Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-11 / 57. (800.) szám
Szerda, március 11. ífc A issiíi négszövelséni íanisiilés rnsgnyitáss Az Ót Hatalom Paktuma az előtérben — Nagy ellenzék a tanácstagok között — Olaszország álláspontja A passzivitás mellett döntött a magyar ellenzék Csak a választójogi bizottságba enged két tagot — A választójogi javaslatot saját plenáris ülésein tárgyalja le Budapest, március 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az ellenzéki blokk hétfőn este folytatta tanácskozásait és a következő határozatot hozta: A demokratikus ellenzéki blokk kimondja, hogy Bethlen István miniszterelnök politikájával szemben minden komoly ellenzéki működés céltalan és meddő. Többször ismételt nyilvános felhívásunk dacára Bethlen István nem volt hajlandó a parlamenti békéről velünk előzetesen tárgyalni,' éppúgy a választójogi javaslat alapelveiröl. A passzivitás teljes ientarása mellett az ellenzéki blokk megengedi, hogy a közvélemény kellő felvilágosítására két tagja, úgymint Vázsonyi Vámos és Szilágyi Lajos az ellenzéki pártoknak felajánlott tagságot a választójogi bizottságban elfogadhatja. Ez a határozat tisztán ezt a célt szolgálja- tehát még annak feltevése ellen is tiltakozunk, mintha a miniszterelnökkel tárgyalásokba óhajtanánk bocsátkozni a vasárnapi beszéde után. Végül elhatározta a blokk, hogy a választójogi javaslatot plenáris ülésein általánosságban és részleteiben kimerítően fogja tárgyalni. Megválasztották a magyar nemzetgyűlés választójogi bizottságát Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A nemzetgyűlés mai ülésén Zsitvai Tibor alelnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Hegyeshalmy Lajosról. Ezután megválasztották a választójogi bizottság 25 tagját. Szabó Dezső a magyar vidékre vágyik és dolgozni akar Két H3gy regényt ír, rengeteg témája és programja van — ,-Nera szabad megszöknöm hivatásom elől** Szeged, március 10. Szabó Dezső, a nyugtalan vérii magyar iró, mint már a Prágai Magyar Hirlap jelentette, öt hónapi külföldi tartózkodás után a mailt héten Franciaországból hazaérkezett és Budapesten átutazva, Szegeden telepedett le. A P. M. Ii. szegedi tudósítója hosszabb be^ szélgetést folytatott Szegeden Szabó Dezsővel, aki elmondta olaszországi és franciaországi tartózkodásának élményeit és jövendő terveit. — Három hónapig csavarogtam Olaszország. a Riviéra vidékén, két hónapig pedig Parisban éltem — mondotta Szabó Dezső. — És két hónap alatt többet tanultam itt- mint otthon tiz év alatt. Paris hallatlanul szép. a párisi nép a legegészségesebb, a legtisztább és legbecsületesebb. Ragyogóbban nagyobb várost nem lehet látni. A Luxemburg mellett laktam, ahol a Mont Parnasse és -a Boulevard Saint Midiéi összeér. Ablakom ránézett a Luxemburg-kertre és innen néztem végig Parist. Közben folyton olvastam a magyar lapokat. Rájöttem arra, hogy nem szabad megszöknöm hivatásom elől, be Feli töltenem hivatásom. És most egy svung- ban idejöttem. Pestre nem kívánkoztam. Megérkeztem tegnap délután három órakor a párisi gyorssal a keletire. Áthajtattam a nyugatira. Négykor indultam már Szeged felé. Magyar miliőre van szükségem. Egy regényen dolgoztam kint. amiben Szeged is szerepel. De kint nem dolgoztam semmit. Eldobtam a ceruzákat. Most két hatalmas