjobb cégek kény- szeregyezséggel hosszabbítlak meg kínos ve­getálásukat, mert a nyugdHas tisztviselő, a munkanélküli munkás a kenyeret is szűkösen osztja be. ipari cikkre, ruházatra pedig álmá­ban sem gondol. ■ Mi történik itt? M’-ért van ez igv? Boncolgató agyunk hiába keresi a logikus magyarázatot. Felvilágosítást csak az illeté­kesek adhatnak. Adnak is. Pozsonyban azt mondták: _ A komáromi kikötő ki fog épülni, mert fontossága nagyobb a pozsonyinál is- A tranzi to-forgalomnak jobb helyet keresve sem tudnánk találni Komáromnál mert Itt legszélesebb a Duna- ahol a Győr-Duna és a Vág torkolata óriási folyammá szélesíti Po- zsonyig alacsony vízállás mellett nem juthat­nak a hajók. A komáromi kikötő kiépül, de csak évek múltán, a pozsonyi után, mén pénz kevés van s a kormány is rossz szem­mel nézi Komáromot az intraiizigens politi­kája miatt. Komáromban ezt mondták: — A munka lassan halad, mert kevés a pénz. Komárom helytelen politikát üz, a mun­kásság kommunista, a polgárság távol áll a megértéstől. Más üzemben, igy a hajógyár­ban is kevés a munka s egyedül a kormány segíthetne, ha állami munkát adna a komá­romi hajógyárnak. A két válaszban minden van- csak ész­szerű logika nincs. Annál világosabban mu­tatnak rá a kormánynak Komárommal való szándékára. Az illetékesek nem kutatják azt, hogy miért találnak jó talajra itt a moszkvai igék s miért folytat intranzigens politikát a békés szándékú polgárság. Pedig a magyarázat olyan egyszerű: Komáromban nincsenek nagy ipari tele­pek, a hajógyáron kívül egyetlen gyár sincs, az építkezést évek óta mozdulatlanná béní­totta a pénztelenség. A munkásság fizikailag leromlik, lelkileg pedig a káros, de neki tet­szetős politikai tévtanok útvesztőjébe téved. Az utolsó közgyűlés rámutatott arra, hogy ami munka volna a kikötőépitésnél, jórészt idegen munkásokra bízzák, tehát a kormány a néki kedvező szerződés egyetlen- a város javára, szolgáló pontját sem tartja be. A pol­gári lakosság, a faji összetartozáson kívül exisztenciálisan függő viszonyban áll a mun­kásság jólétével. Komárom ma már megszűnt hivatalnokváros lenni, a katonaság az itt le­telepedett cseh és szlovák kereskedőkhöz, iparosokhoz viszi pénzét, tehát az itteni pol­gárság teljesen önmagára van utalva, egy­másból kell ólmok. Ennek eredménye a mini­mumra csökkent lakószám ismertetett anyagi erőtlenségéből könnyen egy vigasztalan szo­morú számra váltható át. Mindezzel odafent keveset törődnek, csak kategorikusan megállapítják, hogy Ko­márom kellemetlen politikát üz, tehát meg kell büntetni. Az ok és az okozat összefüggé­sére nem gondolnak. A kormány vakságát növeli még az is- hogy nem ismerik ennek a városnak a múltját. Komárom nem ma lett ellenzéki, nem a mai kormányzat megdöntésére törekszik, ha­nem éles ellenzéke volt a mindenkori magyar kormányoknak is- Lakóinak független foglal­kozása. szabad gondolkozáshoz, befolyás- mentes véleményhez szoktatta őket és meg­akadályozta abban, hogy a kormánypártnak akaráttalan mamelukokat szállítson. A város gerinces volt és maradt. Ma sem tesz egye­bet, mint hajdanán, opponál az igazságtalan­ságok ellen, de az uj állam' kormánya is kö­veti magyar elődei mintáját: bünteti Komá­romot- mert önállósága, szívós igazságkere­sése nem némitja el. mert jogai tudatában nem megy alázatos instanciára oda, ahol ha­ragszom rádot mutatnak neki minden ok nél­kül. A kormányutód éppúgy nem gondol ar­ra, mint elődje, hogy megdönthetetlen bizo­nyítékokkal, letagadhatatlan tényekkel kell előbb igazolnia a sokat szenvedett város iránti jóindulatát, hogy Komárom a becsüle­tes kérés és hosszantartó várakozás után őszinte szívvel mondhassa, hogy köszönöm. Mit tett a kormány eddig Komáromért? Mit tett a város a közeledés érdekében? A város, hogy jószándékát igazolja- sze­rény vagyonából olcsó áron adott a kor­mánynak egy tekintélyes darabob éppen a legértékesebb telkeket, a kormány pedig va­lóban dolgoztat a várostól vett telken.'de a kenyeret, amelyet az itteni munkásság már olyan régen áhit, idegeneknek juttatja. A szerződésszegő fél ne várjon szeretetet a megkárosított másiktól. Komárom opponál, amíg