Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-06 / 53. (796.) szám
f- . ■ • ■. ; ■ • > s A Sxíovenszhéi Mitieleuropa I Jó öreg Naumann, aki 19 nagyobb bajok és veszeddim^ irta a központi hatalmak váj ja inak bibliáját, a „Mitteleuro vet! Akkor voltaik néhánya’ az eszmén, néhányan, — szágban — óvták tőle az legtöbben, — majdnem a metország — lelkeseditek tális világb irodalom rr benne. Berlintől Bagdar Réidiben már látták' 1 Hamburgtól le, egész — persze német ferr Azután az eszn 1917 és 1918, jött a i a nyugati front „P dendorff sikertelen' lása. Azután pedig Németországban ír reknek, mint világ ha máig elmúlt v márka megszilár tosan arannyá v beknek is a ked' jak így, mert a félreverik a ha Mittdenropa es ismét meg akar gőz tatja a franr nsiak szeme éledt germá’ öbölig terje Mittele nására okoi sorban. A gondolatát azonnal bar csatlakozik első lépés } Mert Magbiztosak s via alkot, csapásai z hogy emu lehetősége hogy az a szág ajánk gliában m meg valósiul! szül csak a garantálja, . Es ez a lén? szűnt mindéi felé. A tenge játékát, a nyi a páncélos F ben, hogy a n? iák a békét, :j Elzászról s in.k expanzivi tásnak erejét, mert itt i előtte. A Mittelei képpeui apja Bisr diplomata tanítás' # A francia sza rodailom expanzív útja ma a kelet. O. metország terjeszkt meg. politifkailag-e, pán gazdaságilag. B utóbbira gondolt, ha 1 a monarchia és Tör föl tétlen szükségessé dig az előbbire. Hogy ni, ma lehetetlen me- hogy a német fejlődé ieszkedés lehetősége érzik a franciák is, d félelem determinálja, • dés még nem jelent i csatlakozása is mes’t Magyarországról, Bi ról! Az ipari terjesz és nincs a' világon az Íratná azt, hogy az a ipari szorgalma termé