regényen kell dolgoznom. Megszólalok. Rengeteg témám és programom van. Parisban találtam a komoly és egészséges munkára, ami visz- szaadja a hitet az embernek. Az az öt hónap nagyon jó volt. most csak az a fontos' hogy jó lakásom legyen és dolgozni fogok. Egy évig itt maradok Szegeden és regényeket akarok Írni. Dolgozni akarok a magyar kultúráért és erőért és dolgozni egy nagy magyar demokráciáért. Háromszázhuszmilliót költöttem el öt hónap alatt. Nem, nem adtam el minden könyvemet. A nagy magyar auktorok még mind meg vannak. Érzem, hogy a magyar vidék kell nekem most. Egy jó lakás és dolgozni fogok. M* várd mié fetszötvtunfz, ftoŐW előfizess 7 London, március 10. Lapjelentések szerint a genfi helyzet általában bizonyatalannak tűnik fel. A Morning Fost diplomáciai tudósítója szerint a felajánlott „Öt Hatalmi Paktum44 a népszövetség tagjai között nagy ellenszenvre talált. Németország * felhasználja az általános káoszt, hogy népszövetségi tagságát oly föltételek mellett kapja meg, melyek a versail- lesi békeszerződés szétszakítását jelentenék. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója figyelmeztet arra,, hogy az a paktum, melyet Lloyd George és Briancl annak idején Cannesben kidolgoztak, melynek ujratelvéte- lét nía Briand ismét tervezi, Lengyelország rideg elutasító álláspontján dőlt meg. Németországnak viszonya a csehszlovák köztársasághoz nem ütközik nehézségbe, mert az itteni határkérdés nem játszik szerepet. Mégis a csehszlovák-német helyzetben is zavarólag hathat a csehszlovákiai nagy és elégedetlen kisebbségek magatartása vagy az, ha Ausztria Németországhoz csatlakozik. A Times Franciaország politikájáról írva megállapitja, hogy Franciaországot gazdasági helyzete predesztinálja arra, hogy Angliával közös politikát csináljon. Bármennyire nagy is ma Parisban az aniniozitás Németországgal szemben, a’z nem lehet kétséges, hogy a francia politika iránya a Németországgal való megegyezés felé haladd. Zürich, március 10. A Neue Züricher Zeitung milánói jelentései szerint a hivatalos Popolo d’Itaiia a következő álláspontot foglalja el a német biztossági szerződési tervvel szemben. Olaszország ezt a paktumtervezetet a jelen körülmények között a diskussziók legjobb és egyetlen kiinduló pontjának tekinti. Ez a szerződés az a bázis lehet, melyen az eddigi kényes kérdések megoldása fölépülhetA britt főváros előkelő társaságát nagy izgalomban tartja az a szenzációs per, amelyet Dennistoun ezredes elvált felesége folytat volt férje ellen. Dennistoun ezredes jelenlegi felesége a tragikus végétért lord Carnarvon egyiptológus özvegye. Dorothy Muriéi Dennistoun, akitől az ezredes elvált, pár évvel ezelőtt. London egyik legszebb asszonya volt. Törékeny termetéért, finom, hamvasszőke fejéért a londoni felső tízezer „Kis egérének nevezte el. Ezt a szenzációs pert volt férje ellen, csak szinleg indította tavtásdijért, tényleg azonban bosszúból, hogy házaséletük titkainak felfedésével a legnagyobb szégyent hozza a szerepet játszó és előkelő férfi nevére. Dorothy Muriéi Dennistoun asszony előadta a törvényszék előtt, hogy volt férje öt formálisan eladta egy magas- rangú katonatisztnek. Sir John Cowans tábornoknak, 1916-ban történt, hogy a házaspár megismerkedett a rendkívül befolyásos generálissal, aki a