oka lesz erre. a kormány pedig vegye fontolóra azt hogy jobb egv gerinces ellenfél, mint egy gerinc­telen jóbarát. Az uj lakbértörvényjavaslat nem szabályozza véglegesen a béreket Mennyit fizet a lakó április 1-én? — Uj fel­mondási okok Prága, március 11. Az uj lakbértörvényjavaslat> amelynek főbb intézkedéseiről tegnap beszámoltunk, mai formájában még nem tekinthető befeje­zettnek és arról «még tovább folytatják a ta­nácskozásokat. A már említett részleteken kívül az uj javaslat több felmondási okot állapit meg, mint ed­dig, különösen az üzlethelyiségek és ipari műhe­lyek bérlőivel szemben, ha uzsora, az ipar­engedéllyel való visszaélés, vagy hamis bu­kás miatt elitélik őket. A béreket csak részben és nem is vég­legesen szabályozza az uj javaslat. Az eddigi lakbértorvény szerint a házi­úrnak jogában állott a ház karbantartási költ­ségeit a lakókra visszahárítani és a bérlő a rája eső kvótát köteles volt a ház-bérrel együtt megfizetni. Ezt a paragrafust hatá­lyon kívül helyezi az uj javaslat, amely a béreket az 1914. év előtti házbérhez illesztett további pótlékokkal emeli. A javaslat a fo­lyó és a következő évre a most érvényes pótlékokat 10 százalékos pótlékkal emeli, amelyek egy szoba konyhás lakásnál 20- két szoba konyhásnál 40. három szoba és kony­hás lakásnál pedig 60 százalék többletet je­lentenek az 1914. év előtti állapottal szem­ben. Eszerint, ha a javaslat törvénnyé válik, az a bérlő, akinek 1914-ben egy szoba kony­hás lakása volt, a folyó év április 1-én fizetné a régi bér negyedév' kvótáját és az eddgi 20 száza­lékos pótlékot, helyesebben az áprilisban az eddigi törvénv alapján esedékes bért és ennek 10 százalékát, A pótlék kiszámítására néive minden esetben a háború előtti utolsó esztendőben fizetett alapbér irányadó. A javaslat mentesiti a lakókat az eddigi világítási és kéménytisztítási dijak megfize­tése alól is. Vita^az olasz kamarában a kisebbségi közigazgatásról Róma, március 11. A kamara mai ülésén, melyen a belügyminisztérium költségvetését tárgyalták Lumelli képviselő szőbahozta a déltiroli helyzetet és mődszerváltoztatást követelt az ottani hivatalnokok körében. Kiemelte, hogy a déltiroli német nyelvterü­leten az olasz hivatalnokok nem tudnak németül és ennek következtében lehetetlen a közigazgatás. Grandi belügyi államtitkár válaszában kifejtette, hogy Déltirolba tényleg délolaszországi hivatalnokokat helyeztek el, de csak azért, mert ezek a hivatalnokok a legtökéletesebbek közé tartoznak és semmi panaszra sem adnak okot. Lumelli erre ki­jelentette, hogy nem a hivatalnokok műkö­dését akarta megbírálni, hanem egyszerűen csak nyelvismeretüket kritizálta. Mert akármilyen tökéletesek is a hi­vatalnokok, hogy lehetne például magyarok vagy lengyelek közigazgatását elvégezni anélkül, hogy az illető lakosság nyelvét értenék. (Derültség.) A délolasz hivatalnokok kiválóak Trient vidékére, de nem a német nyelvterületeken, * Az olasz 'kamarában nagy derültséget keltett annak elképzelése, hogy — horribile diéta! — magyarokat vagy más nemzetiségeket esetleg olyan hivatalnokok kormányozhatnak, akik nem értik az illető nép nyelvét. Az olasz képviselők mulattak azon a fonákságon, ami előállhat abban az esetben, ha a hivatalnok egy szót sem ért azon a nyelven, melyen tulajdonképpen tárgyal­nia kellene: Ajánljuk az olasz képviselőknek, ha még jobban akarnak mulatni, akkor jöjjenek Szlo- venszkóba, ahol tényleg látnak magyarokat, aki­ken nyelvüket egyáltalában nem értő hivatalno­kok uralkodnak. És megpukkadhatnak a kacagás­tól A - . / _________________________________ | «fj® Sérv&eu szenvedni? ®§* I Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék Ő here. comb és köldöksérvnél a mi tőkélete- íj sitett rugónélkiili sérvkötönk. mely éjjel is S hordható Mindenféle bandázs operáció g után. lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- 6 désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fia- y nell has- hát- és mellmelegitő u .Hvfliea" KötszGiftáz Braftsiava. öana-a. 5i § Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan jjj Árjegyzék ingyen M * *

Next

/
Thumbnails
Contents