nők lelkes barátja volt, annak dacára, hogy például Dennistounnénál épp harminc esztendővel volt idősebb. A férj, Dennistoun ezredes ambíciója volt, hogy bejusson a páris-versaillesi vezérkarba és mint vezérkari tiszt különböző előnyös megbízásban részesüljön. Hogy ezt a karriert elérhesse, beleegyezett abba, hogy felesége Cowans tábornok szeretője legyen. Tudott arról, hogy felesége egy párisi hotelben közvetlen Cowans lakosztálya mellé költözött, ugyanakkor, amikor őt „fontos megbízással44 frontmögötti részekre küldték. Engedékenysége valóban minden ponton bevált, maga nagy katonai pozícióba jutott, felesége pedig rengeteg pénzhez, amelynek eredetét, természetesen, pontosam tudta Dennistoun. Az egész londoni társaság szinte már bevette ezt a háromszög-házasságot, amely 1920-ig, Cowans tábornok haláláig tartott. A főprotektor halála után azonban Dennistoun egyszerre szigoru erkölcsű let. Felfedezte, hogy felesége jobbra-balra barátkozik, Cowanson kívül akad hol egy spanyol ezredes, hol egy magyar herceg, hol ismét egy spanyol, akinek nincs se címe, se rangja, de szép, fiatal ember. Még a magyar herceg neve is szerepel a szeuLondon, március 10. Politikai körökben biztosnak látszik, hogy Chamberlain Géniben azt a politikát fogja képviselni, mely az öt nyugati hatalom paktumának s igy Németország bevonásának megteremtésén fáradozik. Ezt a* nézetét tudatni fogja a népszövetségi tanács tagjaival s határozottan a genfi jegyzőkönyv sőt az angol-francia-belga katonai szövetség ellen is fel fog szólalni. Ez a politika a német paktumtervezet végleges győzelmét jelenti. Ma biztos már, hogy csak a' Luther-íéle bázist lehet az eljövendő világpolitika kiinduló pontjának tekinteni. A genfi tanácsülés megnyitása 6ení, március 10. Chamberlain elnöklete alatt ma délelőtt tizenegy órakor ült össze első nyilvános ülésére a népszövetségi trmács. Olaszországot első esetben képviselte Scialoja, mig Svédországot az elhunyt Bran- ting helyén Sjoerborg, mert Unden svéd külügyminiszter csak ma este érkezik Genfbe. A többi hatalom delegáltjai a régiek maradiak. Az ülés megnyitása után Chamberlain mindenek előtt megemlékezett az elhunyt Brantingról. A n/agj/ államférfiut, mint a népszövetség eszméinek előharcosát állította be és vázolta azokat az előnyöket, melyeket működése az európai egyensúly érdekében Branting elért. Chamberlain beszéde után Sjoerborg megköszönte a megemlékezést és biztosította a népszövetségi tanácsot, hogy Svédország továbbra is a legnagyobb szimpátiával viseltetik a népszövetséggel szemben. Ezek után a tanács a napirend tárgyalását kezdte meg. Legelőször elfogadta Briandnak a görög menekültekről szóló jelentését, mig a jnandátum-kérdésben Hy- mans kívánságára a döntést későbbi terminusra halasztották. zációs perben: Odescalchi Béla herceget emlegetik a férj tanúi. akinek kedvéért Dorothy Muriéi Dennistoun még Budapestre is jött néhány évvel ezelőtt Erről a pesti kirándulásról mondta állítólag az asszony, hazatérése után, londoni komornájának: — Kimulattam magam Budapesten . . . így iparkodnak a volt házasfelek, hogy egymást kölcsönösen sárral elborítsák. Ez mind a kettőnek meglehetősen sikerül és ha az ezredes kiteregetett szennyese fölött ma? pálcát kell törnie a londótii társaságnak, a „Kis eger“-et viszont röviden Messalinának nevezik. A férj állítólag nemcsak azért akart feleségétől elválni, mert a már hervadni kezdő asszonytól több jelentős előnyt nem várhatott, de másfelől azért is, mert a dúsgazdag Carnarvon előkelő özvegyébe 20—21-ben beleszeretett. Carnarvon lady eredetileg a szép és szerencsés Dorothy Muriéi rendkívül intim barátnője volt. Dennistounné egyidöben Carnarvonnénál lakott, valódi gyöngysort kapott tőle és veleutazgatott. De amikor a hatalmas, de- korativkülsejü Dennistoun ezredes érdeklődni kezdett a közben özveggyé lett Carnar- vonné iránt, aki ura után igen nagy vagyont örökölt, akkor Carnarvon lady, szó nélkül elejtette Dorothy Muriéit. Érthető tehát, hogy a kihasznált, meghurcolt és cserbenhagyott asszony a legszégyenletesebb vádakkal halmozza el urát és volt barátnőjét és még az sem akadályozta bosszúja végrehajtásában, hogy a maga amugyis már gyengelábon álló becsülete, végleg a lerántott házasság rofnjai alá került. A törvényszéki teremben, ahol ez a tárgyalás napok óta folyik, szinte életveszélyes szorongásban zsúfolódnak az emberek. Az arisztokrata’ hölgyek és urak cirkusza ez a porond, ahol egy férfi meg egy7 asszony marcangolja egymást halálra. Mint mindig ilyen esetben, a felülkerekedett férfi helyzete a kedvezőbb. JH indennap add át a lapot eájü tétovázá iswnerösödneít, mié meé nem arróf, ft,&én n (Pzáéni 3£lx~ fap a vnagajfcrrsáé érdefteit sxafóáfja 7 A P. M. H. SZERDAI ROVATA írja: glin Eguedcm-begíjGdem... Ne játszunk rádiót, tetefóut vagy vülamocs- 'kalauzt és ne kéri tőlem mesét varietékben mókázó jegesmedvéikről, mert ha a kultúra belejátszik a mesébe és a játékba, akkor — kis fiaim — kopott lesz a mese és hangulattalan a játék. Inkább keresek neked régi játékokat, amiknek az emlékei örökfrissek akár az első csóké vagy az utolsó apai pofoné. Nézd itt van egy jó játék: elszámoljuk az cg y edem-b egy ed eme t és egyikünk „hunyni" megy, a másik pedig eldugja valahová a zsebkendőmet. A lilatakarós sezlóm alá, vagy a takaró alá, vagy fekete üveges szekrény mögé, miben régi po-rceliánok álmodnak rólam, aki valamikor régi holmik drága lelkét, szerettem cs el tudtam beszélgetni kopott virágú kávéscsészékkel. És amikor eldugtam a zsebkendőt, elkiáltoim magam „szabad", te előjösz a kályha melletti zugból és elindulsz apró lépésekkel, kereső szemmel a zsebkendő után. Ha messzi vagy tőle, azt mondom „hideg", ha feléje tipegsz, azt mondom „langyos", ha mellette vagy: „meleg", ha megérinted: „f-orró" és akkor te kacagsz, mert örülsz és mert én megyek „hunyni" és te dugod el a zsebkendőt. Ezt a játékot nőm felejtettem el, mert sokszor kellett nagy koromban is játszani. Hányszor volt az, hogy az Élet eldugott előlem valamit: pénzt, jókedvet, boldogságot, szépséget, néha egy szivet és én szorongtam, mikor hunynom kellett és lázban égtem, miikor keresni indultam és az Élet hói azt mondta: hideg, hol a langyossal biztatott, hol a meltetggel' korbácsolta meg a türelmetlenségeimet és nagy ritkán azt kiáltotta: „forró" és én odakaptam, a kezeimjárása irányában és akkor jöttem rá, hogy az élet ívom jó já- tékpartner, mert becsap, megcsal és hiába járatja az embert szekrénytől szekrényig, hiába mászat- ja főidőin csúszva ágyak és sezlónok alatt, hiába igér a szavaival, a végén csak csalódást ad és nem engedi soha, hogy őt küldjük hunyni és mi. dugjuk el előle a játék zsebkendőjét, néha a szivünket. És ha meg is engedi, ha el is megy a zugba és háttal áll, akkor is kilesi, hová tettük á zsebkendőt és fütyül arra, hideget mondunk-e vagy meleget, mindig megtalálja és a végén mindig nekünk jut a keresés sorsa. A keresés sorsa: ez fiára az életünk. Keresünk száz és száz eldugott zsebkendőket, néha mert ezzel akarjuk letörőim a könnyünket, néha. mert verejtékezünk és le kell törölni a homlokunkat, sokszor mert. be kell kötözni egy-egy sebet, aztán apró zsebkendőik asszonyos illata bolondit meg és futunk, loholunk utána, vagy csomót kötöttünk a csücskére és elfelejtettük műért, de majdinem mindig azért, mert a, csomóban pénz szorong, pénz fiam, ami után futni olyan szamárság, amit minden ember szívesen megtesz. Hogy futottam-e én? — ezi kérd'ezi a kék szegned — hogy futottam! Azt hittem, hogy mikor „forrót" kiált az Élet és kezemben a zsebkendő, snlyos aranyat találok a csücskében és lázam volt, a lelkem táncolt, az idegeim úgy szakadtak, mint a részeg ember kezenyoraáu a prímás húrja szokott, mig kibogoztam a csomót és a végén találtam egy rossz valutát, tudod olyan német papinmártkákat, amikből tavaly egy csomót kaptál tőlem, hogy legyen mivel játszanod, ha cifra cédulákat akarsz kirakosgatni. Az én pénzem mindig rossz valuta volt, valuta, ami egy napról a másikra zuhan és aminek a görbéje mindig lefelé hajlik és sose felfelé. Amit találtam a zsebkendőben, az egy csomó volt, amiről eszembe jutottak, amiket el akartam felejteni és parfém volt, amitől ió megbolondulni, megrészegedni, szemet hunyva szerelmet sajtolni a szívbe, de olyan zsebkendőt sose találtam, amibe bele- sirhattam volna a könnyem, a fájásom, a lelkem, magam, mert minden zsebkendő, amit én találtam, már teli volt mások szomorú, keserű köny- nyeivel . . . De azért nem baj fiam — azért mi játszhatunk. Kezdjük. Te mégy hunyni és én eldugom a .zsebkendőt. Miért kellett fogva tartani Leirer Lőrincet? Budapest, március 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefoniéiért lése.) A Leirer fog~ vatartását elrendelő végzést azzal indokolja a vizsgálóbíró, hogy a rendőrségen, felmerült gyanús okokat tényleg terhelőnek kell tekinteni. A legterhelőbb körülmény számos tanúnak az a vallomása, hogy Leirer Lőrinc leányát szerelmi ajánlatokkal üldözte és minden áron hozzá akart költözni a lakásba. A vizsgálóbíró valószínűnek tartja, hogy Leirer azután is ostromolta leányát és amikor az visszautasította, elkövette a bűntettet. Leirer saját vallomása szerint 22-én délután 5 óraikor leányánál volt, már pedig a pesti! lapok 22ükétől hevernek a padlón, egyszóval 22-én Leirer eltávozása után Amália már nem jött ki a szobájából. A vizsgálóbíró azt hiszi, hogy a felállított likőrös poharak és az eltüntetett ékszereik révén akarta Leirer a rendőrséget félrevezetni és erre szolgált a karácsonykor küldött karácsonyfa is, amelynek sorsáról, rendeltetési hegére való jutásáról Leirer sohasem érdeklődött. Leirer felfolyamodást jelenített be a vizsgálóbíró végzése ellen. Az eladott asszony Lord Carnarvon özvegyének férjét azzal vádolja első felesége, hogy eladta öt egy tábornoknak— Szenzációs botránypör Londonban — Egy magyar hercegről is szó van
